V�g�l Shi Yuan a gyermeknevel� otthonnak adta a p�nzt.

Cheng Youwen r�b�zta a p�nzt. �s � arra gondolt, Isabella nagyon szerette a gyerekeket �s Tracyt, sz�val ez lehetett a legjobb hely, ahova az �sszeg mehetett.

Ahogy visszasz�llt a villamosra, Shi Yuan k�ld�tt egy �zenetet Lu Tinghannak, hogy l�thatja-e Xia Fangot. Lu Tinghan azt v�laszolta neki, hogy ezekben a napokban a b�rt�n nem fogad l�togat�kat, sz�val csak �zenetet hagyhat neki.

Sz�val Shi Yuan felh�vta a b�rt�nt, �s hagyott �zenetet Xia Fangnak.

[Elmentem a Juharfa Lev�l utca 149-be, ahol r�gen Ms Isabella �lt, m�r nyolc �ve halott. Csak azt akartam mondani, hogy a sz�nt�rsulat nem neki, hanem Tracy m�t�tj�re gy�jt�tt k�vetkez� �vre.] Hosszan hezit�lt, majd m�g hozz�tett egy mondatot. [Nem volt id�nk, Tracy meghalt egy s�lyos betegs�gben h�rom h�napja, nagyon hi�nyolt t�ged.]

Elk�ldte ezt az �zenetet, melyet k�zvet�tettek Xia Fangnak, miut�n el�olvast�k a b�rt�n dolgoz�i.

Shi Yuan nem tudta, hogyan reag�lna Xia Fang, de �gy �rezte, Xia Fang tudni szerette volna ezt.

A villamos csendesen mozgott el�re, �s hamarosan meg�rkezett egy k�k �p�let el�.

Shi Yuan bes�t�lt, �s egy csapat ember �llt sorba a pultn�l, v�rva, hogy h�vj�k. Kapott egy sz�mot, �s t�bb mint f�l �r�t v�rt, mire v�gre az � sora j�tt.

A kifejez�stelen arc� n�i dolgoz� elvette a szem�lyigazolv�ny�t, �s a recseg� billenty�zeten kattogott.

 - Dolgozott az �teloszt� irod�ban kor�bban? – k�rdezte.

 - Igen – felelt Shi Yuan.

A n�i dolgoz� ellen�rizte Shi Yuan adatait.

[N�v: Shi Yuan

Nem: f�rfi

C�m: nem el�rhet�

Foglalkoz�s: nem el�rhet�

Iskol�zotts�g: K�ts�ges (�r�stud�)

Legut�bbi lakhely: nincs

Szsz: S600245]

A n� enyh�n r�ncolta a homlok�t.

 - Sajnos a mi oldalunkon l�v� �teloszt� iroda nem keres munkaer�t. A szem�lyes inform�ci�i el�g… nem valami j�k, nem kaphat magas rang� munk�kat, �s nem t�nik �gy, hogy j� a k�tkezi munk�hoz. Van b�rmilyen kiemelked� eset az el�z munkahely�r�l, amivel bemutathatn� mag�t?

Shi Yuan elgondolkodott egy id�re.

 - Sok z�lds�get f�z�k. – Azt�n hozz�tette. – M�sok mindig a rizses kanalat forgatj�k, �s sokszor leejtenek �teleket, de �n nem, az �n kezem biztos.

A n�i dolgoz� hallgatott egy ideig.

 - Uh, nos, ne besz�lj�nk t�bbet f�z�sr�l. Van m�s specialit�sa? – k�rdezte a n�i dolgoz�.

Shi Yuan megint elgondolkodott, �s �sszefoglalta az el�nyeit.

 - �gy �rzem, �n… optimist�bb vagyok? Minden nap nagyon boldog vagyok.

A n�i munk�s fejt�l l�bujjig v�gigm�rte.

 - Nos, ezt abszol�t el tudom hinni. – M�g mindig a homlok�t r�ncolta, �s egy darabig gondolkodott. – Mit sz�l ehhez, menjen jelentkezni a nyolcadik emeletre a 4-es Toronyban.

A 4-es Torony messze volt, �s Shi Yuannak sok�ig tartott a villamosoz�s, mire oda�rt.

A t�volban egy magas, toronyszer� fekete �p�let �llt a v�ros k�zep�n, k�rbev�ve alacsonyabb �s kisebb energiatornyokkal, mint a csillagok �s a holdjaik, mint egy ac�lerd�. Shi Yuan bes�t�lt, �s besz�llt a liftbe. Az �reg volt �s nyikorgott, ahogy bez�rult, �s nagyon lassan ment fel eg�szen a nyolcadik emeletig.

Egy sor nagy karakter l�gott a folyos� k�zep�n a plafonr�l: [Pszichol�giai Seg�ts�gny�jt�s]

Shi Yuan nem �rtette, ez mit jelent, sz�val a recepci�hoz s�t�lt, �s elmagyar�zta a sz�nd�kait.

A recepci�s �s�tott.

 - Forduljon balra, menjen eg�szen a folyos� v�g�ig, �s keresse Mr Lin Yerant – mondta.

Shi Yuan k�vette az utas�t�st, megtal�lta az irod�t, �s kopogott az ajt�n. Egy harmincas �veiben j�r� f�rfi �lt az �r�asztala m�g�tt, aranykeretes szem�vegben, el�g eleg�ns volt, �s a n�vk�rty�j�n a „Lin Yeran” n�v vir�tott.

Lin Yeran �tn�zte Shi Yuan szem�lyes adatait, enyh�n r�ncolta a homlok�t, majd megk�rdezte:

 - Ny�jtott�l pszichol�giai t�mogat�st ezel�tt?

 - Nem – felelt Shi Yuan. – Csak a sz�nh�zban �s az �teloszt� irod�ban dolgoztam.

 - Akkor mi�rt k�ldtek ide? – k�rdezte Lin Yeran.

 - Mert azt mondtam, hogy minden nap nagyon boldog vagyok – felelt Shi Yuan.

Lin Yeran vetett egy pillant�st Shi Yuanra.

 - Val�ban. – T�prengett egy p�r m�sodpercet. – Mit sz�lsz ehhez? Kapsz p�r nap pr�baid�t, �s maradhatsz, ha �gy �rzed, ez megfelel�.

 - Ok� – v�laszolt Shi Yuan. – Mit kellene csin�lnom?

 - K�vess – �llt fel Lin Yeran.

Shi Yuan k�vette �t egy m�sik irod�ba.

Ez az iroda sokkal nagyobb volt, �tven vagy hatvan irodaf�lk�vel, de csak a negyed�ket t�lt�tt�k meg sz�rv�nyosan. Minden munka�llom�son volt egy telefon, �s ha kicsengett, egy kezel� felvette.

Shi Yuan hallotta a telefonk�zpontosokat besz�lni.

 - Uram, k�rem, nyugodjon meg, a pillanatnyi vesztes�gek elker�lhetetlenek, a legfontosabb, hogy el�re n�zzen, �s a jelenben �ljen. Ha sz�ks�ges, r�szemr�l �sszekapcsolhatom �nt egy hivatalos tan�csad�val vagy terapeut�val.

 - Rendes munka �s pihen�s �s di�ta, ezek mind fontosak, �s ha �gy �rzi, nem b�rja t�bb�, besz�ljen a bar�taival �s a csal�dj�val, �s a pszichol�giai seg�t�k�zpont is mindig itt lesz �nnek.

 -… Nos, igen, igen, a csal�domnak volt egy macsk�ja, Bolyhosnak h�vt�k. Szeretne besz�lni az �n csal�dja kis kedvenc�r�l?

 - Ok�, h�lgyem, rem�lem, minden j�l megy majd, viszl�t.

Lin Yeran egy �res f�lk�hez k�s�rte.

 - Egyszer�en �sszefoglalva, ez a munka arr�l sz�l, hogy v�laszolj a telefonh�v�sokra, hallgasd meg az emberek panaszait, azt�n nyugtasd meg �ket. Ha belefutsz egy k�l�n�sen �rzelmes vagy negat�v h�v�ba, jelentsd nekem, �s megszervezem a tov�bbiakat.

Shi Yuannak be kellett vallania az igazat.

 - Nem vagyok valami j� az emberek vigasztal�s�ban.

 - Az rendben van, nem v�rjuk el, hogy nagyon professzion�lis legy�l – felelt Lin Yeran. – A m�ltban nagyon magas elv�r�saink voltak, �s minden kezel�nk szakember volt. Jelenleg nincs el�g munkaer�. A tet�z�si id�szak �ta nagyon sok h�v�sunk van minden nap. Hogy gondoskodhatn�k mindr�l? Most, hogy az Arat�v�rosb�l �rkezett emberek is itt vannak, egy vagy kett� rossz passzba ker�l, �s mi t�l elfoglaltak vagyunk hozz�. El�g, ha csendben �s t�relmesen meghallgatod �ket. – R�mutatott a mellette l�v� emberre. – Daisy elmondja, mit t�gy.

Egy lusta, sz�ke n� emelte fel a fej�t mellett�k, �s �dv�z�lte.

 - Szia.

A kez�ben l�v� telefon csengett, �s � azonnal felvette.

Lin Yeran r�kacsintott Shi Yuanra, �s odair�ny�totta Shi Yuant a sz�khez, hogy le�lj�n.

Shi Yuan Daisy oldal�ra h�zta a sz�ket.

Lin Yeran megveregette a v�ll�t, �s odasuttogta.

 - �gyesen, menni fog. – Azt�n kiviharzott. Daisy vetett r� egy pillant�st, majd kihangos�totta a telefont, �s egy k�z�pkor� f�rfi hangja hallatszott.

K�nnyekkel a hangj�ban mes�lte, hogy �pp csak megmenek�lt Arat�v�rosb�l, �s nem volt otthona, sz�val nem tudta, mit csin�ljon a j�v�ben.

 - Uram – sz�lt Daisy puh�n. – Ha nem b�nja, elmondan�, mi aggasztja? Meghallgatom.

Ennek eredm�nyek�ppen a f�rfi, b�r szakaszosan, de rengeteget besz�lt. Elmondta, hogy nem hozta el semmif�le ing�s�g�t. Koldus volt, aki rendk�v�l rossz s�r�tett �telen �s konzerv�teleken �lt minden nap; azt mondta, nem volt csal�dja, �s a feles�ge egy mut�ns volt, aki m�r kor�bban elt�vozott egy sz�v�dm�nyb�l ad�d� fert�z�sben; elmes�lte, hogy most az a munk�ja, hogy a sz�lmalmokat jav�tsa, fel-�s lem�szva 100 m�teres magass�gba minden nap. Ha nem el�g �vatos, tal�n leesik, �s megs�r�l.

S�rt, ahogy besz�lt, �s Daisy t�relmesen meghallgatta.

H�sz perccel k�s�bb a f�rfi befejezte a t�rt�netet, �s szipogott.

 - Nem tudom, mit tegyek. Tudna tan�csolni valamit? – k�rdezte.

 - Sajn�lom, uram – felelt Daisy. – A k�vetelm�nyekhez h�en, nem mutathatok ir�nyt vagy adhatok �letm�dbeli tan�csot. Ha sz�ks�ges, �sszekapcsolhatom egy szaktan�csad�val a k�rh�zban. Nagyon sajn�lom.

 - Nem, nem, nem, nem sz�ks�ges – menteget�z�tt a f�rfi. – �n… �n sokkal jobban vagyok, jobban �rzem magam, most, hogy elmondtam. – A hangj�n hallani lehetett a kelletlen �s keser� mosolyt. – K�sz�n�m, hogy v�gighallgatott. El�sz�r f�ltem telefon�lni, �s hogy majd azt gondolj�k, ezek apr�, jelent�ktelen dolgok…

 - Sz� sincs r�la – felelt Daisy. – Mindenki vil�ga m�s, nincsenek abszol�t nagy vagy kis dolgok, hajland�ak vagyunk meghallgatni minden aggodalm�t. Mindig t�rt karokkal v�rjuk, hogy h�vja a tan�csad� forr�dr�tot, b�rmikor, amikor �jra sz�ks�ge van r�.

A f�rfi �jra meg �jra megk�sz�nte neki, majd letette.

Daisy visszan�zett Shi Yuanra.

 - �rted m�r? Valami ilyesmi a folyamat.

 - Oh… - felelt Shi Yuan.

 - Tulajdonk�ppen csak egy vagy k�t dolog van, amit mondunk, �s nem baj, ha nem �rted �ket, csak tanuld be �ket – tette hozz� Daisy. – De… van k�t kik�t�s�nk. – Felemelte az egyik ujj�t. – El�sz�r is, sose ir�ny�tsd vagy adj tan�csot az embereknek. Az ilyesf�le dolgokat a szak�rt�kre hagyjuk. Mi csak meghallgatjuk �ket. – Felemelte egy m�sik ujj�t. – M�sodszor, ne bonyol�dj bele t�ls�gosan, �s ne legy�l t�l �szinte. Ha t�ls�gosan sok figyelmet fektetsz a dologba, akkor csak folyamatosan kimer�t majd bel�l, �s nem leszel k�pes elviselni. Az ut�bbi hat h�napban a koll�g�im hatvan sz�zal�ka vonult vissza, �s legt�bbsz�r az volt az ok, hogy t�l nagy a ment�lis nyom�s. Az embereknek k�nny� empatikusnak lennie, �s nem tudnak elviselni t�l sok szenved�st.

 - Ok� – felelt Shi Yuan. – �szben tartom.

Daisy r�n�zett, �s s�hajtott.

 - Olyan fiatal vagy. Nem �rtem, mi�rt engedt�k, hogy ide gyere. Ha �gy �rzed, nem b�rod m�r, mindenk�ppen keress egy fel�gyel�t.

 - Fel�gyel�t? – k�rdezte Shi Yuan.

Daisy belet�rt a sz�ke haj�ba.

 - Igen, �k a felel�sek �rte, hogy vezess�k a munk�t, �s… felvid�tsanak, hogy kiker�lj�nk a negativit�sb�l. – A n� nevetett. – El�g fura, mi, felvid�tunk m�sokat, �s nek�nk is felvid�t�sra van sz�ks�g�nk, mint valami furcsa k�rforg�s.

Adott Shi Yuannak egy f�zetet egy beoszt�ssal, �s a munka ir�nyelveivel.

24.-�n �jjeli m�szakban kellett dolgoznia, este kilenct�l reggel �tig, ami alatt kaphat enged�lyt a kij�r�si tilalom ellen�re utazni. Az �jszakai m�szak ut�ni napon d�lut�n kell csak dolgoznia, �s mind�ssze estig. Hat munkanapja volt egy h�ten.

Shi Yuan le�rta a beoszt�st, �s alaposan elolvasta az ir�nyelveket, �s megjegyzett n�h�ny sz�t, mint: „ha sz�ks�ges, �sszekapcsolhatjuk egy szakemberrel a k�rh�zban”, meg: „sajn�lom, nem adhatok �nnek �letm�d b�li tan�csokat a megszor�t�saink miatt”, �s hogy: „ha nem tud, s�t�ljon, sz�ks�ge van a naps�t�sre”.

Mire majdnem befejezte a k�zik�nyv olvas�s�t, ideje volt letenni a lantot.

A telefonok v�g n�lk�l csengtek, Daisy eg�sz nap v�laszolgatott r�juk, sosem tartva k�t percn�l hosszabb sz�netet a h�v�sok k�zt.

El�g f�radt volt, �s ahogy �sszepakolta a cuccait, Shi Yuanhoz fordult.

 - Olvasd el j�l, ha �tm�sz a pr�baid�n p�r nap m�lva, dolgozhatsz itt hivatalosan. – Hirtelen �sszeh�zta a szem�t, �s alaposan megn�zte Shi Yuant. – L�ttalak �n m�r valamikor…? Mi�rt �rzem, hogy ismer�s vagy, j�tszott�l valaha valamiben?

 - A Vadr�zsa Sz�nt�rsulat tagja voltam – felelt Shi Yuan. – J�tszottam „A M�rt�r”-ban.

 - Ah… igen, eml�kszem – j�tt r� hirtelen Daisy. – L�ttalak f�nyk�peken az �js�gban. Milyen k�r, hogy a f�ny�z�sb�l itt k�t�tt�l ki, �s nem l�thatnak t�ged t�bb�. El�g csal�dott lehetsz, nem?

 - Mindegy, szerintem mindenhol ugyanolyan – felelt Shi Yuan.

Daisy v�llat vont, nem tudva, hogy elhiheti-e vagy sem, �s els�t�lt a t�sk�j�val.

Shi Yuan egy z�ld villamossal ment haza.

A magt�rk�nt szolg�l� Arat�v�ros elesett, �s mindenki csak v�szhelyzeti �telt ehetett. T�panyagokat �s s�r�tett kekszeket evett v�zzel, �s folytatta a Lu Tinghan szob�j�ban l�v� dolgok felfedez�s�t.

Tal�lt egy p�r k�s�rleti rovart, egy p�r konzerv�lt lev�l-k�nyvjelz�t, csak�gy, mint tollakat, �res tint�s �vegeket, �s egy p�r r�gi gyerekcsizm�t, illetve egy�b r�vid�rukat.

Shi Yuan a legt�bbel sosem tal�lkozott m�g, �s hossz� ideig �vatosan vizsg�lgatta �ket. �gy tippelte, hogy Lu Tinghan hasonl� lehetett, amikor gyerek volt, mint �, �s �rdekl�dve tanulm�nyozott mindent.

Shi Yuan egy szudoku rejtv�nyt is tal�lt.

Lu Tinghan csak az els� oldalt t�lt�tte ki, az �sszes t�bbi �res volt.

Shi Yuan arra gondolt, tal�n Lu Tinghan �gy �rezte, t�l neh�z �s id�ig�nyes volt sz�m�ra, sz�val nem folytatta a fejt�s�ket.

�gy d�nt�tt, folytatja Lu Tinghan befejezetlen �gy�t, el�vett egy tollat, hogy kit�ltse a m�sodik oldalt, �s csak �t percig �rt, de a farka m�ris majdnem csom�ba csavarodott.

Ezen az est�n Lu Tinghan nagyon kor�n �rt haza.

Ahogy bel�pett, Shi Yuan a karj�ba ugrott, felemelt farokkal, �s az el�gedetts�gt�l dorombolva.

 - Lu Tinghan, tal�ltammm egy mmmunk�t! – mondta. – Kezel�k�nt dolgozommm a tan�csad� k�zpontban, a 4-es Torrronyban!

Lu Tinghan felvonta a szem�ld�k�t.

 - Hogy keveredt�l te oda?

 - �gy, hogy azt mmmondtammm, mmminden nap nagyon boldog vagyok – v�laszolt Shi Yuan.

Ez egy �rthet� indok volt.

Lu Tinghan megsimogatta Shi Yuan fej�t.

 - Minden bizonnyal j�l fogod csin�lni.

Shi Yuan el�vette a szudokut.

 - Hadd mondjam el neked, �ppen ezen dolgoztam, �s m�r hossz� ideje dolgozom rajta.

A tekintet�t megt�lt�tte a dics�ret�rt val� k�ny�rg�s.

Lu Tinghan elvette, �s megn�zte. Ez az a szudoku rejtv�ny volt, amit kilenc �vesen fejtegetett – Shi Yuan folytatta a kit�lt�s�t. A g�rbe ceruzavonalak h�rom sorban is rosszul lettek kit�ltve. Egy�rtelm�en nem fejezte be a m�sodik oldali rejtv�nyt, �s csak �tugrott a harmadikra, ahol hat sort rontott el.

Lu Tinghan Shi Yuan v�rakoz� szem�re n�zett.

 - Nos, ez a szint viszonylag m�g stabil – mondta.

A negyedik oldalra lapozott, ahol �t sor volt elrontva.

 - J�, egyenletesen javul – mondta.

Az �t�dik oldalra lapozott, ahol megint hat sor nem volt j�.

 - Nos, ne feledd el az eredeti sz�nd�kodat – jegyezte meg Lu Tinghan.

Shi Yuan nagyon boldog volt.

 - Egy�bk�nt – k�rdezte �jra. – Mi�rt csak az els� oldalt csin�ltad meg? Nagyon neh�znek tal�ltad?

Ez a k�rd�s egy kis id�re elhallgattatta Lu Tinghant.

… M�g a h�bor� legidegt�p�bb pillanataiban sem hezit�lt ennyit, �s �gy �rezte kiss�, ez volt igaz�n a mennyek �s az ember harca. V�g�l az �szintes�g gy�z�tt.

 -… Nem, Shi Yuan, az�rt nem folytattam, mert t�l egyszer� volt – felelte.

Shi Yuan elhallgatott.

Azut�n majdnem els�rta mag�t.

A kilenc �ves Lu Tinghan okosabb volt n�la, a tizen�t �ves Lu Tinghan magasabb volt n�la. Minden embern�l hatalmasabb volt, �s m�g a sz�rnyekn�l is… Olyan m�rges volt, hogy a farka majd’ felrobbant!

Ezut�n Lu Tinghan a kanap�n �lt, �s egy k�nyvet olvasott, �s Shi Yuan, aki nem volt hajland� feladni, bef�szkelt mell�, �s tov�bb szudokuzott.

Shi Yuan azt is elmondta Lu Tinghannak, hogy �ttanulm�nyozta a rovarmint�it ma, �s k�l�n�sen tetszett neki az im�dkoz� s�sk�s.

Lu Tinghan lapozott a k�nyvben.

 - Mi�rt �rdekelnek ennyire a dolgaim?

 - Mert t�bbet akarok tudni r�lad – felelt Shi Yuan. – Alig besz�lsz magadr�l nekem.

Lu Tinghan megtorpant egy pillanatra, �s Shi Yuanra n�zett.

 - Ha lesz lehet�s�gem, fogok.

Shi Yuan farka lengett.

 - Mikor?

 - Amikor el�sz�r megoldod j�l az els� szudokudat – felelt Lu Tinghan.

Ez nagyon bonyolult k�r�s volt.

Shi Yuan kem�nyen gondolkodott.

A matematika t�ls�gosan absztrakt volt sz�m�ra, �s a k�l�nf�le sz�mok �s t�rv�nyek megf�jd�tott�k a fej�t.

A k�vetkez� f�l h�napban egyed�l tanult minden nap, a villamoson, a sz�netekben a munkahely�n, �s miel�tt lefek�dt aludni.

A szudoku, amit Lu Tinghan vett, nagyon komplik�lt volt, sok �res hellyel, egym�sba z�r�d�, �s rendk�v�l neh�z.

Mire Shi Yuan elnyerte a „Havi Kiemelked� Dolgoz� D�j”-�t, nem fejezett be egyetlen szudokut sem rendesen.

A pszichol�giai seg�t�k�zpontot �lesen kivil�g�tott�k, �s Lin Yeran egy oklev�l pap�rj�t tartotta a kez�ben.

 - �gy d�nt�ttem, hogy az ehavi kiemelked� dolgoz� d�j�t egy �j j�vev�ny�nknek adom. �pp csak egy h�napja dolgozik itt, �s nem egyszer� el�rni ilyen eredm�nyt. Nagyon hat�kony, nagyon t�relmes, �s fenntartja a pozit�v hangulatot ebben a rendk�v�l intenz�v munk�ban. Ez egy �rt�kes tulajdons�g – Shi Yuan k�rlek, gyere ide, �s vedd �t a d�jadat.

Gyenge taps hallatszott a hallgat�s�g fel�l, �s mindenki kedvetlen volt

 - Hogy kifejezzem a h�l�mat, a h�nap legjobb dolgoz�j�nak d�ja… egy 5 yuanos utalv�ny egy 30000 yuanos h�z v�s�rl�s�hoz Fengyang V�rosban!

A hallgat�s�g elcsendesedett.

Valaki hangosan ki�ltott:

 - H�t ez nagyszer�, �ppen 5 yuannal lenn�k kiseg�tve a legjobban! Nem �lhetek en�lk�l az aj�nlat n�lk�l!

Shi Yuan felment a p�diumra, �s elvette az oklevel�t �s az utalv�nyt.

Nem �rtette, mi�rt nyert d�jat, elv�gre csak hallgatta m�s emberek t�rt�neteit. Mind�ssze annyit tudott, hogy sosem lesz k�pes felhaszn�lni ezt az utalv�nyt az �lete h�tralev� r�sz�ben.

D�lut�n, ahogy folytatta a munk�t, a telefon v�g n�lk�l csengett: egy n� s�rt, ami�rt senki nem volt, aki gondoskodott volna a gyerekeir�l otthon, hogy �lland�an s�r�tett �teleket ettek, ami nem volt j� a fejl�d�s�kh�z, �s hogy megint mennie kellett dolgozni; egy fiatal f�rfi azt suttogta, hogy nagyon hi�nyoztak neki az utc�k �s a b�zamez�k Arat�v�rosban, �s azon t�prengett, hogy visszamehetne-e; egy tompa f�rfihang azt mondta, hogy nem l�tja a holnapba vezet� utat.

K�l�nb�z� okok, ugyanaz a szenved�s.

�k feleltek az�rt, hogy besz�ljenek, a fi� felelt a hallgat�s�rt.

A k�rny�k zajos volt, �s minden kezel� besz�lt.

 - Shi Yuan, igaz�n irigyellek – mondta neki Daisy. – Nem veszed a sz�vedre ezeket a dolgokat.

 - Nem igaz�n – tette le a telefont Shi Yuan, �s komolyan folytatta. – Eml�kezni fogok r�juk mind. Nem felejtem el ezeket a t�rt�neteket.

Lehajtotta a fej�t, �s folytatta a szudokuz�st.

F�l perccel k�s�bb egy �jabb h�v�s �rkezett.

Ezen a napon, munka ut�n, Shi Yuan m�g a liftben sem felejtett el szudokuzni.

M�g mindig volt egy kicsi az utols� helyen, �s a gy�zelem m�r a keze �gy�ben volt. Olyan komolyan f�kusz�lt, hogy elfelejtett kisz�llni, amikor az els� emeletre �rt, �s a huszonegyedik emeleten k�t�tt ki. Csak akkor j�tt r�, hogy valami nem stimmel, mikor kil�pett.

Miut�n egy h�napot dolgozott itt, Shi Yuan sosem j�rt a t�bbi szinten, �s nem tudta, mit csin�lnak m�sok a toronyban.

A huszonegyedik emelet nagyon csendes volt, olyan csendes, hogy �gy t�nt, senki nem tart�zkodott ott.

A szudokuj�t n�zte, am�g v�rt r�, hogy a lift visszaj�jj�n, mire egyszer csak egy hang j�tt m�g�le.

 - Szeretsz szudokuzni?

Shi Yuan megfordult, �s egy feh�r haj� �regembert l�tott. A h�ta el�rehajolt, mintha egy nagy hegy nyomta volna le a gerinc�t, az arca �sszegy�r�d�tt, �s egy ink�bb �rdekl�d� f�ny �lt kis szemeiben.

Pikkelyek voltak a nyak�n. Egy mut�ns volt.

 - Nem szeretem, de meg�g�rtem valakinek, hogy befejezem – mondta Shi Yuan. – Te? Szeretsz szudokuzni?

 - Egy kicsit – mosolygott az �reg�r. – Az univerzumot jobban prefer�lom… tudod, hogy mi az az univerzum? Sok csillag �s bolyg� van ott.

Shi Yuan megr�zta a fej�t.

 - Nem tudok sokat r�la.

Az �reg m�g mindig mosolygott.

 - Ha �rdekel, megtal�lhatsz itt, �n…

 - Hogy jutott maga ide? – Egy kit�r� ki�lt�s zavarta meg a besz�lget�s�ket. Egy feh�r-ruh�s munk�s sietett oda, �s megragadta az �regurat. – Mi�rt m�szk�l m�r megint �sszevissza? Nem megmondtam, hogy ne menjen a lift �s a l�pcs�k k�zel�be?

Az �reg kih�zta a h�t�t, �s r�meredt.

 - Csak idet�vedtem!

 - J�jj�n vissza velem – fogta meg er�sebben a dolgoz�, majd elfordult, �s vetett Shi Yuanra egy pillant�st, miel�tt odasuttogta: - Menj gyorsan, ne gyere vissza m�skor, ez az ember… neki nem norm�lis az agya, meg�r�lt.

A munk�s elr�ngatta az �regembert, aki olyan m�rges volt, hogy az arca elv�r�s�d�tt, azt�n elmentek.

Shi Yuan felsz�llt a hazafel� tart� villamosra, kit�lt�tte az utols� rejtv�nyt, m�g utazott, majd amikor haza�rt, odaadta Lu Tinghannak.

Lu Tinghan megint �tn�zte.

 - Nos, ez�ttal mind helyes.

Shi Yuan szeme felcsillant, �s elmosolyodott.

 - Akkor mes�lj nekem magadr�l!

Lu Tinghan beleegyezett.

H�rom nappal k�s�bb, a f�rfi Fengyang V�ros�nak fal�ra vitte Shi Yuant este.

Fengyang V�ros v�delme sokkal teljesebb volt Arat�v�ros�n�l, �s a v�rosfalak egyed�l k�tszer olyan nehezek �s magasak voltak. Ezenfel�l, a v�ros egy magaslaton fek�dt. A Hold �s a csillagok gy�rek voltak ezen az est�n, �s a falr�l olyan j� volt a kil�t�s, hogy m�g a t�bb tucat kilom�terre l�v� halott f�kat is tiszt�n lehetett l�tni.

A katon�k a kijel�lt posztjukon �llom�soztak, az egyenruh�jukat f�jta a sz�l.

Shi Yuan �s Lu Tinghan egym�s mellett �lltak a falon, �s l�ttak egy nagysz�m� med�zacsapatot �szni a leveg�ben nagyon messze.

Az �tl�tsz�, f�nyes, vil�gosk�k med�z�k gyeng�den lengtek a sz�lben, mint valami furcsa �ce�n.

 - Abban az ir�nyban van Vasv�ros maradv�nya – sz�lt Lu Tinghan.

 - Mi az a Vasv�ros? – k�rdezte Shi Yuan.

 - A Sz�vets�g katonai gy�r�nak b�zisa. A m�ltban a legt�bb fegyvert �s l�szert, rep�l�t �s helikoptert, �s a nagy robotokat is ott gy�rtott�k. Elvesztett�k tizenhat �vvel ezel�tt, egy fert�z�tt plankton csapat t�mad�s�ban. Az �r�ket kiirtott�k, az ap�mat, Lu Zhunt is bele�rtve. – Megtorpant. – Megtettek minden t�l�k telhet�t, �s a legv�gs�kig harcoltak.

Shi Yuan szeme enyh�n elkerekedett.

Hirtelen �szt�n�sen r�j�tt valamire.

 - Tal�n azok a med�z�k…

 - Igen – felelt Lu Tinghan. – Fert�z�ttek, �s m�g mindig azon a f�ld�n lebegnek. Minden alkalommal lehet l�tni �ket, amikor tiszta az �g.

Egy csapat katona haladt el Shi Yuan mellett, �s t�bb mint tucat l�mp�s-alak� f�nyt akasztottak a v�rosfalon k�v�lre.

 - A fert�z�tt med�z�k szeretik az eff�le f�nyeket – mondta Lu Tinghan. – Legt�bbsz�r a f�ny fel� lebegn�nek, csak ez a csapat nem teszi. A f�ny vonz�sa sz�mukra nagyon kicsi, �s az oka nem eg�szen tiszta. Tizenhat �ve, hogy elvesztett�k Vasv�rost, �s ezek a f�nyek tizenhat �ve l�gnak.

A med�z�k a t�volban �sztak, egy nagy csapatnyi �lomszer�, titokzatos l�ny, ezen a tiszta �jjelen, ahol az �g volt az �ce�njuk.

A katon�k csendesen �lltak a v�rosfalon, �s n�zt�k a pusztas�got. A f�nyeket felaggatt�k a falon k�v�lre, gl�ri�k k�d�s felh�i voltak az �jben, mely hossz�ra ny�lt. A h�s�k m�g mindig nem t�rtek haza.

El�z�

K�vetkez�

*Megjegyz�sek:

Mivel �gy �rzem, nem annyira tiszta, �s k�s�bb se lesz sokkal tiszt�bb... xD Az emberek �gy gondolj�k Fengyangban, hogy a med�z�k az elesett h�s�k lelkei, akik nem j�nnek haza a f�nyek h�v�s�ra, hi�ba vil�g�tj�k ki a v�rost. Erre nincs semmilyen bizony�t�kuk, csak amolyan m�tosz. 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.