Seraing engedelmes volt; bement, ahogy Jibran parancsolta, �s miut�n az orvos becsukta az ajt�t, �s felkapcsolta a vil�g�t�st a j�rm�ben, Seraing elkezdett levetk�zni. Csin�lta m�r egyszer, de Jibran el�g t�relmetlen volt aznap – �gy t�nt, akart adni m�g egy es�lyt a sztript�znek. Sz�val, lassan mozogva, felfedve a saj�t b�r�t, m�g a partner�re meredt, Seraing megszabadult a trik�j�t�l, azt�n a nadr�gj�t�l, azt�n az als�j�t�l. L�tva az el�gedett vigyort �s az �g� t�zet Jibran pillant�s�nak m�ly�n m�r duzzadtt� is tette, mire v�gzett, az erekci�ja a szerelme fel� emelkedett.

   A sark�n �lt, m�g Jibran el�tte, k�ny�k�lve a saj�t t�rd�n, m�lyen meredve r�, l�tsz�lag k�ptelen�l arra, hogy Seraing arc�ra ford�tsa a tekintet�t. Ez egy sor libab�rt is okozott neki.

   Miut�n n�h�ny pillanatig �lvezte a kil�t�st, az orvos seg�tett neki, ahogy Seraing k�rte. Eredetileg minden sz�j m�g�tte a plafonb�l j�tt, sz�val csak ki kellett bogozniuk az �sszegabalyodott �veket, �s v�lasztani egyet. Egy er�s �s sz�leset v�lasztottak, amit a sz�ke f�rfi elkezdett kih�zni a t�bbi k�z�l. P�r l�p�ssel arr�bb vezette a falt�l, hogy helyet adjon neki Seraing m�g�tt – majd, ott maradva, megparancsolta Seraingnak, hogy emelje fel a kezeit.

   Seraing t�rden �llt. Igaz�b�l �pp csak el�rte a padl�t vel�k, sz�val egy kicsit t�ls�gosan kifesz�lt, k�ptelen�l arra, hogy egy biztos helyet tal�ljon. A combjai sz�lesen ny�ltak sz�t, ahogy pr�b�lt olyan helyzetet keresni, ami el�g k�nyelmes volt.

 - Ide tudn�d… hozni a p�rn�inkat? Ez a p�z t�nkreteszi a t�rdem, ha t�l sok�ig maradok �gy – k�rte Seraing, legal�bb olyan rekedten besz�lve, mint kor�bban Jibran.

 - Hmh… azt hiszem, ez a kocsi sem a legjobban ill� az ilyesf�le j�t�kokhoz, huh? – s�hajtott Jibran m�g�tte. Azt�n a m�sik rekeszbe ment, ahol csak felhajtott�k az �gynem�iket. Visszat�rve a k�t p�rn�val, Seraing l�tta a homlokr�ncol�s�t. – De nincs jobb opci�nk. Fen�be, m�r most hi�nyzik ez a lehet�s�g, mikor vissza kell menn�nk a b�zisra. Annyiszor kell felboncolnom t�ged, ah�nyszor csak tudlak.

   Seraing l�gyan nevetett, feln�zve, m�g Jibran a t�rde al� cs�sztatta a p�rn�t. Az �v t�k�letes csom�ban volt megk�tve – Seraing nem sz�m�tott r�, hogy Jibran ismer ilyen k�t�z�si technik�kat is. Ez a butus orvos m�g mindig tele volt meglepet�sekkel. Az alkarja k�r� volt tekerve, er�sen tartva a csukl�it, sz�val nem ann�l fogva l�gott – nem okozott sz�m�ra egy csepp f�jdalmat sem. Nem is volt t�l szoros, hogy az ujjait elzsibbassza. De nem volt el�g hely a kez�nek, hogy mozgassa; egy�rtelm�en nem tudott volna kiszabadulni ebb�l a k�t�sb�l.

Megk�sz�r�lte a tork�t.

 - Azt hiszem, az egyetlen es�ly�nk, hogy enn�l jobb hely�nk legyen, ha kik�lt�z�nk az Int�zetb�l, lesz saj�t h�zunk, �s �p�t�nk egy szex-kamr�t magunknak – mondta nemt�r�d�m m�don. Ha nem Jibran lett volna, aki hozz� hasonl�an gondolkodott, val�sz�n�leg sosem lett volna k�pes ezt hangosan kimondani. Hogy v�gyik egy h�zra, �s ilyen szob�ra benne… vagy csak �ltal�nosan besz�lni a szexr�l valakivel, mint az ezredes vagy az admir�lis… er�sen lehetetlen.

   Jibran meg�llt a mozdulataiban, �s egyenesen a szem�be n�zett. Seraing �rezte, hogy az arca felforr�sodik. Ez csak m�g izgatottabb� tette az orvost, �s felnyomta a szem�veg�t – legink�bb bizony�ra a saj�t zavar�t rejtegetve vele.

 - Nem rossz �tlet – mondta halk hangon, megnyalva az ajkait, �s a tekintete lev�ndorolt Seraing kifesz�l� test�re. Az a pillant�s �sszer�ntotta Seraing izmait, �s a p�nisze megr�ndult egyszer, k�nny� borzong�st k�ldve az eg�sz test�be. – Valahol az Int�zethez k�zel �lni, de egy kis h�zban… senki nem zavarna minket.

   M�g besz�lt, az ujjai dolgozni kezdtek. Az ujjv�gei egy forr� cs�kot hagytak maguk ut�n Seraing hasizmain, ahogy �gy cir�gatt�k, mint ahogy a lepke l�ba �rinti a vir�gszirmot. Csik�l� volt, de minden egyes puha sz�rsz�la a gerinc�n �s az oldal�n �gnek �llt. Seraing elharapott egy ny�g�st. �sszeszor�totta a fog�t, �s a frusztr�ci�j�t �s fesz�lts�g�t az �kleibe vezette, �rezve az apr�, de �les f�jdalmat, amikor a k�rmei a tenyer�be v�jtak.

   Azok a pimasz ujjak felsiklottak, lesiklottak, az oldal�ra siklottak, azt�n k�r�ket �rtak le a k�ld�ke k�r�l. Seraing leveg� ut�n kapott, �s h�trar�ndult megint. �rezte, hogy az �l�t forr�s�g �nti el, �s r�gt�n ut�na l�tta a sz�les vigyort Jibran arc�n. Az arckifejez�se kezdett kicsit �r�ltt� v�lni. M�g egyszer k�r�lrajzolta azt a r�szt, �s Seraing alhasa megint megr�ndult. A sz�ve �s a f�rfiass�ga minden k�rrel gyorsabban l�ktetett, majdnem f�jdalmasan kem�nny� t�ve �t. Sokat nyeldesett, �k�lbe szor�totta a kez�t, hogy nyugodt maradjon, �s becsukta a szem�t p�rszor, mert l�tva, mit csin�lt Jibran vele m�r el�g volt, hogy el�lvezzen.

   Jibran b�szke volt mag�ra, csak a mozdulataib�l is meg tudta mondani, amik m�g mer�szebbek lettek. K�vetkez�nek Seraing mellbimb�it k�nozta, megcs�pte �ket, megragadta �ket, megsimogatta �s megmorzsolta �ket. Minden egyes mozdulat ut�n Seraing sz�ve megugrott. A teste �szt�n�sen reag�lt �jra meg �jra; k�ptelen volt visszafogni, ahogy a saj�t hangja ellen harcolt.

   M�gis, felszisszent, amikor az a szemtelen mutat�ujj k�rberajzolta a tagj�nak a t�v�t. Az agya ki�r�lt, a l�t�sa elhom�lyosult, csak azt l�tta, ahogy f�jdalmasan ny�l afel� a k�z fel�, csepeg� v�ggel. Azt�n, l�tva, hogy az ujjai elt�nnek a pulz�l� f�rfiass�ga alatt, Seraing majdnem elfelejtett mindent, ami�rt harcolt: Jibran gyeng�den h�zott egy vonalat az alj�n, a t�v�t�l indulva, felj�ve a fejig, �s meg�llva a piros, csillog�, nedves tetej�n.

   Mint elektromoss�g, gy�ny�r cik�zott v�gig a kiugr� erein, azt�n az �rz�st elmosta egy forr� hull�m. A feje leesett, ahogy az als� ajk�ba harapott. �ssze akart g�rnyedni, �s afel� az ujj fel� l�kni. �rezte a saj�t nedvess�g�t a sz�tt�rt l�baira cseppenni.

   Jibran m�g jobban v�rszemet kapott. Hirtelen egy h�velykujj nyom�dott a makkj�ra; azt�n pont azon az apr� ny�l�son, �s majdnem er�szakosan massz�rozta ott, elkenve a ragad�s nedvet a feje k�r�l. Seraing minden alkalommal megr�ndult, amikor le�rt egy k�rt – k�l�n�sen �rz�keny volt az als� fel�n. Morgott; nem tudta visszafogni a hangj�t, nem sz�m�tott, milyen er�sen szor�totta az �ll�t. �gy t�nt, a leveg� fullaszt�bb� �s forr�bb� v�lt. A karjai ir�ny�thatatlanul mozdultak, pr�b�lva kiszabadulni a csom�b�l. Meg akarta �rinteni mag�t, azonban nem is akarta.

   Jibran visszah�zta a kez�t. Seraing hal�nt�ka csik�lt, ahogy egyetlen izzadts�gcsepp g�rd�lt le az arc�n. M�r elker�lhetetlen�l remegett, �s a kifesz�l� teste kezdett finoman sajogni. V�rta a k�vetkez� k�nz�st, de az nem j�tt. Az orvos nem k�zel�tette meg ism�t. Seraing akaratlanul pr�b�lta lecsillap�tani a hangos zih�l�s�t, hogy hallja, de nem tudta. Sz�val k�bultan n�zett fel.

   A szerelme egyenesen el�tte t�rdelt, nem ment sehova. Megint csak �t figyelte behat�an; most egy komoly szem�ld�kr�ncol�ssal az arc�n.

 - M�r most t�l�rz�keny vagy. Nem tudom azt a ny�lk�t �gy haszn�lni rajtad – morogta mag�nak, de el�g k�zel volt, hogy Seraing hallja. � sosem �ll�totta meg Jibrant semmiben, amit csin�lni akart vele, �s m�r enged�lyt adott neki, de ebben a pillanatban… Jibrannak igaza volt. Seraing m�r most �rzett minden mozdulatot maga k�r�l, m�g Jibran �rint�se n�lk�l is. M�lyen bel�l egy kicsit megr�m�lt, hogy el tudn�-e viselni azt a ny�lk�t.

Szorosan lehunyta a szem�t.

 - Haszn�ld, napsugaram.

   Hogy Jibran csak mag�hoz besz�lt, vagy manipul�lni akarta Seraingot, hogy beleegyezzen, � nem volt benne biztos. De nem akarta visszasz�vni a szavait. �s a partnere nagyon �llhatatos volt, amikor arr�l volt sz�, hogy �rv�nyes�tse az akarat�t m�sokon. Seraing nem tudott volna sok�ig nemet mondani �gysem.

 -… Nem. Aranyos, hogy megint j�tszod a balekot, de nem b�rn�d ki sok�ig �gy… A fen�be is, nem hiszem, hogy �n kib�rn�m olyan sok�ig. Sz�val nem k�nyszer�telek.

   Seraing kilehelt egy nevet�st, �s megint feln�zett, egyenesen az az�r szemekbe, amik �lvezettel n�ztek r�.

 - Nagyon figyelmes… napsugaram – zih�lta. – L�tod, ez… nem is annyira neh�z, hogy olvass valakit. Egyet�rtek. Te… nem b�rn�d ki… tegnap �ta nem kaptad meg a gy�ny�r�det. �s t�l… kem�nny� tett�l a kis j�t�koddal. De lehet t�bb k�r�nk is. Azt hiszem… azt hiszem, jobb lenne, ha levetk�zn�l, �s maszturb�ln�l el�bb.

Jibran er�sen nyelt, pislog�s n�lk�l meredve r�.

 - Akarod n�zni, ahogy csin�lom?

   Seraing l�legzete kezdett lenyugodni, de ezt hallva a sz�ve �s a f�rfiass�ga megugrott. Halv�ny k�pek t�ntek fel az elm�j�ben; minden fant�zi�ja Jibranr�l, amikben elk�pzelte, ahogy a szerelme k�nyezteti mag�t – volt mindenf�le k�l�nb�z� verzi�ja err�l, �s voltak kedvencei. De ez a Jibran el�tte igazi volt, �s a lehet�s�g t�ls�gosan cs�b�t�.

 - M�r el�gg� a hat�raimon vagyok – vallotta be gyeng�n, a fej�t az �g� karj�nak t�masztva. – Az �tlet nagyon izgalmas… De ha megcsin�lod nekem, azt hiszem, �n is elmegyek.

 - Akkor n�zz r�m.

   Mintha zsin�ron r�ngatt�k volna, Seraing n�zett. Jibran t�rden �llt, az arca �l�nkpiros a feh�r f�nyben… Sztript�zelni kezdett Seraingnak.

Hab�r egy�rtelm�en ideges volt. Persze, hogy besz�lni kezdett.

 - Honnan tudtad?

   Seraing m�g mindig er�sen l�ktetett; az elm�je nem volt el�g gyors elkapni a szerelme gondolatmenet�t, l�tva, ahogy az ujjai sz�th�zz�k a feh�r orvosi k�penyt.

 - Mit tudtam? – k�rdezett vissza rekedten, n�zve minden sz�gyell�s mozdulatot, amit tett. Igaz�b�l, l�tva ezt a fajta sztript�zt, fel�ledt benne a gyeng�ds�g Jibran ir�nt; a forr� l�ngok �s nyers v�gy meleg v�ggy� alakult, hogy csak k�nyeztesse ezt a b�jos szem�lyt, �lelje �s cs�kolja, am�g nem �rzi t�bb� mag�t zavarban.

 - Az emberek �ltal�ban fur�nak neveznek… amikor arr�l besz�lek, hogy felboncolok dolgokat. Vagy azt mondj�k, hogy valami baj van velem. Csak Lu Feng �rti, de m�g � is szek�l miatta. – Jibran ujjai remegtek. A k�peny elrep�lt valahova; most a p�l�j�val k�zd�tt. Egy kicsit neh�z dolga volt, hogy visszah�zza a jobb kez�t – kiesett a lass�, cs�b�t� lend�letb�l, m�g pr�b�lta kijav�tani. Seraing seg�teni akart neki, a karja megr�ndult, de a k�t�s m�g mindig t�l er�s volt. Ehelyett �sszekaparta a gondolatait, pr�b�lva kiel�g�teni Jibran k�v�ncsis�g�t – vagy csak elterelni a figyelm�t a hib�j�r�l.

 - A boncol�s azt jelenti… hogy az ember sz�tszed valamit hogy tanulm�nyozza a bels� r�szeket k�zelebbr�l, �s meg�rtse jobban az eg�sz dolgot. Sz�val csak… tanulm�nyozni akarsz engem. Sosem vettem sz� szerint.

 - Okostoj�s. Ch. T�nyleg tudsz r�lam mindent, huh? - Jibran v�gre eldobta a p�l�t, az arca r�zsasz�n, a szemei csillogtak. A szem�veg�t is levette, �s f�lretette. Seraingnak tetszett – jobb r�l�t�st ny�jtott az az�r �riszeire. – Mit tenn�l, ha sz� szerinti boncol�sra gondoltam volna?

 - Akkor… - Seraing megnyalta a sz�raz ajkait – kip�rolgott a test�b�l minden nedvess�g, m�r minden�tt izzadts�g bor�totta. – Van regener�l� kivonatunk, nem?

   Jibran meg�llt az �vcsatja kiold�s�ban, �s r�n�zett. Seraing megint megnyalta a sz�j�t, �s nem tudott teljesen a t�m�ra f�kusz�lni. Annyira meg akarta cs�kolni ezt a butus doktort. Fort a v�re el�gedetlens�g�ben, hogy nem tudta.

 - N�ha igaz�n ideges�t� a gondtalans�god. De valahogy m�g jobban szeretlek miatta. Nem fura ez?

Seraing ajka mosolyba g�rb�lt, �s borzongott Jibran piszk�l�d� vallom�s�ra.

 - J�. Akkor folytatom. Biztosra… kell mennem, hogy �r�kre szeretni fogsz.

 - Ny�las. Milyen �des vagy.

 - De nem t�l… �des az �zl�sednek, ugye?

 - Valahogy megoldom. Van inzulinunk is.

Jibran lenyugodott, m�g besz�lgettek, �s a nadr�gja sokkal k�nnyebben j�tt le.

   Az orvos volt a legcsod�latosabb l�ny Seraing szem�ben. Lehet, hogy elfogult volt, nem �rdekelte. Szerette a kis has�t; szerette az �sszes �rnyalat-k�l�nbs�get a b�r�n, szerette a majdnem �tl�tsz� sz�rt, ami a karj�t �s l�b�t fedte, �s sehol m�shol. Szerette a p�nisz�t is. Jibran kicsivel kisebb �s v�konyabb volt… de ahogy kor�bban bevallotta, t�k�letes volt Seraing sz�m�ra. Most csak n�zett r�, milyen erekt�lt volt, �s v�r�s a tetej�n, hozz� hasonl�an csepegett, m�r miel�tt Jibran k�r� z�rta az �kl�t, �s elkezdte mozgatni az ujjait fel �s le, fel �s le, fokozatosan n�velve a ritmust.

   Seraing nem tudott f�lren�zni. Az el�gedetlens�g a saj�t kik�t�z�tt kezei miatt a gyomr�ban n�vekedett; f�jdalmasan elhanyagolt volt, �rint�seket akart, �s �rinteni akart, olyan borzaszt�an, hogy majdnem �rezte az ujjait viszketni t�le. A t�relme �s a nyugodts�ga szertefoszlott a p�r�s, forr� leveg�ben k�r�l�tt�k, �s nem tudta �rdekelni m�r, hogy b�rmit is visszafogjon.

   A val�s�g sokkal izgalmasabb �s csod�latosabb volt, mint ak�rmilyen k�pzel�d�s. Jibran most nem n�zett r�, tal�n m�g mindig sz�gyenl�s volt. A teste enyh�n remegett, de sokszor megr�ndult, f�leg, mikor feln�zett Seraingra. Az az�r szemei k�d�sek lettek, �s els�t�t�ltek, a b�re szint�n kezdett egy r�teg izzadts�got n�veszteni… �s el is v�r�s�d�tt. Seraing akaratlanul k�vette a mozdulatait a cs�p�j�vel, hogy enyh�tse a saj�t �le fesz�lts�g�t. A pulz�l� �rz�s v�gigsug�rzott az eg�sz test�n.

   Az orvos meg�llt. Seraing t�l lass� volt, hogy �szrevegye, csak akkor �rtette meg, amikor Jibran el�red�lt, a saj�t t�rd�re markolva. A fiatalabb f�rfinek kellett p�r m�sodperc, hogy felemelje a szem�t. Az arc�ra n�zve �szrevette, hogy Jibran az ajk�t harapja.

 - Basszus… - mondta is ki, visszameredve r�. – Basszus…

 - Mh… mi a… mi a baj, napsugaram? – Seraing nem l�tott semmi okot, ami�rt Jibrannak meg kellett volna �llnia, m�g �pp kezdett k�nyelmesebb� v�lni az ut�bbi mozdulataival.

 - Meg akarlak dugni – mondta, rekedt volt �s nyers a szavaival. – De… de magamban is akarlak. Kibaszott pokol, Seraing, mit k�ne tennem?

 - Am�g… nem tal�lsz egy kivonatot, amivel lem�solhatsz… meg kell el�gednek azzal, hogy az egyiket vagy a m�sikat v�lasztod. Att�l tartok… nem tudlak kiel�g�teni mindk�t oldalr�l egy id�ben.

 - Jah, nagyot csal�dtam benned – �bredt fel Jibran szarkazmusa egy pillanatra, miel�tt k�zelebb m�szott Serainghoz. – Hogy mered… Mit akarsz ink�bb?

   Seraing nyelt. �rezte Jibran hev�t, �rezte az illat�t, �s hallotta a l�legzet�t nagyon k�zelr�l. Meg akarta cs�kolni, meg akarta �rinteni, �s b�rmit, ami engedte, hogy k�zel legyen ehhez a szem�lyhez. De azt is tudta, igaz�b�l hogy �rtette. Sz�val Seraing m�lyen a szem�be n�zett.

 - Azt mondtad, bel�m akarsz hatolni. Akkor tedd meg. M�r van fogalmad r�la, hogyan szeretem a szexet, amikor te vagy a befogad�. Nem felboncolsz �ppen? Akkor olyan inform�ci�kat kellene bec�loznod, amiket m�g nem tudsz r�lam.

Ez alkalommal Jibran nyalta meg a sz�j�t.

 - Mi van, ha nem vagyok benne biztos, hogyan szereted a szexet, amikor �n vagyok alul? - k�rdezte, �s Seraing pislogott n�h�nyszor.

 - Nem tudod? – k�rdezett vissza bizonytalanul, hogy Jibran csak viccelt-e vagy nem. �gy t�nt, az orvos hirtelenj�ben zavarba j�tt, lepillantott. – Akarod tudni, melyik a kedvenc p�zom?

Jibran beharapta az als� ajk�t.

 -… Nem. Magam akarok r�j�nni. �gy k�rhetlek, hogy t�bbsz�r is szexelj�nk egy nap, m�g meg�rtem.

   Seraing halkan nevetett. Tudta, hogy Jibran enn�l t�bb okb�l szeretett volna vele szexelni, de legal�bb nem pr�b�lta tagadni t�bb�.

 - Tudhattam volna… Tud�s vagy… szeretsz felfedezni dolgokat magadt�l, huh? Ez… t�bb el�gedetts�ged ad neked?

 - Helyes, �desem. Felaj�nlottad magad boncol�sra, sz�val azt fogom tenni. A v�rv�telt�l a k�nz�sig, m�g el nem veszted az eszed. Tulajdonk�ppen, ez is valami, amit r�g�ta akartam tesztelni. Azt mondj�k, egy j� szex el�rheti, hogy az ember elvesz�tse a j�zan esz�t. Tal�n le kellene faragnom az agysejtjeidb�l egy kicsit, �gyis t�l sokat tudsz.

   Seraing m�r meg�rtette, hogy Jibran pr�b�lta az id�t h�zni, ez�rt �lt csak el�tte, csacsogva… de nem volt benne biztos, pontosan mi volt a legkiel�g�t�bb ebben a cselekedetben a doktor sz�m�ra. M�g mindig nem tudott tiszt�n gondolkodni, hab�r a p�nisze nem pulz�lt olyan er�sen t�bb�. Azt�n…

   Sok minden �tfutott Seraing agy�n arr�l, mit csin�lhat Jibran k�vetkez�nek, ha elunta a szek�l�st, vagy tal�n az id�t ny�jtotta volna el m�g jobban… de arra nem sz�m�tott, hogy felkel, �s elmegy.

   Persze, nem ment messzire. Amikor visszaj�tt egy sz�les, gonosz vigyorral az arc�n, �s megmutatta Seraingnak a k�t t�rgyat, amit a kez�ben tartott, � megremegett.

 - Mire akarod azt haszn�lni?

 - Sz�val, most �gy d�nt�ttem, hogy megfogadom a tan�csodat, �s nem sietem el a dolgokat. Ez az els� alkalmunk, hogy ilyesf�le el�j�t�kot csin�lunk, sz�val nem kezdek rajtad durva dolgokkal, mint a fegyverek �s ilyesmi. – �gy hallatszott, hogy �ppen nagyon nagylelk�. – Azt majd a k�vetkez� kik�t�z�sn�l. Most val�ban bel�d akarok hatolni. El�k�sz�telek, �s persze, sz�ks�ged lesz a s�kos�t�ra. De ne legy�l tiszteletlen Sera Jrral. Hogy �rted, hogy “azt”?

 - Szerintem � tiszteletlenebb lesz velem.

 - De te szereted a zaklat�kat, igaz?

 - Nem mondtam, hogy szeretem �ket… csak megbocs�tok nekik.

 - Akkor majd eln�z�st k�rek.

   Seraing �rzett ebben egyf�le hossz� ideje esed�kes g�nyol�d�st, ahogy hallotta a sz�m�ra megtiltott sz�t, amikor Jibrannal volt. Az orvos t�ls�gosan �rz�keny volt miatta valami okb�l, de �gy t�nt, kezdte feldolgozni a traum�t, amit Seraing okozott neki ezzel.

   Mivel Seraing nem tudott azonnal v�laszolni, Jibran megint otthagyta – legal�bbis a l�t�ter�t. A sz�ke f�rfi megker�lte, most Seraing fesz�l� teste m�g�tt t�rdelt. Zsibbad�st �rzett a karj�ban, �s kezdte �rezni a saj�t s�ly�t a v�llaiban, de a f�jdalom nem volt t�l er�s. A v�rakoz�s kit�r�lt minden k�nyelmetlen �rz�st a figyelm�b�l abban a pillanatban, ahogy r�juk eszm�lt. Jibran jelenl�te m�g�tte sokkal �rdekesebbnek t�nt.

   Egy k�nny� �rint�s esett a gerinc�re. A l�legzete elakadt a tork�ban. Az a gyeng�d ujj elkezdte az �tj�t lefel�, csak ahogy a mellkas�n �s az oldalain tette. Amikor el�rte a farkcsontj�t, Seraing k�szen �llt r�, hogy ne szor�tsa �ssze az izmait az als� r�szein, �s engedje be abba a v�lgybe a feneke k�t partja k�z�tt.

   M�gis, nem volt ment�lisan felk�sz�lve, ahogy a hideg ujj megtal�lta az �tj�t egy kicsit el�r�bbre, k�zvetlen�l Seraing her�i m�g� k�szva. Megnyikkant �s megr�ndult, ahogy Jibran elkezdte massz�rozni. A l�bai elgyeng�ltek, �s sosem �rzett m�g ilyen intenz�v �rz�st ezel�tt.

 - M�r tanultam r�lad p�r �j dolgot. – Jibran odahajolt Seraing f�l�hez, nem �rintve meg sehol m�shol, csak ott lent, el�re-h�tra mozgatva az ujjait – n�ha m�g a bej�rat�t is meg�rintve “v�letlen�l”. – M�r tudom az egyik dolgot, ami felizgat. Szeretsz engem n�zni maszturb�l�s k�zben.

   Seraing csendesen morgott, �s becsukta a szemeit, hogy t�bb figyelmet ford�thasson annak az �rz�snek. A l�bai �szt�n�sen ny�ltak sz�t, �s a cs�p�je remegve mozgott vele. Nem tudott igaz�n v�laszolni, de letagadni sem. Sz�val csak b�lintott �s h�mm�g�tt. Jibran keze gyorsabban kezdte massz�rozni, sokkal t�bbsz�r �rve el a ny�l�s�t, r�nyomva a t�tog� izmokra. M�gsem ujjazta �t, nem sz�m�tott, milyen nagyon �llt k�szen Seraing teste.

 - L�tom, �lvezed ezt a pontot. �n is. Akkor tal�ltam, amikor el�sz�r haszn�ltam Sera Jrt. Akarod tudni, hogy volt? – A csendes duruzsol�s nagyon cs�b�t� volt. Seraing �rezte, hogy a b�re kezd nyirkosabb lenni a hajlataiban, �s megint kezdett csepegni. Jibran nem v�rt a v�lasz�ra. – V�letlen volt. Be akartam cs�sztatni, de elhib�ztam. T�l sok s�kos�t�t tettem r�, �s Sera Jr v�ge egy kicsit el�recs�szott. Sosem tudtam, hogy van egy erog�n z�na a goly�im m�g�tt. Elkezdtem magam izgatni ott… �s egy perc alatt elmentem. Nagyon intenz�v volt. Neked hogy tetszik?

   Seraing az utols� szalmasz�lon l�gott. Pr�b�lta Jibranra ir�ny�tani a figyelm�t, a k�sztet�s helyett, hogy ne l�kj�n… de a szerelme szavai egy�ltal�n nem seg�tettek neki lenyugodni. Elk�pzelve a meglepet�st a v�r�s arc�n, ahogy j�tszott mag�val, egyszer�en t�ls�gosan vonz� volt. A val� �letben is l�tni akarta.

 - Th… tetszihk – morogta, k�ptelen�l r�, hogy hosszabb mondatokat form�ljon, m�g leveg� ut�n kapkodott.

 - Ch… de m�r t�bb volt, mint egy perc. Nem fogod vissza magad, ugye?

   Seraing er�teljesen remegett, amikor azok az ujjak hirtelen nagyon er�sen megnyomt�k. A h�velykujja k�zel volt a ny�l�s�hoz, �s v�gre be is hatolt egy kicsit m�lyebbre… de m�g mindig nem el�g m�lyre. Seraing akaratlanul nyomta mag�t fel�.

 - T… tal�n – pr�selte a fogai k�z�tt. Azt�n, amikor azt hitte, az agya m�r nem k�pes dolgozni t�bb�… v�gre meg�rtette Jibran sz�nd�k�t, amikor hallotta a m�ly s�hajt maga m�g�tt. – The… azt akarod… hogy elvesz�tsem az �nuralmam?

�s a legnagyobb megb�n�s�ra – Jibran elvette a kez�t.

 - Mit gondolt�l? – Egy kicsit d�h�snek �s tal�n csal�dottnak hallatszott. Seraing kinyitotta a szem�t, �s pr�b�lt h�tran�zni, de persze, nem tudott. – M�g mindig nem el�g, hogy megt�rjem az akaratodat, huh? Az isten bassza meg, �desem, m�gis mekkora a ment�lis er�d van neked? Azt hittem, ez m�k�dni fog… Tal�lnom kell m�s m�dot. Vagy m�g kipr�b�lhatn�m Sera Jr vibr�tor funkci�j�t rajtad?

   Seraing megint lehunyta a szem�t. Jibran egy kicsit duzzogott, de Seraing hallotta a hangj�b�l, hogy nem volt komolyan megs�rt�dve; m�r elkezdett a megold�son gondolkodni. Seraing nem sz�nd�kosan szabot�lta a partnere megfigyel�s�t… de azon gondolkodott, hogy van-e neki olyan gyenge pontja, amit Jibran keresett. Nem volt olyan tiszta elm�j� ebben a pillanatban, nem tudott kigondolni egyet sem.

 - Vagy tal�n egy m�sik p�z… Vagy lehet, hogy hozz�m kapcsol�dik megint? El�g �rzelmes ember vagy, m�lyen bel�l. De mit tehetn�k…

   Jibran nem hozz� besz�lt, csak hangosan gondolkodott, de Seraing megk�sz�r�lte a tork�t. El�rte a hat�rait.

 - Jibran… csak bassz meg. K�rlek, k�ny�rg�m.

   �gette a tork�t �gy mondani. Seraing �gy �rezte, tiszteletlens�g k�romkodni, m�g ha nem is b�nta, ha m�sok csin�lt�k. � csak a biztons�gos hely�n tette. Seg�tett neki lenyugodni. Most… �r�lten k�zel volt a hat�raihoz, de nem akart egyed�l �lvezni, an�lk�l, hogy a partnere meg�rinten�, legal�bb. M�g ha csak egy m�sodpercnyi hossz� pillanat is volt… A teste remegett az epeked�st�l. Majdnem f�jdalmas volt, amilyen nagyon akarta m�r Jibrant �rezni.

 - Te… - Jibran hangja is sokkal jobban remegett, �s sokkal gyeng�bbnek hallatszott. – �n soha… te t�nyleg… oh, bassza meg…

   �gy t�nt, hogy az, hogy Seraing k�ptelen volt �rtelmes mondatokat form�lni, megfert�zte az orvost. De r�gt�n azut�n Seraing �rzett k�t kapkod� kezet az oldal�n, meg�lelt�k h�tulr�l, az egyik egyenesen Seraing f�rfiass�g�ra ment, a m�sik megemelte a goly�it, �s megszor�totta �ket. Jibran j�l l�that�an sokkal magabiztosabb volt most a mozdulataival – nem, nem is… domin�ns �s t�relmetlen. Seraing hangosan mordult, de a k�vetkez� m�sodpercben elakadt a l�legzete, amikor Jibran nekinyomta mag�t. �rezte a k�kem�ny erekci�t befurakodni a feneke partjai k�z�, mintha k�nyelmes barlangot keresne, hogy megpihenjen. Jibran olyan nedves volt, hogy Seraing azt hitte, �ppen el�lvezett.

 - Im�dom, amikor mocskos a sz�d.

   Seraing tal�n sosem hallotta a hangj�t ilyen m�lynek �s f�rfiasnak, mint ebben a pillanatban; a lelk�ig megborzongott t�le, �s gyeng�n ny�g�tt fel.

   De… m�g mindig nem volt el�k�sz�tve. Seraing minden utols� csepp erej�t arra ford�totta, hogy kitartson, ne tegyen hirtelen mozdulatokat, ne reag�ljon t�l intenz�ven, de az eg�sz teste vadul remegett ett�l az er�fesz�t�st�l.

   Nem kellett k�rnie a sz�ke f�rfit, tudta, mit kell tennie, de �gy t�nt, t�nyleg pr�b�lta kifacsarni az utols� cseppet is Seraing t�relm�b�l �s �nkontrollj�b�l, miel�tt engedett a k�ny�rg�s�nek. V�g�l nem haszn�lta Sera Jrt. Egy keze elt�nt n�h�ny m�sodpercre; Seraing hallotta, hogy a s�kos�t� t�gely�nek lecsavarta a tetej�t. Azt�n v�gre… a b�s�gesen benedves�tett ujjak kezdt�k kit�g�tani.

   Felszisszent. Hazudott volna, ha azt mondja, egy�ltal�n nem f�jt. Jibran megint t�l gyors volt. Seraing nem hib�ztatta; �rezte, milyen nagyon remegett a szerelme, feltehet�leg ugyanabb�l az okb�l, ami�rt Seraing – �s az orvos sosem gyakorolt �nuralmat.

   R�gen Seraing azt hitte, az �nmegtart�ztat�s�nak legnagyobb ellens�ge a t�meggyilkoss�g volt. Vagy a gyerekgyilkoss�g. De most, ebben a pillanatban, �gy �rezte, volt egy versenyz�, ami k�nnyed�n lel�kte ezt a k�t okot, amit�l elvesz�thette az esz�t – nem ejaku�lni folyamatos izgat�s alatt. Minden izma a test�ben sajgott �s �gett a fesz�lts�gt�l; �k�lbe szor�totta a kez�t, �s �sszeszor�totta az �ll�t, m�g t�bb f�jdalmat okozva a porcaiban �s a fogaiban, �s pr�b�lta levezetni a frusztr�ci�j�t abban, hogy hagyta mag�t t�bbsz�r felmordulni. Minden egyes m�sodperc egy �r�nak t�nt, f�leg, mikor Jibran ujjai – most m�r t�bb is – meg�rintett�k az �rz�keny pontj�t.

   Hossz� ideje t�rt�nt, mi�ta �gy volt �rintve, �s a k�t tapasztalatot �ssze se lehetett hasonl�tani. Arra sem eml�kezett, hogy a teste ilyen gyorsan igazodott volna az ujjakhoz; majdnem megint k�ny�r�gni kezdett, hogy bel�hatoljon m�r – vagy csak annyira fel volt izgulva, hogy m�r �rezni sem tudta a f�jdalmat. Nem tudta, �s nem �rdekelte.

   Jibran j�l olvasta. Nem kellett k�ny�r�gnie. P�r iszonyatosan hossz� pillanat ut�n az orvos kih�zta az ujjait, �s az erekt�lt tagj�t Seraing bej�rat�hoz nyomta. Seraing azt hitte, meg fog �llni – nem, majdnem felideges�tette a lehet�s�ge, hogy Jibran meg�ll, �s v�r, hogy hozz�szokjon… De t�vedett, �s ezek az �tletek hamarosan elhaltak a fej�ben.

   A partnere egyb�l bement. Seraing elfelejtett l�legezni. Sokkal jobb volt, mint amire eml�kezett, �s amit hitt, hogy lesz. Az egyetlen dolog, amit k�pes volt �rezni, az a kit�lt�tts�g �rz�se. Jibran fesz�tette a falait, val�ban, de olyan k�nnyen cs�szott be, mintha nem ez lett volna az els� alkalma. T�k�letesen illett bel�. Seraing nem tudta a hangj�t visszafogni, �s �hesen mozdult fel�, azt akarva, hogy l�kj�n, vagy m�g m�lyebbre j�jj�n.

   Semmi m�s nem l�tezett sz�m�ra, csak ez az �rz�s; csak a cs�p�j�k fokozatosan gyorsul� mozdulatai, a csattog� hangok, amiket a test�k keltett, amikor az izzadt, ragad�s b�r�k egym�snak �t�d�tt – �s ahogy a szerelme ki-be cs�szk�lt benne a j�kora adag s�kos�t�t�l. Seraing �rezte lecsordulni az �rz�keny bels� combj�n, csepegett, mintha Jibran magja lett volna.

   A doktora Seraing tark�j�nak nyomta a homlok�t, �s hallotta a n�vekv� �s m�ly�l� h�rg�seket �s ny�g�seket pontosan a f�le mellett; a m�g mindig ragad�s ujjai olyan er�sen martak az oldal�ba, hogy f�jdalmat �rzett, de ez a f�jdalom csak n�velte a gy�ny�r�t. A heves l�legzet�k �sszehangol�dott a gyors l�k�seikkel, �s ez m�g csontrepeszt�bb volt, mint a kem�ny f�rfiass�g benne.

   Seraing elveszett. Nem tudott kitartani. Ink�bb Jibran �lvezete volt, ami afel� l�kte, hogy �sszeomoljon az �nuralma… A teste sajgott �rte. Minden egyes sejtje �gett a v�gyt�l, az izmai kem�ny halomm� ugrottak, �s a saj�t erekci�ja vadul r�ngott, k�vetve a heves �s intenz�v ritmust, amit Jibran dikt�lt.

   Elk�pzelhetetlen volt. El�rt a cs�csra, �s az eg�sz test�ben �rezte, minden egyes porcik�ja forr� pulz�l�ssal sikoltott, ami az �l�b�l eredt; legal�bb olyan gyors volt, mint a mozdulataik. Olyan er�sen r�ngott, hogy a kik�t�z�tt kezei egyszer�en magasabbra h�zt�k. �rezte, ahogy a sperma kispriccel bel�le, de a fontosabb �rz�s a benne megrekedt p�nisz volt. A falai olyan er�sen ragadt�k meg, hogy Jibran mozdulni sem tudott.

   Elviselhetetlen volt. Hossz� volt. Seraing nem tudta, mennyi id� telt el ebben az �llapotban, de becsukta a szem�t, �s minden eltompult sz�m�ra. A hall�sa elfojt�dott �s enyh�n csengett; minden tagja elzsibbadt… az er�s l�ktet�s halv�nyodott, �s �gy �rezte, �lomba fog zuhanni – vagy csak elvesz�ti az eszm�let�t.

   Seraing eg�sz teste elernyedt, �s a fej�t lehajtva l�gott, k�ptelen�l r�, hogy b�rmilyen mozdulatot tegyen. Az �rz�kei kikapcsoltak; azt sem tudta, hol van Jibran egy kis ideig, m�gnem meg�rezte a test�t �rajta fek�dni.

Az volt a pillanat, amikor lassan elkezdte visszanyerni az �p elm�j�t.

   Teljesen er�tlen volt. Amikor a lelassult agya levonta a k�vetkeztet�st, hogy Jibran ejaku�lt benne, pr�b�lt mozogni, de a teste nem reag�lt. Rendk�v�l f�radt volt, de ugyanakkor annyira el�gedett, hogy csak aludni akart. Azt�n hallotta Jibran liheg�s�t, ami az �ll�t legyezte. Azt�n, r�j�tt, hogy az orvos hasonl�k�ppen fek�dt rajta: teljesen er�tlen�l. A p�nisze kiesett Seraingb�l, val�sz�n�leg m�r egy j� ideje.

   A l�gz�s�k egy�tt kezdett lenyugodni. Seraing v�llai most f�jtak, �s a gy�ny�rteli pulz�l�s elt�nt. A hajlatai m�g mindig l�ktettek. Az �kle olyannak �rz�d�tt, mintha milli�nyi hangya rohang�lt vagy harapott volna bel�. A t�rdei is f�jtak kiss�. A k�t p�rna kics�szott a l�ba al�l. A sz�ja olyan sz�raz volt, hogy nyelni sem tudott. Ez�rt a hangja f�jdalmasnak �s rekedtnek is hallatszott.

 - J… j�l vagy… napsugaram?

Jibran megrezzent; �gy t�nt, f�lig m�r aludt. Vagy tal�n el is aludt rajta.

 - Mnn… - motyogta gyeng�n. – Nem… nem tudok mozogni…

Seraing agya m�g nem dolgozott. A szeme lecsuk�dott.

 - K�z�zz ki… - morogta csendben. – Hogy… tudjunk aludni.

   Jibran halkan ny�g�tt, majd lassan felkelt a helyzet�b�l; a r�ndul�sokb�l �s h�z�sokb�l a k�ny�k�n�l Seraing tudta, hogy elkezdte kioldani az �vet.

   Seraing karja leesett, �s �l� poz�ci�ba omlott. A l�bai �sszegy�r�dtek alatta, a legkisebb jele n�lk�l, hogy hajland�ak lenn�nek mozogni. A feje is neh�z volt, de visszanyert annyi energi�t, hogy megtartsa. Kiss� h�trafordult. A szeme sark�b�l l�tta Sera Jrt a f�ld�n, a s�kos�t� t�gely�vel. Sera Jrt nem haszn�lt�k v�g�l.

Jibran m�g� t�rdelt.

 - Gyere… megcsin�lom az �gyunkat…

 - Napsugaram… - Seraing r�n�zett. Jibran arca egy pillanatra elhallgattatta. A b�re m�g mindig valamennyire v�r�s volt, �s f�nyes az izzadts�gt�l, de az arckifejez�se nyugodt, �s az az�r szem�nek a ragyog�sa teljesen k�l�nb�z�tt az �ltal�nos orgazmusai okozta ragyog�st�l. Seraing elveszett, ahogy bel�j�k n�zett. – Nem… nem hiszem, hogy tudok menni. Vagy ak�r megmozdulni.

Jibran el�gedett arca �sszer�ncol�dott kicsit, �s az orvos lepillantott.

 - F�jdalmaid vannak? – k�rdezte csendesen, k�zelebb j�ve, az oldal�ra �lve. – Sz�ks�ged van orvosi ell�t�sra? Sajn�lom, nem voltam valami j� az el�k�sz�t�sben.

Seraing lehunyta a szem�t megint, �s megr�zta a fej�t.

 - Nem. T�l j� volt�l. Ez�rt nem tudok fel�llni. Seg�tened kell az �gyba jutni.

Jibran l�tsz�lag hezit�lt, de n�h�ny pillanatnyi t�preng�s ut�n v�laszolt.

 - Rendben, megteszem. De v�rj, el�bb megcsin�lom az �gyunkat.

   Sz�val �gy t�rt�nt. Seraing a hely�n maradt. A f�radts�got lesz�m�tva csod�san �rezte mag�t. �szrevette, hogy Jibran sperm�ja kicsepegett bel�le, �s a saj�tja �sszekent mindent k�r�l�tte; tal�n csak egy kicsit k�nyelmetlen volt, de a kiel�g�lts�g nagyobb volt.

   Jibran meg�gyazott, �s visszaj�tt. �llt felette egy ideig, miel�tt h�ttal fordult Seraingnak, �s leguggolt.

 - Nem tudlak a karomban vinni… De megpr�b�lom a h�tamon.

   Seraing nem tervezte, hogy ezt k�rje a doktort�l – csak egy kis kiseg�t�st szeretett volna, hogy elmehessen a pihen� r�szlegig. De mivel a f�rfi felaj�nlotta, �s � k�v�ncsi volt, beleegyezett a tervbe. El�red�lt, �s puh�n megpihent a ragad�s, meleg h�ton, k�r�lfogva a karj�val Jibran nyak�t. Az orvos Seraing combj��rt ny�lt, hogy el�re h�zza �ket, �s a derek�n tartsa, azt�n megk�s�relt fel�llni.

   A fiatalabb f�rfi ett�l mindj�rt �berebb lett. Jibran egy�rtelm�en szenvedett alatta, de nem panaszkodott. A mozdulatai remegtek, de v�g�l fel�llt. Egy kicsit beg�rnyedve, de elvitte Seraingot az �gyakig.

   A szerelme a paplanra dobta �t. Nem volt valami kellemes, f�leg, hogy � is elvesztette az egyens�ly�t, �s r�esett Seraingra. Egy pillanatra a t�dej�ben rekedt a leveg�, de �t�lelte a karj�val az orvost, m�g ebben a helyzetben is.

 - S-sajn�lom… sajn�lom… a l�bam csak…

   Ahogy Jibran azon volt, hogy a has�ra forduljon Seraingon, � az ajk�ra hajolt, hogy elhallgattassa egy cs�kkal. Azt�n, amikor a nyelv�k gyeng�den �sszeforrt, Seraing az oldal�ra h�zta az orvos, �s k�nyelmesen fek�dt el vele, m�g mindig �lelve �t.

   A cs�kjuk egy p�r percig tartott, miel�tt kifutottak az oxig�nb�l. Azt�n, csak egym�snak nyomt�k a homlokukat, becsukva a szem�ket, egym�st simogatva a csendes kocsiban.

 - Seraing…

 - Hm?

 - Tudod, mi a kedvenc p�zom?

 - Igen, tudom.

 - Ch… mi az akkor?

 - Amikor m�g�tted vagyok, te pedig el�ttem t�rdelsz �s k�ny�k�lsz.

 -… ut�llak.

Seraing nevetett, nem is rezd�lve meg.

 - Szerelmem, �n vagyok az, aki minden egyes nap szexel veled. �rzem, amikor jobban �lvezed. Akkor is r�j�ttem volna, ha nem lettem volna B�r� egyszer.

 - Ok�… de akkor is ut�llak – morogta Jibran, azt�n megtal�lta a kedvenc hely�t: elrejtette az arc�t Seraing nyak�ban. – �n… nekem tetszett ez a mai… De m�g mindig jobban szeretem, ha bennem vagy. Csak egy kicsik�t.

 - �r�l�k, mert �n is szeretek benned lenni, egy kicsik�t jobban – vallotta be Seraing. – De nem b�nom, ha n�ha fel�lkerekedsz rajtam. M�g mindig ki kell tal�lnod a kedvenc p�zaimat, v�g�l is. �s a legperverzebb fant�zi�mat.

Jibran s�hajtott; a hang bossz�snak t�nt.

 - Tanultam valami �jat ma, erre meg azt mondod, m�g sok minden van, amit tanulni kell, huh? El akarok kezdeni tanulni nonverb�lis kommunik�ci�t. �s f�z�st.

 - F�z�st?

 -… M�g reggelit sem tudok csin�lni, Seraing. Nem vihetsz �gy haza. Ha valaki r�j�n, hogy mindent te csin�lsz ebben a kapcsolatban, szak�tok veled.

 - �rtettem. Akkor felkeltelek kor�bban.

 - Kor�bban, mi�rt kor�bban?

 - Mert nem reggelizhet�nk d�lel�tt tizenegykor. Val�sz�n�leg t�bbsz�r kell pr�b�lnod, mint egyszer, hogyan csin�lj egyet, sz�val kell neki id�.

 -… Mennyivel kor�bban a szok�sosn�l?

 - Nos, felt�telezve, hogy szexelni is akarsz el�tte, akkor meg is kell mosakodnunk, miel�tt megcsin�ljuk az ennival�t, sz�val �gy gondolom, hajnalban.

Jibran megcs�pte Seraing oldal�t, amit�l eg�sz test�ben megr�ndult.

 - Szerettem veled n�zni a napkelt�t, de nem akarom minden nap csin�lni.

 - Nem fogjuk a napkelt�t n�zni, nem lesz r� id�nk.

 - Seraiiiiiiiing… - ny�jtotta el a nev�t ny�g�sk�dve. Seraing kuncogott, �s csak szorosabban �lelte.

 - Nem olyan kor�n akkor – mondta, megk�s�relve, hogy kiengesztelje a b�jos p�rj�t. – De napkelte k�r�l. Sz�val aludj, napsugaram. Kem�nyen fogsz dolgozni mostant�l.

   Jibran m�g mindig panaszkodott egy p�r pillanatig, de azt�n val�sz�n�leg r�j�tt, milyen f�radt is volt – val�ban �bren voltak hajnal �ta, �s sok felfedez�s�k volt aznap. Nem tartott sok�ig az orvosnak, hogy elaludjon.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.