An Zhe-nek volt egy �lma. �gy t�nt, egy szakad�knyi, h�mp�lyg� fekete v�z felett �llt, �s el�tte v�gtelen �res vil�g ny�lt. A vesz�ly �rz�se �gy ragadta meg, mint egy k�z. Valaminek kellett lennie a t�voli s�t�ts�gben, ami megfigyelte; nem kapott leveg�t.

  �rezve, hogy vesz�lyes, �nk�ntelen�l n�zett k�rbe, �s l�pett h�tra kett�t. Meg akart tal�lni valakit a vesz�lyes pillant�s alatt, vagy k�zel ker�lni valakihez, hogy megszerezze a biztons�g �rz�s�t.

�gy, a keze nyugtalanul mozdult, finoman megmarkolva Lu Feng ingujj�nak sark�t.

A l�legzete enyh�n felgyorsult, mintha f�lne.

  Lu Feng becsukta az ez�st�s h�t�t�sk�t, a fejt�ml�n�l l�v� szemetesbe haj�totta a ki�r�tett, eldobhat� injekci�s t�t, �s visszatette a pisztolyt k�nnyen el�rhet� k�zels�gbe az �gyhoz.

  Miut�n ezeket megtette, �gy t�nt, An Zhe felgyorsult l�legzete valamennyire lenyugodott, de a csod�latos szem�ld�kei m�g mindig enyh�n r�ncol�dtak.

  Egy apr� gy�ngynyi, �l�nkv�r�s v�rcsepp gy�lt fel a nyaka oldal�n, de nem t�bb mint h�rom perc m�lt�n az a gy�ngynyi v�r megalvadt, �s piros pontt� v�lt. Egy sz�r�snyom volt, de a befecskendezett anyag nem tett semmilyen k�rt a test�ben azon az egy csepp v�ren k�v�l.

  Olyan volt, mint egy �llat, puha sz�rrel, ahogy ebben a t�r�keny k�nyelemben fek�dt, melyet l�tsz�lag nagyon k�nny� volt teljesen t�nkretenni, m�gis l�tsz�lag nagyon k�nny� teljesen megv�deni.

  Lu Feng kifejez�stelen�l n�zett r�. Hossz� id� m�lt�n kiny�jtotta a kez�t, �s az ujjbegyeit megpihentette a szem�ld�k�k k�z�tti b�r�n, mint ahogy a szitak�t� pihen a v�z felsz�n�n – az a p�r �sszevont szem�ld�k lassan ellazult, �s nem t�bb mint h�rom perccel k�s�bb, olyan b�k�sen mer�lt �lomba ism�t, mint az elej�n.

  Amikor An Zhe fel�bredt, az eg�sz szoba nagyon vil�gos volt. Az a fajta vil�goss�g volt, amit reggel nyolc vagy kilenc �ra fel� l�t az ember. A r�m�let, hogy elk�sik, teljesen fel�bresztette.

  Azt�n felfedezte, hogy a t�r�lk�z�, amit maga k�r� tekert el�z� este, kiny�lt, �s nem kicsit lecs�szott, meztelen�l hagyva a h�ta fels� r�sz�t.

  �s a keze �k�lbe szorult egy bizonyos szem�ly ruh�j�nak a sz�l�n, mik�zben az � eg�sz teste ehhez az emberhez simult, az arca pedig a m�sik f�l v�ll�hoz nyom�dott.

Ha Seraing lett volna, An Zhe bocs�natot k�rt volna t�le, �sszhangban az emberi etikettel.

Ha Colin lett volna, An Zhe azon nyomban t�volabb h�z�dott volna teljes sebess�ggel.

  De ez egy bizonyos ezredes volt, aki a Lu n�vre hallgatott, �s aki gyakran lett d�h�s r�. An Zhe csendesen meglaz�totta a szor�t�s�t, �s felemelte a fej�t, hogy r�n�zzen.

  De meglepet�s�re, ez�ttal Lu Feng nem lett d�h�s. A f�rfi felh�zta a paplant, hogy eltakarja An Zhe kez�t �s v�ll�t, majd megsz�lalt.

 - 8:30 van.

  An Zhe munkahelye ma is a Vil�g�t�toronyban volt, de a feladata rendk�v�l sz�raz �s unalmas volt. �s �gy t�nt, ennek a Lu Feng szem�lynek se volt semmi rendes dolga m�ma, vele maradt eg�sz v�gig. A laborban lej�tsz�d� jelenetet �gy lehetett �sszefoglalni, hogy Si Nan n�zte Lilyt, Lily n�zte Si Nant, An Zhe n�zte Lilyt, Lu Feng n�zte An Zhe-t.

  Miut�n eltelt a f�l nap, Si Nan �llapota v�ratlanul szil�rd fejl�d�seken ment kereszt�l. Az id�intervallum, amennyit az agyhull�mai stabilak voltak, n�vekedett a l�legzetv�telnyi egy vagy k�t m�sodpercr�l, kitartott egyenesen n�gy m�sodpercig. Ezekn�l a r�vid idej� megvil�gosod�sokn�l szab�lytalan mint�kban kopogtatgatott az �vegfalon, mintha azt akarn� mondani Lilynek, hogy ott van. Az orvos a h�reket hallva nagyon boldog volt, de azt mondta, m�g nem tud elszabadulni egy ideig, ez�rt javasolta nekik, hogy folytass�k ezt magukban.

  Azokban az id�kben, mikor Si Nan teljesen elvesztette az �pelm�j�s�g�t, Lily An Zhe-vel besz�lgetett.

  - M�g mindig ki akarok rep�lni – mondta a l�ny. – A k�lvil�g olyan nagy.

  - Egyik�t�k sem mehet ki? – k�rdezte An Zhe.

  - Nem, azt mondj�k, a kinti vil�g t�l vesz�lyes – fintorgott Lily. – Amikor kicsi voltam, k�ny�r�gtem, hogy engedjenek ki �t percre, de nem egyeztek bele. Minden nap m�rges vagyok r�juk. Sz�val a Madam azt mondja nekem, hogy ne rendezzek perpatvart vel�k. Azt mondta, az eg�sz b�zis az �denkert gyerekeib�l �ll �ssze. A gyerekek n�ha �nfej�ek lesznek, �s n�ha b�ntj�k az anyjukat, de ez mind �rthet�. Ezen k�v�l, a dolgok, amiket esz�nk, a hely, ahol �l�nk, �s az elektromoss�g, amit haszn�lunk, mind a b�zis dolgai.

  Lily s�hajtott, de egy l�nyhoz k�pes, aki m�g mindig csak egy embercsemete volt, ez a cselekedet �ssze nem ill� volt a kor�val.

An Zhe megsimogatta a fej�t.

  - Csak Madam Lu mehet ki. � egy tud�s. – Lily folytatta. – �n is tud�s akarok lenni. Hallottam �ket besz�lni, hogy el�z�leg az embri�knak a testen bel�l kellett n�nie legal�bb �t h�napot, miel�tt kivehett�k, sz�val el�g f�jdalmas. De a Madam �s a Vil�g�t�torony kutat�csapata folyamatosan lev�gj�k ezt az id�t, sz�val most el�g egy h�nap is.

An Zhe csendesen hallgatta.

  Azt�n Lu Feng t�vk�zl�je megcs�rrent. Felvette, �s An Zhe halkan hallott p�r sz�t, mint „minta”, „n�vekedett”, �s „ellen�riz” a t�loldalr�l. Miut�n lerakta, Lu Feng hozz�fordult.

  - Egy kicsit t�vozom.

  - Ok� – felelt An Zhe.

  Amikor Lu Feng l�pteinek zaja elhalt a folyos�n, Lily hirtelen k�zelebb j�tt An Zhe-hez, �s nagyon misztikus hangon mondta:

  - Lu ezredes Madam Lu gyermeke, tudtad?

An Zhe a l�nyra n�zett. K�t napos folyamatos �rintkez�s ut�n a m�sik sokkal �lettel telibb lett.

  - M�g ezt is tudod – mondta a l�nynak.

  - Mert okos vagyok – emelte fel az �ll�t Lily. – �k csak azt tudj�k, hogyan aludjanak, �n meg mindent.

  A kor�bban mondott szavai fel� An Zhe nem volt annyira �rdekelt, de Lu Feng eml�t�s�re a k�v�ncsis�ga ism�t fel�ledt.

  - Mit tudsz?

  - A Madam t�vk�zl�j�n mindig is voltak k�pek az ezredesr�l. L�ttam m�r �ket ezel�tt. – Lily a r�vid l�bait l�b�lta a sz�ken. – Azt mondj�k, csak az ezredes az igazi gyereke Madam Lunak, mert nem haszn�lt semmilyen masin�t, hogy kieg�sz�tse a fejl�d�s�t.

  An Zhe arra gondolt, hogy Lu Feng �s Madam Lu kapcsolata val�ban nagyon k�l�nleges volt. Az �denkert gyermekei nem tudt�k pontosan, kik az igazi sz�leik. Az egyetlen dolog, ami elk�s�rte �ket a sz�let�st�l, az a szem�lyi k�rty�juk sz�ma. Lily k�zben folytatta.

  - �gy n�z ki, hogy k�t oka van. Az els�, hogy az ezredes �llapota abban az id�ben nem volt stabil, �s nem volt megfelel� a testen k�v�li embri�kult�r�ra. A m�sikr�l mindenki csak tal�lgat.

  - Mir�l tal�lgatnak? – faggatta An Zhe.

  - A Madam kor�bban az �denkerten k�v�l maradt. Azut�n a Vil�g�t�toronyba is akart menni, hogy gy�l�seket tartson, �s a k�ls�s emberekkel akart egyezkedni, hogy kimehessen. Azt tippelem, hogy a Madam szerelembe esett valakivel odakint. Lefogadom, hogy Lu ezredes a Madamnak �s a szeret�j�nek a gyereke. – Kimondva ezt, Lily An Zhe-re n�zett, az �ll�t a kez�ben nyugtatva. – Te az ezredes szeret�je vagy?

An Zhe elt�prengett a sz� jelent�s�n egy ideig, majd megr�zta a fej�t.

  - Akkor adt�l valaha is sperm�t? Olyannak t�nsz, aki m�r abban a korban van – mondta Lily. – B�r lehet, hogy nincs szeret�d, de tal�n gyereked m�r van.

  - Nem adtam. – An Zhe �sszevonta a szem�ld�k�t. – De…

  - De mi?

An Zhe lassan megr�zta a fej�t, �s nem mondott t�bbet semmit.

  Nem volt gyereke emberi �rtelemben, de volt egy sp�r�ja, az a sp�r�ja, aminek nem tudta a helyzet�t.

  Ha t�l hirtelen k�rdezi Lu Fenget, att�l tartott, leleplezn� az identit�s�t, mint xenogenikus. �mde, ha folytatja a szell�z�cs�vekben a keres�st, ott volt az �lland�an jelen l�v� kock�zat, hogy elt�ved vagy lebukik.

  Az egyetlen dolgot, amit tudott, Lu Feng jegyzetei alapj�n der�tette ki, hogy a sp�r�ja nagy val�sz�n�s�ggel a Vil�g�t�toronyban volt – �s � most a Vil�g�t�toronyban tart�zkodott, de ezekkel a komplik�lt szenzoros ajt�kkal �s titkos laborat�riumokkal szemben, nem volt �tlete, hogyan kellene mennie, megkeresni.

Nyilv�nval�an tal�n m�r nagyon is k�zel j�rt a sp�r�j�hoz.

  Az elm�lt k�t nap sor�n, amit a Vil�g�t�toronyban t�lt�tt, valah�nyszor erre gondolt. An Zhe szomor�s�got �rzett.

  - Boldogtalan vagy? – k�rdezte Lily.

  - Uhum – felelt An Zhe.

Nem volt teljes gomba. Egy hi�nyos gomba nem lehet boldog, mindegy, mir�l van sz�.

  Abban a pillanatban puha kopog� hangok hallatszottak megint. Si Nan visszanyerte az �p elm�j�t – Lily azonnal mag�ra hagyta �t, �s odament Si Nanhoz.

An Zhe m�g levertebb lett.

  L�p�sek hangja j�tt a folyos�r�l. Lu Feng �s a doktor t�rtek vissza egy�tt. Az orvos besz�lt a m�sik f�rfihez.

  - Mit csin�lt�l vele?

  - Mit csin�lhattam volna vele? – k�rdezett vissza Lu Feng.

  - Mindig teljesen mozdulatlan volt, mintha halott lenne, m�gnem k�t nappal ezel�tt, ami�ta ilyen gyakran j�rsz a Vil�g�t�toronyba, hirtelen elkezdett n�vekedni. Nem hiszem, hogy v�letlen. Ezenk�v�l, ahogy a t�poldatban �zott, mindig szab�lytalanul lebegett. Mi�rt van az, hogy amikor te a kult�rkamra mellett volt�l, odalebegett hozz�d?

  - Nem ez az, amit te meg az embereid kellene, hogy kutassanak? – k�rdezte Lu Feng hidegen.

  - El�sz�r megfelel� mennyis�g� inform�ci�t kell adnod nek�nk. Milyen speci�lis kapcsolatban �llsz vele?

  - Elvettem, lez�rtam, �s a Vil�g�t�toronynak k�ldtem. – Lu Feng hangs�lya fokozatosan m�g fagyosabb� v�lt, ami annak a jele volt, hogy nem k�v�nta tov�bb folytatni a besz�lget�st. – Ennyi.

  - Ez egy kulcsprojekt. Egy�tt kell m�k�dn�d a kutat�sukkal.

  - Ahogy akarod.

  A hangjuk k�zelebb j�tt, ahogy a f�rfiak visszat�rtek a laborat�riumba. Az orvos visszas�t�lt a m�szerhez, �s Lu Feng el�vette az illusztr�lt B�zis Fegyverzet K�zik�nyvet An Zhe h�tizs�kj�b�l, elkezdve �tlapozni, hogy el�sse az id�t.

  Ahogy visszaid�zte az im�nti besz�lget�s�ket, An Zhe fokozatosan egyre gyanakv�bb� v�lt. Lassan feln�zett Lu Fengre. Lu Feng, meg�rezve a pillant�sa s�ly�t, felemelte a fej�t a k�nyv lapjait�l, �s An Zhe-re n�zett. An Zhe r�b�mult.

  - Mit csin�lt ott, ahova ment?

Lu Feng lapos pillant�st vetett r�, de nem v�laszolt k�zvetlen�l a k�rd�s�re.

  - Hm?

  An Zhe l�tta, hogy a f�rfi �gy n�zett ki, mint aki nem sz�nd�kozik v�laszolni, de amikor a nyomokra gondolt, amiket esetleg elcs�phet, a fi� m�gis megac�lozta a b�tors�g�t.

  - Valami k�zel ker�lt mag�hoz…

Lu Feng magasra emelte a szem�ld�k�t.

  - Semmi nem ker�lt k�zel hozz�m.

  - Az im�nt mondta a doktor…

  - Elmentem, hogy megn�zzek egy projektet. – Lu Feng hangja nemt�r�d�m volt. – Semmi m�s nem t�rt�nt.

  An Zhe egyszer biztosan meg fog halni m�rg�ben ennek az embernek k�sz�nhet�en. Meg akarta k�rdezni, mif�le projektet ment megn�zni, de ez az alak burkoltan azt mondta, nem csin�lt semmit.

  - A laborat�rium h�vta – t�rt vissza az orvos a m�szerhez. – �tlagos munka volt, �s j�tt, hogy k�zrem�k�dj�n. De tal�n tennie kell m�g egy-k�t kit�r�t.

Azzal az orvos elkezdett koncentr�lni, hogy tanulm�nyozza a kor�bbi vide�kat Si Nanr�l.

  Lu Feng gondolkod�sm�dj�t neh�z volt kital�lni. Mivel An Zhe elhib�zta, hogy megragadja a kulcspontot, annyiban hagyta volna, de az orvos v�ratlanul szint�n v�laszolt valamit, ami nem felelt a k�rd�s�re. Nem kapva az �g egy adta vil�gon semmilyen inform�ci�t, An Zhe idegesen le�lt Lily mell�. Egyszerre �rzett leverts�get, mert nem kapott v�laszt, �s �ngy�l�letet, mert nem k�rdezhetett t�l szembesz�k�en, vagy leleplezte volna a szem�lyazonoss�g�t; m�g arra is gondolt, hogy k�veti Lu Fenget legk�zelebb, ha megy…

Azt�n hallotta Lu Feng szavait j�nni mell�le.

  - Koncentr�lj a munk�dra.

An Zhe nem tal�lt szavakat.

  D�lut�n �tkor id� volt, hogy Lily visszamenjen. Miut�n elment, Si Nan nem kopogott t�bb� �rtelmesen a falon, �s elkezdett vadul ide-oda ver�dni a cell�j�ban. An Zhe �rt p�r egyszer� jegyzetet a napi helyzetr�l, azt�n az orvos mondta neki, hogy � is visszamehet.

An Zhe Lu Fengre n�zett.

  - �n itt maradok – mondta Lu Feng.

  - Ma este �gyeleten van – tette hozz� az orvos.

  -… Oh – mondta An Zhe.

  Mindenf�le k�s�rletek folytak a Vil�g�t�toronyban, nagyr�sz�knek kutat�sokhoz �s xenogenikusakhoz volt k�ze. N�ha, ha helytelen m�k�d�s vagy baleset t�rt�nt, a szem�lyzet megfert�z�d�tt, emiatt az Elj�r� B�r�s�gnak szint�n voltak �lland� tagjai a Vil�g�t�toronyban.

Ett�l a gondolatt�l hirtelen �gy �rezte, n�h�ny dologgal neh�z lesz elb�nnia.

  Nem volt n�la a szem�lyi k�rty�ja, ez�rt nem mehetett haza, �s Lu Feng nem ment haza, �gy m�g kevesebb hely volt, ahova mehetett. Alighogy erre gondolt, l�tta, hogy Lu Feng el�veszi a k�rty�j�t az egyenruh�ja mellkasi zseb�b�l, �s odaadja neki.

  - Menj vissza egyed�l.

Az orvos csettintett a nyelv�vel.

  - Itt vacsor�zik? – k�rdezte An Zhe.

  - Mn. – Ahogy ezt mondta laposan, Lu Feng csak folytatta az illusztr�lt fegyverzetek k�zik�nyv�nek b�mul�s�t.

  - Mit eszik? – k�rdezte An Zhe.

  - Azokat a pr�selt t�panyag tablett�kat, amit a szomsz�dos laborat�rium �s az �denkert mostan�ban egy�tt fejlesztett ki. – Az orvos v�laszolt g�pel�s k�zben. – Egyel�re csak a Vil�g�t�tornyon bel�l lehet kapni haszn�latra. – Ezekkel a szavakkal az er�, amivel a billenty�ket �t�tte, megn�tt p�r fokkal. – A leggusztustalanabb valami, amit �letemben ettem.

An Zhe meg�llt, �s elgondolkodott egy pillanatra.

  R�j�tt, hogy a ventill�ci�s cs�vek �resek voltak, �s a Vil�g�t�torony is �res volt. Az egyetlen, akin kereszt�l van es�lye megtal�lni a sp�r�j�t, az Lu Feng.

  - Szeretn�, hogy hozzak ennival�t? – k�rdezte a f�rfit.

  Lu Feng felemelte a fej�t, �s r�n�zett. Azokban a hideg szemekben nem l�tszottak az �rzelmei. An Zhe l�tta, hogy a f�rfi is odalapozott a PL1109-es vad�szg�p oldal�ra.

Lu Feng nem v�laszolt.

  - Akkor hozok valamit – mondta halkan An Zhe.

Az orvos megint csettintett a nyelv�vel.

  - �s is akarok!

  - Neked nincs – v�gta r� Lu Feng. Az doktor erre An Zhe fel� fordult.

  - Paradicsomlevest akarok enni.

  - Az lehet, hogy nincs – jegyezte meg An Zhe.

  Egy�ltal�n nem hazudott. A krumplit�l eltekintve, a lak�h�zak ter�leteinek �telell�tm�nya minden nap m�s volt – m�g pontosabban, az �denkert mindenkori termel�i k�r�lm�nyeit�l f�gg�tt.

Azonban most t�nyleg voltak paradicsomok a hozz�val�k k�zt.

  An Zhe a rekesz el�tt �llt, amiben a paradicsomok voltak, �s hezit�lt egy kicsit. Azt�n megfordult, hogy szembe n�zzen a fagyaszt�l�d�val, ahol a gomb�k voltak.

  Eml�kezett, hogy tegnap, ahogy Lu Fenggel vacsor�ztak, a f�rfi a gombalevest v�lasztotta az egyform�n vizeny�s krumpli-, paradicsom- �s gombalevesek k�z�l, melyeket a k�z�ss�gi �tkez�csarnok szolg�ltatott az este. A v�laszt�sa valahogy k�nyelmetlen�l �rintette An Zhe-t, de…

  K�t percen kereszt�l v�vott bels� harcot mag�val, de v�g�l elvett k�t adag gomb�t. A b�zis �ltal kultiv�lt gomb�k sz�rk�sfeh�rek voltak, kerek sz�rral �s puha kalappal. Mivel gyakran j�tt ide v�s�rolni, az elad�k a hozz�val�k r�szleg�r�l m�r felismert�k.

  - Ma gomb�t f�z�nk?

  - Uhum – felelt An Zhe. – Kell m�g valami m�s hozz�val�?

  A szem�lyzet ir�ny�t�sa alatt An Zhe v�lasztott friss h�st �s egy zacsk� f�szert. Leh�zta Lu Feng k�rty�j�t. Eredetileg meg�rezte volna ezeknek a hozz�val�knak a borsos �r�t, de a sz�mlaegyenleghez k�pest az �sszeg ny�ansznyi volt.

  An Zhe felvette a k�st, �s m�ly l�legzettel kezdte feldarabolni a gomb�kat, melyek olyan puh�k voltak, hogy egy gyeng�bb v�g�sra kett�v�ltak. A gombaleves kevesebb id�t is vett ig�nybe, mint m�s levesek – miut�n a kis darabokra v�gott csirkeh�s falatok �tf�ttek a forr� v�zben, belerakta a zacsk� f�szert, �s hozz��nt�tte a gomb�kat. Nem sokkal k�s�bb egy k�nny� �s illatos aroma lebegett fel a v�zb�l. An Zhe lez�rta a kukta fedel�t, �s miut�n be�ll�totta az id�t, elhagyta a konyh�t.

  Nem volt mit csin�lnia, ez�rt meglocsolta a r�zs�kat az ezredes szob�j�ban, �s miut�n rendet rakott a lak�sban, bekapcsolta a t�v�t a nappaliban.

  Pont elj�tt az ideje egy �j h�rad�nak. A k�p felvillant, �s An Zhe meglep�d�tt, hogy ismer�s alakot l�tott benne.

  Hubbard, a zsoldos csapat kapit�nya, aki egyszer rendelt egy b�but Mr Shawt�l, �s seg�tett neki megszerezni Lu Feng inform�ci�it. Ha akkor �pp nem vitte volna a csapat�t egy k�ldet�sre, val�sz�n�leg �t is meggyan�s�tott�k volna.

  - A zsoldosok visszah�v�s�nak munk�ja jelenleg rendben zajlik. Ezen a reggelen az AR137-es zsoldos csapat minden embere visszat�rt a b�zisra. Ez az egyetlen csapat, mely k�pes hatcsillagos szint� k�ldet�st v�grehajtani a b�zis katonas�g�n k�v�l, �s �rt�kes mint�kat �s a legfrissebb inform�ci�kat visszahozni a k�lvil�gb�l. A riporter�nk meginterj�volta az AR137-es csapat kapit�ny�t, Mr Hubbardot.

  A k�pkock�n Hubbard terepfelszerel�sben fesz�tett, �s �pp csak kiugrott egy p�nc�los j�rm�b�l. A riporter kik�rdezte.

  - �dv�z�lj�k itthon, Mr Hubbard.

  - K�sz�n�m – felelt Hubbard. K�zben oldalt az egyik szem�lyzeti tag k�s�rte �ket v�rtesztre, � is odab�kte:

  - A F�v�ros �dv�zli.

  - K�sz�n�m – ism�telte Hubbard. – A b�zis helyzete nagyon meglepett.

  - Az �n visszah�v� ideje valamivel k�s�bbre sz�lt, mint a t�bbi zsoldos csapat�. �tk�z�tt neh�zs�gekbe, m�g ide�rt? – k�rdezte a riporter.

  - Nem. – Hubbard v�lasza igen sz�kszav� volt. – Rossz volt a jel. Nemr�g kaptam meg a visszah�v� �zenetet.

  - Megk�rdezhetem, melyik r�gi�b�l t�rt vissza? – mosolygott a riporter.

  - Az Abyss szeg�ly�r�l.

  - Milyen a helyzet arrafel� mostan�ban?

  - A sz�rnyek alakja m�g v�ltozatosabb lett.

  - Az Abyss val�ban nagyon f�lelmetes hely – helyeselt a riporter. – Mit hoztak vissza onnan?

  - Mint�kat.

  - K�sz�nj�k a hozz�j�rul�s�t a b�zishoz! – jegyezte meg a riporter.

  - Sz�vesen.

  An Zhe �gy �rezte, hogy ha t�m�rs�gr�l volt sz�, Hubbard esetleg versenyre kelhetett volna Lu Fenggel, de a szemei nem voltak olyan sz�pek, mint Lu Fengnek.

A k�p visszav�ltott a h�rad� m�sorvezet�j�re.

  - Amennyire tudjuk, a visszat�r� zsoldos csapatok a katonai l�tes�tm�ny r�szeik�nt lesznek oszt�lyozva, miut�n �rdemes k�pess�geiket elsz�molt�k, �s folytatni fogj�k a b�zis szolg�lat�t.

  Ahogy ennek a h�rnek az ad�sa befejez�d�tt, k�vetkezett n�h�ny nem t�l fontos inform�ci�. A F�v�ros mindennapi t�rt�n�sei, nem volt sok jelent�sre �rdemes. A legt�bb esetben a bemond� bejelentette a Vil�g�t�torony tudom�nyos kutat�s�nak el�rehalad�s�t, �s annyi speci�lis sz�t �s zsargont haszn�lt, hogy An Zhe el�lmosodott t�le.

  An Zhe-t a kukta hossz� s�pol�sa mentette meg a konyh�ban. Ahogy felnyitotta a tet�t, gazdag illat sz�llt az arc�ba. A leves nagyon s�r�v� v�lt, selymes text�r�t kapott, �s h�feh�r gomb�k bukkantak fel, majd mer�ltek el ism�t benne. Megk�stolt egy kan�llal. El�gedettnek �rezve mag�t, boldogan rakott h�rom embernek val� adagot a termoszba, felk�sz�lve, hogy a Vil�g�t�toronyhoz vigye.

De ahogy kis�t�lt a konyhaajt�n, led�bbent.

  A h�rekben egy ez�st�s laborat�riumot mutattak, sok bonyolult masin�ri�val a h�tt�rben, �s a labor k�zep�n egy hengeres �vegtart�llyal, benne tiszta, s�padtz�ld folyad�kkal.

  �s az embermagass�g� akv�riumban ott volt egy apr�cska, feh�r dolog, csendesen lebegve a k�zep�n.

  An Zhe szeme elkerekedett, �s a t�v� k�perny�j�hez rontott – abban a szent pillanatban a kamera is r�k�zel�tett arra a kicsi feh�r dologra. Feh�r, mint a h�, puha halom, a f� teste olyan volt, mintha egy felh� lebegett volna a v�zben, a m�rete akkora, mint annak a gomb�nak, amit An Zhe f�z�tt m�ma. Ezenk�v�l finom, h�feh�r hif�k ugyancsak sz�tterjedtek a p�ly�ja nyom�n, �zva a v�zben �s l�gyan imbolyogva, ahogy a l�ben �szott.

An Zhe gyakorlatilag leveg�t sem vett.

  Semmik�pp nem t�veszten� el a saj�t sp�r�j�t – b�r �sszehasonl�tva azzal, mikor elvesztette, �gy l�tszott, egy kicsit nagyobbra n�tt.

  An Zhe felemelte a kez�t. Az ujjai remegtek egy kicsit, ahogy a t�v� j�ghideg fel�let�hez simultak, mintha csak az akv�rium �veg�t fogta volna meg, �s csak az az �veg v�lasztotta volna el att�l a feh�r kis dologt�l. Azt�n a m�sorvezet� hangja megt�rte az ill�zi�t.

  - N�gy h�nappal ezel�tt, a rendellenes gombaminta, melyet Lu ezredes gy�jt�tt be, els� oszt�ly� megfigyel�si t�rgynak lett min�s�tve, mivel semmif�le mut�ci�n nem ment kereszt�l az eredeti alakj�ban. Ennek eredm�nyek�pp a Vil�g�t�torony �gy hiszi, ennek a mint�nak nagyon magas a kutat�i �rt�ke. Tal�n a mint�t tanulm�nyozva felt�rhatjuk a biol�giai fert�z�seknek �s mut�ci�knak a folyamat�t �s az alapelveit.

  An Zhe m�lyen r�ncolta a szem�ld�k�t. Ahogy sejtette, a sp�r�j�t kutat�sokra haszn�lt�k. A m�sorvezet� folytatta.

  - A kutat�k szavai szerint az ut�bbi n�gy h�napban a minta f�lig halott �llapotot tartott fenn. Viszont az elm�lt k�t napban v�ratlanul visszaszerezte az aktivit�s�t, �s megn�vekedett a m�rete. Ez nagyon izgalmas h�r…

An Zhe sz�ve vadul d�r�mb�lt.

  Tudta, hogy a sp�r�ja felismerte �t. Mi m�s�rt n�tt volna meg nagyobbra pontosan ebben a k�t napban, amikor � is a Vil�g�t�toronyban maradt? A sp�ra meg�rezte. Egy�rtelm�en vissza k�v�nt ker�lni hozz�.

A bejelent� folytatta a besz�det.

  - A laborat�rium kapcsolatba l�pett az Elj�r� B�r�s�ggal, �s meger�s�tette, hogy a minta n�veked�s�nek ir�nya hasonl� az eredeti f� testtel.

  Ugyanabban a pillanatban, a k�pkock�n a sp�ra bizonytalanul lebegett egy bizonyos ir�nyba. An Zhe arra gondolt, ennek annak az ir�nynak kellett lennie, melyben nagyj�b�l � tart�zkodott a laborat�riumban. A sp�ra meg akarta tal�lni.

  Abban a szent m�sodpercben, egy emberi alak t�nt fel a tart�ly mellett. Az illet� teste a kamer�n k�v�l esett, �s csak egy hom�lyos t�kr�z�d�s l�tszott, sz�val nem tudta, ki az. An Zhe azt k�v�nta, hogy az az ember takarodjon el a sp�r�j�t�l.

  A helyzet a sz�ges ellent�te volt ennek. Az alak kiny�jtotta a kez�t, �s l�gyan meg�rintette a tart�ly fel�let�t az ujjbegyeivel, az ujjak karcs�ak, ujjpercei csod�latosak voltak. An Zhe a homlok�t r�ncolta, mivel nagyon ismer�s volt ennek a k�znek a form�j�val.

Ugyancsak nagyon ismer�s volt az illet� zak�ujj�val, �s az ez�st gombjaival.

  An Zhe a fog�t csikorgatta. Meger�s�tette, hogy az ember, aki megpr�b�lja meg�rinteni a sp�r�j�t, minden k�ts�get kiz�r�an az a gazember Lu Feng volt.

  �mde, ugyanabban az id�ben, a sp�ra odalebegett ahhoz a szem�thez, �s a finom, h�feh�r hif�ival kiny�lt, �s meg�rintette az ujjait az akv�riumon kereszt�l.

Mi�rt tenne ilyet?

An Zhe teljesen �sszezavarodott.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.