- Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t…

  An Zhe �s Colin v�gigs�t�lt egy hossz� �s sz�k, feh�r folyos�n. Mell�l�k felolvas�s �sszehangolt neszei hallatszottak, nagyon fiatal hangok halmaza, mely �pp csak kivehet� visszhangot keltett a k�rnyezet�kben. Ez volt az �denkert hatodik emelete, �s aki bek�s�rte �ket, egy harmincas �veiben j�r� f�rfi volt, Lin Zuo. A f�rfi a feh�r ing�ben �s aranykeretes szem�veg�ben gyeng�dnek �s tanultnak l�tszott.

Lin Zuo az irod�hoz k�s�rte, azt�n megsz�l�totta �ket.

  - Kellemes itt, nem?

  - Nagyon kellemes – felelt Colin.

  - A F�v�ros k�r�lm�nyei valamivel jobbak, mint a K�lv�ros� – jegyezte meg Lin Zuo.

  An Zhe �szrevette. Legal�bbis amikor a K�lv�rosban volt, soha nem gondolta volna, hogy l�teznek olyan hatalmas �p�tm�nyek, mint az �denkert.

  Ezen a folyos�n, az irod�t lesz�m�tva, �sszesen t�z terem volt. Ebb�l �t oszt�lyterem, m�g a m�sik �t a gyermekek sz�ll�sa. A sz�ll�shelyet telezs�folt�k kicsi, alacsony �gyakkal, �s minden szoba sz�z embert tudott befogadni. Lin Zuo szavai alapj�n az �denkertnek ez az emelete �sszesen t�z ilyen folyos�b�l �llt, �s a gyerekek mindben ugyanannyi id�sek voltak. M�s szavakkal, volt itt n�gyezer hat �v k�r�li embercsemete.

  - Amint a gyerekek el�rik a hat�ves kort, a legt�bbj�ket ki szoktuk k�ldeni a K�lv�rosba adopt�l�sra. De most, hogy a K�lv�ros elesett, a F�v�rosnak kell megoldania a hat �v felettiek tan�ttat�s�t is, �s nincs el�g munkaer�. J�, hogy j�ttetek – mondta Lin Zuo. – Semmi esetre sem fogunk hat �vn�l fiatalabbakat �joncok kez�be adni, sz�val ez a csoport azut�n ker�l majd hozz�tok, hogy elm�ltak hat �vesek.

  - Ok� – egyezett bele An Zhe.

  - Az oktat�suk k�vetkez� l�p�s�nek tervei jelenleg m�g nincsenek teljesen k�szen. Ti ketten, gyertek velem, �s el�sz�r ismerkedjetek meg a folyamattal, rendben?

  Colin h�mm�g�tt. Lin Zuo halv�nyan mosolygott, majd levett p�r k�tetet a k�nyvespolcr�l. – Ezek a tank�nyvek �s a beoszt�sok. N�zz�tek �t alaposan, azt�n ha van k�rd�setek, tegy�tek fel nekem.

An Zhe �tvette a neki sz�nt adagot.

  K�tf�le oktat�si kurzus l�tezett, az egyik a nyelvtanra �s irodalomra f�kusz�lt, a m�sik a matematik�ra �s logik�ra. � egy nyelv- �s irodalom tank�nyvet kapott. A hat �ves gyerekeknek m�r most volt fogalma a pinyinr�l �s nyelvtanr�l, ez�rt a k�nyv tartalmazott n�h�ny mes�t �s verset. An Ze nagyon j�l megtanulta ezeket, ez�rt nem volt egy sz�tag sem, amit An Zhe ne �rtett volna.

  Ahogy egyszer �tlapozta a k�nyvet, itt volt az id� a tan�r�ra. An Zhe odah�zott egy sz�ket �s egy �r�asztalt az oszt�lyterem h�ts� sark�ba, �s le�lt, maga el�tt tartva egy m�solatot a gyerekek �l�si sorrendj�b�l. Lin Zuo azt a feladatot adta neki, azon k�v�l, hogy figyeljen az �r�n, hogy k�sz�tsen jegyzeteket a gyerekek viselked�sform�ir�l. Ha egy gyerek jelentkezett, hogy megv�laszoljon egy k�rd�st, vagy �pp feltegyen egyet, pontokat kapott �rte, de ha sugdol�zott vagy haszontalan dolgokat csin�lt, pontlevon�st.

  Ahogy le�lt, az embercsemet�k mind megfordultak, hogy r�n�zzenek. A csemet�knek nagyon puha b�r�k volt, a tekintet�k pedig �rtatlan �s tiszta. Mindegyik�k feh�r inget viselt fekete r�vidnadr�ggal, �s hasonl�, r�vid hajjal, ez�rt jelenleg nem volt r� lehet�s�g, hogy megk�l�nb�ztesse, melyik fi� �s melyik l�ny. Sugdol�ztak egy kicsit, am�g folytatt�k An Zhe vizslat�s�t, mire An Zhe elmosolyodott v�laszul.

  Erre egy p�r emberpal�nta is visszamosolygott r�. Egyik�k pislogott p�rat, a szempill�j�t rebegtetve.

  - Te vagy az �j tan�r? – k�rdezte.

  - �n vagyok – helyeselt An Zhe.

  - H�ha – mondta egy m�sik cincog� hangon. – Milyen sz�p vagy!

  - K�sz�n�m – felelt An Zhe.

  - Sz�vesen.

  - Hogy h�vnak? – k�rdezte azt�n ism�t egy �jabb, An Zhe pedig v�laszolt. �gy csever�szve kezdt�k el az embercsemet�k bemutatni saj�t magukat.

  - �n Bai Nan vagyok.

  - �n meg Ji Sha.

  - Engem Du Chengnek h�vnak.

  Persze, akadt n�h�ny k�zt�k, akik nem reag�ltak k�l�n�sebben, mint egy, ott a sarokban, aki h�tat ford�tott An Zhe-nek, amint vetett r� egy pillant�st. De az An Zhe k�r�li izgalom nem tartott sok�ig, ahogy Lin Zuo a terembe s�t�lt. A csemet�k azonnal sz�tsz�ledtek An Zhe mell�l, �s visszat�rtek a saj�t hely�kre. Lin Zuo k�rben�zett, meger�s�tve, hogy egyik�k sem hi�nyzik, majd elkezdte az �r�t.

  Az a vers volt ter�t�ken, amit An Zhe a folyos�n hallott kor�bban, �s ez egyben az utols� is volt a tank�nyvben – valamivel bonyolultabb volt, mint a k�nyv t�bbi tartalma, �s �gy esett, hogy pont ezt hallotta szavalni kor�bban egy m�sik oszt�lyteremben l�v� gyerekekt�l idefel� j�vet.

A gyerekek el�sz�r hangosan felolvast�k a verset az elej�t�l a v�g�ig.

„Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t,

Szikr�zzon v�n korod, ha hull a nap.

D�lj-f�lj, ha megszakad a napvil�g.

A b�lcs b�r v�g�l rendj�n l�t hom�lyt,

Mert nem volt vill�m-cik�z� ajak,

Cs�ndben nem l�p az �jszak�ba �t.”

(Nagy L�szl� ford�t�sa)

Ahogy egyszer elolvast�k hangosan, Lin Zuo az emelv�ny el� �llt, �s megk�rdezte:

  - Van olyan r�sz, amit nem �rtettetek?

  Az egyik embercsemete felemelte a kez�t, �s An Zhe r�pillantott az �l�srendre. Ez a gyermek volt Bai Nan.

  - Egyik r�szt se �rtem – felelt Bai Nan. A t�bbi embercsemete nevetett.

  - Sz�k�ts�k le a k�rd�sedet – javasolta Lin Zuo.

  - Akkor… - Bai Nan megvakarta a feje h�tulj�t. A hangj�ban hezit�l�s csend�lt. – Mi�rt nem l�phet�nk cs�ndben �t az �jszak�ba?

  An Zhe adott egy pontot Bai Nannak, azt�n Lin Zu�ra n�zett, v�rva a v�laszt. � sem tudta a v�laszt Bai Nan k�rd�s�re. T�l sokszor l�tta, ahogy a nappalt felv�ltja a napnyugta, az Abyssban �s az emberi b�zison is. Minden egyes �jszaka ekk�pp ereszkedett le �vatosan a f�ldre, an�lk�l, hogy ellen�llni lehetett volna neki.

  Lin Zuo tekintete v�gigs�p�rt rajtuk, a sz�j�t pedig kicsit �sszeszor�totta, felv�ve egy halv�nyan �nnep�lyes �vet.

  - Ez az utols� sz�veg ebben a tan�vben – jegyezte meg. – Ennek teljesen elt�r� jelent�se van, mint a kor�bbiaknak, hab�r nektek m�g lehet, hogy neh�z.

  Megfordult, �s le�rta az els� sort „Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t” a feh�r t�bl�ra, azt�n �jra a kiss� alatta �l� embercsemet�khez fordult.

  - Ez egy metafor�kb�l �s szimb�lumokb�l �ll� vers – mondta Lin Zuo. – Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t. Amit pedig mondani sz�nd�kozik: ne fogadd el szel�den a pusztul�st.

  An Zhe lassan t�gra nyitotta a szem�t, �s le�rta ezt a mondatot a f�zet�be. Ezut�n Lin Zuo elkezdett magyar�zni, �s An Zhe lelkiismeretesen jegyzetelt r�la. Ahogy befejezte a magyar�zatot, az embercsemet�k ism�t elolvast�k hangosan a verset az elej�t�l a v�g�ig.

„Ap�m, m�g l�bad b�s oromra h�g,

D�h s k�nny k�z�tt �tkozd vagy �ldd fiad.

Cs�ndben ne l�pj az �jszak�ba �t.”

  An Zhe toll�nak hegye meg�llt a pap�r felett. Felemelte a fej�t, hogy az ablakon t�li, f�nyes kil�t�sra n�zzen. A k�zelben az Ikertornyok ragyogtak gy�ny�r�en a napf�nyben, �s a v�ros gyeng�den sz�tter�lt, a sz�lei elt�ntek a k�k horizonton. Tudta, hogy ez a v�ros m�g nem l�pett �t csendben abba az �jszak�ba, �s arra is t�rekedett, hogy ne l�pjen �t csendbe abba az �jszak�ba.

  Ahogy az aznapi tan�r�knak v�ge lett, Lin Zuo is v�gzett a munk�val, �gy �tadta a gyerekeket An Zhe-nek �s Colinnak. El kellett vinni�k a gyerekeket enni a koll�giumi tan�rukkal, azt�n �sszegy�jteni �ket a h�l�termekben, hogy megn�zz�k a napi h�reket. Annak �rdek�ben, hogy fejlessze a kapcsolat�t az embercsemet�kkel, An Zhe-nek b�rmelyik pillanatban el kell tudni sim�tania minden zavarodotts�got, amit a h�rek miatt �reztek, �s csak azut�n lesz v�ge a munkaidej�nek, hogy a h�rek lementek.

  A j�llakott embercsemet�k nagyon �l�nkek voltak. Veszekedtek meg csicseregtek a folyos�n. An Zhe �gy �rezte, mintha t�zezer sz�nyog z�mm�g�tt volna a f�l�be, de elviselte ezeket az emberpal�nt�kat. M�g az Abyssban is gyeng�den b�ntak a sz�rnyek a fiataljaikkal – igaz, csak a saj�tjukkal.

  Ahogy itt volt az id� a h�rekhez, a koll�giumi tan�r el�vette a pontoz� f�zet�t, �s amint az embercsemet�k megl�tt�k a f�zetet, azon nyomban elcsendes�ltek, �s spont�n k�rt form�ltak a nagy kivet�t� el�tt, k�rbefogva k�z�pen An Zhe-t.

  Ahogy a kijelz�t b�multa, hirtelen �rezte, hogy valami meg�rinti az ujjait. Ahogy len�zett, l�tta, hogy a Bai Nan nev� embercsemete �l mellette, �s a saj�t ujjaira mered An Zhe ujjai k�r�l. An Zhe nem l�pett fizikai kapcsolatba t�l sokszor emberekkel ezel�tt, �s az egyetlen eml�kezetes incidens, ami esz�be jutott, az volt, mikor belefutott Lu Fengbe, �s m�g a fej�t is be�t�tte a f�rfi mellkas�n l�v� jelv�nybe – de a csemete teste eg�szen m�s volt, mint Lu Feng�. Puha volt.

  Az embercsemete csendesen ott maradt az oldal�n, csak ahogy a sp�r�ja is csendesen ott maradt a test�ben. H�la ennek a fant�zi�nak, An Zhe megtapasztalhatott valamif�le hamis b�k�t, �s m�g egyszer megsimogatta Bai Nan fej�t. Erre azt�n Bai Nan m�g k�zelebb oldalazott, m�gnem teljesen a test�nek d�lt, �s �t�lelte a karj�t. A pillanatot kihaszn�lva, egy m�sik embercsemete, Ji Sha is odasimult hozz�. � valamennyire eml�keztetett egy kisl�nyra. R�gt�n ezut�n egy eg�sz csapat pal�nta k�szott hozz�. A m�sik oldalon �l� Colin is szerzett mag�nak figyelmet n�h�ny gyermekt�l. �gy t�nt, k�zeledni a feln�ttekhez minden faj csemet�j�nek �szt�n�ben benne volt.

  De akadt egy mag�nyos embercsemete, aki m�g mindig a l�b�t �sszefonva �lt a hely�n, mozdulatlanul. An Zhe eml�kezett, hogy a neve Si Nan volt. Si Nan sosem k�rdezett �r�n sem. An Zhe most belen�zett Si Nan szem�be, �s r�mosolygott, de Si Nan elford�totta a pillant�s�t, vissza a nagy kijelz�re.

Elkezd�dtek a h�rek.

  - A 6-os Ker�let bomb�z�sa ut�n a sz�rnyek sz�ma a K�lv�rosban jelent�sen cs�kkent. A katonas�g M�sodik L�gi Form�ci�ja ma reggel hatkor rep�lt ki, �s sz�llt le az 1-es Ker�letben, hogy er�s�t�st ny�jtson a K�lv�rosnak. Az Elj�r� B�r�s�g Lu Feng ezredese fogja ir�ny�tani a megl�v� csapatokat, hogy teljes�ts�k az Eloszt� K�zpont vissza�ll�t�s�nak k�ldet�s�t…

  An Zhe hirtelen ismer�s nevet hallott. Ami�ta a F�v�rosba j�tt, nem tal�lkozott Lu Fenggel. Most kider�lt, hogy a f�rfi m�r vissza is ment a K�lv�rosba.

Bai Nan hirtelen odasuttogta:

  - Ez az Arbiter.

  - �gy f�lek – mondta Ji Sha.

  - Mi a baj? – k�rdezte �ket An Zhe.

  - A h�rekben gyakran benne van, milyen sok embert meg�lt az Arbiter – magyar�zta Bai Nan.

  - Gyakran j�r az Abyssba is – tette hozz� Ji Sha. – Az Abyss nagyon ijeszt�.

  - Nem kell, hogy f�lj – simogatta meg a l�ny fej�t An Zhe. Ji Sha fintorgott. – Ember vagy, �gyhogy az Arbiter meg fog v�deni. – Az orr-r�ncol�s folytat�dott.

  - Tan�r �r, te l�ttad m�r az Arbitert ezel�tt? – k�rdezte Bai Nan. Ek�zben a h�rek is folytat�dtak:

  - Most kapcsoljuk a h�bor�s k�zvet�t�nket.

  Egy villan�s ut�n a kamera lencs�je egy riportert mutatott, aki �ppen meginterj�volt egy fekete egyenruh�s tisztet. Amikor el�sz�r felbukkant, An Zhe azt hitte, Lu Feng az, de azt�n �szrevette, hogy nem. Az a fiatal B�r� volt, aki annyi id�t t�lt�tt Lu Feng oldal�n. A h�rad� kijelz�je mutatta a nev�t: Seraing.

  - L�ttam – felelt halkan Bai Nan k�rd�s�re.

  - Akkor hogy n�z ki? M�g sose l�ttuk az arc�t a h�rekben – mondta Bai Nan.

  - Nagyon kegyetlennek n�z ki? – kapcsol�dott be Ji Sha is. Az �sszes embercsemete az � ir�nyukba n�zett, �gy t�nt, nagyon k�v�ncsiak a v�laszra.

  - �… - An Zhe felid�zte Lu Feng megjelen�s�t, �s igyekezett az emberek �ltal haszn�lt eszt�tika alapj�n d�nteni. – Egy kicsit er�szakos, de nagyon j�k�p�.

  - Hogy n�z ki?

  Minden egyes �jabb csemete k�rd�se nehezebbnek t�nt, mint az el�z��. An Zhe-nek fogalma sem volt, mif�le �sszehasonl�t�st csin�ljon. Ahogy m�lyen t�prengett, hirtelen esz�be jutott Lu Feng szem�nek sz�ne. Az a hideg, m�ly z�ld – mint ahol az Aurora megszaporodott az �gen.

 - Mint… az Aurora, azt hiszem.

  K�ts�gek szikr�ztak fel az emberpal�nt�k tekintet�ben. K�zben An Zhe l�tta, hogy a koll�giumi tan�r felmutatja neki a h�velykujj�t oldalr�l.

  - Ahogy az elv�rhat� egy nyelv-�s irodalom tan�rt�l – mondta. An Zhe nem tudta, hogy a koll�giumi tan�r dics�rte vagy kritiz�lta-e, ez�rt csak egy z�rt mosollyal v�laszolt.

  Ilyen form�ban teltek el a napjai a F�v�rosban, egyik a m�sik ut�n, �s an�lk�l, hogy �szrevette volna, m�r majdnem egy h�napja �lt itt. Az �let az �denkertben nagyon b�k�s volt, nem t�bb esem�nnyel, mint az embercsemet�k k�zti vit�kkal �s harcokkal. Megesett p�r alkalommal, hogy An Zhe odas�t�lt az Ikertornyok alj�hoz, de mindk�t toronyba csak egy speci�lis k�rty�t leolvastatva lehetett bel�pni, �s neki nem volt enged�lye erre. Ha l�tni akarta a sp�r�j�t, el�sz�r azt kellett megtudnia, hogy a Vil�g�t�tornyon bel�l hol lehet, �s bel�p�si lehet�s�get kellett szereznie a Vil�g�t�toronyba. Jelenleg mindk�t c�lja igen messze �llt t�le.

  Azonban az egyik inform�ci�, ami a h�rekkel �rkezett, m�r sz�vmelenget�bb volt. T�z nappal ezel�tt Lu ezredes bevezette a csapat�t az Eloszt� K�zpont sz�v�be, �s kidolgozt�k az akci� r�szletes terveit – a h�rek kihangs�lyozt�k, hogy az Elj�r� B�r�s�g kor�bbi, Abyss-b�li edz�seinek k�sz�nhet�en rendk�v�l b�s�ges tapasztalatuk volt elb�nni a sz�rnyekkel.

  �t nappal ezel�tt a csapat hivatalosan is visszaszerezte az Eloszt� K�zpontot, kitakar�totta a megmaradt sz�rnyeket, �s megval�s�tott egy nagyszab�s� takar�t�st �s fert�z�tts�g-mentes�t�st. Ezut�n egy, a Vil�g�t�torony �ltal k�ld�tt csapat is bel�pett, �s megkezdt�k a v�szhelyzeti jav�t�sokat.

  Ezen a napon An Zhe akarta m�g n�zni a h�reket, de Lin Zu�nak el kellett v�llalnia egy �jjeli v�lt�st, ez�rt neki el�bb t�voznia kellett. Ny�ron hat �rakor az �g m�g mindig ragyogott, �s csak a nyugati �gr�szt fojtotta el lassan egy v�kony r�teg k�kessz�rke �rnyalat. An Zhe leh�zta a k�rty�j�t, �s az �denkert �vegajtaja lassan sz�tcs�szott. Kis�t�lt, Colinnal egy�tt, aki szint�n el�bb j�tt el a munk�b�l.

  Ez nem a munka v�g�nek megszokott ideje volt, ez�rt csak egy p�r j�r�kel� l�zengett odakint. An Zhe els�t�lt az utc�kon, �s lev�gta az utat a transzfer busz meg�ll�j�nak ir�ny�ba. � �s Colin is mindketten f�radtak voltak egym�shoz, ez�rt ugyan egy�tt kellett s�t�lniuk ugyanazon az �ton, de nagy t�vols�got tartottak egym�st�l, egyik�k ment el�l, a m�sik meg h�tul. 

  A vil�g eredetileg nagyon csendes volt, de �pp, ahogy azon volt, hogy �tmenjen egy kisebb utc�n, �s a sz�les �tra l�pjen, fut� l�ptek hangzottak fel m�g�tte, amit egy vil�gos forma felbukkan�sa k�vetett a szeme sark�ban, ahogy elhaladt mellette – egy alacsony, feh�r alak, aki homlokr�ncol�sra k�sztette An Zhe-t… meg volt r�la gy�z�dve, hogy egy kisl�ny volt.

  Az oszt�ly�nak gyermekei k�zt a fi�k �s a l�nyok mind nagyon hasonl�an �lt�ztek �s n�ztek is ki, �s mind �t-hat �vesek voltak. Ez a gyermek az orra el�tt nyilv�nval�an egy l�ny volt. Rendk�v�l v�kony termettel rendelkezett, fekete, v�llig �r� haja szabadon l�gott, �s feh�r g�zruh�t viselt.

El�l ott volt az �t, �s j�rm�vek hajtottak v�gig rajta.

  - �vatosan – sz�lt An Zhe.

  Mer� v�letlens�gb�l, egy aut� haladt el mellett�k, �s a l�ny megdermedve torpant meg, megr�m�lve t�le. Ahogy gyorsan kapkodott leveg� ut�n, visszafordult, �s An Zhe-re n�zett, a pillant�s�ban retteg�s �lt, m�gis nagyon �rtelmesnek t�nt.

  - Sz�ks�ged van a seg�ts�gemre? – k�rdezte An Zhe. – Az �denkertb�l j�tt�l?

  V�ratlanul, alighogy befejezte a besz�det, ink�bb a fesz�lts�g csapott a magasba a l�nyban, �s hevesen k�rben�zett, miel�tt az �t fel� kezdett volna rohanni. An Zhe ut�na iramodott.

  Abban a pillanatban egy fekete alak t�nt fel az utca sark�n, �les, rendezett mozg�ssal, elz�rva a l�ny �tj�t. Ahogy a gyerek megint megtorpant, az illet� lehajolt, �s felkapta, visszal�pve vele p�rat. A l�ny hevesen kap�l�zott, de egy�ltal�n nem tudott szabadulni.

An Zhe, aki csak most �rkezett, nem jutott sz�hoz.

  -… Hell� – mondta v�g�l.

  - Hell� – v�laszolt Lu Feng.

  An Zhe meg akarta k�rdezni, hogy az Eloszt� K�zpont helyre�llt-e m�r, de ebben a percben volt valami m�s, amit mondania kellett, �s az m�r egy h�napja �rlel�d�tt benne. Azon a napon, a vonaton, Lu Feng rossz hangulatban volt – igaz�b�l, sosem volt k�l�n�sebben j� hangulata ezel�tt, �s An Zhe kik�vetkeztette az ok�t – ezen a vil�gon csak nagyon kev�s ember tudott racion�lisan n�zni az ezredesre. Mindezt �sszevetve azzal, hogy az ezredes saj�t mag�t fel�ldozva �llt a vesz�lyes �t k�zep�n, hogy megmentse a kisl�nyt, a v�lem�nye csak m�g hat�rozottabb� v�lt.

  - Ezredes – sz�lt.

Lu Feng halv�nyan megemelte a szem�ld�k�t.

  - Mi az?

  A l�ny m�g mindig hadakozott. A tekintete �res, a haja pedig �sszek�col�dott, �gy l�tszott, valami nem stimmelt vele. Lu Feng gondtalanul paskolta meg a h�t�t, �s b�r a technik�ja nem volt valami begyakorolt, legal�bb a sz�nd�kai j�k voltak.

  �gy, az a meg�llap�t�s megintcsak meger�s�t�st nyert. An Zhe a kisl�nyra n�zett, majd ism�t fel Lu Fengre, miel�tt �szint�n v�laszolt volna.

  - Maga egy j� ember.

  Az ezredes ez�ttal magasra h�zta a szem�ld�k�t, �s a sz�ja sark�ban felt�nt egy halv�ny mosoly, de nem volt �szinte. Ink�bb mintha azt hallotta volna, hogy An Zhe valami kir�v� ostobas�got mondott.

A k�vetkez� pillanatban visszafogta a l�nyt egy k�zzel, �s el�vette a t�vk�zl�j�t a m�sikkal.

  - Hetes �tkeresztez�d�s, c�lpont elfogva.

Ezekkel a szavakkal n�zett An Zhe-re laposan. An Zhe nem �rtette.

El�z�

K�vetkez�

*Megjegyz�sek:

Do not go gentle into that good night,
Old age should burn and rave at close of day;
Rage, rage against the dying of the light.

Though wise men at their end know dark is right,

Because their words had forked no lightning they
Do not go gentle into that good night.

Good men, the last wave by, crying how bright

Their frail deeds might have danced in a green bay,
Rage, rage against the dying of the light.

Wild men who caught and sang the sun in flight,

And learn, too late, they grieved it on its way,
Do not go gentle into that good night.

Grave men, near death, who see with blinding sight

Blind eyes could blaze like meteors and be gay,
Rage, rage against the dying of the light.

And you, my father, there on the sad height,

Curse, bless me now with your fierce tears, I pray.
Do not go gentle into that good night.
Rage, rage against the dying of the light.

(Ismerhetitek az Interstellar – Csillagok k�z�tt c�m� filmb�l is ;) �n ott hallottam el�sz�r.)

Pinyin: k�nai �rott nyelv fonetikus �b�c�je, latin bet�kre v�ltott �tirata.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.