Az ezredes lak�helye �gy n�zett ki, mintha senki nem lakna benne. Csak, mint a pihen�szob�ja a k�lv�rosi V�rosv�delmi Hivataln�l.

  Hogy mi�rt tudta An Zhe, hogy n�z ki az ezredes szob�ja, nos, ez az�rt volt, mert abban a szent pillanatban, ahogy a lift ajtaja kiny�lt, �rezte, hogy a k�rnyezet t�ls�gosan leh�l. Miut�n ism�t h�trafordult, tal�lkozott Lu Feng pillant�s�val. Az ezredes az ajt�keretnek d�lt karba tett k�zzel.

  - Gyere ide vissza.

An Zhe vonalk�v� pr�selte az ajkait.

  Igaz�b�l semmilyen form�ban nem �llt k�zel Serainghoz. Amikor megnyomta a lift gombj�t, m�g arra is gondolt, hogy ha Seraing nincs otthon, vagy idegenked�st mutat a k�r�s�re, akkor csak arra lenne lehet�s�ge, hogy k�nosan megk�rje Colint, hogy seg�tsen.

  R�n�zett Lu Fengre, �s hirtelen egy kiss� szomor�nak �rezte mag�t – egy hangy�nyit megb�nt�dott. Ez az ember nyilv�n tudta, hogy neki nincsenek bar�tai a b�zison.

Lu Feng is �szrevette, hogy valami nem stimmel vele.

  - Mi az?

  An Zhe leford�totta a szem�t, de nem tudta, mit mondjon. Igaz�ndib�l meg akart sz�lalni, �s Lu Feng szob�j�ban maradni, de f�lt az ezredes elutas�t�s�t�l.

Hallotta Lu Feng l�gy nevet�s�t.

  - Csak ugrattalak – s�t�lt oda hozz� a f�rfi, �s beh�zta a liftbe. – Menj�nk enni el�sz�r. �jjel n�lam alszol.

  A k�z�ss�gi �tkez�csarnokban ett�k meg a vacsor�jukat. Ez a vacsora egy�ltal�n nem volt finom, �s r�ad�sul Lu Feng egy adag gombalevest rendelt.

  De hogy egy�tt kellett aludnia Lu Fenggel… Persze, kicsivel jobb volt, mint Serainggal aludni, �s sokkal-sokkal jobb volt, mint Colinnal. An Zhe ezt annak a t�nynek tulajdon�totta, hogy csak Lu Fenget ismerte v�g�l is, ezenk�v�l, m�r mindketten maradtak egym�s lak�s�n egy �jszak�t ezel�tt.

  Miut�n megf�rd�tt az ezredes f�rd�szob�j�ban, sz�razra t�r�lte mag�t, azt�n gyorsan az �gyba b�jt, bebugyol�lva mag�t a nagy, h�feh�r t�r�lk�z�be. A paplant tartva a karj�ban �lt az �gy legbels� oldal�n – nem volt pizsam�ja.

  Az ezredes szob�j�ban minden berendez�s t�k�letesebbnek t�nt, mint amilyen az � szob�j�ban volt, �s ez tal�n egy speci�lis szolg�ltat�s lehetett a katonas�gt�l. Azonban mindegy, mennyire speci�lis a b�n�sm�d, nem akadt extra paplan vagy extra p�rna. �nk�nt mozd�totta a p�rn�t k�z�pr�l a k�ls� sz�lre.

Akkor egy csokornyi v�r�ss�g kapta el a tekintet�t az �gy fejt�ml�j�n�l.

  Egy egyszer� �vegv�za �llt ott, �s az �vegben h�rom �l�nkv�r�s vir�g, t�sk�s sz�rakkal, s�t�tz�ld levelekkel. Kett� m�r teljesen kiny�lt, m�g az utols� m�g mindig bimb� volt.

  Ez volt az els� alkalom, hogy An Zhe n�v�nyt l�tott az emberi b�zison bel�l. A v�ros, mely vasb�l �s ac�lb�l �p�lt, l�tsz�lag megtagadta a l�tez�st b�rmilyen �l�l�nynek az embereken k�v�l.

  A vir�gok illata kereszt�lsz�llt a leveg�n. Akkor Lu Feng, aki eddig az alkalmazottai jelent�s�t hallgatta a munka�gyi helyzet�kr�l, befejezte a h�v�st, �s visszat�rt a h�l�ba. Lu Feng nyomban �szrevette, hogy An Zhe a vir�gokat n�zi.

  - Any�m� – mondta.

  - Madam Lu? – k�rdezte An Zhe.

  - Mn.

  A f�rfi pillant�sa is elid�z�tt azon a h�rom vir�gon. Hossz� id� eltelt�vel kipillantott az ablakon.

  Az esti �g az ablakon t�l nagyon s�t�t volt, �rny�kok hull�mz�s�val, m�g a nyolcsz�g� �denkert magasan �llt a mesters�ges m�gneses p�lus mellett.

  K�vetve a tekintet�t, An Zhe is lepillantott. Ilyen form�ban az �denkert val�ban �gy n�zett ki, mint egy m�hkas. Egy gondolat sz�letett meg benne hirtelen, �s visszan�zett a h�rom vir�gra, az �gy fej�n�l. Egy kicsit ismer�s volt ezzel a fajta sz�nnel �s form�val, An Ze eml�keib�l sz�rmazott, egy f�nyk�palbumr�l nagyon r�gr�l. Ez egy gyakran l�tott n�v�ny volt, amikor az emberi civiliz�ci� m�g vir�gzott. 

  - R�zs�k… - motyogta.

  - Ezek r�zs�k – er�s�tette meg Lu Feng.

  Amikor a gyereknek az oszt�lyban szabadideje volt, azt j�tszott�k, hogy van egy h�zuk, �s �gy tettek, mintha vir�got �ltettek volna, sz�nes pap�rokat haszn�lva k�l�nf�le �rnyalatokban a szirmokhoz. Azonban �gy t�nt, az �denkertnek van saj�t r�zs�ja.

  - Az �denkert �ltet r�zs�t? – �rdekl�d�tt.

  - Nem. – Lu Feng v�lasza nagyon t�m�r volt. Ahogy An Zhe arra gondolt, hogy a felelet itt v�get is �r, Lu Feng �jra megsz�lalt. – Szereti a n�v�nyeket, de a b�zison nincs egy sem. – A hangja nagyon nyugodt volt. – Amikor tizenhat voltam, kint gyakorlatoztunk a vadonban, �s gy�jt�ttem p�r magot. Miut�n a Vil�g�t�torony meger�s�tette, hogy biztons�gosak, odaadtam �ket neki.

  - Akkor a Madam �ltette �ket? – k�rdezte An Zhe.

  - Uhum – felelt Lu Feng.

  An Zhe hirtelen felid�zte a lez�rt n�v�nymagokat, amiket Lu Feng irod�j�ban l�tott egy h�napja, a gilisztat�mad�s est�j�n. �gy gondolta. Lu Feng bizony�ra nagyra �rt�keli az anyj�t. Madam Lu beadott n�h�ny jelent�st ma a Vil�g�t�toronyn�l. �gy n�zett ki, mint egy tudom�nyos kutat�.

  - Madam Lu tud�s? – k�rdezte h�t.

Lu Feng csak n�mi id� eltelte ut�n v�laszolt.

  - T�bb�-kev�sb�. – Abban a pillanatban Lu Feng v�ratlanul megjegyezte: - Ismerted a l�nyt az �denkertb�l.

An Zhe b�lintott. Lu Feng m�r l�tta Lilyt, �gy nem volt mit rejtegetnie.

  - Mennyit tudsz?

  �gy tippelt, hogy az ezredes k�rd�se arra vonatkozik, hogy milyen m�rt�kben �rti az �denkertet. Felid�zte Lily szavait.

  - Tudok a Rose Manifest�r�l.

L�tta, hogy Lu Feng kib�mul az ablakon, l�tsz�lag a m�lton merengve.

  - �ll�t�lag, amikor tizenk�t �ves volt – mes�lte Lu Feng. –… az intellektu�lis tehets�ge miatt… a b�zis �gy hitte, ahelyett, hogy sz�lne, nagyobb hozz�j�rul�st jelentene az emberis�g sz�m�ra, ha tudom�nyos kutat�sokba vetn� mag�t, ez�rt a Vil�g�t�toronyba k�ldt�k tanulni.

  - Leny�g�z� – jegyezte meg An Zhe. V�ltozatlanul k�v�ncsi volt az olyan emberekre, akiknek fels�bbrend� intelligenci�ja volt.

  - De azut�n �nk�nt jelentkezett, hogy k�ldj�k vissza az �denkertbe, �s mag�ra vette a gyermeksz�l�s felel�ss�g�t, mik�zben azt tanulm�nyozta, hogyan lehetne fejleszteni a testen k�v�li embri�kult�ra technol�gi�j�t.

  - �s azt�n? – k�rdezte An Zhe.

  - Nincsen azt�n – felelt Lu Feng. – Ez m�g ma is igaz r�.

  An Zhe felid�zte Madam Lu megjelen�s�t. Igaz, hogy ma maszkot viselt, �pp csak egy szemp�rt mutatva, m�gis nagyon m�ly benyom�st tett r�.

  - Gy�ny�r� n� – mondta.

  - K�sz�n�m – v�laszolt Lu Feng.

A nap k�zbeni szitu�ci�ra eml�kezve, An Zhe folytatta a k�rdez�sk�d�st.

  - Rossz a kapcsolata az anyj�val?

  - Igen.

  - Mi�rt? – pislogott An Zhe. �gy �rezte, Lu Feng nyilv�nval�an nagyon t�r�d�tt az anyj�val.

  - Mindig azt gondolta, az Egyes�tett Front K�zpontn�l fogok dolgozni, de val�j�ban v�g�l �n d�nt�ttem �gy, hogy az Elj�r� B�r�s�ghoz megyek. – Lu Feng m�g mindig nyugodtan besz�lt. – Tal�n t�l sokat �ltem.

  - Nem tudja elfogadni?

  - �n voltam, aki nem volt hajland� fenntartani a kapcsolatot vele. – Lu Feng felvette a p�rn�t, �s odadobta An Zhe oldal�ra. An Zhe elkapta a p�rn�t, �s Lu Fengre n�zett. Furcsam�d, meg�rtette, mir�l besz�l a f�rfi.

  Annak �rdek�ben, hogy mindig korrekt legyen, hogy mindig tiszta maradjon a feje, �s mindig k�z�mb�s maradjon, az Arbiternek a v�gletekig sz�m�znie kellett mag�t – a „sz�m�z�s” sz� hirtelen bukkant fel An Zhe fej�ben.

  - Az �denkert �s az Elj�r� B�r�s�g ellent�tes dolgokat csin�l – mondta a fi�. – Ez az oka, ami�rt k�ptelen megingani?

  - Fogd be – hajolt oda Lu Feng, �s kir�ntotta a kez�b�l a p�rn�t, megemelte An Zhe-t, �s a feje al� t�rte a p�rn�t. – M�r nyitva se tudod tartani a szemeidet.

  A puha p�rn�ba s�ppedve, An Zhe �rezte, ahogy az �ntudata fokozatosan elhom�lyosul. T�nyleg nagyon �lmos volt, ezen az est�n eg�sz v�gig er�vel pr�b�lta mag�t k�szenl�tben tartani.

  Miel�tt teljesen �lomba mer�lt volna, l�tta, hogy Lu Feng felkap egy ez�st�s-feh�r aktat�sk�t, amit az egyik szem�lyzet adott neki, amikor elhagyt�k a Vil�g�t�tornyot. An Zhe nem tudta, mi volt az, �s arra gondolt, nem is kellett tudnia. Az ezredesnek mindig volt oka dolgokat csin�lni.

  An Zhe �sszehajtott ruh�i oldalra voltak helyezve, egy kev�s vil�gossz�rke por �lt a gall�r r�sz�n. Sem a gyakorl�p�ly�n, sem a Vil�g�t�toronyban nem volt eff�le dolog, de Lu Feng azt is tudta, hogy volt egy kism�rt�k� zavarod�s az �denkert biztons�gi kamer�j�val abban az id�szakban, �gy nem volt lehet�s�g visszak�vetni An Zhe tart�zkod�si hely�t.

  Lu Feng elpillantott r�la, �s az ujjai megnyomt�k a b�r�nd gombjait. Az ez�st t�ska kiny�lt, feh�r, hideg leveg�sz�lak sz�ktek ki bel�le. Bel�l, a leh�t�tt r�tegben pihent egy hossz� �s v�kony injekci�s t�, a tartalma akvamarin sz�n�. A fegyvere a b�r�nd mellett pihent.

  Miut�n a tekintete elid�z�tt a k�t t�rgyon egy leheletnyi ideig, odafordult, hogy An Zhe-re n�zzen, az ujjait a fegyvertokon pihentetve.

Abban a pillanatban…

An Zhe �tfordult, �s l�gyan simult hozz�. Aludt.

  Mint egy kis�llat, �sszeg�mb�ly�d�tt a takar� alatt, megmutatta sima �s tejfeh�r nyak�t �s v�ll�t, ellazult szem�ld�k�t, beg�rb�l� szempill�it, �s ahogy a l�legzete felemelkedik, majd leereszkedik egy egyenletes, nyugodt ritmusban.

   Az ujjainak egy r�sze is kibukkant a paplan al�l, l�gyan behajlottak, de ez is igaz�n ellazult tart�s volt. Egy idegsz�la sem fesz�lt meg. Ahogy itt aludt, minden el�vigy�zatoss�g vagy �bers�g n�lk�l, olyan volt, mintha… olyan helyen aludna, amiben teljes sz�v�b�l b�zik, hogy biztons�gos. Hitt abban, hogy ezen a helyen senki nem b�ntan�.

Lu Fengnek hirtelen esz�be jutott az a nap k�t h�nappal ezel�ttr�l.

  Azon a napon, amikor el�sz�r tal�lkoztak. An Zhe a szem�be n�zett, �s azt mondta: „T�nyleg nem s�r�lt meg”.

  R�g hozz�szokott m�r a vit�k �s tagad�sok l�tv�ny�hoz, �s a vallat�s �s a tombol�s olyasmi volt, amivel minden egyes nap szembe kellett n�znie.

  De az volt az els�, hogy ilyen szemp�rt l�tott. Nem tett fel k�rd�seket, �s nem �rtette f�lre. Csak gy�sz volt. M�gis a gy�szban volt valami naiv nyugalom, mintha, am�g Lu Feng okot ad neki, � elfogadna b�rmit �s megbocs�tana b�rmit.

  Nem figyelt azel�tt senki k�ny�rg�s�re, de akkor egyszer felemelte a feh�r sz�vetet, ami a holttestet takarta, �s megmutatta az illet� seb�t.

Egy ember ingadoz�sa akkor kezd�dik, amikor a sz�ve el�sz�r ell�gyul.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.