P�nteken Shi Yuan elment, hogy tal�lkozzon Duan Muval.

     Eln�z�st k�rt az el�z� k�t elmulasztott tal�lkoz�s�rt, azt�n komolyan elmondta neki, hogy nem fog j�rni vele.

   - Mi�rt? – k�rdezte Duan Mu. – El tudod mondani az ok�t?

   - Nincs ok, nagyon kedves vagy, de ha nem kedvellek, akkor nem kedvellek – felelte Shi Yuan. – Ha kedvelek valakit, m�sok egy�rtelm�en l�tj�k, �s el fogom neki mondani egyenesen.

     Duan Mu egy kiss� megh�kkent, Shi Yuan arckifejez�s�t figyelte, �s csak komolys�got tal�lt. A cs�sz�t tart� kez�nek b�tykei enyh�n elfeh�redtek, �s egy keser� mosollyal mondta:

   - Legal�bb egyenes szem�ly vagy, �s nem hagysz l�gva m�sokat.

     Megford�totta a k�v�s cs�sz�t a kez�ben.

   - Vonzott�l, mert l�ttam az el�ad�sodat. J�l n�zt�l ki a sz�npadon, �s els� l�t�sra �szrevettelek. Mindenki azt mondja, ne �t�lj k�ls� alapj�n, de igaz�b�l m�g mindig sokan �t�lnek k�ls� alapj�n, �s �n egy vagyok k�z�l�k. De mit tehetn�k? N�ha egyetlen pillant�sba ker�l, �s t�bbet nem tudod elfelejteni – mosolygott megint, most a keser�s�g n�lk�l. – Sosem �rtettelek, most legal�bb tudom, hogy kedves ember vagy. Mindig j� az, ha nyitott vagy arr�l, kit kedvelsz, �s kit nem.

     Shi Yuan nem tudta, hogy � kedves volt-e vagy sem, de azt igen, hogy nem volt ember.

     M�gis megk�sz�nte.

   - K�sz�n�m.

     Duan Mu megitta a k�v�t, �s fel�llt.

   - Akkor el�re megyek, nem zargatlak a j�v�ben. Rem�lem, tetszik a mai k�v�, �s a mai �n.

     Azt tette, amit mondott, Shi Yuan sosem kapott t�le �jabb megh�v�st – csak egyszer tal�lkozott Duan Muval ezut�n, az egyik esti el�ad�s ut�n, ahogy meghajolt a sz�npadon, �s felegyenesedve l�tta, hogy Duan Mu a k�z�ns�gb�l n�zi, mosolyog �s tapsol.

     Azut�n Shi Yuan t�bb� nem tal�lkozott vele. Tal�n m�s v�rosokba ment dolgozni, mint modell, k�l�nf�le magazinoknak.

     Tal�n megtal�lta az igaz szerelmet, b�k�s �s boldog �letet �lt, �s �rett k�v�t ivott a szeret�j�vel.

     Az id� hamarosan m�rcius v�g�re �rt, �s az id�j�r�s felmelegedett, az �tsz�li f�k pedig teli voltak �gakkal �s levelekkel.

     Shi Yuan tal�lt egy nagyon j� �ttermet, a s�lt sp�rg�juk k�l�n�sen �zletes volt, �s � meg Lu Tinghan megbesz�lt�k egy tal�lk�t, hogy ott egyenek.

   - T�nyleg olyan finom? – Lu Tinghan a kanap�n �lve olvasott.

   - T�nyleg – esk�d�tt meg Shi Yuan. – Ha nem finom, h�rom napig nem kell megsimogatnod a fejem.

     Lu Tinghan felvonta a szem�ld�k�t.

   - Akkor menj�nk, pr�b�ljuk ki.

     Shi Yuan nagyon boldog volt. Egy id� ut�n azonban �gy t�nt, r�j�tt valamire, �s hozz�tette:

   - T�l v�logat�s vagy. Mi lenne, ha megv�ltoztatn�nk az alkut arra, hogy k�t napig ne simogasd a fejem?

     Lu Tinghan egy pillanatig nem jutott sz�hoz, majd t�zesen megborzolta Shi Yuan haj�t.

     A tal�lkoz�suk napj�n Shi Yuan kor�n elhagyta a sz�nh�zat, �s hazament busszal. Amikor a busz ajtaja kiny�lt, szemk�pr�ztat� f�ny j�tt az �gb�l.

     A f�ny messze volt, de olyan �les, majdnem vak�t�. Shi Yuan szeme enyh�n hunyorgott, �s a t�volba n�zett, hogy azt�n tiszt�n l�ssa, hogy egy egyenes, feh�r f�nyoszlop ereszkedik le az �gb�l.

     Hevesebb volt, mint egy meteor; mint egy �les kard, ami az �gb�l csapott a f�ldbe, �tv�gva a felh�k�n, �s elpuszt�tva mindent. A vak�t� f�ny nem halv�nyult el teljesen m�g t�bb t�z perc m�lt�n sem.

     Hossz� ideig tartott Shi Yuan sz�m�ra, hogy megtudja, hogy az a Sz�vets�g �rben �llom�soz� l�zerfegyvere volt, a Sziv�rv�ny Kard, ami lecsapott a d�lkeleti el��rsre, �s elpuszt�totta a teljes beszennyez�d�tt ter�letet.

     Ezen a napon Lu Tinghan nem j�tt vissza, hogy forr� s�lt sp�rg�t egyen vele, ahogy meg�g�rte. �s a k�vetkez� napokon sem.

*

   - Ez kibaszottul b�zlik. – Az Agancsos f�rfi elr�gta a t�r�tt csontokat. – B�d�sebb, mint a zoknik, amiket egy h�tig nem mosol ki.

   - Oh, t�vedsz. Legal�bb az �n zoknijaim nem m�rgeznek meg. – Xing Yifeng a f�ld�n guggolt, felvette a keszty�j�t, �s egy furcsa alak� kopony�t tapogatott. – Ez a koponya nem rossz, el�gg� eg�szben maradt, vissza kell vinni Guan professzornak.

     Felvette a kopony�t, �vatosan egy hordozhat� t�rol�ba tette, �s lez�rta.

     A f�ld tele volt v�rrel �s h�sdarabokkal, az �rb�zis� fegyver darabjaira morzsolta a helyet, egy sz�z m�ter m�ly kr�tert hagyva, mintha a f�ld cs�ny�n megs�r�lt volna, �s a v�res bels�s�gei fordultak volna ki.

     T�bb mint tucat mut�ns harcos volt mellett�k, gy�jt�gett�k a fert�z�tt teremtm�nyek maradv�nyait.

     Az el��rs elpusztult, �s a fert�z�tt csapatot ideiglenesen meg�ll�tott�k. Sietni�k kellett, hogy begy�jts�k az inform�ci�kat, hogy felk�sz�ljenek a k�vetkez� k�r t�mad�sra.

   - Ezek a sz�rnyek igaz�n b�zlenek – folytatta Agancsos. – A szaguk h�rom nap alatt se mos�dik le.

   - Mit�l vagy �gy beszarva? – Farkaskarom mellette �sszecs�pte az orr�t. – Ha csak egytizede lenne meg neked az �n szag�rz�kel�semb�l, tutira �sszeesn�l!

   - A patk�nyfert�z�ses rajok m�r csak ilyenek, �s ez�ttal f�k�nt patk�nyok voltak – �llt fel Xing Yifeng, �s a szagos talajra l�pett a pusk�j�val.

     A fert�z�tt csapat t�l vadul �rkezett, olyan sokan voltak, mintha v�gtelenek lenn�nek, �s minden centim�ter term�f�ld �gy t�nt, fekete v�rben �szik, arra k�sztetve az embereket, hogy a homlokukat r�ncolj�k. �s… nemcsak sz�rnyek voltak eltemetve ezalatt a f�ld alatt, hanem a bajt�rsaik is. H�s �s v�r �sszefolyt, �s v�g�l visszat�rt a porba. M�g mindig hallott�k a sz�rnyek v�gtelen sikolyait �s a katon�k �v�lt�seit.

     Sz�ll�k�s j�tt a pusztas�g fel�l, kavargott, rohant a nevets�ges lyukhoz, v�r szag�t hozva.

     A nap lemenni k�sz�lt, sietni�k kellett.

     Csont- �s h�sdarabok ker�ltek hordoz�kba, �s alkalmank�nt a katon�k g�nyolt�k a t�rsaikat, akiket sz�d�ltt� tett a szag, de mindenki tudta, hogy ez nem igaz�n illik a hangulathoz.

     Az el��rs, a v�ros egy rendk�v�l fontos v�delmi vonala kipusztult.

     Ma megel�zt�k a dolgokat, de mi lesz holnap?

     �s mi van a sz�mtalan holnappal, amit mindenki annyira v�rt?

     Xing Yifeng a homlok�t r�ncolta, �s felnyitott egy �jabb r�teg talajt. Azalatt egy f�l l�bsz�rcsont kormosodott �s csavarodott meg, �s lehetetlen volt megmondani, hogy emberhez vagy sz�rnyh�z tartozott. Egy darab leszakadt anyag volt mellette. Xing Yifeng felismerte, mint katonai egyenruh�t. K�t m�sodpercre megtorpant, a karj�ba vette az anyagot, �s folytatta a kutat�st.

     Az �ra [18:25]-�t jelzett, a termin�l egy r�vid figyelmeztet� hangot adott ki, a nappali f�ny elt�nt, id� volt, hogy visszat�rjenek a haj�ra.

     Xing Yifeng �s a mut�nsok a term�f�ld�n meneteltek, egyik l�p�s�k jobban les�llyedt, mint a m�sik, �s magasabb talaj fel� haladtak.

     Xing Yifeng a katonas�gn�l szolg�lt t�bb �ve m�r, �s kiterjedt tapasztalata volt, m�sk�l�nben nem lett volna Lu Tinghan jobb keze. Az �les szeme v�gigsepert a talajon, l�tsz�lag akaratlanul, de igaz�b�l minden r�szleten megakadt a szeme…

     Egy leheletnyi halv�nylila f�ny villant.

   - V�rjatok! – sz�lt.

   - Mi a gond? – n�zett vissza r� Agancsos.

     Xing Yifeng leguggolt, �s �vatosan felvette a lila darabot.

     Mint egy v�kony kab�casz�rny, egy rovar sz�rnya volt.

   - Lilaf�ny bogarak – mondta. – Azokat is meg�lte a Sziv�rv�ny Kard.

   - Mi a furcsa ebben? – k�rdezte az Agancsos. – Mindenf�le sz�rnydarabk�k vannak itt, ak�r �llatkertet is lehetne nyitni bel�l�k. Mit gondolsz, mi a gond?

   -… nem tudom megmondani, de furcs�nak �rzem. – Xing Yifeng elsz�ntan n�zett a rovarsz�rnyra.

     Ahogy az �jszaka k�zeledett, a termin�l megint kiadott egy v�szjelz�st, �s Farkaskarom megs�rgette.

   - Kapit�ny, menj�nk, a nap mindj�rt lemegy. Ha van valami, amit vissza lehet vinni Guan professzor kutat�s�hoz, mi nem fogunk r�j�nni, m�g ha r� is mered�nk.

     Xing Yifeng nem mozdult.

     M�g mindig a sz�rnyra meredt, �s lassan mondta:

   - Mi ez a fekete dolog?

   - Huh? – Farkaskarom nem hallotta.

     Xing Yifeng halkan besz�lt.

   - Ez a fekete, mi ez?

     A k�vetkez� pillanatban levette az izol�ci�s keszty�t!

     Ez olyasmi volt, aminek sosem szabadott bek�vetkeznie egy kiv�gz� k�ldet�sen. Megannyi ember sokkot kapott, �s mind meg akart�k �ll�tani Xing Yifenget. De Xing Yifeng m�r meg�rintette a lilaf�ny bog�r sz�rny�t!

     … Az �szrevehetetlen fekete krist�lyok, melyek a sz�rnyhoz tapadtak, elmorzsol�dtak az ujjbegyei alatt.

     Csod�san n�ztek ki, �tl�tsz�ak voltak, �s �rtalmatlanok, elt�ntek a sz�lben an�lk�l, hogy nyomot hagytak volna.

   - Kapit�ny! – Farkaskarom ki�t�tte a sz�rnyat Xing Yifeng kez�b�l. – Mi a francot m�velsz?!

     Xing Yifeng a kezeire n�zett.

     Egy bizonyos zavarodott �s leny�g�z�tt kifejez�s t�nt fel az arc�n. A tekintete elsodr�dott egy messzi helyre, nem volt k�pes meghallani a csapatt�rsai h�v�s�t, �s azt morogta:

   - Nem tudom… de azt hiszem, l�ttam valamit.

   - Mit? – k�rdezte az Agancsos.

   -… id� – felelt Xing Yifeng. – Az id�t, aminek sosincs v�ge, ahol a hal�l �s �jj�sz�let�s kapcsol�dik. Minden csillag k�rbevett, �s �r�kk�n �gtek.

     Az Agancsos hirtelen nem tudott mit mondani.

     Azt�n megsz�lalt:

   - Kapit�ny, hogy elmondjam az igazat, hasonl�an �reztem, amikor lehajoltam, �s a b�d�s zoknijaidba temettem az arcomat tegnap.

   - Val�ban, t�l b�d�s �s t�l neh�z – �rtett egyet Farkaskarom.

     Xing Yifeng l�gyan sz�lt:

   - Amikor az �j �let �rkezik, a legt�k�letesebb teremtm�ny lesz.

   - Akkor el�bb kezeld a l�bad – sz�lt Farkaskarom.

     V�ltott egy pillant�st Agancsossal, �s gyorsan nyugtat�t nyomott Xing Yifeng nyak�ba, azt�n a v�ll�ra vette az elal�l� kapit�nyt, �s felki�ltott.

   - Seg�ts�g kell!

*

     A h�nap t�bbi r�sz�ben ezut�n alkalmank�nt szir�n�k hangzottak fel a v�rosban.

     Legt�bbsz�r alacsony szint� v�szjelz�s volt. Az emberek odabent rejt�zk�dtek, �s v�rt�k, hogy a v�szjelz�snek v�ge legyen. N�ha f�l �r�n �t tartott, n�ha k�t vagy h�rom �r�n �t, �s a leghosszabb egy napig.

     Alkalmank�nt voltak magasabb szint� v�szjelz�sek, �s Shi Yuan k�vette az embereket, elrejt�zve a mened�ken.

     Am�g nem 1-es Szint� Figyelmeztet�sr�l volt sz�, nem volt sz�ks�g�k r�, hogy hossz� ideig a mened�ken maradjanak, �s legt�bbsz�r k�t vagy h�rom nap m�lva kij�hettek.

     Shi Yuan hallotta az embereket besz�lni arr�l a napr�l.

   -… Az a Sz�vets�g �rb�zis� fegyvere, a „Sziv�rv�ny Kard” – mondta az � szob�j�ban lak�, k�z�pkor� f�rfi izgatottan. – Tudod, egyike azoknak a l�zerfegyvereknek, egy �rben kering� l�zer szatellit l�tte ki. Legut�bb tizenegy �ve haszn�lt�k a Sziv�rv�ny Kardot.

     Shi Yuan l�tta ezeket a szavakat Lu Tinghan k�nyv�ben, de nem igaz�n �rtette �ket.

   - Ezek nagyon er�sek? – k�rdezte.

   - H�t persze – j�tt t�zbe m�g jobban a f�rfi. – Az alacsony energiafogyaszt�s� l�zer olyan prec�zi�val tud eltal�lni egyetlen szem�lyt, hogy leszedni valakit vele gyerekj�t�k. A magas energiafogyaszt�s� l�zerek meg egy hatalmas ter�letet is el tudnak puszt�tani – egy el��rs�t, p�ld�ul. A Sziv�rv�ny Kard mellett a kinetikus energiafegyver�nk a Neh�z Kalap�cs. A Neh�z Kalap�cs kivet�tett teste volfr�m �s tit�n rudak hatalmas �sszess�ge, ami az �gb�l zuhan le, �thatol a l�gk�ri �g�si z�n�n, �s a f�ldbe csap�dik, az ereje ugyanakkora, mint egy kis meteorit�… L�tt�l m�r ezel�tt meteoritot?

     Shi Yuan megr�zta a fej�t.

   - R�viden, nagyon er�s. A Neh�z Kalap�cs t�zszer gyorsabb, mint a hangsebess�g, �s az eg�sz Arat�v�rost el tudja puszt�tani, csak egy hatalmas kr�tert hagyva a hely�n – magyar�zta a f�rfi. – Ez a katonas�g leghatalmasabb fegyvere, v�lem�nyem szerint.

     Shi Yuan gondolkodott egy darabig.

   - Akkor mi�rt nem haszn�lj�k, hogy elb�njanak a sz�rnyekkel?

     A f�rfi arca ez�ttal egy kis sz�gyent t�kr�z�tt.

   - Um, mert, mert… egyszer haszn�latosak. – Megtorpant. – Ezek a fegyverek mind a l�gk�r�n k�v�l vannak, �s fel kell �ket t�lteni, �s karban tartani. Nincs r� m�dunk, hogy az �rbe menj�nk, sz�val �vatosan kell haszn�lnunk.

   - Mi�rt nem mehet�nk az �rbe? – k�rdezte Shi Yuan megint.

   - A l�gk�r�n k�v�lre jut�shoz rak�t�kra lenne sz�ks�g�nk – felelt a f�rfi. – Negyvenh�t �vvel ezel�tt a Sz�vets�g utols� �rkutat� b�zisa is elesett, �s az�ta nem voltunk k�pesek elszakadni a talajt�l.

     A katonas�g rajong�ja volt, �s nagyon izgatott lett, amikor �ralap� fegyverekr�l besz�lhetett. Amikor Shi Yuan feltette ezt a k�t k�rd�st, a hangulata azonnal depressz�v lett, sz�val nem besz�lt tov�bb olyan sokat.

     Shi Yuan �gy �rezte, valami rosszat csin�lt.

     De csak a v�laszokat szerette volna tudni.

     Olvasta az �js�gokat, �s m�sokat k�rdezgetett, tudva, hogy a d�lkeleti el��rs azon a napon elpusztult.

     Akkoriban nagysz�m� sz�rnycsapat t�madta az el��rs�t, a v�delmi vonal teljesen �sszeesett, �s mindenkit evaku�ltak. De Lu Tinghan azonnal aktiv�lta a Sziv�rv�ny Kardot, �s elpuszt�totta az eg�sz el��rs�t.

     Az el��rs�t, melyet sz�mtalan ember f�radts�gos er�fesz�t�s�vel �p�tettek, teljesen kiirtott�k, de a sz�rnyek csapata is meghalt, m�sk�l�nben, a lend�let�kb�l ad�d�an, meg�ll�thatatlanul t�rtek volna be a v�rosba.

     Ahogy a v�szjelz�snek v�ge volt, Shi Yuan visszat�rt a felsz�nre.

     Belesz�vott a friss leveg�be, �s feln�zett az �jjeli �gre.

     Azt mondt�k, egy hatalmas �rhaj�, melyet „mesters�ges szatellitnek” neveztek, �s ami v�g n�lk�l keringett a bolyg� k�r�l, figyelt onnan minden �l�l�nyt.

   - H�nyszor lehet egy �ralap� fegyvert haszn�lni? – k�rdezte a katonas�g-rajong�t�l.

   - Nem tudom – eresztette le a szem�t a f�rfi. – Tal�n h�rom vagy n�gy alkalommal, tal�n egyszer vagy k�tszer, a katonas�g nem adott v�laszt erre.

     Shi Yuan egyed�l ment haza.

     Lu Tinghan m�g mindig nem j�tt vissza, �s az utols� �zenete tegnapr�l sz�rmazott:

[A h�bor�s helyzet bizonytalan, figyelj a biztons�gra.]

     Shi Yuan meg�lelte a p�rn�t az �gyon, �s fordult p�rszor, de m�g mindig nyugtalan volt.

     Sok-sok napja nem meredtek m�r r�, �s nagyon mag�nyos volt, sz�val k�ld�tt megint egy �zenetet Lu Tinghannak: [Siess haza.].

     Hossz� id�vel k�s�bb Lu Tinghan v�laszolt: [Ok�.].

     A sz�nh�zi el�ad�sokat megint elnapolt�k, �s Shi Yuan ism�t az �teloszt� helyen kezdett dolgozni.

     Egy p�r nappal k�s�bb hallotta, hogy Tracy megint k�rh�zba ker�lt.

     A l�ny betegebb volt, mint valaha. Amikor Shi Yuan a k�rh�zba ment, a l�ny szorosan lehunyta a szemeit, �s megannyi m�szert csatlakoztattak a test�hez.

     Shi Yuan az �gy mell� �lt, �s felpillantott. A folyad�kot cseppenk�nt adagolt�k, az inf�zi�s tasakb�l egy cs�v�n �t folyva le a testbe, mint �tl�tsz� v�r. Tracy l�legzete fel�letes volt, amit�l �gy �rezte, ha az inf�zi� abbamaradna, a l�ny meghalna.

     Mint egy kiscica, kim�lna csendesen.

     Shi Yuan a Xia Fang kez�ben tartott, hervadt r�zs�ra gondolt.

     Wolfgang v�gig Tracyvel maradt, borotv�latlanul, �s fekete karik�kkal a szeme alatt. A h�bor� alatt nem volt el�g munkaer�, hogy n�v�rt b�reljenek, sz�val csak � maga tudott �rk�dni.

   - Az orvos azt mondta, hogy folytatnunk kell a helyzete megfigyel�s�t, �s nem pihenni – mes�lte Shi Yuannak.

     Shi Yuan felaj�nlotta a seg�ts�g�t Wolfgangnak, hogy itt marad egy �jszak�ra Tracy mellett, �gy � hazamehet pihenni. Wolfgang beleegyezett.

     A k�rh�z az �jszaka k�zep�n nem volt csendes. Az ebben a k�rteremben fekv�k k�h�cseltek, �s zih�ltak, mint valami t�r�tt f�jtat�. Az emberek, akiket leop�rdok fert�ztek meg, nyugtalanok voltak, �s a hossz� karmaikat �lezt�k a falon. A m�sik szob�ban vitatkoztak, torkuk szakadt�b�l �tkozt�k egym�st, olyan hevesen, mintha a m�sik az apjukat �lte volna meg. �s t�volabb, a folyos� v�g�r�l gy�szos s�r�sok hangja j�tt.

     Ez a v�roson k�v�li �letre eml�keztette Shi Yuant.

     A m�ly erd�k �s pusztas�gok �jszak�i is nagyon �lettel telik voltak, megt�ltve a gomb�k �nekl�s�vel, a besti�k �v�lt�s�vel, a rovarok rep�l�s�vel �s z�mm�g�s�vel, �s a t�bb t�z m�teres k�gy�k �ltal megz�rgetett levelek hangj�val, ahogy a f�k tetej�n m�sztak… Nekik is sok k�l�nf�le hangjuk volt.

     Annak ellen�re, hogy odakint voltak…

     Hi�nyzott neki, hogy ott legyen, �s hi�nyzottak neki a sz�rnyek, akik nem akartak vele bar�tkozni.

     Val�sz�n�leg az�rt, mert hossz� ideje nem l�tta Lu Tinghant, de t�l mag�nyosnak �rezte mag�t.

     Hajnali h�romkor a v�szjelz�s bekapcsolt.

     Mindenki felriadt, �s f�lve �s idegesen v�rtak. Shi Yuan hallotta a t�volban a sz�rnyek hangj�t, a talaj r�zk�dott, �s t�bb mar�knyi hamu potyogott le a falr�l.

     Tracy besz�lni kezdett �lm�ban. Shi Yuan k�zelebb hajolt, hogy meghallgassa, de nem �rtette, val�sz�n�leg „Wolfgangr�l” �s „Ms Isabell�r�l” besz�lt.

     Kiny�lt, �s meg�rintette a l�ny homlok�t, ami forr�n �gett.

     Beletelt n�mi er�fesz�t�sbe Shi Yuannak, hogy tal�ljon egy orvost.

     A doktor f�radtnak l�tszott.

   - M�g kapja az inf�zi�t, �s csak rem�lhetj�k, hogy az �llapota azut�n javulni fog. Nincs m�s, amit tehetek �rte – mondta.

   - Nincs semmilyen gy�gyszer? – k�rdezte Shi Yuan.

   - Hasztalan – r�zta meg a fej�t a doktor. – Neki mag�nak kell tudni elviselni ezt a helyzetet.

     Az orvost sietve h�vt�k megint m�s p�ciensek.

     Egy �r�val a v�szjelz�s kezdete ut�n Wolfgang meg�rkezett.

     Az utassz�ll�t� int�zm�nyek szolg�laton k�v�l voltak, sz�val gyorsan kellett futnia, izzadts�g bor�totta, m�g arra se volt ideje, hogy a pizsam�j�t lecser�lje.

     Shi Yuan t�lt�tt neki egy poh�r vizet. Wolfgang le�lt az �gy mellett, �s legyezett a kez�vel.

   - Szerencs�re ti mind rendben vagytok.

   - A sz�rnyek m�g mindig messze vannak – nyugtatta meg Shi Yuan. Hallotta.

     Wolfgang meglepett pillant�st vetett r�, nem felelve erre.

   - Shi Yuan, ha tudsz aludni, pihenj, �n folytatom az �rk�d�st.

     Let�r�lte az izzadts�got Tracy hal�nt�k�r�l egy zsepivel, �s miut�n hossz� ideig �lt, hirtelen megsz�lalt megint:

   - J� lenne, ha t�nyleg lenne egy megv�lt�.

     A v�szjelz�s h�rom �r�n �t tartott, �s napkelte el�tt befejez�d�tt.

     Tracy l�za m�snap reggelre halv�nyult, �s Wolfgang v�gre megnyugodhatott.

     Ezut�n minden jobbra fordult.

     A jelz�sek sz�ma napr�l napra cs�kkent, �s a harcok m�rt�ke is fokozatosan al�bbhagyott, m�jusra azok is visszah�z�dtak.

     Lu Tinghan is visszaj�tt.

     Sajn�latos m�don a visszat�r�se napj�n Shi Yuannak az �teloszt� irod�ban kellett lennie este h�tig.

      Mik�zben kenyeret osztott m�soknak, elterel�d�tt a figyelme, meg akarta tal�lni az ember�t. M�gnem meghallotta az egyik asztaln�l az emberek besz�lget�s�t.

   - H�, tudtad, hogy Yan Xiangnan meghalt?

   - Melyik Yan Xiangnan… - k�rdezte a bar�tja.

   - A mi �szaki el��rs�nkr�l sz�rmaz�! Yan kapit�ny!

   - Oh… - reag�lt a bar�t. – �? Mi t�rt�nt?

   - �gy l�tszik, hogy n�gy vagy �t napja, amikor visszafel� vezetett egy csapatot az el��rsr�l a v�rosba, egy a 6-os Szakad�kb�l sz�rmaz� fert�z�tt csapat megt�madta. – A f�rfi megr�zta a fej�t. – Egy t�voli rokonom fia volt, csak tegnap hallottam r�la, milyen szomor�.

     Shi Yuan nem hallotta, mir�l besz�ltek ezut�n.

     De a Yan Xiangnan n�vvel ismer�s volt.

     Shi Yuan Lu Tinghannal �lt, de �gy sem ismert sok embert a katonas�g oszt�ly�r�l, �s Lu Tinghan ritk�n eml�tett b�rkit is.

     Az�rt ismerte Yan kapit�nyt, mert Lu Tinghan bar�tja volt.

     Lu Tinghan �s Yan Xiangnan a katonai akad�mi�n tal�lkoztak, �s sok �vig tartott�k a kapcsolatot. Yan Xiangnan azon kevesek egyike volt, aki j�rt Lu Tinghan h�z�ban. Lu Tinghannal a nappaliban csevegtek akkor. R�gi bar�tokr�l besz�lgettek. Shi Yuan f�lt az emberekt�l, sz�val titokban figyelte, elrejt�zve a szob�j�ban. Hallotta, hogy j� kapcsolatuk van.

     Miut�n Yan Xiangnan t�vozott, Shi Yuan megk�rdezte Lu Tinghant:

   - Mi�ta ismeritek egym�st?

   - Tizen�t �ve – felelt Lu Tinghan. – Az iskol�ba l�p�s els� napj�t�l ismerj�k egym�st.

     Tizen�t �v egy szempillant�s volt egy Szakad�knak.

     De az embereknek el�g hossz� id�.

     Ahogy mondani szok�s: az �reg bar�tok jobbak, mint az �jak, csak ahogy az �j ruh�k jobbak, mint az �regek. L�tni egy r�gi bar�tot olyan volt, mint �jra l�tni a m�lt �sszes �r�m�t �s szomor�s�g�t. Shi Yuan m�g mindig eml�kezett, hogy mikor Lu Tinghan �s Yan Xiangnan besz�lgettek, a hangs�lyuk mosolygott.

     De Yan Xiangnan meghalt.

     A hal�lharang megsz�lalt �rte.

     Amikor itt volt az id�, hogy letegye a lantot, Shi Yuan hazarep�lt.

     Bel�kve az ajt�t, Lu Tinghant a kanap�n �lve tal�lta, a termin�lj�t tartotta, �s olvasott.

    Shi Yuan odarohant, �s mell� f�szkelt.

   - Simogasd meg a fejem!!!

     Hogy ilyen sok�ig nem l�tt�k egym�st, Shi Yuannak hossz� id�be telt, hogy el�gedett legyen, �s lenyugtassa a mag�nyoss�g�t. A farka v�ge boldogan lengett. Elmes�lte Lu Tinghannak minden tapasztalat�t, minden apr� r�szletet megeml�tve.

     �jjel befoglalta Lu Tinghan �gy�t, a paplanba burkol�zott, �s n�zte Lu Tinghant, ahogy az �r�asztal�n�l �lt, �s jegyzeteket k�rm�lt.

     Csak ekkor jutott esz�be Yan Xiangnan.

     Lu Tinghan nem mutatott semmilyen abnormalit�st, m�g mindig komoly �s t�relmes volt, amikor hallgatta �t, id�r�l id�re mondott p�r sz�t; most b�s�gesen �rt az �r�asztaln�l �lve. Shi Yuan megfigyelte az arckifejez�s�t, pr�b�lva elkapva valamit, de mint mindig, elbukta.

     A parancsnoknak minden k�r�lm�nyek k�z�tt nyugodtnak kellett maradniuk, �s nem zavarhatt�k meg �rzelmek. Lu Tinghan m�g elsz�ntabb �s b�trabb volt, mindig magabiztosan �llt.

     Tal�n sok b�cs�ban volt m�r r�sze.

     Tal�n, amikor sok �ve bel�pett a katonai akad�mi�ra, k�szen �llt szembe n�zni ezzel a nappal.

     Egy ilyen embernek lehetetlen volt elvesztenie a kontrolt az �rzelmei felett, minden szigor�an csin�lt, �s sosem volt sz�ks�ge m�sok aggodalm�ra.

     De Shi Yuan besz�lni akart err�l vele.

     Nem tudta megmagyar�zni, de �gy �rezte, meg kellene tennie. Mert Lu Tinghan sok mindent tan�tott neki, �s v�gre volt egy kis valami, amivel tudott seg�teni Lu Tinghannak.

     Shi Yuan tudta, hogy nem volt valami j� a besz�dben, �s nem �rtette az emberi l�nyek cs�r�s�t-csavar�s�t, �s sok etikettet, sz�val nem tudta, hogyan sz�laljon meg.

     Miut�n Lu Tinghan befejezte a jegyzetek �r�s�t, � is az �gyba ment, �s l�tta, hogy Shi Yuan a paplanba burkol�zik, �s r�mered.

   - Megint elkezdted az emberek figyel�s�t? – k�rdezte.

   - Nem – felelt Shi Yuan.

   - Akkor mit csin�lsz, mi�rt b�mulsz �gy r�m? – k�rdezte �jra Lu Tinghan.

   - El akarok mondani valamit – felelt Shi Yuan. – De nem tudom, hogyan mondjam.

   - Mi a gond? – d�rg�lte meg Lu Tinghan Shi Yuan fej�t – ez hat�sosan cs�kkentette Shi Yuan IQ-j�t, �s k�nnyen elt�r�tette a besz�lget�st.

   - Nemmm tal�ltammm mmm�g ki, hogyan kezdjemmm – dorombolt Shi Yuan.

   - Csak mes�ld el – mondta Lu Tinghan. – Majd seg�tek kital�lni, hogyan kezdd.

    Shi Yuan k�rd�n n�zett r�.

    Azt�n er�teljesen szakadt ki a fej�t �r� �rint�s �lvezget�s�b�l, �s ellenkezett.

   - Nem vagyok h�lye!

     … T�nyleg reag�lt.

     Lu Tinghan kuncogott.

     Shi Yuan hossz� ideig szenvedett mag�ban, de nem tudott egyetlen okos kezd� t�m�t sem felhozni.

   - Ha nem tudod kital�lni, gondolkodj rajta holnap. Nem menek�l�k el – javasolta Lu Tinghan.

     Shi Yuan feladta a szenved�st.

   - Hagyjuk, biztos vagyok benne, hogy nem tudn�k el��llni semmivel, sz�val besz�lj�nk r�la ny�ltan. – Lu Tinghanra n�zett a s�t�t szemeivel. – Yan Xiangnanr�l akarok besz�lni.

     Lu Tinghan nyilv�nval�an megh�kkent.

   - Tudom, hogy j� bar�tok voltatok, sz�val nagyon szomor� lehetsz – mondta Shi Yuan nagyon komolyan. – Lu Tinghan, ha szomor� vagy, meg�lelhetsz, �s s�rhatsz kicsit – abszol�t, abszol�t nem mondom el senkinek.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.