Ahogy a Sz�vets�g vir�g�t�l elv�rhat� volt, a h�kankalin n�pszer�s�ge magasra h�gott.

     A k�zelben �l� emberek hallott�k, hogy a vir�gok kiny�ltak, sz�val nem tudt�k nem megn�zni. Egy p�r napig mindenki Zhou Ping’an �gya k�r�l gy�lekezett, hogy vessen r� egy pillant�st, mintha beteget l�togatn�nak.

     A folyamat sor�n valaki megl�tta Shi Yuant is, felismerte, �s meglepve sz�lt hozz�.

   - H�, nem te vagy az a sz�nh�zi sz�n�sz? L�ttam az el�ad�sodat.

   - �n is l�ttam, � az, aki a Megv�lt�s Isten�t j�tssza!

   - Igen, t�nyleg…

     Valaki val�ban elk�rte az autogramj�t is. Shi Yuan nem tudott kib�jni, �s g�rbe al��r�st biggyesztett a pap�rj�ra.

     Tov�bbi h�rom h�t m�lva, mert a vir�gz�s id�szaka j�csk�n ler�vid�lt napf�ny n�lk�l, v�g�l el�rkezett a teljes ny�l�s ideje.

     A szirmok ragyog�sa elhalv�nyult, viszont a harci helyzet javult.

     A j� h�rek folytat�dtak a r�di�n, �s a „K�rt” t�mad�sait visszavert�k.

     Lu Tinghan teljes�tm�nye kimagasl� volt, �s Shi Yuan t�bb mint tucatszor hallotta a nev�t a r�di�ban naponta.

     Su Enqit�l vagy m�s parancsnokokt�l elt�r�en Lu Tinghan ritk�n tart�zkodott a meger�s�tett er�d�kben, helyette k�zelebb volt a frontvonalhoz – k�zelebb akart ker�lni a sz�rnyekhez, hogy pontosabban k�vetkeztesse ki a l�p�seiket, �s fejtse meg a viselked�s�ket. Az elm�j�ket akarta olvasni, �s meg�rteni az elillan� logik�t �s t�rv�nyeket �r�lt �s kaotikus gondolataikban.

     A frontvonal vesz�lyess�ge �nmag��rt besz�lt, �s a st�tusz�val nem kellett volna t�bb� �gy kock�ztatni az �let�t.

     Azt mondt�k, mindig �gy rohant a csatamez�re, kiv�tel n�lk�l.

     Mindenkin�l jobban akart nyerni.

     A Shi Yuan k�r�li emberek is Lu Tinghanr�l besz�ltek, dics�rgett�k, �s az elv�r�saikat hangoztatt�k.

     Zhou Ping’an k�l�n�sen izgatott volt.

   - Komolyan, ha Lu t�bornok �tven �vvel kor�bban sz�letett volna, m�r nem lenn�nek sz�rnyek!

     A szob�ban az egyik n� szint�n mosolygott, �s eltakarta a sz�j�t.

   - Nem �gy van? Szerintem hamarosan megsz�nik a v�szjelz�s. Szerencs�re itt van nek�nk Lu t�bornok.

     M�g az id�s h�lgy is megv�ltoztatta a hozz��ll�s�t – nem h�vta t�bb� Lu Tinghant gonosztev�nek. Amikor m�sok a harct�r helyzet�r�l besz�ltek, csak �lt, �s csendesen hallgatott, id�nk�nt kedvesen mosolyogva.

     A harci helyzet javult, az emberek mentalit�sa szint�n javult. A kis szob�kban gyakran hallatszott nevet�s.

     Zhou Ping’an tal�lt egy k�rtyapaklit valahol, �s eg�sz nap m�sokat ny�zott, hogy j�tsszanak. Egy szab� a m�sik szob�b�l hozott alapanyagokat, �s elcsakliztak t�le egy doboznyi gombot, hogy zsetonnak haszn�lj�k.

     Shi Yuant elsz�d�tette a „Blackjack”, a „Monopoly” �s a „P�ker”, egy�ltal�n nem tudott nyerni, �s r�videsen elvesztette az �sszes gombj�t, sz�val csak az oldalvonalr�l tudott n�zni.

     Arra gondolt, hogy az emberek igaz�n okosak voltak, �s m�g mindig sok mindent kellett tanulnia.

     Id�nk�nt megsz�lalt a v�szjelz�s. A szoba f�m ajtaja olyakor szorosan bez�r�dott, a f�nyeket lekapcsolt�k, �s s�t�t volt, de ez�ttal m�r nem lehetett s�r�st hallani.

   - Nyerni fogunk – mondt�k mind.

     2240 utols� napj�n, december 31.-�n, az 1-es Szint� Figyelmeztet�st megsz�ntett�k, mely �sszesen 34 napig tartott. Az �tlagos id� egy 1-es Szint� Figyelmeztet�s megsz�ntet�s�re h�rom h�nap volt, �gy most rekordot d�nt�ttek. A felsz�nre vezet� j�ratok sz�lesen kiny�ltak, az emberek pedig rendezett sorokban hagyt�k el a sz�k�s szob�kat, �s s�t�ltak fel.

     Fel.

     Ki, a naps�t�tte felsz�nre.

     Kora reggel volt ekkor, �s a s�r�, feh�r k�d m�r szertefoszlott. A reggeli ragyog�s az �gen nagyon meleg volt, a t�l ugyan m�g mindig hideg volt, �s az emberek feh�r pamacsokat l�legeztek az ajkuk el�. A v�szjelz�s hirtelen j�tt, �s sokan nem hoztak el�g ruh�t, �s most reszkettek a hidegt�l. Katonai csoportok �llom�soztak Arat�v�rosban, nagy ter�leteket fedett be a hamu, t�rmel�k �s a t�lt�nyh�velyek a f�ld�n, de a mosolyukat nem tudt�k visszafogni, mindenkinek a f�l�ig �rt a sz�ja sarka.

     A v�rakoz�sokat fel�lm�l�an, a vir�gok kiny�ltak.

     Miel�tt a mened�kre mentek, a h�kankalinokat minden h�z erk�ly�n meg lehetett tal�lni n�vekedni. A kitart�sukr�l voltak h�resek. T�bb mint egy h�napig nem gondozta �ket senki, �s m�gis �l�nken kiny�ltak, finom illatuk az eg�sz v�rosban elterjedt.

     Az emberek egym�s ut�n t�rtek vissza az otthonaikba. Shi Yuan az �lettel teli utc�n s�t�lt, sz�l s�p�rt v�gig rajta, �s szirmok hullottak le egyenk�nt. Kiny�jtotta a kez�t, �s elkapott egyet a ragyog� f�nyben.

     Rep�l� b�g�se v�gott �t az �gen, �s �t is k�zeledett bel�l�k, a F�v�ros ir�ny�b�l.

   - Lu t�bornok visszat�rt! – ord�totta valaki.

     A rep�l�k a v�ros nyugati r�sz�n�l �lltak meg, a katonai b�zison. Harminc perccel k�s�bb, egy fekete konvoj l�tszott a t�volban.

     A k�zelben l�v�k az utc�ra s�t�ltak, m�sok messzebbr�l gy�ltek �ssze.

     Shi Yuan is a t�megben nyomorgott, �sszepr�selve a v�ll�t mindenhol, egym�shoz nyomva a sarkait. �gy �rezte, az eg�sz v�ros elj�tt, mindenki Lu Tinghan�rt volt itt.

     Olyan sok ember volt itt, hogy Shi Yuannak nehez�re esett l�bujjhegyre �llni, �s alig l�tott a t�volba.

     Amikor a konvoj meg�rkezett, �dv�z�lt�k egym�st. Fiatal l�nyok vir�gkoszor�val, �reg f�rfiak meghajl� h�ttal, fiatal p�rok k�zen fogva, ap�k, a fiatal l�nyaikat tartva a fej�k f�l�, hogy l�thass�k az utc�t, t�lki�ltva a zajt:

   - N�zd! Lu t�bornok itt van!

     Nem lehetett tudni, ki kezdte, de valaki egy csom� h�kankalint dobott fel�j�k.

     A f�nyesfeh�r vir�gok �t�veltek a leveg�n, a szirmok �l�nken ny�ltak, �s a konvoj fel� estek az aranyl�-narancs sz�n�, csillog� �g alatt.

     Azt�n j�tt a m�sodik, harmadik, negyedik…

     Az utc�k sz�l�n, fent �s lent, minden ir�nyb�l vir�gok hullottak a konvojra. A finom illat �s a ragyog�s egy szempillant�s alatt �ce�nn� olvadt, mint a kavarg� h�hull�s. Tapsol�sba �s �ljenz�sbe, z�mm�g� besz�lget�sekbe �s nevet�sekbe mer�lt a vil�g.

     Sz�l f�jt, �s a f�nyesfeh�r vir�gok kavarogtak, cikkcakkban rep�ltek az utc�k felett, sz�tsz�r�dtak a h�zakon, tereken, emelv�nyeken �s impoz�ns harangtornyokon. A hossz� csata ut�n a konvoj egy vir�gtengerre �rt haza.

     Shi Yuan szeme elkerekedett, koromfekete szem�n visszacsillantak a vir�gok, �s egy p�r a v�ll�n landolt.

     Amikor Lu Tinghan elment, az egy k�d�s kora reggel volt, k�rbev�ve egy mogorva, f�lelmet sugalmaz� takar�val. Az emberek, akik ellene voltak, t�bl�kat tartottak fel, �s befoglalt�k a tereket �s utc�kat, azt harsogva fel�, hogy mondjon le a poz�ci�j�r�l.

     Amikor visszaj�tt, az eget f�ny t�lt�tte meg, a v�rost vir�gok, �s az utc�kat �s sik�torokat emberek, akik szerett�k �s csod�lt�k �t. Nem sz�m�tott, honnan n�zett, nem l�tta a v�g�ket. Akkora volt, mint egy fesztiv�l, amelynek sosincs v�ge.

     Lu Tinghannak igaza volt, sokkal t�bb ember szerette �t, mint amennyi ellene volt.

     M�g egyszer, tiszt�n biztos�totta a Sz�vets�g er�djeinek a t�k�letes megold�st.

     Shi Yuan ilyen m�don mer�lt a vir�gtengerbe, hallgatva az �ljenz�st, �s figyelve, ahogy a konvoj kicsit t�volabb ment.

     A farka v�ge boldogan lengett, lehajtotta a fej�t, �s a mosoly�b�l, melyt�l �sszesz�k�lt a szeme, k�t hegyes metsz�fog l�gott ki.

     Ez az �n emberem – gondolta.

     Az ember, aki t�z �vig ny�jtott sz�m�ra t�rsas�got, egy diadalmas h�s volt, minden ember figyelm�t tartva a mark�ban, �s csakis �hozz� tartozott.

     A konvoj elvezetett, de a t�meg m�g mindig izgatottan �lelte egym�st. Shi Yuan egy p�r l�p�st h�tr�lt, majd csendesen t�vozott.

*

   - Fordulj le a k�vetkez� �tkeresztez�d�sn�l – sz�lt Lu Tinghan.

     A sof�r egy pillanatra lefagyott.

   - Nem megy haza?

     Lu Tinghan a l�rm�s t�megre n�zett az utc�n.

   - Nem – mondta. – Valaki v�r r�m itt.

     Ki v�rja? Hol v�rja? Honnan tudta ezt a t�bornok?

     A sof�rben d�ltak a k�ts�gek. K�vetve Lu Tinghan instrukci�it, balra fordult, �s hossz� kit�r�t tett, elker�lve a f� utat, ahol az emberek �sszegy�ltek, �s meg�llt az egyik sik�tor v�g�n�l.

     Lu Tinghan kisz�llt az aut�b�l, a karj�n egy h�tk�znapi kab�ttal.

   - Elmehetsz, nem kell v�rnod r�m.

     A sof�r k�rd�n n�zett r�.

     T�nyleg csak vezessek el? Hogy maradhat b�rki egy eff�le sik�torban?

     A t�bornok parancsa megk�rd�jelezhetetlen volt, nem tudta megfejteni, de akkor is elhajtott.

     Lu Tinghan els�t�lt a sik�tor ment�n, a katonai csizm�ja neh�z, koppan� hangokat hallatott.

     Az �szt�ne azt harsogta, tudta, hogy valaki v�rt r� – hasonl� t�rt�nt m�r kor�bban is, �gy tal�lt r� Shi Yuanra egy m�sik sik�tor v�g�n.

     Kevesebb, mint egy perc s�t�l�s ut�n Shi Yuan alakja t�nt fel el�tte.

     Val�ban. A v�gel�thatatlan emberek t�meg�ben is mindig megtal�lta Shi Yuant.

     Lu Tinghan felvonta a szem�ld�k�t.

     Shi Yuan egyed�l s�t�lt, a farka v�g�t felh�zta, a l�p�sei frissek voltak, �s hazafel� tartott.

     Shi Yuan figyelme mindig is borzaszt� volt, a t�voli hangok pedig hangosak, m�g ha a katonai csizm�k kopog�sa olyan nyilv�nval� is volt, akkor sem n�zett h�tra. Lu Tinghan felgyors�totta a l�pteit, �s majdnem k�zvetlen�l m�g�tte s�t�lt.

     Az egy h�nap alatt Shi Yuan egy�ltal�n nem v�ltozott, �s �gy t�nt, a fizikai- �s a lelki�llapota is j� volt. Sosem n�zett vissza, �s Lu Tinghan csendesen k�vette, Shi Yuan fekete haj�t n�zve, meg a d�monszarvait, �s ahogy a farka lengett el�tte.

     L�tva, hogy Shi Yuan azon volt, hogy elhagyja a sik�tort, �s m�g mindig nem n�zett h�tra, Lu Tinghan halkan k�h�g�tt.

     Shi Yuan k�rd�n k�rben�zett.

     Nem volt biztos benne, mi volt az a hang, egy leheletnyit �sszezavarodott egy f�l m�sodpercre, majd folytatta a s�t�t el�re.

     Lu Tinghan megint k�h�g�tt.

     Shi Yuan m�g �rtetlenebb volt.

     K�rben�zett, egy m�sodpercre megzavarodott, majd folytatta a s�t�t.

   - Shi Yuan – sz�lt Lu Tinghan.

     Ez�ttal Shi Yuan v�gre reag�lt, �s megfordult, hogy r�n�zzen…

     Lu Tinghannak azonnal volt egy extra Shi Yuanja a karj�ban.

   - Hogy tal�lt�l meg? – Shi Yuant letagl�zta a meglepet�s, a farka v�ge vadul lengett. – Mindig megtal�lsz, leny�g�z� vagy!

     Lu Tinghan nem volt k�pes elmagyar�zni, � csak tudta, ennyi. Ha nagyon �ssze kellett hasonl�tani valamivel, akkor olyan volt… mint hogy azt is tudta, hogy mit gondolnak a sz�rnyek.

     B�rhogy is, megint megtal�lta Shi Yuant.

     Ez volt a fontos.

     A t�meg a sik�toron k�v�l nem oszlott m�g fel. A napon s�tk�reztek, friss leveg�t sz�vtak, a h�kankalinokr�l, a rekordokr�l, �s a fiatal �s �g�retes Lu t�bornokr�l besz�ltek.

     �s Lu Tinghan, akit csak egy fal v�lasztott el t�l�k, a kis sz�rnyeteg�t �lelte az elhagyatott sik�torban.

     �gy t�nt, b�ven volt mondanival�ja, de v�g�l csak annyit b�k�tt oda:

   -… Menj�nk haza.

     Lu Tinghan m�g mindig a katonai egyenruh�j�t viselte, �gy mag�ra h�zott egy �tlagos kab�tot, hogy eltakarja a csillog� arany v�lld�szeket, �s feltett egy maszkot.

     �gy senki nem vette �szre �ket, a t�meget m�g mindig izgatotts�g uralta, �s m�g ha l�tt�k is a katonai nadr�got �s csizm�kat, csak azt gondolt�k, valami egyszer� katona volt, aki �pp visszat�rt a frontr�l.

     Ki gondolta volna?

     A h�s v�llt v�llnak vetve haladt mellett�k.

     Egy olyan magas �rzelmi ig�ny� Szakad�k sz�m�ra, mint Shi Yuan, majdnem egy teljes h�napig nem l�tni egym�st t�l hossz� volt. R�csimpaszkodott Lu Tinghan oldal�ra, f�ll�p�snyire sem maradva le.

   - Nagyon hi�nyozt�l – mondta. – Szerencs�re a farkam nem k�t�z�d�tt �ssze mostan�ban, m�sk�l�nben nem tudtam volna kibogozni.

     Lu Tinghan mosolygott.

   - �n hi�nyoztam neked? – k�rdezte Shi Yuan.

   - Mn – felelt Lu Tinghan.

     Shi Yuan azonnal kiel�g�t�d�tt.

   - Hadd mondjam el, Lu Tinghan, sok emberrel tal�lkoztam a mened�ken, �s sok minden t�rt�nt.

     Lu Tinghan meg�rintette Shi Yuan fej�t.

   - Mondj el mindent, sok id�nk van.

     Sz�val Shi Yuan boldogan besz�lt a tapasztalatair�l, Lu Tinghan pedig hallgatta, �s id�r�l id�re k�rdezett t�le.

     A nap teljesen felemelkedett, �s az arany f�ny v�gig�ml�tt a vil�gon. Kimentek az utc�kra, v�gigs�t�ltak a v�roson, amit a f�rfi megv�dett, �s belevegy�ltek a t�bbezer ember hull�m�ba.

*

     Miut�n a v�szjelz�st megsz�ntett�k, minden szabadid�s tev�kenys�get felf�ggesztettek, �s mindenkinek �t kellett adnia mag�t a v�ros �jj��p�t�s�nek.

     Arat�v�ros nem a f� csatat�r volt, a v�roson bel�li k�rok nem voltak nagyok, �s a f� vesztes�gek a v�ros sz�ls� ter�let�re koncentr�l�dtak. M�g �gy is embereket lehetett l�tni mindenfel�, ahogy a t�rmel�ket takar�tott�k, �s hozz�val�kat cipeltek.

     Shi Yuan az �teloszt�k feladat�ra lett beosztva.

     Egy �j v�szhelyzeti �tel-ut�np�tl�si iroda ny�lt az utc�n, k�zeli �lelmet biztos�tva a munk�soknak. Shi Yuan reggelt�l estig osztotta az ennival�t, rizst, s�lt z�lds�geket �s r�palevest szolg�lva fel az embereknek.

     Az �jj��p�t�si id�szakban a fizet�s nagyon alacsonyan volt tartva. Az �rab�re 2 yuan volt, de mindenki kapott egy r�szt a sz�ks�gszer� kell�kekb�l. Kapott egy kis zs�k rizst, kenyeret, �s napi haszn�lati t�rgyakat, mint fogkr�met �s tusf�rd�t.

     Mindenf�le ember j�tt enni, �s m�g t�bben ismert�k fel.

     Egy fiatalember, aki a k�zeli �p�tkez�sen dolgozott, minden nap ide j�tt �tkezni. Egy nap meglepve sz�lalt meg:

   - H�, tudtam �n, hogy ismer�s vagy. A sz�nh�zban dolgozt�l ezel�tt, igaz?

   - Igen – felelt Shi Yuan.

   - L�ttam a m�sorodat – mondta a fiatalember. – Te j�tszottad a Megv�lt�t.

   - K�l�nb�z� szerepeket j�tszottam – b�lintott Shi Yuan. – Lin Mo, a ciprusfa d�mon �s a Megv�lt� is mind �n voltam.

   - Tudom, tudom. – Az emberek a h�ts� sorban elkezdt�k s�rgetni, �s a f�rfi kiss� gyorsabban besz�lt. – Mindr�l megvan a v�lem�nyem – amikor az �p�tkez�snek v�ge, izgatottan v�rom a tov�bbi el�ad�saidat.

     A fiatalember megadta neki a n�vjegy�t, �s azt mondta, k�s�bb majd m�g besz�lnek.

     Az aznapi munka ut�n Shi Yuan l�tott valakit, aki vir�gokat �rult az �t sz�l�n.

     H�kankalinok voltak, azokat a fajt�k, amik m�g nem ny�ltak ki, �s mindegyik 120 yuanba ker�lt.

     M�r csak egy maradt, a bimb�i nem voltak t�l teltek, a sz�rak �s levelek v�konyak, �s nem t�nt a legszebbnek.

     Volt h�kankalin a h�ztart�s�ban ezel�tt, �s Shi Yuan v�rta, hogy vir�gozzanak – ez volt az els�, hogy vir�gokat nevelt, �s mindig �gy �rezte, hogy k�l�nleges jelent�se van. Nem tudta, hogy a benti k�r�lm�nyek nem annyira megfelel�ek, mint az erk�lyiek. A vir�gok leheletnyi ideig ny�ltak, �s mire � �s Lu Tinghan hazat�rtek, m�r r�g elhervadtak.

     Shi Yuan m�r gondolkodott rajta, hogy vegyen egy m�sikat Lu Tinghannak.

     De megint hezit�lt. Elv�gre, Lu Tinghannak tengernyi vir�ga volt, �s tal�n nem �rdekli majd ez az egy.

   - Ez az utols� bimb�z� h�kankalin csokor – magyar�zta az elad�, l�tva, hogy Shi Yuan hossz� ideig csak �ll. – A t�bbi csokor m�r kiny�lt, �s csak ez az egy maradt. Ha kihagyod, nem lesz t�bb! A maihoz hasonl�an k�l�nleges id�kben, ez az �r norm�lis. – Nagyon hideg volt, a f�rfi �sszed�rzs�lte a kez�t, �s a legjobbat ny�jtotta, hogy eladja a port�k�j�t. – Mindegy, hogy odaadod, vagy magad neveled, ez el�g j�. Csak tedd v�z�ba, adj neki vizet, �s garant�ltan kiny�lik.

     Shi Yuan meghat�dott, �s megsz�molta a p�nz�t. Miut�n lesz�molta az el�z� let�teket, el�g volt, hogy vegyen egyet.

   - Add nekem az utols�t – sz�lt.

   - Ok�. – A f�rfi nevetett. – Magad akarod nevelni, vagy valakinek sz�nod?

   - Valakinek sz�nom. – Shi Yuan szeme mosolyra g�rb�lt.

     Hazavitte ezt a bimb�z� csokrot, v�z�ba tette, �s a szob�j�ba vitte a v�z�t, hogy elrejtse. Meg akarta lepni Lu Tinghant.

     �pp csak, mikor Lu Tinghannal vacsor�zott, m�gsem tudta teljesen mag�ban tartani.

   - El�k�sz�tettem neked egy aj�nd�kot!

   - Milyen aj�nd�kot? – Lu Tinghan nagyon k�v�ncsi volt.

   - Titok – mondta Shi Yuan, majd hozz�tette. – Igaz�b�l nem valami k�l�nleges, t�nyleg nem.

   - Mikor l�thatom? – k�rdezte Lu Tinghan.

     Shi Yuan gondolkodott egy darabig.

   - F�l h�nap m�lva.

     A k�vetkez� napokban Shi Yuan minden nap cser�lte a vizet, �s v�rta a vir�gok ny�l�s�t.

     F�l h�nappal k�s�bb a bimb�k v�gre megbomlottak, �s majdnem teljesen kivir�goztak.

     Ezen a napon Shi Yuan �gy rep�lt haza, amint v�gzett a munk�val.

     Amire nem sz�m�tott, hogy Lu Tinghan kor�bban fog haza�rni n�la.

*

     A parancsnoki munka a h�bor� ut�n egy�ltal�n nem volt elhanyagolhat�, Lu Tinghan igaz�n elfoglalt volt az elm�lt f�l h�napban. Az ut�bbi p�r napig a szitu�ci� egyre jobban stabiliz�l�dott, �s Su Enqi ism�t �tvette a legt�bb feladatot, azt mondva, hogy Lu Tinghannak alaposan ki kellene pihennie mag�t.

   - Tudom, hogy energetikus vagy, �s nem tudod, hogyan kell elf�radni – mondta n�gyszemk�zt neki Su Enqi. – Fiatal korod �ta ilyen vagy. Egyszer l�zad volt, m�gis er�sk�dt�l, hogy v�gigcsin�ld a szimul�ci�s tr�ninget. V�g�l nyert�l, de addig talpalt�l, hogy az arcod els�padt, �s majdnem k�rh�zba ker�lt�l, eml�kszel?

   - Nem eml�kszem – felelt Lu Tinghan.

   - Ritk�n vagy beteg, hogy tudsz elfelejteni egy ilyen nagy l�zat? – hitetlenkedett Su Enqi. – A h�ll�szimul�ci�s tr�ning volt, tizenh�t volt�l.

     Lu Tinghan csendben volt k�t m�sodpercig.

   -… A 2-es Szint� h�ll�fert�z�si csoport szimul�ci�, gyalogs�gi t�mad�s a v�roson k�v�l, a korl�tozott h�fegyverekkel, �s amin a rekord hat �ra �s negyvenh�t perc volt, �s �n hat �ra �s egy perc alatt teljes�tettem, vagy a 3-as Szint� h�ll�- �s mad�rfert�z�si csoport, f�ldi �s l�gi f�gg�leges beker�t� szimul�ci�, az utcai harcokkal, ahol �t m�sodperccel d�nt�ttem meg a rekordot?

     Su Enqi egy pillanatra csendben maradt.

    -… Ilyen j�l eml�kszel ezekre a dolgokra, de nem eml�kszel, hogy olyan beteg volt�l, hogy majdnem k�rh�zba ker�lt�l?

   - Egy�ltal�n nem eml�kszem – ismerte el Lu Tinghan.

     Su Enqit megint meggy�zte a f�rfi, �s r�j�tt, hogy a r�gi di�kja igaz�n a h�bor�nak �s a katonai �gyeknek szentelte mag�t, �s � nem tudta visszah�zni.

     M�s szavakkal, Lu Tinghan pontosan az�rt volt Lu Tinghan, mert eff�le v�gya volt nyerni.

     De er�sk�d�tt, hogy hagyja Lu Tinghant pihenni, m�g ha csak p�r napig is, elv�gre Lu Tinghan oda-vissza j�rt a front �s a h�tv�dek k�zt a h�napban, szusszan�s n�lk�l.

   - Ha van id�d, t�ltsd a csal�doddal – az a kis partnered nem v�rja, hogy visszat�rj? – sz�lt Su Enqi.

     Az�ta az esti besz�lget�s �ta Su Enqi mindig is azt gondolta, hogy Shi Yuan a partnere volt, �s hogy m�g mindig olyan nagyon rejtegeti a bab�j�t, hogy sosem eml�tette m�soknak. �s Lu t�bornok a nagy lelkesed�sben nem f�radt, hogy elmagyar�zza neki, annak �rdek�ben, hogy ne hagyja Su Enqit bar�tn�t ker�teni neki, „a kevesebb probl�ma a jobb” elv�t k�vetve.

     Su Enqi csak lezseren vetette oda mindezt, de nem sz�m�tott r�, hogy k�pes lesz meggy�zni Lu Tinghant.

     A v�rakoz�st fel�lm�l�an, Lu Tinghan egy p�r m�sodpercre elhallgatott, azt�n lassan felelt.

   - Ok�.

     Su Enqi felh�s tekintete elkerekedett.

   - Hajland� vagy r�?

   - Igen – felelt Lu Tinghan. – Egy darabig pihenek.

     Su t�bornok olyan sokkos �llapotban meredt Lu Tinghanra, mintha a „K�rt” hirtelen fel�ledt volna, �s azt mondta volna neki: „H�, b�bi, piknikezz�nk egy�tt.”

     Miut�n Lu Tinghan t�vozott, Su Enqi az ablak el�tt �llt, a kezeivel a h�ta m�g�tt, m�lyen meghat�dva.

   - A tavasz el�rkezett, huh…

     A seg�dtiszt k�rd� arckifejez�ssel �llt m�g�tte.

     Nem �ppen t�l k�zepe volt?

     Miel�tt Lu Tinghan elhagyta a f�hadisz�ll�st, tal�lkozott Cao Yunji�vel, Fengyang v�ros polg�rmester�vel.

     A vil�gv�ge ut�n a hadsereg �s a korm�ny fokozatosan elv�laszthatatlann� v�lt. Hab�r a polg�rmestert polg�rmesternek h�vt�k, tulajdonk�ppen 1-es szint� civil katonai rangja volt.

     Ez a tal�lkoz�s priv�tban zajlott. Cao Yunjie mindig is nagyon csod�lta Lu Tinghant. Bizonyos �rtelemben a st�tusza nagyban limit�lta a k�pess�g�t, hogy kifejezze a csod�lat�t. Ha nem rontotta volna el a v�ros megjelen�s�t, hatalmas z�szl�kat akasztott volna a helyhat�s�gi �p�let el�, baloldalon a sz�veggel, hogy [Lu t�bornok strat�gi�ja minden bizonnyal nyer], jobb oldalon azzal, hogy [Lu t�bornok b�tor, harcedzett, b�lcs �s hatalmas], �s v�zszintesen �rva pedig [Lu t�bornok leny�g�z�] sz�veggel. Ha nem lett volna olyan �rz�keny identit�sa, hogy t�l dr�ga aj�nd�kokat adjon, melyek gyan�that�an megveszteget�snek �s talpnyal�snak sz�m�tottak volna, beletuszkolta volna az �skori j�d�it �s festm�ny kollekci�it Lu Tinghan h�z�ba m�r r�gesr�g. 

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.