„B�r helytelen, m�gis helyes.”

  Annak a folyos�nak a fal�n, mely az Elj�r� B�r�s�g munkacsarnok�t �s gyakorl�p�ly�j�t k�t�tte �ssze, az egyik oldalon az „Az emberis�g �rdekei mindenn�l el�bbre val�k.” felirat �llt, m�g a m�sik falon ez a r�videbb mondat.

  A mondat alatt l�gott egy sor ez�st k�pkeret. Az els� keret �res volt, de a tov�bbiak nem, a m�sodikban egy fekete-feh�r fot� lapult, egy harmincas �veiben j�r� tisztet �br�zolt, az arca j�k�p�, szimmetrikus von�sokkal. Az Arbiter egyenruh�j�t viselte, �s a sz�let�si illetve elhal�loz�si �ve be volt v�sve a falba a k�p alatt. H�t �vvel ezel�tt halt meg, harminchat �vesen.

  A harmadik keretben is egy fekete-feh�r k�pet tal�lt, alatta bev�sett �vsz�mokkal. An Zhe el�res�t�lt, �s a k�vetkez� fot� �s sz�let�si �s hal�loz�si �v is hasonl� volt. Az �vek, melyekben �ltek, fokozatosan mentek visszafel�. �gy An Zhe tudta, hogy ezek a k�pek az�rt k�sz�ltek, hogy megeml�kezzenek a sikeres Arbiterekr�l, �s az �res k�pkeret a legv�g�n k�ts�gek n�lk�l Lu Fengre v�rt.

  Ett�l a gondolatt�l An Zhe lelassult kiss�, �s egy le�rhatatlan s�ly nyomta le a sz�v�t. Ha ez lehets�ges volt, rem�lte, hogy Lu Feng fot�ja nem lesz egyhamar felakasztva – csak ahogy ma este is, abban a pillanatban, amikor Lu Feng felsz�llt a rep�l�re, azt rem�lte, hogy az az ember itt maradhat biztons�gban.

De Lu Fengnek a saj�t d�nt�seit kellett meghoznia.

K�vetve Seraingot, folytatta az �tj�t el�re, �s a fot�gal�ria v�g�n egy furcsa l�tv�ny fogadta.

  A vil�gossz�rke falon volt egy n�gysz�gletes ter�let, ami feh�r volt, �s ugyanolyan m�ret�, mint a k�pkeretek. Sz�gek �t�tte lyukak �ktelenkedtek a feh�r r�sz n�gy sark�ban. �gy n�zett ki, hogy itt is volt egy k�pkeret egyszer, de le lett szedve. �s alatta, a helyen ahol eredetileg bev�st�k a nev�t �s sz�let�si meg hal�loz�si d�tum�t, le volt kaparva a fal, csak n�h�ny foltos nyomot hagyott maga ut�n. An Zhe megpr�b�lta kivenni, de csak addig jutott, hogy egy sor bet� volt, melyek nagy P-vel kezd�dtek.

L�tva, hogy meg�llt ott, Seraing elmagyar�zta.

  - Azt mondj�k, ez volt az els� Arbiter, �s az ember, aki javasolta az Arbiter K�dj�t, �s megalap�totta a Teszt rendszert.

  - Le lett szedve a k�pe? – k�rdezte An Zhe.

  - Uhum – b�lintott Seraing. – A v�g�n megk�rd�jelezte az �sszer�s�g�t az Arbiter-rendszernek, �s el�rulta a b�zist.

  An Zhe b�lintott. Az emberi elm�t bonyolult volt kibogozni. Nem �rdekl�d�tt enn�l m�lyebben.

  Seraing bevitte �t letelepedni a pihen�szob�ba. A m�gneses mez� elt�nt, �s minden kaotikuss� v�lt. A Logisztikai Oszt�ly �s a Katasztr�faelh�r�t� Oszt�ly feltehet�leg nagy z�rzavarban volt, �s a b�zis t�bbi lak�ja p�nikolt, csak arra voltak k�pesek, hogy aludjanak �s v�rj�k a katonas�g hamarosan megt�rt�n� mened�kre helyez�s�t.

  Megannyi l�p�s zaja dobogott le az emeletr�l. A szomsz�dban Seraing kapcsolatba l�pett valakivel, �gy t�nt, az Elj�r� B�r�s�g k�vetkez� munk�j�t rendezte. A koroms�t�t szob�b�l nem l�tszott a kinti vil�g. An Zhe csak a saj�t sz�vver�s�t hallotta. Szokatlanul, mintha lenne valami k�l�n�s �rz�se, felemelte a fej�t, �s belen�zett a s�t�ts�g m�ly�be. Az �rz�s t�l furcsa volt, hogy k�r�l�rja – mintha valami massz�v hull�mot �rzett volna. �, Seraing, mindenki, az eg�sz emberi b�zis, �s vele minden ezen a vil�gon, csup�n jelent�ktelen r�sze volt annak a massz�v hull�mnak, remegtek �s v�ltoztak a nyom�ban, �s percnyi hull�mz�st gener�ltak. Az embercsemet�k tank�nyv�ben volt egy kijelent�s, aminek a „sors �ramlata” volt a neve, �s � �gy gondolta, ez igaz�n illik a helyzetre. Az egyetlen, ami nem illett a helyzetre az az, hogy a hull�m l�tsz�lag az eg�sz vil�g k�r�l l�tezett, �s nem csak egy �res metafora vagy k�pzelg�s volt.

Abban a pillanatban a t�vk�zl�je megsz�lalt. H�v�st kapott a doktort�l.

  - Lu Feng elment. Te hol vagy? – k�rdezte az orvos.

An Zhe �szint�n elmondta neki.

  - Addig, m�g biztons�gban vagy – felelt a doktor. – �n �ppen befejeztem egy v�szhelyzeti gy�l�st a Vil�g�t�toronyban, �gyhogy most megyek vissza a laborat�riumba, hogy pihenjek ma est�re. Te is pihenj egy j�t.

  - Ok� – felelt An Zhe.

�gy t�nt, az orvos �ppen a l�pcs�ket m�ssza. Csak valamivel k�s�bb sz�lalt meg �jra.

  - Gondolkodtam Si Nan reggeli viselked�s�n. Figyelmeztette Lilyt, hogy menjen vissza az �denkertbe. Lehet, hogy megj�solta a m�gneses mez� elt�n�s�t? K�l�nb�z� fajoknak k�l�nb�z� �rz�kel�ik vannak, �s n�h�ny organizmus �rz�keny a m�gneses mez�re.

  - Tal�n – ismerte el An Zhe. De azt�n gondolkodott egy kicsit. – De olyan messze van.

  Persze, tudta, hogy minden faj m�s. Az Abyssban n�h�ny sz�rnynek rendk�v�l �les a hall�sa, �s n�h�ny meg�rzi a zs�km�ny szag�t t�bbezer kilom�ter t�vols�gb�l. De ha most azt akart�k mondani, hogy Si Nan meg�rezte a xenog�nek inv�zi�j�t a F�ldalatti V�ros B�zis�n, a f�ldgoly� m�sik oldal�n innen, az �szaki B�zisb�l, az egy kicsit �sszer�tlennek t�nt, hisz xenogenikusaknak nem volt hossz�-hull�m� kommunik�ci�s technol�gi�juk.

  A doktor nem v�laszolt neki. A m�sik oldalr�l csak egyenetlen l�gz�s sz�r�d�tt �t, An Zhe arra gondolt, tal�n m�g mindig s�t�l a m�sik.

  De h�rom perccel k�s�bb a doktor m�g mindig nem v�laszolt. Csak a l�legzet�nek felgyorsul�s�t lehetett hallani. Ahogy ez a hang sz�lt a s�t�ts�gben, An Zhe megmagyar�zhatatlan idegess�get �rzett.

  - Doktor? – sz�l�totta meg.

M�g mindig semmi reakci�.

  �sszevonta a szem�ld�k�t. Abban a pillanatban hallotta, ahogy az orvos gyorsan elhadarja a m�sik oldalon:

  - Add �t Seraingnak.

  An Zhe kisietett a pihen�szob�b�l. Seraing elvette a t�vk�zl�t, �s miut�n sz�l�totta �t, hogy „- Doktor”, m�lyen r�ncolni kezdte a homlok�t, �s gyorsan v�laszolt.

  - Azonnal ott vagyok.

Azt�n azon nyomban felkapta a pisztolyt az asztalr�l, h�vott p�r embert, �s kirontott.

  An Zhe vetett egy pillant�st abba az ir�nyba, amerre t�voztak, majd �gy d�nt�tt, k�veti �ket. De a sebess�g�k t�l gyors volt, m�g az �v�, a l�pcs�ket m�szva, t�l lass�, sz�val p�r l�p�ssel lemaradt.

  Mire meg�rkezett a folyos�ra, ahol az orvos laborat�riuma �llt, pisztolyl�v�st hallott a m�lys�gb�l, melyet r�gt�n k�vetett a tompa puffan�s, ahogy egy test a f�ldre hullott.

A doktor a folyos� k�zep�n �llt, �s An Zhe odas�t�lt hozz�.

  - �n… �n l�ttam, hogy a p�z, ahogy j�rt, nem t�nt teljesen helyesnek messzir�l – kapkodott m�g mindig leveg� ut�n Dr Ji, a pupill�ja kit�gult, az arca s�padt, kik�p�tt m�sa volt egy olyasvalakinek, akit nagyon megr�zott valami. An Zhe el�re n�zett, �s l�tta Seraingot elrakni a fegyver�t. Az ember, aki a f�ldre esett, a doktor asszisztense volt. �pp ezen a d�lut�non dolgozott a doktorral, seg�tett neki �jra meg �jra ellen�rizni Si Nan felv�teleit.

Seraing az orvoshoz fordult.

  - Fert�z�s meger�s�tve. K�s�rletnek volt kit�ve?

Fert�z�s?

  An Zhe azonnal visszagondolt ennek a helynek az egyetlen lehets�ges fert�z�si forr�s�ra, Si Nanra.

  - Lehetetlen – mondta az orvos. – Nem volt felhatalmaz�sa kinyitni az �vegajt�t, ez�rt nem �rintkezhetett a xenog�nnel.

  - Bemegyek, �s megn�zem – aj�nlotta Seraing.

  - Ne – emelte fel a hangj�t Dr Ji azonnal. – Ne menj oda.

Seraing meg�llt, �s r�n�zett az orvosra.

  - Eml�kszel, mikor egyszer azt mondtam, hogy tal�n elj�n az a nap egyszer, amikor nem kell majd �rintkez�sbe l�pn�nk a xenogenikusakkal, hogy megfert�z�dj�nk? – Az orvos hangja megr�zk�dott. – Ez t�l abnorm�lis… A legrosszabbra kell felk�sz�ln�nk.

Seraing a homlok�t r�ncolta.

  - Hogyan bizony�tod a n�z�pontodat?

  - Nincs r� m�d, hogy bizony�tsam – r�zta meg a fej�t az orvos. – Viszont azt ti is mindannyian j�l tudj�tok, hogy ha egy sz�rny sejtk�z�tti folyad�k�t beleinjekt�ljuk egy k�s�rleti �llat fark�ba, genetikus v�ltoz�sok egyid�ben figyelhet�k meg az �llat fej�n is. A sejtk�z�tti folyad�k egy�ltal�n nem vesz r�szt a testnedvek k�rforg�s�ban, a g�nek m�gis megv�ltoznak az �llat eg�sz test�ben. Tekintve, hogy ilyesmi dolog megt�rt�nhet, mi�rt ne t�rt�nhetne fert�z�s an�lk�l, hogy testi kontaktusba ker�lt�nk egy sz�rnnyel? – Ezen szavait k�vet�en remeg�s szaladt �t az eg�sz test�n. Teljesen �rdes hangon mondta. – Seraing… o-odalent �l� xenogenikus mint�k vannak, �s legal�bb sz�z szem�lyzeti tag.

Seraing tekintete s�lyos volt.

  - Azonnal lemegyek.

  - V�dd magad rendesen – k�rte a doktor. – Az effekt�v hat�k�r�n bel�l min�l t�volabb maradsz �l� dolgokt�l, ann�l jobb.

Nem azt mondta, hogy xenogenikusakt�l, vagy emberekt�l, hanem hogy „�l� dolgokt�l”.

  Seraing b�lintott. Sebes mozdulatokkal t�ntek el odalent. A csendes folyos�n csak An Zhe �s a doktor maradtak.

  L�that�an elvesztve minden erej�t, Dr Ji a j�ghideg falnak d�lt, �s An Zhe megt�mogatta. Egy kis csend ut�n az orvos hirtelen megsz�lalt.

  - Nem f�lsz?

Megr�zta a fej�t.

A doktor r�n�zett.

  - Mintha lenne benned valamif�le… valami, ami az ebben a korban �l� emberekben nincs meg – mondta.

  An Zhe nem mondott semmit, a folytat�st v�rta. Dr Ji tekintete hosszan id�z�tt An Zhe-n, azt�n vett egy gyenge l�legzetet, az ajka enyh�n remegett, �s mintha valami kiv�teles inspir�ci�ra tett volna szert.

  - Olyan �rtatlan vagy – folytatta. – Annyira, mintha csak k�ls� szeml�l� lenn�l. Mindenki terrorban �l, de te nyugodt vagy, kimagaslasz k�z�l�nk. – Ezekkel a szavakkal elmosolyodott. – M�r �rtem, mi�rt szeret Lu Feng veled lenni.

  An Zhe az orvost figyelte. Dr Ji fiatalos arca enyhe ny�zotts�gr�l �rulkodott. Kiss� f�radtnak t�nt.

  - Van valami, amit tehetek �rted? – k�rdezte An Zhe.

  - K�sz�n�m. – Az orvos a szem�be n�zett, �s a mondat v�ge enyh�n megremegett. – Csak… �lj biztons�gban, az el�g.

An Zhe elgondolkodott egy darabig.

  - Mindent megteszek – felelt v�g�l.

Nem mondott semmi egyebet. A folyos�n a doktor saj�t mag�nak sz�nt szavai visszhangoztak.

  - Semmi fizikai kontaktus, semmi l�gi terjed�s. T�nyleg t�rt�nhet ilyesmi?

Senki nem v�laszolt neki.

Azonban odalentr�l egy tiszta fegyverl�v�s hallatszott. Azt�n m�g egy. Meg egy harmadik.

  A hangok nem �lltak meg, hosszan v�gigrezon�ltak az �p�leten. A sorozatos pisztolyl�v�sek nyom�n az elm�leti keret, amit az emberek a vil�g megmagyar�z�s�ra haszn�ltak, v�glegesen �sszeomlott.

Az orvos keze An Zhe karj�ra kulcsol�dott, az ujjai remegtek.

  -… Mi�rt?

   A fegyverl�v�sek abbamaradtak, �s elsz�rtan p�r ember s�t�lt felfel� az als� szintr�l, Serainggal a sarkukban.

  - �k azok, akik nem fert�z�dtek meg?

  - Igen – felelt Seraing.

  An Zhe hallotta, ahogy a doktor a t�l�l�ket k�rdezgeti az aznapi holl�t�kr�l. Nem voltak probl�m�k az ev�ssel, az iv�ssal vagy a l�gz�ssel, minden a szokott m�don volt adagolva a Vil�g�t�torony �ltal. M�g ha a leveg� a szell�z�rendszeren �t j�tt is be. Ha probl�ma lett volna ezek k�z�l valamelyikkel, az eg�sz Vil�g�t�torony elesett volna. Azonban egy dologban megegyeztek. Ami�ta a m�gneses mez� elt�nt, ezalatt az id� alatt egyik�k sem ker�lt kontaktusba a k�s�rleti alanyokkal. N�h�nyan az irod�ban voltak, �s felv�teleket v�logattak eg�sz v�gig, m�g m�sok m�s emeletekre mentek gy�l�seken r�szt venni, �s csak most t�rtek vissza – mint Dr Ji is.

  �s a megfert�z�d�tt szem�lyzeti tagokban is egy dolog volt k�z�s. Mind olyan emberek voltak, akik k�zeli kapcsolatban �lltak xenogenikusakkal – hab�r ez a kapcsolat nem felt�tlen�l igazi kontaktus, ink�bb csak t�rbeli k�zels�g sz�rnyekkel vagy xenog�nekkel. P�ld�ul, egy kutat� asszisztens az eg�sz d�lut�nt egy kis irod�ban t�lt�tte, elmer�lve a k�d�r�sban, bizonyos adatmodelleket adapt�l�s�ban, m�gis �gy �t�lt�k meg, hogy genetikailag megfert�z�d�tt – az egyetlen gyan�s dolog az volt, hogy k�t h�ll�sz�rnyeteget neveltek a laborat�riumban a fal m�sik oldal�n.

  Seraing tan�csot k�rt a katonas�gt�l. A xenogenikus kutat�sok k�zpontj�nak folyos�j�t haszn�lva a tengelyen, z�rt st�lus� ellen�rz�st kellett teljes�teni�k a h�rom fentebbi �s a h�rom lentebbi emeleten, �s minden szem�lyzeti tagnak tilos volt a bel�p�s.

  - A v�z, �lelem �s leveg� is lehetnek a fert�z�s forr�sai. – Az Elj�r� B�r�s�g pihen�szob�j�n An Zhe �s az orvos megosztott�k a szob�t egym�ssal. Az orvos a feh�r falra b�mulva besz�lt mag�hoz. – Ha csak ez lett volna, de nem err�l van sz�. Ez sug�rz�s? – k�rdezte. – Ha minden sz�rnyeteg sug�rz�s forr�sa, a legelej�n, ez a sug�rz�s nagyon gyenge volt, ez�rt csak a s�lyosan s�r�ltek fert�z�dtek meg. K�s�bb a fert�z�s m�r megt�rt�nt apr� sebek eset�n is, �s a sug�rz�s er�ss�ge fokozatosan n�vekedett… Addig, am�g a sz�rny k�zel�ben marad valaki, a g�njei azonnali v�ltoz�st fognak megtapasztalni a sug�rz�s miatt.

  An Zhe arra gondolt, hogy el�g sok �rtelme volt a m�sik kijelent�s�nek, de r�gt�n l�tta az orvost, ahogy a tenyer�be temeti az arc�t, �s m�ly leveg�t vesz. A tart�sa egy �sszeoml�s sz�l�n egyens�lyoz� f�rfi�t id�zte.

 - De a m�szereink nem tudj�k m�rni.

  An Zhe �gy gondolta, hogy az orvos mindj�rt meg�r�l. Ahogy a hely�be k�pzelte mag�t, meg�rtette ennek az �r�letnek a forr�s�t.

  A kutat�sokkal kapcsolatban – a sz�rnykutat�sokr�l sz�lva – ami szenved�st hozott a kutat�kra az nem az volt, milyen bonyolult volt, milyen sok er�forr�sra volt sz�ks�g�k, vagy milyen vesz�lyes volt, ink�bb hogy m�g ilyen id�kben is, mint ez, nem tudt�k pontosan, mivel �llnak szemben. Mint egy ember, aki a s�t�ts�gben gyalogolt, elvesztve az utols� mank�j�t is, �s tudta, hogy a szakad�k ott van a k�zelben, de nem tudta, mikor fog pontosan belezuhanni.

  L�tta, hogy az orvos lassan felemeli a fej�t, k�k szemei enyh�n f�kusz�latlanok voltak, �s az arcizmai remegtek. Ez egyfajta k�ts�gbeesett retteg�s �s terror volt, mintha valami massz�v, r�miszt� �s le�rhatatlan l�tform�val kellene szemben�znie – el�tte csak az �res, feh�r fal �llt. A legr�miszt�bb dolog a vil�gon az ismeretlen.

An Zhe t�lt�tt neki egy poh�r vizet. Az orvos lehajtotta, �s mag�ra er�ltetett egy mosolyt.

  - K�sz�n�m – mondta. – Nem tudom, a b�zis v�zk�szlete m�g h�ny napig fog kitartani.

  Dr Ji nem t�vedett. Att�l az �jszak�t�l kezdve, hogy az Aurora elt�nt, a b�zis a v�szhelyzeti mened�k st�tusz�ba l�pett. Kint napsz�l �s a kozmikus sug�rz�s tombolt, sz�val senki nem hagyhatta el az �p�leteket, de a h�s�g odakintr�l �tsziv�rgott a vastag falakon. A bels� h�m�rs�klet legal�bb 30 C� volt, �s nem akadt m�dszer a h�m�rs�kletszab�lyoz�sra. R�miszt�en sz�raznak �rz�d�tt, az elektromoss�got pedig csak arra haszn�lt�k, hogy a b�zis felszerel�seit m�k�d�sben tarts�k. Minden nap reggel �s este nyolckor a b�zis rendszeresen sz�tosztott egy darab tenger�szkekszet vagy egy csomag t�panyag tablett�t egy �veg iv�v�z k�s�ret�ben.

H�rom nappal k�s�bb az �veg vizet m�r csak a reggeli �r�kban osztott�k.

  �s ezek az Ikertornyok voltak, az a hely, ahol a katonai parancsnoki k�zpont �s tud�sprofesszorok tany�ztak. N�ha An Zhe azon gondolkodott, hogy ha az Ikertornyok er�forr�sai m�ris ilyen nagyon megfogyatkoztak, mi lehet a helyzet egy �tlagos lak�h�zzal odakint?

  - A 1109-es g�peknek tizenk�t �ra kell, hogy az �szaki B�zisr�l a F�ldalatti V�ros B�zis�ra jussanak, �s a vissza�t ugyan�gy tizenk�t �r�t vesz ig�nybe. Sz�zh�sz �ra telt el, �s m�g mindig egy�ltal�n nem kaptunk h�reket – ecsetelte a doktor, mik�zben sz�molgatott n�h�ny bonyolult egyenletet a pap�rj�n a toll�val. – �rzelmi alapon sz�lva, hiszek Lu Fengben, de fel kell k�sz�ln�nk a legrosszabbra.

�t nappal k�s�bb a t�panyag tablett�k is elfogytak.

  A liftek le�lltak. An Zhe csendesen kisiklott az Elj�r� B�r�s�gr�l, �s ahogy felkapaszkodott a l�pcs�k�n, belefutott legal�bb h�rom cs�kol�z� p�rba k�l�nb�z� sarkokon – tal�n nem is voltak szeret�k, de legal�bb most neh�z volt �ket sz�tv�lasztani.

„M�g ha a hal�l �rny�k�nak v�lgy�ben j�rok is,

Nem f�lek a gonoszt�l,

Mert te velem vagy, a te vessz�d �s botod, azok v�gasztalnak engem.

[…]

Bizony�ra j�s�god �s kegyelmed k�vetnek engem �ltem minden napj�n,

S az �r h�z�ban lakozom hossz� ideig.”

 Zsolt�rok 23:4

  A tizenharmadikon elment a t�rgyal�terem mellett, melyben tucatnyi feh�r katonai tiszt �s tud�s gy�lt �ssze, �s a Bibli�t szavalt�k. Legal�bb a fel�knek zsebkend� galacsinok voltak felnyomva az orr�ba, mert a magas h�m�rs�klet �s sz�raz leveg� nagyon k�nnyen okozott az emberekn�l orrv�rz�st.

  Tulajdonk�ppen a magas h�m�rs�klet �s sz�raz leveg� m�g ink�bb alkalmatlan volt egy gomba t�l�l�s�re. Ezekben a napokban An Zhe nem aludt valami j�l. N�ha �gy �rezte mag�t, mintha fel-al� sz�nk�zna a sors foly�s�n, n�ha meg �gy �rezte mag�t, mintha sok�ig fek�dt volna a napon, �s arra v�rt volna, hogy megs�lj�n. Neh�z volt felkelni, �s nagyon �hesnek is �rezte mag�t.

  De tudott v�rni, hisz nem sz�m�tott. �pp ezen a reggelen mondta neki az orvos: „B�r a helyzet egyre sz�rny�bb �s sz�rny�bb, te egyre nyugodtabbnak t�nsz.”

An Zhe val�ban nem rettegett. Nyugodt gomba volt.

  Az elm�lt �t napban csendesen ott maradt az Ikertornyokban, ki-be l�fr�lva Dr Jivel �s Serainggal, ez�rt sokan hozz�szoktak a l�tv�ny�hoz.

  Megfigyelte a gyenge, v�r�s f�nyt, mely a biztons�gi kamer�k m�k�d�s�nek �llapot�t jelezte, �s a f�l�t hegyezte minden bejelent�sre.

Tegnap az a f�ny halv�nyabb lett.

  �s ezen a reggelen k�z�lt�k az orvossal, hogy a cs�kken� energiaell�t�s miatt az �sszes kutat�si aktivit�st befagyasztj�k.  

  An Zhe gyeng�n fels�hajtott, ahogy ott �llt a D1344-es laborat�rium ajtaj�ban. Az ajt� t�loldal�n csend honolt, m�r a masin�k m�k�d�s�t jelz� s�pol�sok se hallatszottak. Addig v�rt, m�g azok a kutat�k v�gre elmentek.

A labor ajtaja szorosan z�rt, �s az �rz�kel� a bej�ratn�l gyenge f�nnyel vil�g�tott.

An Zhe el�vette Lu Feng szem�lyi k�rty�j�t.

A F�ldalatti V�ros.

  A m�gneses mez� gener�tor fels� fele egy ny�lt terepen �llt. A s�rga, homokos term�f�ld foltj�n olyannak t�nt, mint egy nagy s�rk�.

  Ennek a helynek kit�n� volt a geogr�fiai elhelyezked�se, hisz minden oldalr�l magas hegyek z�rt�k el a sz�lviharok �s hideg hull�mok �tj�t. K�z�pen lapos s�ks�g ny�lt, �s a geol�giai szerkezet stabil �s szil�rd volt, megfelel�, hogy t�mogassa elk�pzelhetetlen f�ld alatti er�d�tm�nyek �p�t�s�t. A f�ld alatti v�ros felsz�ni ter�let�nek m�rete azok�hoz a metropoliszok�hoz volt m�rhet�, melyek abban az id�ben l�teztek, mikor az emberis�g a cs�cs�n j�rt.

  Az elej�n, amikor az emberis�g n�gy b�zisa megform�l�dott, n�h�nyan megj�solt�k, hogy ha elj�n az a nap, amikor az emberis�g nem lesz k�pes kitartani, minden bizonnyal a F�ldalatti V�ros B�zisa lesz az utols�, mely elesik.

  De ez a ny�lt s�ks�g most v�rben f�rd�tt. Sz�rnyek, xenog�nek �s emberek v�r�ben. A v�rt�cs�kban feldarabolt testr�szek, lev�gott kezek �s neh�zfegyverek maradv�nyai �ztak.

  Egy fekete vad�szg�p rep�lt el a f�ld felett, j� n�h�ny bomb�t dobott le. Tompa robban�sok hallatszottak, �s a sz�rnyek f�lsiket�t�en �v�lt�ttek, de hamarosan belefulladtak a gomolyg� f�stbe.

  A vad�szg�p n�velte a magass�g�t, egyenletesen k�r�z�tt a leveg�ben. Lu Feng, a kez�ben ad�vev�t tartva �gy sz�lt.

  - A sz�rnyek a felsz�nen megsemmis�ltek.

  Hubbard mellette �llt. Ez a legend�s zsoldos kapit�ny a K�lv�rosb�l a F�ldalatti V�ros k�zeli bej�rati ajtaj�t n�zte.

  - A bels� helyzettel neh�z lesz elb�nni.

  Lu Feng is elpillantott arra. Nem mondott semmit, hallgat�lagosan egyet�rtve Hubbard v�lem�ny�vel. Az elm�lt napok sor�n � �s a kapit�ny �sszehangoltan ir�ny�tott�k a l�gi m�veleteket, �s megalapozt�k a j�l m�k�d� hallgat�lagos meg�rt�st – ezenk�v�l, eredetileg mindkett� az a fajta ember volt, aki az Abyss frontvonal�nak m�ly�re hatolt, sz�val senki nem �rtette n�luk jobban ezeknek a l�nyeknek a szok�sait �s hal�loss�g�t.

  A F�ldalatti V�ros B�zis�t k�nny� volt v�deni, �s neh�z megt�madni. Kell�en biztons�gos �s elrettent� b�stya volt, �s el�ny�re sz�lt, hogy a term�szett�l kapta a v�delm�t a sug�rz�s ellen. �m a szerkezete egy m�sik dologra is k�rhoztatta: ha a xenog�nek egyszer �tt�rik, a belter�let elker�lhetetlen�l a k�osz f�ldj�v� v�lik.

�s most �tt�rt�k.

  - Legink�bb t�zer�ben szenvednek hi�nyt. A sz�let�si ar�nyaik nem tartanak l�p�st, ez�rt nincs el�g katon�juk. Csak a fegyverkez�si kiad�saikat tudt�k n�velni. Ezzel m�r kor�bban t�lz�sba estek, most pedig nincs m�djuk hasznosan v�dekezni. – Hubbard s�lyomszeme �sszeh�z�dott. – Eleget hoztunk, �s id�ben �rkezt�nk, sz�val el�g j� es�ly�nk van nyerni.

Abban a pillanatban egy hang sz�lt az ad�vev�b�l.

  - A F�ldalatti V�ros megk�sz�ni nagylelk� t�mogat�sotokat. – A kezel� hangja remegett. – Azonban, a humanitarizmus elv�b�l kifoly�lag tudatnunk kell az �szaki B�zisr�l �rkezett honfit�rsainkkal: jelenlegi helyzet�nk alapj�n, m�r megfigyelt�k az �rintkez�smentes fert�z�s jelenl�t�t a b�zison, megj�solhatatlan fert�z�sek t�rt�nhetnek b�rmelyik pillanatban �s helyen…

  - Az �szaki B�zis vette – sz�lt Lu Feng, a kezel� szav�ba v�gva. – K�rem, k�sz�ljenek fel a f�ldi t�mogat�sra.

Hubbard m�lyen r�ncolta a homlok�t.

  - Hagyd a rep�l� form�ci�t lebegni egyel�re – sz�lt Lu Feng. – Levezetek p�r embert.

  - Majd �n megyek – jegyezte meg Hubbard. – Az alapj�n, amit mondtak, a belter�let m�g vesz�lyesebb, mint k�pzelt�k, �s tal�n nem lesz visszat�r�s, miut�n lement�nk.

  - Neked nincs erre k�telezetts�ged.

  - �s aggodalmaim sincsenek.

  - Nekem sincsenek – mondta lapos hangon Lu Feng. Hubbard elmosolyodott, �s visszak�rdezett.

  - T�nyleg?

  Lu Feng a szem�be n�zett. A hideg, z�ld �riszekben semmif�le �rzelem nem volt l�that�, de ez�ttal nem felelt.

  - N�ha kin�zel az ablakon, �s amikor megteszed, j� sok�ig n�zel – jegyezte meg Hubbard.

  - H�trahagytam egy szem�lyt a b�zison – d�lt neki annak a bizonyos ablaknak Lu Feng, karba t�ve a kez�t. – Egy goly� l�g a nyaka k�r�l, amivel meg�ltem valakit.

  - Kicsod�j�t �lted meg?

Lu Feng nem v�laszolt.

  - Ha �gy mondod, h�bor�t visel ellened – mondta Hubbard, majd mintha esz�be jutott volna valami. – Tal�lkoztam egy fi�val, akin�l egy t�led sz�rmaz� t�lt�nyh�vely volt, �s megk�rdezte, ismerem-e az eredet�t.

Lu Feng sz�ja sarka felkunkorodott.

  - Akkor a kapcsolat kett�t�k k�zt el�g bonyolult – �llap�totta meg Hubbard.

  - Felteszem – s�t�lt Lu Feng a kij�rat fel�. – A kapcsolatom mindenkivel el�g bonyolult. – A hangja hideg volt, ahogy a pil�t�hoz fordult. – K�sz�lj a fuvarra.

Hubbard ez�ttal nem �ll�totta meg. M�lyen a gondolataiba mer�lve n�zett Lu Feng h�t�ra.

  A nyugati �g hatalmas, v�rv�r�s naplement�je alatt landolt a rep�l�g�p-form�ci�, �s a kabinajt�k kiny�ltak. Lu Feng les�t�lt a PL1109-r�l, �s a sz�tterpeszked�, v�rben �z� f�ld alatti v�ros fel� ment.

Az �szaki B�zis.

  �pp, mikor An Zhe arra k�sz�lt, hogy a szem�lyigazolv�nyt az �rz�kel�h�z illessze, l�p�seket hallott maga m�g�tt, �s megfordult. Rutin-j�r�r�z� katon�k voltak egy ismer�s k�lsej� B�r� vezet�s�ben.

  - Mi�rt j�tt�l ide? – n�zett r� a B�r�. An Zhe pillant�sa lejjebb v�ndorolt.

  - A doktornak viszek valamit.

  - A doktor m�g mindig folytatja a kutat�sait? – k�rdezte a B�r�.

  An Zhe h�mm�g�tt v�laszul, �s nem mondott semmi m�st. A B�r� nem k�rdezgette tov�bb. Helyette azt mondta:

  - Hamar menj vissza, a katonas�gnak dolga van ma.

  - K�sz�n�m – b�lintott An Zhe.

  Elmentek mellette, �s An Zhe vett egy m�ly leveg�t, majd a k�rty�t az �rz�kel�h�z illesztette. Szerencs�re a bel�ptet� ir�ny�t�rendszere m�g nem kapcsolt le. Az ajt� egy klikken�ssel ny�lt ki.

  An Zhe bel�pett. Az ajt� zsan�rja megnyikordult, ahogy s�rl�dott, �s amint bes�t�lt, azonnal vissza is csukta maga m�g�tt. A hatalmas szerkezetek �rny�kai megrebbentek a gyenge f�nyben, �s a terem k�zep�n ott �llt a hengeres tart�ly csendesen. Alulr�l halv�ny f�ny vil�g�totta meg, �s egy bubor�kf�rt emelkedett a teteje ir�ny�ba lebegve.

  An Zhe visszatartotta a l�legzet�t. Miel�tt kinyitotta az ajt�t, felk�sz�lt a legrosszabbra: hogy elfogj�k, hogy a sp�r�t m�r elvitt�k, hogy m�sok is lesznek a laborat�riumban… Mostanra a sz�ve majdnem megsz�nt dobogni.

  Eg�szen addig, m�g a tekintete �t nem hatolt az akv�rium �veg�n, �t a s�padtz�ld t�poldaton, �s megl�tta a kicsi, feh�r halmot teljesen egyed�l l�gni k�z�pen.

  A l�legzete megremegett, a sz�jsarkai felkanyarodtak, �s a sz�ve hevesen vert. Azonnal fel� akarta vetni mag�t, de a t�lz� hangulatingadoz�sa miatt gyakorlatilag mozdulni sem tudott.

  A gyenge f�nyben �sz� folyad�kban, az a h�feh�r kis dolog mintha csak a m�ly tengerfen�ken v�ndorolt volna. An Zhe pislog�s n�lk�l n�zte.

  Abban a szent pillanatban l�tta, ahogy a sp�ra, mely eddig csendesen lebegett, megdermedt. Azt�n a hif�i v�ratlanul kiny�ltak, b�r a le�r�s�ra tal�n jobban illett volna a „felrobbantak” kifejez�st haszn�lni.

 Azt�n – �fel�je lebegett olyan sebess�ggel, amit egy�ltal�n nem lehetett volna lass�nak titul�lni, miel�tt hirtelen meg�llt volna az �veg fal�n�l, mintha nekiment volna.

  An Zhe nagy l�ptekkel ment az akv�riumhoz, el�bb a kez�t, majd az eg�sz test�t nekinyomva. A sp�r�ja is er�sen az �veghez pr�sel�d�tt, a hif�k nyugtalanul �rintett�k �t az �vegr�tegen �t, a mozdulat egy�rtelm�en azt jelentette, hogy k�zelebb akart hozz� ker�lni.

  An Zhe nem tudott nem mosolyogni. Amikor Lu Feng a k�zelben volt, �gy t�nt, mintha a sp�ra nem l�tta volna An Zhe-t, de most felismerte �t. Vonakodva, hogy ak�r csak pislogjon, n�zte, ahogy a sp�ra kiny�jtotta a karcs� �s t�r�keny hif�it fel�, de ahogy az �veg az �tj�t �llta, csak azt pr�b�lhatta meg, hogy kem�nyebben odanyomja mag�t az ir�ny�ba, gyakorlatilag egy kis feh�r palacsint�v� lapulva az akv�rium bels� oldal�n. Minden sz�l hif�cska azt hangs�lyozta, mennyire szeretne k�zel ker�lni An Zhe-hez.

  An Zhe nekisimult. R�g elvesztett k�nyelem�rzet �lelte k�rbe, ugyanakkor elv�lasztott�k t�le egy r�teg t�rhetetlen anyaggal.

  Meg kellett mentenie a tart�lyb�l. An Zhe nagy nehezen r�sz�nta mag�t, hogy elh�z�djon t�le, azt�n oldalra ment, ahol az ir�ny�t�pult �llt. Az emberi masin�k �ltal�nos szab�lyait v�ve alapul, megpr�b�lta megnyomni a legnagyobb, kerek gombot. A vez�rl�pult monitora felvillant, ahogy v�rta, ugyan�gy ahogy a jelz�f�ny a k�rtyar�sn�l. Ism�t leh�zta Lu Feng szem�lyi k�rty�j�t, �s a jelz�f�ny z�ldre v�ltozott. Ennek az embernek a befoly�sa tulajdonk�ppen ellen�rizhetetlen volt a b�zison.

  De An Zhe r�gt�n ezut�n elk�bult, ahogy szemben�zett a gombokkal, melyek teljesen egyforma alak�ak voltak, �s csak n�h�ny komplex szimb�lum vir�tott rajtuk.

Hogyan tudn� kinyitni a tart�lyt?

  Az ujjai az ir�ny�t�pult felett lebegtek. V�g�l megac�lozta mag�t, �s megnyomta a gombot a legk�zep�n.

  P�r m�sodperc m�lva a v�z a tart�lyban hull�mzani kezdett, �s a sp�ra gy�molatlanul sodr�dott ide meg oda �ltala, miel�tt elkezdett forogni az akv�rium k�zep�n. A tehetetlen�l forg� kis halmot n�zve An Zhe �gy �rezte, az � feje is k�rbe-k�rbe megy. Megmarkolta a mellkas�t, �s megnyomta az els� gombot.

  V�r�s l�zer villant fel a tart�ly legtetej�n. M�g a k�zelben �ll� An Zhe is �rezte a hev�t. A sp�ra hif�i felrobbantak, �s azt�n er�tlen�l s�llyedt el, mintha a k�vetkez� pillanatban kisz�radni k�sz�lne, azt�n megint robbant egyet egy kis id� m�lva.

  Arra gyanakodott, a sp�ra n�m�n sik�tott. An Zhe a szem�ld�k�t r�ncolta aggodalm�ban – valamif�le k�nz�s volt, amit a sp�r�j�val m�veltek itt nap mint nap? De nem volt ideje semmi m�son t�prengeni, megnyomott egy m�sik gombot.

  A v�r�s ragyog�s pulz�l� f�nny� v�lt, �s a sp�ra tehetetlen�l robbant egyet �jra �s �jra. An Zhe gyorsan megnyomott egy t�voli gombot. Ez�ttal a v�r�s f�ny elt�nt, �s � s�hajtott megk�nnyebb�l�s�ben. De a k�vetkez� pillanatban egy z�mm�g� hang hallatszott, �s k�k ion szikr�k pattogtak a tart�lyban. A v�z felsz�ne enyh�n remegni kezdett – �s a sp�ra szint�gy remegett, mintha meg�r�lt volna.

An Zhe led�bbent.

Elektromos �ramot engedett a v�zbe.

  Idegesen kezdte el nyomkodni a gombokat, egyiket a m�sik ut�n, azt�n v�gre a z�ld t�poldat egy hangos zajjal elkezdett lefolyni a tart�lyb�l. An Zhe megnyomta a mellette l�v� gombot, mire a fed�l a tart�lyon egy klikken�ssel ny�lt ki.

Az akv�rium t�l magas volt, sz�val odavitt egy sz�ket, arra �llt fel, �s v�g�l el�rte a tetej�t.

  De addigra m�r a s�padtz�ld anyagnak t�bb mint a fele lefolyt, �s a sp�r�nak nem volt lehet�s�ge olyan magasra lebegni.

  Azt�n l�tta, hogy a sp�ra az �vegfalnak nyom�dott, �s lassan elkezdett felfel� m�szni. Megcs�szott m�sz�s k�zben, de miut�n kicsit lejjebb ker�lt, folytatta az �tj�t felfel�.

  A kis dolog m�g ki sem volt fejl�dve teljesen, m�gis meg�r�k�lte a k�pess�get, hogy mag�t�l mozogjon. An Zhe kiny�lt, �s a karja �s ujjai lebeg�, h�feh�r hif�kk� v�ltak, melyek leereszkedtek a tart�ly bels� fala ment�n, �s meg�rintett�k a sp�r�t.

  Pontosan abban a pillanatban olyan volt, mintha elektromos �ram futott volna v�gig a test�n, �s mintha �jj� sz�letett volna. Visszavette a l�tez�s�nek egy leszakadt darabj�t, �gy egy bizonyos furcsa hull�m burkolta be.

  A kis halmot tartva, �vatosan kihal�szta, mire minden sz�tter�lt hifa engedelmesen h�z�dott �ssze, �s a sp�ra beg�rd�lt An Zhe hif�i k�z�.

  An Zhe szeme �sszeh�z�dott, ahogy r�mosolygott. A hif�ik �sszekapcsol�dtak, �s � gyeng�den illesztette be a sp�r�t a test�be. A sp�ra teste azonnal teljesen ellazult, �s �sszeolvadt vele. Euf�rikus �rz�s k�zvet�t�d�tt An Zhe tudat�ba, ami�rt v�gre visszat�rhetett a helyre, ahol lennie kellett. Az emberek t�poldata haszontalan volt; csak egy feln�tt t�pl�l�k�b�l folytathatta a n�veked�st a kifejl�d�sig.

  Ez�ttal nem voltak itt gazemberek, hogy kiv�jj�k �jra, hab�r nem tudta, mi�rt akart a sp�ra k�zel ker�lni ahhoz az emberhez saj�t akarat�b�l.

  Igaz�b�l, hogy a sp�ra nem akart k�zel ker�lni An Zhe-hez azon a napon, egy j� dolog volt. Ha egyszer kimutatta volna a hajlam�t, hogy k�zel ker�lj�n hozz�, a kutat�k azonnal tanulm�nyozni kezdt�k volna, �s akkor An Zhe identit�sa elker�lhetetlen�l gyan�ba keveredett volna. Ez�rt An Zhe egyoldal� meggy�z�d�se volt, hogy a sp�r�j�nak nem �tlagos az intelligenci�ja.

  A sp�r�ja visszat�r�s�vel a test�ben l�v� �ress�g kit�lt�d�tt, �s az �sszes nyughatatlan �rz�s azonnal lecsillapodott, mint ahogy a por �l el. Olyasmi �rz�s volt ez, amit nem lehetett k�rbe�rni, mint az �jj�sz�let�s. An Zhe az ablakhoz s�t�lt, �s megnyomta a gombot, hogy felemelje a f�mred�nyt.

K�nnyfakaszt� f�ny �radt be, �s hunyor�tott.

Odakint, a sz�lf�tta homok v�g�n, a hajnal els� arany sugarai k�zt, f�nyl� v�r�s nap t�rt el�.

  An Zhe lassan elford�totta a fej�t, �s visszan�zett az ez�st-feh�r laborat�riumra. A g�peket egym�s mell� rendezt�k, elektromos k�belek l�gtak egymagukban, egym�st�l t�vol, �s a k�mcs��llv�nyok a t�rol� szekr�ny tetej�n k�l�n�sen �gyesen voltak elrendezve. Ebb�l a laborat�riumb�l el tudta k�pzelni, hogy az eg�sz b�zis hogy n�zhetett ki.

Ez az emberi b�zis volt. A m�ltj�nak, jelen�nek �s j�v�j�nek sincs semmi k�ze hozz�.

  A keze beg�rb�lt az ablakp�rk�ny k�r�l, az ujjpercei feh�rre v�ltoztak, �s � kit�r� er�vel l�kte ki az �tl�tsz�, h�romr�teg� �vegablakot.

  Egy ujjnyi vastag r�s ny�lt, �s az �get�en forr� sz�l behozott n�mi homokot, ezt sz�r� f�jdalom k�vette az ujjaiban. A sz�lben �s a kinti atmoszf�r�ban minden�tt jelenl�v�, intenz�v sug�rz�s vegy�lt el a kozmoszb�l. A kolossz�lis hull�mban megannyi apr� hull�m is jelen volt. An Zhe szinte hallotta, ahogy az Abyss h�vja.

  Elmehetne most, elhagyhatn� a helyet, kimenne, �s visszat�rne az Abyssba. A kinti vil�g is ugyanilyen kegyetlen volt. Nem tudta, k�pes lenne-e t�l�lni, de visszakapta a sp�r�j�t, ez�rt semmit�l nem f�lt t�bb�.

… Semmit�l nem f�lt t�bb�.

  An Zhe finoman r�nyomta a bal kez�t a has�ra, a fej�t az ablakp�rk�nyon pihentette, �s lehunyta a szemeit. Egy finom remeg�s futott �t a test�n.

  Visszah�zta az ablakp�rk�nyt markol� kez�t, �s meger�ltette mag�t, hogy az ellenkez� ir�nyba mozduljon. Egy halk „tunk”-kal, az ablak visszacsuk�dott, majd a sug�rz�sbiztos f�mred�ny r�gt�n azut�n visszaereszkedett. Vett p�r l�legzetet, a homloka a f�mlapnak nyom�dott, �s az ujjai lassan beg�rb�ltek az oldal�n, mintha neh�z d�nt�st hozott volna meg.

  Ahogy a sug�rz�st kiz�rta, a sz�r� f�jdalom a test�ben fokozatosan visszah�z�dott, csak �gy, mint azon az est�n, amikor Lu Feng megtartotta, �s a saj�t test�t haszn�lta pajzsnak, miel�tt elg�rd�lt volna arr�l a helyr�l, ahogy a sug�rz�s lecsapott. Igaz�b�l, ha valaki m�s lett volna, Lu Feng akkor is ezt tette volna, de pontosan az�rt, mert ez volt a helyzet, m�lyen eml�kezett a k�pre, amely legal�bb annyira �l�nk volt, mint minden eml�ke Lu Feng t�voz� alakj�r�l.

  Kil�pett a laborat�rium ajtaj�n, �s �pp ahogy megtette, k�t katona s�t�lt el a folyos�n. A kor�bban j�r�r�z� katonap�r elment, most pedig m�sok j�ttek.

  An Zhe a szem�kbe n�zett, �s z�rtsz�jas mosollyal �dv�z�lte �ket, azt�n elfordult a l�pcs� fel�. A hom�lyos l�pcs�soron csak a saj�t sz�vver�s�t hallotta, egy dobban�s a m�sik ut�n, gyorsabban, mint �ltal�ban. Amikor az emberek f�lelmet �reztek, a sz�vver�s�k felgyorsult, de hogy � pontosan mit�l f�lt, azt nem tudta volna megmondani.

  Nem tarthatta �r�kk� titokban, � is tudta j�l. Egyszer, ha vissza�llt a rend, �s a kutat�sok �jraindultak, minden bizonnyal ki lehet majd tal�lni az esem�nyek sorozat�t, mely sor�n az emberek fontos laborat�riuma elvesz�tett valamit. T�voznia kellett – min�l el�bb, ann�l jobb.

  De nem tudta visszafogni mag�t, hogy ne vegyen el� egy �les, h�v�s t�rgyat a fels�je zseb�b�l. Az a jelv�ny volt, melyet Lu Feng a kab�tj�ra t�z�tt, �s amit An Zhe leszedett onnan.

  A kez�ben tartotta, �s arra gondolt, hogy egyszer, ha az Aurora felf�nylik az �gen, �s hallja, hogy a PL1109 visszat�r, akkor majd elmegy – ha az a nap valaha elj�n.

Nem volt semmi j� ebben a v�rosban. Csak a krumplileves volt eg�szen kellemes.

  Hacsak nincs – hacsak nincs a sp�r�ja, ami mindig k�zel akart ker�lni Lu Fenghez, m�r r�g elment volna.

El�z�

II. k�nyv

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.