- El�zetes fert�z�s, fert�z�s el�rehaladotts�g h�sz egys�g, h�rom �llati t�pus� c�lpont, mely �zeltl�b� mut�ci�ra utal – s�t�lt oda a sz�ke orvos, egy vaskos k�teg jelent�ssel, melyeket Lu Feng el� tett. – Hogy van az, hogy mindegy, hova m�sz, ott xenog�nek is vannak?

Lu Feng felvette a jelent�st. Az orvos karba tette a kez�t.

  - Csod�lom, hogy nem l�tted le ott helyben.

  - Nem vagyok j�ratos benne, mik a fert�z�s karakterjellemz�i gyermekekben – felelt Lu Feng.

  - Akkor ne �ld meg. Hagyd itt nekem, mint k�s�rleti mint�t.

  - Ahogy akarod.

  - Az �zeltl�b� fert�z�sr�l nincs mit mondani – n�zett az orvos is a jelent�sre. – Mi�rt nem m�sz el�re, �s k�sz�ted �ssze a gy�l�st? Mivel fert�z�s alakult ki a F�v�rosban, r�ad�sul az �den egyik gyermek�ben, m�r bejelentettem a dolgot. Ez nem apr�s�g.

  - �zeltl�b� – mondta Lu Feng, figyelmen k�v�l hagyva a javaslatot. – Van ennek b�rmi k�ze ahhoz, ami a K�lv�rosban t�rt�nt?

  - A v�gs� nyomoz�si eredm�ny a K�lv�ros rovarinv�zi�j�r�l csak ma j�tt ki. Eld�lt, hogy az �sszefog� akci� csak egy egyszeri eset volt a mut�ns rovarok szaporod�si szezon miatti nyom�sa j�volt�b�l. – Az orvos hangja nagyon halk volt, az arckifejez�se komoly. – De azt nem tudjuk, mif�le m�dszert haszn�ltak, hogy kapcsolatba ker�ljenek egym�ssal, ahogy azt sem, hogy volt-e ir�ny�t�juk. Viszont… a F�v�ros behatolhatatlan az alj�t�l a tetej�ig, ez�rt kintr�l semmi nem j�hetett be. – Vett egy m�ly leveg�t, majd lehunyt szemmel gondolkodott. – M�g ha fert�z�s is �t�tte fel a fej�t a F�v�rosban, ink�bb okozhatta egy a Vil�g�t�toronyb�l elszabadult xenogenikus minta. Mi�rt lett volna az �denkert gyermeke?

Lu Feng egyszer �tny�lazta a jelent�st, majd felpillantott An Zhe-re. Mint Si Nan tan�ra, An Zhe felel�ss�ge volt, hogy vel�k tartson a Vil�g�t�toronyba.

  - Milyen helyeken j�rt? – k�rdezte Lu Feng.

  - Eg�sz id� alatt a t�bbi gyermekkel volt – felelt An Zhe. – Amikor tegnap este v�geztem a munk�val, vagy a h�reket n�zt�k, vagy aludtak. Ma reggel r�szt vettek a z�r�vizsg�n az oszt�lyban, d�lut�n pedig a gyakorl�p�ly�n voltak.

  - Vedd fel a kapcsolatot a tan�r�val �s a koll�giumi tan�r�val – parancsolta Lu Feng.

  An Zhe h�mm�g�tt v�laszul. Miut�n felh�vta Lin Zu�t, �s elmagyar�zta neki a helyzetet, gondolkodott egy kicsit.

  - Esetleg megk�rdezhetem �t is… nagyon okos gyerek.

  Ez�ttal Lu Feng h�mm�g�tt beleegyez�en. �gy h�t An Zhe odas�t�lt az elz�rt �vegajt�hoz – mint fert�z�tt, Si Nant izol�lt�k a t�bbi embert�l, jelenlegi helye pedig egy ez�stfeh�r laborat�rium volt.

  Az alakja szinte elveszett a laborban. Si Nan egyed�l �lt a boncasztalon, enyh�n lehajtotta a fej�t. M�g mindig ugyanaz az arckifejez�s �lt rajta, mintha b�rminek, ami t�rt�nt k�r�l�tte, semmi k�ze nem lenne hozz�.

  Hangok hallatszottak An Zhe m�g�tt. Lu Feng t�vk�zl�je fanatikusan zengett, jelezve a helyzet s�lyoss�g�t. Ebben az alig h�rom percben m�r h�rom csapat ember j�tt, hogy besz�ljen vele. Lu Feng mondott valamit az orvosnak, majd felkelt, �s kis�t�lt a folyos�ra.

Voltak besz�l�k�sz�l�kek az ajt�n bel�l �s k�v�l is. An Zhe felvette a kagyl�t.

  - Si Nan.

A fi� felpillantott r�.

  - Tudod, mi t�rt�nt veled? – k�rdezte An Zhe. Si Nan b�lintott v�laszul. – Akkor esetleg tudod az ok�t is? Tal�lkozt�l b�rmi furcsas�ggal az �denkertben?

  Si Nan egyenesen An Zhe-re meredt a koromfekete szemeivel, olyan pillant�ssal, mintha �t akarn� d�fni �t. Ekkor �rtette meg An Zhe, mif�le k�l�nb�z�s�gei vannak egy embernek �s egy xenogenikus l�nynek, melyeket egyszer� sz�tv�lasztani egym�st�l szabad szemmel – ez a fajta pillant�s olyan volt… olyan volt… valami elt�r� volt benne az emberek�t�l. Ha egy ehhez hasonl� szemp�r az Abyss egyik sz�rnyeteg�nek fej�n �lt volna, nem �rezte volna a legkev�sb� sem k�ptelens�gnek.

Egy percnyi csend ut�n Si Nan v�laszolt.

  - Nem.

  - Gondolkodj egy kicsit kem�nyebben – t�rekedett An Zhe arra, hogy vezesse ezt a pal�nt�t. – Mit csin�lt�l tegnap? Eg�sz id� alatt az oszt�lyt�rsaiddal volt�l?

  Si Nan csak b�mult r� azzal a s�t�t n�z�ssel. Nem sz�m�tott, mit k�rdezett An Zhe, a fi� nem mondott t�bbet. �pp, mikor patt helyzetbe ker�ltek, az orvos t�vk�zl�je megsz�lalt, �s An Zhe odapillantott. Az orvos kihangos�tott a k�sz�l�k�t, �s Lin Zuo hangja hallatszott bel�le. A hangs�lya egyenletes volt, azonban igen gyorsan besz�lt. An Zhe tudta, hogy akkor viselkedtek �gy az emberek, amikor er�ltett�k magukat, hogy nyugodtak maradjanak.

  - �sszeszedt�k a felv�teleket az elm�lt h�rom napr�l, �s a fi� mindig a t�bbiekkel volt. Akkor ker�lt ki a biztons�gi kamer�k sugar�b�l, amikor a f�rd�t haszn�lta, vagy esetenk�nt szabadid�t kaptak, de ez norm�lis. A leghosszabb id�, m�g t�vol volt, nem volt hosszabb, mint h�rom perc, �s csak a mi emelet�nk folyos�j�n tud mozogni – magyar�zta Lin Zuo. – Egy�ltal�n semmilyen abnormalit�st nem tapasztalunk az �denkertben. Megfert�z�dhetett az �ton a gyakorl�terepre, esetleg a gyakorl�terepen mag�n? Azt hallottam, egy gyerek eset�ben sokkal gyorsabb a fert�z�s kialakul�sa, mint egy feln�ttn�l.

  - Nagyon sajn�lom, Mr Lin. Hab�r a gyermekek gyorsabban fert�z�dnek, mint a feln�ttek, a sejtjeiben v�gbement �talakul�s m�rt�k�t tekintve, legal�bb tizen�t vagy h�sz �r�ja fert�z�dhetett meg.

Lin Zuo hallgatott egy kis ideig.

  - Ha ez a helyzet, akkor t�nyleg az �denkertben fert�z�dhetett meg – mondta. – De az �denkert t�bbi gyermeke �s tan�ra teljesen norm�lis, semmi jele a fert�z�snek.

  - K�rem, ne essen p�nikba – nyugtatta az orvos. – Jelenleg is tov�bbi parancsokra v�runk a feletteseinkt�l. Legk�s�bb h�rom �r�ra a Vil�g�t�torony �sszefog az Elj�r� B�r�s�ggal, hogy fert�z�s ut�n kutassanak azok k�zt a gyerekek k�zt, akik abban az id�intervallumban az emeleten tart�zkodtak. K�rem, k�sz�lj�n fel az egy�ttm�k�d�sre.

  - Ok� – felelt Lin Zuo.

  - K�sz�n�m a meg�rt�s�t. Ha nincs m�s… - k�sz�lt elk�sz�nni az orvos, de Lin Zuo a szav�ba v�gott.

  - V�rjon.

  - Van m�g b�rmilyen nyom? – k�rdezte a doktor.

  - Nem igaz�n nyom, de rem�lem, hogy tal�n a seg�ts�g�kre lesz – v�laszolt a tan�r. – Si Nan mindig is egy nagyon furcsa gyerek volt… Az intelligenci�ja nagyon magas, viszont az elme�llapota mindig nagyon… disszociat�v. L�ttam feln�ni, �s biztos vagyok benne, hogy vannak k�l�nbs�gek a gondolkod�sm�dj�ban vagy az �rz�keiben a t�bbi gyerek�hez k�pest.

  - K�sz�n�m, hogy elmondta. Ut�na fogok j�rni – b�lintott az orvos. – Az Arbiter visszat�rt. Mindj�rt t�vozunk, �gyhogy besz�lj�nk err�l nagyobb r�szletess�ggel a gy�l�s ut�n.

  - Rendben – egyezett bele a tan�r.

Lu Feng bes�t�lt a terembe.

  - Mi a helyzet? – faggatta az orvos.

  - Az �denkertet �s a katonai b�zist m�r hadi�llapot al� helyezt�k – felelt Lu Feng. – Jelenleg az embereket sz�moljuk, �s t�z percen bel�l kik�ldj�k �ket.

  - Ok� – b�lintott az orvos.

Lu Feng felpillantott Si Nanra a laborat�riumban.

  - A te oldaladon hogy mennek a dolgok?

A doktor v�llat vont. Lu Feng odas�t�lt, �s meg�llt An Zhe mellett.

  Si Nan szeme lassan odafordult Lu Fengre, �s abban a pillanatban An Zhe �szrevette, hogy a fekete �riszek, amiknek rendes esetben j�l elk�l�n�thet� sz�le van, lassan sug�rir�nyban terjednek sz�t, kiny�l� p�kh�l�fonalakra eml�keztetve.

  - T�z �ra – mondta Lu Feng.

  An Zhe megd�bbent. Tudta, mire mondta ezt Lu Feng – t�z �r�n bel�l Si Nan teljesen �talakul embercsemet�b�l irracion�lis sz�rnyetegg�. Erre �jra Si Nan nev�t h�vta, hogy megpr�b�ljon l�trehozni valami kommunik�ci�t. De l�tta, hogy Si Nan tekintete mozdulatlanul mered Lu Fengre, �s Lu Feng visszan�zett r�.

  Si Nan kinyitotta a sz�j�t. A gyermek hangja fiatal volt, de jeges hidegs�ggel k�pte ki a szavakat.

  - Mind meg fogtok halni.

Lu Feng elmosolyodott. Elvette a kagyl�t An Zhe-t�l.

  - Nincs olyan ember, aki ne halna meg – felelte. – Az emberis�g t�l�li.

  Ezzel a v�lasszal Lu Feng megszak�totta a besz�lget�st, majd megfordult, �s od�bb ment. An Zhe �sszehasonl�totta �ket. J�ghideg arckifejez�sekben Lu Feng m�g mindig fels�bbrend� volt.

N�h�ny kutat� �tvette Si Nant, �s a v�laszfalajt� felemelkedett.

  - Ez a gyerek nagyon furcsa – jegyezte meg a doktor.

  - �tk�ld�k p�r embert kik�rdezni – felelt Lu Feng.

  - K�sz�n�m a kem�ny munk�dat – b�lintott az orvos.

  A besz�lget�s�ket k�vet�en An Zhe ism�t hallani kezdte a szeles zajt a f�l�ben. �szt�n�sen k�rben�zett, majd megl�tott egy hasonl�an rejtett, kerek ny�l�st a mennyezet �s a fal el�gaz�s�n�l.

  - Lu Feng – sz�l�totta meg a f�rfit, �s megh�zta finoman a m�sik zak�ujj�t. – Az mi?

Lu Feng k�vette a tekintet�t a mennyezetre.

  - Szell�z�.

An Zhe pislogott.

  - Nem l�tt�l m�g ilyet? – k�rdezte az orvos. – A K�lv�rosban nincs ilyesmi, mert az k�s�bb lett �p�tve.

  Az orvos �lland�an k�szen �llt r�, hogy magyar�zattal szolg�ljon m�sok sz�m�ra, ez�rt An Zhe se hagyta abba a k�rdez�sk�d�st.

  - Mire j�?

  - Leveg�t sz�ll�t. – A doktor v�lasza igencsak egyszer� volt. – Amikor a F�v�rost �p�tett�k, a m�gneses mez� m�g nem t�nt el teljesen, �s az emberek gy�rt�si k�pess�gei m�g mindig a cs�cson voltak. Hogy fel�p�tsenek egy b�zist, ami a legteljesebb m�rt�kben k�pes ellen�llni a kozmikus sug�rz�soknak �s napszeleknek, az �p�tm�nyek falait n�gyszer vagy �tsz�r vastagabbra �p�tett�k, mint egy �ltal�nos �p�let�t, �s speci�lis anyagb�l k�sz�ltek. Teljesen le vannak z�rva, ez�rt a ventill�ci�s rendszert�l f�ggnek, ami tiszta leveg�t szolg�ltat. Ami�rt a F�v�ros k�pes volt t�l�lni, a szell�z�rendszer egy Els� Rang� �rdemrendet kapott – mosolygott. – Miut�n a mesters�ges m�gneses p�lusok l�trej�ttek, elkezd�dtek a mindenf�le mut�ci�k. A hangsz�r�k feltal�l�sa el�tt minden�tt bogarak voltak, ez�rt a F�v�ros h�romr�teg� sz�r�st �s elfojt� rendszert adott hozz� a ventill�ci�s rendszer be- �s kimeneti ny�l�saihoz, hogy biztos�tsa, hogy egy szem bog�r ne rep�lj�n be. M�s szavakkal, mindegy, mi a helyzet, am�g mi ir�ny�tjuk a ki- �s bemeneteket a v�roskapun�l, addig a F�v�ros teljesen biztons�gos lesz. – Lassan m�r csak mag�hoz besz�lt, ahogy egy e-mailt p�ty�g�tt a sz�m�t�g�pen. – Pontosan mi�rt is t�rt�nne fert�z�si incidens? Ennek semmi �rtelme. Ezenk�v�l az �denkert t�bbi gyermeke j�l van. – Enn�l a pontn�l a mozdulatai megtorpantak, �s feln�zett Lu Fengre. – Azt hallottam, az a l�ny megsz�k�tt az �denkertb�l tegnap.

  - M�r megk�rdeztem – felelt Lu Feng. – A l�ny teljesen norm�lis.

  Az orvos m�g m�lyebben r�ncolta a homlok�t, �s leg�pelt valami inform�ci�t. Lu Feng a kijelz�re pillantott.

  - A F�ldalatti V�ros B�zis�nak �rsz?

  - Az elm�lt esem�nyek l�ncolata ut�n egy kiss�… f�lek – vett egy m�ly leveg�t az orvos. – Tudni akarom, milyen m�rt�kben fejl�dtek az �szak-amerikai sz�rnyek. Viszont a v�szhelyzeti vonal a b�zisaink k�zt mindig is a sors szesz�lyeinek volt kit�ve, �s szinte biztos, hogy nem kapunk eredm�nyt.

  Ezekkel a szavakkal nyomott a k�ld�sre, �s An Zhe l�tta, hogy k�ld�tt egy m�solatot is az e-mailr�l egy m�sik c�mre, mely a „Kutat�int�zet” nevet viselte.

  - Rendben – z�rta be az orvos a programot. – Megyek �s bekalibr�lom a m�szert.

  - �n az �denkertbe megyek el�sz�r – felelt Lu Feng.

  A Vil�g�t�torony folyos�ja hossz� �s feh�r volt, hidegfeh�r f�nnyel megvil�g�tva. A folyos�n egy pihen� r�szleg ny�lt, �s ahogy kil�kt�k az ajt�t, �s kil�ptek, k�t feh�r k�penyes kutat� cs�kol�zott a folyos�n. Hallva azonban a l�pteiket, az egyik kutat� megragadta a m�sikat, �s elfordultak, az alakjuk pedig elveszett a folyos� m�lys�g�ben.

�gy t�nt, ez a l�tv�ny felkeltette Lu Feng undor�t, enyh�n r�ncolta a homlok�t.

  - Mi t�rt�nt a tan�tv�nyaiddal?

  - Nincs mit tenni – felelt az orvos. – Min�l t�bbet tudunk, ann�l k�ts�gbeesettebbek vagyunk. A Vil�g�t�tornyot jelenleg az alj�t�l a tetej�ig �tj�rja a carpe diem. Nem v�rhatod el a katonas�g fegyelm�t t�l�nk. �n is �rzek rem�nytelens�get n�ha.

Lu Feng nem felelt. A sarkon egy m�sik ir�nyba vitte An Zhe-t, mint amerre az orvos ment.

  An Zhe eg�sz d�lut�n vakon k�vette Lu Fenget. Az oka az volt, hogy nem tudta, merre kellene mennie – � csak ideiglenes munk�snak sz�m�tott az �denkertn�l, ez�rt nem kapott semmilyen egy�b parancsot vagy ir�nymutat�st. Azonban, annak ellen�re, hogy k�vett�k, Lu Feng nem t�nt kelletlennek miatta. Amikor ez az ember egyenk�nt megvizsg�lta az �denkert gyerekeit, m�g azt is megengedte An Zhe-nek, hogy a f�csarnokba menjen pihenni egy kicsit.

  �gy azt�n An Zhe egy k�nyvet olvasott, am�g a f�csarnok kanap�j�n �cs�rg�tt, �s a falon vele szemben ism�t ott volt a v�rv�r�s „Az emberis�g �rdekei mindenn�l el�bbre val�k.” szlogen. D�lut�n n�gykor az orvos m�sokat is az �denkertbe hozott. Egy kicsit lehangoltnak t�nt, ahogy bevezette n�h�ny al�rendeltj�t, majd elind�tott�k az �rz�kel� m�szert a csarnokban.

  Lu Feng Seraingot k�ldte, hogy m�k�dj�n egy�tt az orvos munk�j�ban. A fiatal B�r� l�tta a m�szert a csarnok k�zep�n, �s enyh�n �sszevonta a szem�ld�k�t.

  - Csak egy van bel�le?

  - Mennyinek kellene lennie? – k�rdezte az orvos. – A m�sikat a F�v�ros bej�rat�n�l hagytuk, az eredetileg a K�lv�rosb�l j�tt zsoldosok fogad�s�ra.

  - M�s szavakkal, az eg�sz b�zisnak �sszesen k�t ilyen szerkezete van? – k�rdezte Seraing.

  - �desem, nem �rtesz f�lre valamit a jelenlegi ipari termel�si kapacit�sunkkal kapcsolatban? – k�rdezett vissza az orvos. – Az olyan magas prec�zi�s nagym�szerekb�l, mint ezek, k�t egys�g m�r eleve a hat�r.

  - Eln�z�st – visszakozott Seraing.

  - Semmi gond – legyintett az orvos. – Egyszer szaladj �t mindenen, azt�n a lassabb �tvizsg�l�shoz haszn�lni fogjuk a m�szert.

  - Az Elj�r� B�r�s�g nem kapott speci�lis kik�pz�st gyermekekre f�kusz�lva – jegyezte meg komolyan Seraing.

  - Hiszek az Arbiter szem�nek – felelt az orvos. – � minden bizonnyal k�pes lesz kinyomozni minden fert�z�tt testet.

Ahogy besz�ltek, Lu Feng l�pteinek zaja hallatszott, �s a f�rfi csatlakozott hozz�juk.

  - A nyomoz�s az �t�dik, hatodik �s hetedik emeleteken lez�rult – mondta k�zben a t�vk�zl�j�be Lu Feng. – Egyetlen gyan�s fert�z�ttet sem tal�ltam.

  An Zhe l�tta megremegni az orvos kez�t, ahogy a m�szer ir�ny�t� karj�t igazgatta. Lu Feng els�t�lt mellette.

  - Ezt az oldalt r�tok hagyom.

Az orvos arca valami okn�l fogva kiss� s�padt volt.

  - Rendben. – Azt�n m�g ezt is mondta: - A Vil�g�t�toronynak megannyi xenogenikus mint�ja van. Mivel fert�z�s �t�tte fel a fej�t az �denkertben, att�l tartok, incidens t�rt�nik majd a Vil�g�t�toronyban is. K�rv�nyezn�d az Elj�r� B�r�s�g �s az Egyes�tett Front K�zpont ideiglenes kihelyez�s�t?

  - Milyen hat�s�gi szintet kapok? – k�rdezte Lu Feng.

  - Ugyanolyat, mint az eny�m – felelt az orvos.

  - Rendben.

  Lu Feng a liftajt�hoz s�t�lt. An Zhe csendesen figyelte �t menni. Azt�n l�tta, hogy a f�rfi visszafordult, �s r�n�zett. A tekintet�be bele volt �rva a parancs: Gyere ide.

  An Zhe letette a k�nyvet a kez�b�l, �s engedelmesen k�vette. Miel�tt el�rte volna, az orvos hirtelen megsz�lalt.

  - Lu Feng!

  - Mi az? – k�rdezte a f�rfi h�tra sem fordulva. An Zhe viszont arrafel� pillantott, �s l�tta, hogy a doktor az � ir�nyukba n�z. Volt valamif�le elveszetts�g az az�rk�k szemekben, melyeknek kipirosodott a sz�le.

  - Sz�z �vvel ezel�tt, ha egy ember megsebz�d�tt, csak harminc sz�zal�kos volt a fert�z�si es�ly, �s karcol�sok vagy horzsol�sok egy�ltal�n nem v�gz�dtek mut�ci�val. De az ut�bbi n�h�ny �vben a helyzet folyamatosan romlott. K�l�n�sen ebben az �vben, a fert�z�si r�ta a magasba l�tt. Tudod te is, hogy egy t�hegynyi nagys�g� s�r�l�s is fert�z�st okoz. Mindig is gondolkodtam rajta, hogy elj�n-e valaha egy ilyen nap, amikor nem csin�lunk semmit, �s a g�njeink ennek ellen�re megzavarodnak, �talak�tva mindannyiunkat xenogenikuss�.

  Lu Feng nem mozdult vagy besz�lt. A lift �rkez�s�t egy halk „ding” jelezte, �s az ez�st�s ajt�k z�kken�mentesen kiny�ltak.

Az orvos hangja enyh�n remegett.

  - Az �denkertben nincsenek sz�rnyek vagy xenogenikusak. Ennek a gyermeknek a fert�z�se minden ritmus vagy okozat n�lk�l t�rt�nt, �s m�g mindig nem tudjuk, mi okozza, vagy hogyan terjed. A Vil�g�t�torony nem tudja elfogni a v�rust, �s nem tudja, hogy v�dekezzen ellene. Hogyha ezek a dolgok m�r ber�gt�k magukat a bels�nkbe, mint egy epid�mia… A leggyeng�bb gyermekek lesznek megfert�zve el�sz�r az egy�ni alkatuk miatt. – Leveg� ut�n kapott. – Akkor pontosan mihez kezd�nk?

  - Dr Ji – j�tt Lu Feng hideg hangja. – Maga reszket.

  Azzal An Zhe v�ll�n pihentette meg a kez�t, �s a liftbe korm�nyozta �t, an�lk�l, hogy h�tran�zett volna.

Ahogy el�rt�k a lak��p�letet, �s kisz�lltak Lu Feng aut�j�b�l, An Zhe megsz�lalt.

  - K�sz�n�m.

  - Nincs mit – felelt Lu Feng. – Mik a terveid vacsor�ra?

  - F�zni fogok – mondta An Zhe.

  - Krumplilevest?

  - Uhum.

  - Ennyire szereted?

An Zhe komolyan elt�prengett ezen egy kis ideig.

  - Igen – felelt v�g�l. – De nincs is p�nzem, hogy m�st vegyek.

  - Veszem �szre – jegyezte meg Lu Feng. – Ma este megh�vlak valami m�sra.

  - Hogyhogy? – k�rdezte An Zhe.

  - Hogy megk�sz�njem, hogy seg�tett�l felfedezni egy xenogenikus l�nyt – v�laszolt Lu Feng. Ezek a szavak hitelesnek t�ntek. Csak miatta vehette �szre Lu Feng Si Nant.

  �gy azt�n An Zhe-nek lehet�s�ge ny�lt r�, hogy v�logasson a hozz�val�k helyis�g�ben. A b�zis �ltal kiadott men�re hivatkozva v�g�l vett paradicsomot, krumplit, �s fagyasztott marhah�st. A marhah�s �ra nagyon magas volt, �s volt mellette egy speci�lis jelz�s a sz�veggel, mely arra utalt, a marhah�s el��ll�t�st abba fogj�k hagyni. Egy darabig nem tudott d�nteni, hogy vegye-e meg vagy sem, de Lu Feng k�zben m�r le is h�zta a k�rty�j�t. A k�rtyaleolvas�n mutatott egyenlegt�l An Zhe �rezni kezdte a k�l�nbs�geket emberek �s emberek k�zt.

  Az alapanyagok mellett szerepeltek egyszer� haszn�lati �tmutat�sok. An Zhe nem ismert semmi m�st, �gy a v�g�n csak levest csin�lt. Ahogy a leves f�tt, An Zhe felfedezett valamit.

  Egy helyben �llt, csendesen figyelve az enyh�n kavarg� v�zfelsz�nt a l�bosban. A leves bes�r�s�d�tt, �s a krumplik oml�ss� v�ltak. A paradicsom l�gy, �des-savany� arom�ja, �s a hozz� kevered� marhah�s illata a krumplilevest�l eg�szen elt�r� szagot kre�lt. Nagyon �zletesnek t�nt.

Azonban…

  - Mi az? – n�zett r� Lu Feng.

  - �n… - An Zhe felemelte a fej�t, hogy � is a f�rfire n�zzen. De Lu Feng viszonozta a tekintet�t, �s a g�z feh�r r�teg�n �tsejl� z�ld szemek nem t�ntek most olyan vadnak. – �n… t�l sokat csin�ltam.

  - T�l sokat? – s�t�lt oda hozz� Lu Feng, �s enyh�n el�re hajolt, ahogy a l�bosba n�zett.

  T�nyleg t�l sok volt. An Zhe tudta. T�l sok hozz�val�t �s vizet tett bele. Amikor krumplilevest csin�lt, hogy a krumpli puh�bb� �s a leves s�r�bb� v�ljon, szeretett hozz�adni sok vizet, hogy azt�n lassan elf�zze azt a nagy mennyis�g� vizet egy kis mennyis�g� levess�. Azonban ennek a levesnek az alapja k�l�nb�z�nek t�nt a krumplileves�t�l – ha folytatta volna a f�z�st, hogy elp�rologjon a v�z, minden sz�tomlott volna, �s �talakult volna egy l�bos misztikus kotyvassz�.

�gy becs�lte, m�g ha h�rom adagra is osztja el a levest, akkor is t�bb mint el�g.

  - Ez t�nyleg sok – jegyezte meg Lu Feng.

An Zhe kem�ny gondolkod�sba kezdett, azt�n v�g�l meg�llapodott egy korrekci�s int�zked�sn�l.

  - Felh�vhatom Colint, hogy egyen.

  Lu Feng megfordult, �s egy lapos pillant�st vetett r�. Abb�l a lapos pillant�sb�l An Zhe �gyesen r�j�tt, mif�le �rz�sei lehetnek ezzel kapcsolatban Lu Fengnek. �gy t�nt, az, hogy t�l sok levest csin�lt, igaz�n komoly hib�v� fajult.

  - Seraing a 3202-es sz�m alatt lakik – mondta akkor Lu Feng. – Menj, vigy�l neki egy adagot.

Miut�n megcs�rgette a 3202-es cseng�j�t, Seraing nagyon gyorsan ajt�t nyitott.

  - Te vagy az? – k�rdezte enyhe meglepetts�ggel. An Zhe �tadta neki a termoszt.

  - Csin�ltam levest. Tess�k, egy adag.

  - H�ha – reag�lt Seraing. – K�sz�n�m. �ppen vacsor�zni k�sz�ltem.

  - Nagyon sz�vesen.

  - Mi�rt… adod ezt nekem? – sz�lalt meg �jra a f�rfi. – Az ezredes tal�n �r�lne neki.

An Zhe pillanatnyilag nem volt benne biztos, hogyan v�laszoljon. V�g�l azt mondta:

  - Az ezredes is kap bel�le.

Seraing elmosolyodott.

  - Erre tippeltem. Sz�val az ezredes mondta, hogy itt lakom?

An Zhe b�lintott.

  Seraing beh�vta An Zhe-t, ahogy letette az �telhord�t a nappali asztal�ra, el�vett valamit a fi�kb�l, ami r�zsasz�n csomagol�sba volt tekerve – a k�lseje alapj�n �gy n�zett ki, mint egy emberi nasi. Belenyomta An Zhe kez�be.

  - Adok neked egy kis �dess�get.

  - K�sz�n�m – felelt An Zhe.

  - Hozz�szokt�l m�r, hogy a F�v�rosban �lsz? Melyik emeleten laksz? – �rdekl�d�tt Seraing.

  - A 3702 alatt – felelt An Zhe.

  - Istenem – mosolygott Seraing. – Micsoda v�letlen.

  Vad sz�lviharok d�ltak odakint, �s a s�v�t� hang a szell�z� cs�v�b�l Seraing szob�j�t is �tj�rta. An Zhe a hang forr�s�nak ir�ny�ba n�zett.

 - A szell�z�cs�vek eredetileg z�rva szoktak lenni, de ny�ron, amikor er�s a sz�l, teljesen kinyitj�k �ket bizonyos ideig, hogy megel�zz�k, hogy a cs�vek belseje nagyon benedvesedjen. Ebben az id�ben mindig sok zajt csin�l. Amikor ilyen hangos, n�ha m�g azok sem tudnak aludni t�le, akik gyerekkoruk �ta a F�v�rosban �lnek, de nincs mi�rt agg�dni – mondta Seraing nagyon l�gy hangon. Ahogy befejezte a besz�det, megint elmosolyodott. – De val�sz�n�leg az ezredes m�r megnyugtatott efel�l.

An Zhe �sszezavarodott.

  El�sz�r is, � nem agg�dott, ez�rt nem volt sz�ks�g a megnyugtat�s�ra, �s m�sodszor, Lu Feng egy�ltal�n nem nyugtatta meg ezel�tt.

  - Nem csin�lt ilyet – mondta h�t.

  -… Tal�n kiment a fej�b�l.

  An Zhe �gy �rezte, Seraing t�ls�gosan kedves emberk�nt gondolt Lu Fengre, �s hogy t�l sok j�t felt�telezett a k�z�tt�k l�v� kapcsolatr�l is. Ezut�n hamarosan visszat�rt a 3702-be, ahol az ezredes nem v�rt m�don m�lt�ztatott megter�teni az asztalt � maga – de sajn�latos m�don, m�g �gy is, hogy egy adagot m�r lesz�moltak bel�le, el�g sok leves maradt.

Egy bizonyos ezredes jegessz�ld szeme r�meredt.

  - Meg tudod csin�lni.

  - Nem tudom.

  - Nem pazarolhatod a b�zis k�szleteit.

  An Zhe felkanalazott egy kis darab marhah�st, �s megk�s�relte lenyelni. Miut�n megette a maga r�sz�t, Lu Feng r�er�szakolta, hogy n�zzen szembe a l�bos marad�k�val, melynek mostanra elt�nt a fele.

  - Folytasd. – Lu Feng hangja lapos volt.

  An Zhe evett egy �jabb darab krumplit �s egy kan�lnyi l�t. �gy �rezte, el�rte a hat�rait. Az emberi �tv�gynak is vannak korl�tai, m�g ha ez a leves istenien finom is volt. Megt�rt. Felpillantott Lu Fengre.

  De erre fel l�tta, hogy ez az ember enyh�n felemelt szem�ld�kkel n�z r�, �s egy csipetnyi csendes �lvezet bujk�lt a tekintet�ben.

An Zhe nem tal�lt szavakat.

  Tudhatta volna. Lu Feng terve egy�ltal�n nem az volt, hogy megsp�rolja a b�zis k�szleteit. Az ezredes �r�me az � piszk�l�s�ra �p�lt.

Enyh�n m�rgesen r�ncolta a homlok�t. Ez�ttal elsz�ntabban jelentette ki:

  - Nem eszem t�bbet.

  - Ez a tartal�kok elpazarl�s�nak b�ne – v�gta r� Lu Feng.

  - Akkor te is elk�vetted – v�gott vissza An Zhe egyb�l. Lu Feng karba tett k�zzel n�zett r�, majd alaposan v�gigm�rte egyszer tet�t�l talpig.

  - Okosabb lett�l – mondta.

  An Zhe meg�rtette, mire c�loz. Megfogadta, ha ez az ember legk�zelebb megint �tj�n enni, lev�g egy darabot a hif�j�b�l, �s belerakja az �telbe, hogy megm�rgezze. �gy tervezve, hogy t�bb� ne is t�r�dik ezzel a f�rfivel, An Zhe ledobta a kanalat.

  Ezzel szemben Lu Feng mosolygott. Kiny�lt, �s a marad�k levest a saj�t t�lj�ba tette. �gy t�nt, az Arbiter arra k�sz�lt, hogy felmentse mag�t. An Zhe egy ideig figyelte, mit csin�l, azt�n �gy d�nt�tt, hogy az egy darab hif�t f�l darabra reduk�lja.

  Vacsora ut�n kik�s�rte Lu Fenget. Az ezredesnek m�g mindig voltak telefonos konferenci�i, amiken r�szt kellett vennie. �gy t�nt, a f�rfinek hirtelen esz�be jutott valami, amikor m�r a k�sz�bn�l j�rt. El�vett egy kis �tl�tsz� dobozt az egyenruh�j�nak zseb�b�l, �s An Zhe-nek dobta.

  - Ha nem tudsz aludni, haszn�ld ezeket – tette hozz�.

  Miut�n visszat�rt a saj�t szob�j�ba, An Zhe kinyitotta a dobozt. Abban egy p�r, eserny�form�j�, szilikon zajsz�r� f�ldug� volt.

  Megfontolta �jra �s �jra, m�g ingadozva a k�t lehet�s�g k�zt, hogy Lu Feng t�nyleg j� vagy rossz ember lehet-e, �s v�g�l ideiglenesen �gy d�nt�tt, hogy ez az alak egy v�ltoz�kony szem�ly.

  A sz�l folyamatosan er�s�d�tt odakint, �s a lyukb�l sz�l� hang halv�ny sik�t�sba fordult, olyan m�rt�kben, hogy t�nylegesen neh�zz� tette az embereknek az elalv�st – de neki nem �llt sz�nd�k�ban betenni azokat a f�ldug�kat, egyel�re legal�bbis.

An Zhe az �gya el�tt �llt. Eg�sz d�lut�n csak egy valamin gondolkodott.

  Ha nem tud szabadon mozogni a Vil�g�t�toronyban, akkor m�gis mikor lesz k�pes megtal�lni a sp�r�j�t?

  Egyszer �gy �rezte, hogy ez egy lek�zdhetetlen probl�ma, most azonban tal�lt egy j�rhat� utat. A v�ros �sszes �p�lete �ssze volt kapcsolva a ventill�ci�s cs�vekkel.

  Elfordult, �s az ablakra n�zett. Az ablak nagyon kicsi volt, nagyj�b�l k�t �sszeillesztett tank�nyv nagys�g�, �s a k�t sz�l�n volt k�t, oldalra h�zhat�, f�m red�ny. Az ablakhoz s�t�lt, �s er�teljesen �sszenyomta a red�nysz�rnyakat. A red�ny egy klikken�ssel illeszkedett �ssze t�k�letesen. �gy senki nem l�thatott be a lak�s�ba k�v�lr�l.

Hif�k.

  Hif�k ny�ltak ki An Zhe test�b�l. A ruh�i �s a nyaka k�r�l l�g� t�lt�nyh�vely-nyakl�nc egy�tt estek le a f�ldre, puh�n puffanva. Ugyanebben az id�ben, egy labd�nyi h�feh�r hifa tal�lta meg az �tj�t kifel� az ing nyakr�sze al�l, �s az �gy al� g�rd�lt, csendesen szemezve a koromfekete cs�ny�l�ssal.

  Amikor a teste gomb�v� v�ltozott, An Zhe csak hom�lyosan �szlelte a k�lvil�got. A l�t�sa �s a hall�sa �sszead�dott, m�g a szagl�si �s tapint�si k�pess�g�t nem tudta t�bb� kett�v�lasztani. Nem volt t�bb� l�tv�ny vagy hang, helyette valami k�l�n�s �rz�s; nem volt r� lehet�s�g, hogy ezt a v�ltoz�st emberi szavakkal k�rbe�rja.

  A lyuknak sz�p dr�th�l�ja volt – h�romr�tegnyi – ami el�g volt r�, hogy blokkoljon minden rovart, kicsit vagy nagyot.

De arra nem volt el�g, hogy blokkoljon egy puha gomb�t.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.