Shi Yuan �s Lu Tinghan aut�ba �ltek.

M�r kij�r�si tilalom volt, de Lu Tinghannak k�l�nleges kiv�lts�gai voltak. A fekete kocsi �thajtott a csendes utc�kon. F�l �r�val k�s�bb a kocsi meg�llt egy elhagyatott, k�zepes m�ret� energiatorony el�tt.

Az energiatorony nagyj�b�l k�tszer olyan magas volt, mint egy �tlagos lak��p�let, a megjelen�se rozoga volt, nagy mennyis�g� ac�llemezekkel, vezet�kekkel, �s j�l l�tsz� napelem-romokkal – brut�lisan t�nkrement, de megingathatatlanul �llt a szil�rd szerkezet�nek k�sz�nhet�en, megsebezve �s �sszeverve.

Lu Tinghan felemelte a torony el�tti szalagkorl�tot.

 - Gyere – sz�lt Shi Yuannak. – Ne agg�dj, itt nincs kock�zat arra, hogy �sszed�lj�n, csak teljesen lebontott�k.

A lift nem m�k�d�tt, sz�val Shi Yuan k�vette Lu Tinghant a l�pcs�k�n. A l�pcs�k keskenyek, de ugyancsak szil�rdak voltak, �s �ltal�ban karbantart� munk�sok haszn�lt�k, j� �llapotban volt tartva.

Hamarosan el�rtek a torony tetej�re.

Volt egy hatalmas tet� odafent, �s egy nagy ter�let tele volt selejtes napelemekkel, a l�tv�ny el�g leny�g�z� volt.

Lu Tinghan megsz�lalt s�ta k�zben.

 - Ez a hely a Forr� Hurrik�n �ltal lett lerombolva.

 - Az egy speci�lis fert�z�tt teremtm�ny? – k�rdezte Shi Yuan.

 - Igen – b�lintott Lu Tinghan. – Harmincnyolc �ve t�madta meg Fengyang V�rost. Csak a v�roslak�k negyede maradt meg, �s az �szaki Ker�letet teljesen sz�tz�zta.

Akkor r�gen, egy k�gy�szer�, fert�z�tt teremtm�ny j�tt egy viharhomokkal, a skarl�t nyelve sziszegett, ultramagas h�m�rs�klet egyes�lt sz�lviharokkal, �s v�delem n�lk�l m�g a leger�sebb harcosok is �t perc alatt eszm�let�ket vesztett�k.

Fengyang V�ros volt az energiak�zpontja a Sz�vets�gnek. A legkorszer�bb �s teljesebb �ramgener�l�val �s t�rhely kapacit�ssal rendelkezett. A vil�gv�ge ut�n minden energial�tes�tm�nyt �jraterveztek, hogy megv�dj�k a sz�rnyekt�l. Azonban a Forr� Hurrik�n m�g �gy is elpuszt�totta a f�l v�rost.

Lu Tinghan a tet� korl�tj�n�l �llt, �s a t�volba mutatott.

 - Arra van az �szaki Ker�let.

Shi Yuan arra n�zett, �s l�tott egy mesters�ges foly�t �tfutni a v�roson, v�zi pump�kkal a foly� mellett, �s v�zimalmokkal a foly�n. Elv�lasztotta az �szaki �s a d�li ker�leteket a v�rosban. A foly�n t�l volt egy f�rtelmes h�zsor-rom, lerombolt sz�lmalmok, �sszet�rt utc�k, �s egy p�r energiatorony, mint csontv�zak, mutatva az �gbe.

A romok folyamatosak �s v�gtelenek voltak.

N�h�ny ter�let m�g egyben volt, �s az eredeti megjelen�s�ket is el lehetett k�pzelni. Shi Yuan m�g l�tta is egy vid�mpark egyik szerkezet�t, amit �ri�sker�knek h�vtak, m�g n�h�ny ter�letnek t�nyleg nem maradt semmije. Az ac�lerd�t elpuszt�tott�k, �s mint lehullott levelek, visszat�rtek a gy�kereikhez.

 - R�gen sokat j�rtam ide gyerekk�nt – mondta Lu Tinghan. – Nem volt otthon senki. Sz�momra ez a l�tv�ny �s a friss leveg� sokkal vonz�bb volt.

 - Akkor is itt �llt�l? – k�rdezte Shi Yuan. – Ahol most?

 - Igen – felelt Lu Tinghan. – Szeretek a v�rosra n�zni ebb�l a sz�gb�l. A napelemek minden reggel keletre n�znek, �s olyan er�sen verik vissza a f�nyt, hogy �gy n�znek ki, mint egy m�sodik napfelkelte. D�lben olyan vak�t�ak, hogy senki nem tud r�juk n�zni. Azt�n napnyugtakor nem dolgoznak tov�bb, csak a sz�lmalmok maradnak.

Shi Yuan l�tta a sz�lmalmokat is.

Fengyang V�ros egy fenns�k szeles oldal�n helyezkedett. A sz�guld� szelek vezett�k a turbin�kat eg�sz �vben, folyamatosan p�rgetve, �s minden sarokba energi�t futtatva.

Hatalmas sz�lmalomp�ly�k sz�r�dtak sz�t az eg�sz, sz�les, ny�lt helyen a D�li Ker�letben. Nap k�zben a napelemek visszat�kr�z�d�se �s a teljesen feh�r sz�lmalmok szemk�pr�ztat� kontrasztot alkottak, de ahogy az eget behintette a narancs napnyugta, a napelemek elhalv�nyodtak, �s csak a sz�lmalmok t�bbsz�z k�rvonala maradt az alkonyatban forogva.

 - Nincs semmi k�l�n�s jelent�se, hogy ide hoztalak – sz�lt Lu Tinghan. – Csak azt akartam, hogy l�sd a k�pet, amit �n is l�ttam ezel�tt.

 - Szeretek itt, l�thatok egy csom� helyet. Nem csoda, hogy te is szereted – mondta Shi Yuan, �s a farka v�ge boldogan lengett. – Mindig sok dolgot mutatsz nekem!

 - �r�l�k, hogy tetszik – felelt Lu Tinghan.

A sz�lmalmok m�g mindig forogtak, a foly� m�g mindig folyt. Amikor gyerek volt, Lu Tinghan itt �llt, �s a t�volba n�zett, �s �gy �rezte, hogy a v�roson k�v�li ter�let t�l messze volt, azok a sz�rnyek �s Szakad�kok, azok a s�v�lt� szelek �s hatalmas naplement�k, az �let �s hal�l, de tudta, hogy egy nap majd szemben�z vel�k.

Sz�mtalan �jjelen ny�lt a t�volba.

A m�g mindig tender teny�r �tsepert a v�ros f�nyein, a sz�lmalmokon �s energiatornyokon, �s k�nnyed�n elfedte a teljes pusztas�got. Az eg�sz vil�g a kis �kl�ben volt. Sz�val b�szkes�g �s amb�ci� �gett a sz�v�ben, a vil�ga nagyon kicsi volt, �s meg akarta tartani. �lni akart �rte, harcolni akart �rte, �s meg akart �rte halni.

Akkoriban Lu Tinghan sosem gondolta volna, hogy egy nap valaki majd mellette �llva n�zi ezt a k�pet.

Shi Yuan a t�volba n�zett, l�bujjhegyre �llva, pr�b�lva tiszt�n l�tni az �szaki K�rzetet. Sek�ly f�ny ragyogott az energiatorony al�l, puh�v� �s k�d�ss� t�ve az arc�t.

A t�volba n�zett, Lu Tinghan pedig �t n�zte.

Lu Tinghan enyh�n leeresztette a szemh�j�t.

 - Su mester mindig azt mondta, ha valamit akarok, akkor mindenk�pp meg fogom csin�lni, �s ez m�r �vek �ta �gy van. Nem volt r�szem sok csal�di k�t�d�sben, nem sok tiszta bar�ts�gban sem, de nem hiszem, hogy ez probl�ma volt. Nem hazudtam, mikor azt mondtam, hogy a gyerekkori �lm�nyeim nincsenek r�m hat�ssal. T�nyleg nem �rdekl�dtem azir�nt a kett� ir�nt, csak a biol�giai sz�leim voltak. Mindig azt gondoltam, nincs sz�ks�gem r�, hogy m�sokkal szoros kapcsolatban legyek. – A fi�t n�zte, ahogy ezt mondta. – De felbukkant�l. El�sz�r azt gondoltam, ismer�s vagy, ez�rt biztosan tal�lkoztunk valahol. Ezenk�v�l, Xie Qianming farkasfogas med�lj�t viselted, �s akkoriban arra gondoltam, t�nyleg el�g v�letlenszer�, hogy a r�gi f�n�k�m, aki olyan kedves volt hozz�m, elt�nt a puszt�ban, �s egy eff�le szem�ly t�rjen vissza a dolgaival, aki ilyen… nosztalgikus �rz�seket is kelt bennem.

Shi Yuan szeme enyh�n elkerekedett.

Mindig azt hitte, Lu Tinghan az�rt vitte haza, mert � olyan �kessz�l� volt, �s meggy�zte a cs�b�t� szavaival.

Lu Tinghan a f�l�be suttogta.

 - Ha nincs ez a k�t ok, tal�n nem vittelek volna magammal, legal�bbis nem olyan k�nnyen. Hagyni akartam, hogy maradj p�r napot, azt�n amikor tal�lt�l munk�t, k�nyelmesen kik�lt�zhett�l volna. De nem tudom, mi�rt, sosem mondtam ki ezt. – �gy t�nt, felnevet. – Kifog�sokat kerestem magamnak, mint hogy a farkad �sszecsom�sodik, ha kik�lt�z�l, �s vissza kell j�nn�d hozz�m, vagy hogy a sz�nh�z nagyon k�zel volt a h�zamhoz, �s k�nyelmes lehetett sz�modra buszra sz�llni, vagy hogy az �rab�red csak hat yuan volt, �s ha egymagad �lt�l volna, minden nap csak konzerv�telt ehett�l volna.

 - Oh, ezek nem kifog�sok! – mondta Shi Yuan. – Szerintem ezek nagyon is �sszer� dolgok, f�leg amit a farkamr�l mondt�l!

 - Sz�momra kifog�s – felelt Lu Tinghan. – Mert mindenkin�l jobban tudom, hogy ez elfogults�g. Mindenkit�l k�l�nb�z�l, akit ismerek, a v�roson k�v�lr�l j�tt�l, �s t�l sok minden van, amit nem �rtesz, m�gis, a legtiszt�bbak az �rz�seid. Azt hiszem, b�rki sz�m�ra neh�zs�get okoz ellen�llni a tisztas�godnak �s a ragyog�sodnak. Hogy az ember mellett vagy, k�pes elfeledtetni sok mindent, ami zavarja �ket.

Shi Yuan sose vette ezt �szre. Led�bbent.

 - H�ha? Ilyen j� vagyok?

Lu Tinghan mosolygott, �s megcs�pte az arc�t.

 - Ilyen j� vagy.

 - Ok� – vidult fel Shi Yuan. – Lu Tinghan, te is nagyon j� vagy! Komolyan! �n is el tudok felejteni probl�m�s dolgokat, amikor veled vagyok… hab�r eredetileg nem is eml�kszem n�h�nyra.

A sz�l kezdett feler�s�dni, zizeg� hangot keltve, ahogy megborzolta a ruh�ikat.

Lu Tinghan m�lyebben mosolygott.

 - Ez a t�rt�net sosem sz�lt szerelemr�l els� l�t�sra. Nem is tudom, mikor estem �gy igaz�n szerelembe, tal�n az el�ad�sod ut�n, amikor l�ttam, hogy csokrokat dob�lnak r�d, �s te �nr�m n�zt�l a sz�npadr�l; vagy a par�d� napj�n, amikor a sik�torban s�t�lt�l, �s �n csendben mentem ut�nad; tal�n azon az �ton a temet�n k�v�l, amikor az arcodon l�v� f�ny halnak t�nt… Ez volt az els�, hogy valaki v�rt r�m, ha hazat�rtem, �s az els�, hogy elmondtam valakinek a t�rt�netemet. Ha �rzelmileg �rz�kenyebb lettem volna, tal�n m�r r�gen szerelmet vallottam volna neked. Szerencs�re m�g nem t�l k�s�. Ez a torony k�pes m�sokat �szintes�gre b�rni, ahogy te is. – Azt�n �gy sz�lt. – Shi Yuan, rem�nykedem abban, hogy az oldalamon maradsz, mint a kedvesem.

„Kedvesem.”

Egy�rtelm�en egy nagyon �tlagos sz� volt, de ebben a pillanatban Shi Yuan �gy �rezte, mintha valami meg�t�tte volna.

Volt ez a le�rhatatlanul vid�m �rz�s �s idegess�g, zsibbaszt� �s csik�l�, �s a farka megfagyott a leveg�ben. Lassan pislogott.

 - De m�g nem j�ttem r�, mi az a szerelem…

 - Nem kell meg�rteni – felelt Lu Tinghan. – Ezt nem lehet �nmag�ban le�rni. Eml�kszel, amikor besz�lt�nk az �let �rtelm�r�l a b�zamez�k�n? Azt hiszem az „itt lev�s” a legfontosabb dolog.

 - H�t, eml�kszem – mondta Shi Yuan.

A b�zahull�mok aznap aranyl�ak voltak, a takarm�ny�llatok �sszegy�ltek, �s a g�pek v�g n�lk�l m�k�dtek.

 - Nem k�rhetj�k m�sok seg�ts�g�t, hogy le�rj�k nek�nk, mint jelent az �let �rtelme. Hasonl�an a szerelem is k�l�nleges t�bbezer ember sz�m�ra. Saj�t magadnak kell megtapasztalnod – d�rg�lte meg Shi Yuan fej�t. – El�g t�relmes vagyok, hogy v�rjak, am�g v�laszt tal�lsz.

 -… akkorrr is, ha nagyon nagyon sok�ig tarrrt? – dorombolta Shi Yuan.

 - M�g ha nagyon sok�ig is tart – b�lintott Lu Tinghan. – Mondtam neked, hogy l�gy szemtan�ja a t�rt�net�nknek. Most m�r telhetetlen vagyok, �s a t�rt�neted r�sze akarok lenni.

A sz�l felhangosodott, nagyon er�s volt ma �jjel, k�r�ls�v�tve Fengyang eg�sz v�ros�t. Lu Tinghan meg�lelte Shi Yuant, aki boldogan k�bult el, �s a f�rfi a messzi �szaki Ker�letre mutatott.

 - De el�bb n�zz a v�rosra, �s l�sd a kedvenc jelenetemet.

Shi Yuan l�tta, hogy a messzi t�volban, az �szaki Ker�letben, a p�r megmaradt sz�lmalom kezdett forogni.

Rozog�k �s rosszul karban tartottak voltak, �s minden csatlakoz�suk �s minden r�sz�k pangott. Csak ma �jjel, csak ez az er�s sz�l tudta �ket megmozd�tani. A sz�lmalmok egyre gyorsabban p�r�gtek.

Az �ram lerohant a t�retlen vezet�keken a k�z�zemi oszlopokhoz, �p�letekhez �s energiatornyokhoz… N�h�ny sz�tsz�rt otthon f�nyei felgyulladtak, mintha a r�gi lakosai visszat�rtek volna, gyeng�n vill�dztak az energiatornyok t�redezett jel�t�l, v�r�s �s z�ld f�nyek l�tszottak, �s m�g az �res �ri�sker�k is megmozdult lassan, �s folytatta az az�rsz�n� �lmok fest�s�t.

Ennek a szeles �jszak�nak a k�zep�n megt�rten �radt a f�ny a r�gi, halott v�rosban, mint egy szel�d �s siv�r �ce�n.

 - Ezt a pillanatot szeretem a legjobban – mondta Lu Tinghan. – Olyan �rz�st kelt, mintha m�g mindig �lne a sz�lben.

Shi Yuan sok�ig n�zett a t�volba.

Csak mint a fiatal Lu Tinghan, �t is leny�g�zte.

T�bb mint t�z perc m�lt�n Lu Tinghan odasuttogta:

 - Menj�nk vissza, egyre hidegebb lesz.

Vissza akarta vinni Shi Yuant a kocsihoz, de Shi Yuan hirtelen lehajtotta a fej�t, �s szorosan meg�lelte.

 - Lu Tinghan, nagyon szeretem a dolgokat, amiket mutatsz nekem! – mondta. – Mindet! Mindig! – Feln�zett Lu Tinghanra, �s a farka v�ge felg�rb�lt, �s egy kicsit ideges �s kicsit b�tor volt. – Nem akarok tov�bb v�rni. Tal�n m�g mindig nem �rtem, mi a szerelem igaz�b�l, de, nem sz�m�t, mi t�rt�nik, minden alkalommal k�l�n�sen boldogg� teszel. Ez�ttal is �gy van. – Lu Tinghan kiss� meglep�d�tt, de Shi Yuan szorosabban �lelte. – Ezeket a dolgokat lassan is meg lehet tanulni. Veled akarok lenni, most azonnal, most r�gt�n, most… ah!

Lu Tinghan felkapta �t.

 - Ok� – v�laszolt.

Shi Yuan �tkarolta a nyak�t.

 - Mostant�l?

 - Igen – nyomta hozz� a homlok�hoz Lu Tinghan a saj�tj�t, �s amikor a tekintet�k tal�lkozott, hull�mz� �rzelmeket l�ttak egym�s szem�ben. – K�sz�n�m, hogy megb�zol bennem. A k�z�s t�rt�net�nk most elkezd�dik.

A k�vetkez� napon.

A h�zs�rtos Lin Yeran megint �tkoz�dott az irod�ban, �jra �s �jra, mikor a tekintete hirtelen elkapott egy farkat, amit magasra tartottak a leveg�ben.

… A farok v�ge m�g boldogan lengett is.

 - Shi Yuan – sz�l�totta meg Lin Yeran gyanakodva. – Mi�rt vagy ilyen boldog m�ma? Eg�sz reggel bolondnak �s boldognak l�tszol. A k�romkod�som felvid�t?

 - Nem – felelt Shi Yuan. – M�s miatt vagyok boldog!

Daisy mellette befogta az orr�t.

 - Hallgass, a n�i meg�rz�sem azt suttogja, hogy a szerelem savany� illata leng k�rbe.

Shi Yuan nyilv�nval�an nem �rtette az emberi l�nyeg balj�s term�szet�t, �s nem tudta, ha ilyen elragadottan viselkedik, amikor a f�n�k �tkoz�dik, be lesz h�vva egy te�ra.

Lin Yeran egyed�l h�vta be az irod�j�ba.

A f�rfi a fog�t csikorgatta.

 - Egy�rtelm�en nem leszel a h�nap dolgoz�ja k�vetkez� h�napban.

 - Ok� – felelt Shi Yuan. A farka v�ge franatikusan lengett.

 - A teljes�tm�nyb�nuszod is vesz�lyben van! – folytatta Lin Yeran.

 - Ok� – v�laszolt Shi Yuan. A farka v�ge is folytatta a leng�st.

Lin Yeran ki nem �llhatta.

 - Mif�le j�s�ggal futott�l �ssze? Mondd el, nyisd fel a szemem.

Shi Yuan nem akarta felfedni Lu Tinghan szem�ly�t, ez�rt csak annyit mondott:

 - Szerelmes vagyok.

Lin Yeran egy�rtelm�en megh�kkent.

 - Hab�r – folytatta Shi Yuan. – M�g mindig nem �rtek sok mindent, de nagyon boldog vagyok, mert… �gy �rzem, most k�l�nb�zik.

 -… persze, hogy k�l�nb�zik – mondta Lin Yeran lassan. – Persze, hogy k�l�nb�zik.

 - Mi�rt? Mi�rt m�s pontosan? – k�rdezte Shi Yuan r� n�zve.

Az �ra r�videbb mutat�ja az egyesre ugrott egy klikkel� hanggal, �s Lin Yeran megkopogtatta az asztalt.

 - A sz�netednek v�ge, menj vissza dolgozni! Siess, igyekezz! Menj, menj!

Shi Yuan visszat�rt az �r�asztal�hoz, �s folytatta a telefon�l�st.

Miel�tt sok id� telt volna el, megint egy jelz�s hangzott fel, �s az emberek becsoportosultak a f�ld alatti mened�kre.

Azt mondt�k, egy �j k�l�nleges fert�z�tt teremtm�ny, az „Ugr� Antilop” t�nt fel a F�v�ros k�zel�ben. Egy szil�rd teremtm�ny volt, ami egy antilopra eml�keztetett k�ls� jegyeit tekintve, �s egy �radatnyi besti�t hozott.

A F�v�rosban Su Enqi volt a f�parancsnok, �s Lu Tinghan csak assziszt�l�s�rt volt felel�s.

Shi Yuan minden nap meghallgatta a helyzetjelent�st a h�bor�r�l, csak az�rt, hogy hallja Lu Tinghan nev�t felbukkanni. A csata nem volt ide�lis, �s megannyi helyzetet elbuktak, de a sereg nem szenvedett nagy vesztes�geket, �s nem voltak komoly k�vetkezm�nyek.

Shi Yuan megint kezdte a pletyk�kat hallani Su Enqir�l.

 - T�nyleg nincs rendben az elm�lt p�r �vben. A l�nyeg, hogy az �sszehasonl�t�sb�l nem sz�rmazik k�r. Az unokatestv�rem a katonas�g rajong�ja, �s r�gen katona volt, �s azt mondta, Su t�bornok n�h�ny d�nt�se t�nyleg alacsonyabb rend�, mint Lu t�bornok�.

 - H�! Az fura, nyilv�n � a tan�ra.

 - Van egy mond�s, hogy a z�ld a k�kb�l sz�letett, de legy�zi a k�ket. A tan�r kik�vezi az utat, nincs abban semmi, ha a tan�tv�ny k�s�bb �tveszi az ir�ny�t�st, �s fel�lm�lja. Azonban nem lenne csak egyszer�bb, ha Lu t�bornok parancsnokoskodna ink�bb? �gy �rzem, az elm�lt p�r �vben egyre hatalmasabb lett.

 - Igaz, r�gen el�g zs�foltan voltunk, most m�r csak k�t v�rosunk van, �s egy is el�g a hatalmas t�bornokokb�l. Persze, Su t�bornok is nagyon j�, de mi�rt ne akarn�nk a legjobb embert?

 - Ez nem olyan egyszer�, Su t�bornok t�nyleg hajland� volna lemondani? Ez a katonai hatalom gondj�t is felveti. Lu t�bornok t�l fiatal, �s az alapjai m�s tisztekkel nem olyan j�k. Emellett, r�gen tan�r �s tan�tv�nya voltak…

 - Az mindegy! Am�g t�l�lem, nem sz�m�t, ak�rki is veszi �t a parancsnoks�got!

Ezek a kis hangok a k�vetkez� napokon folyamatosan feler�s�dtek.

Az Ugr� Antilop k�rd�s�t megoldott�k.

A k�t t�bornok egy�tt dolgozott, �s nagyszer� hozz�j�rul�st ny�jtottak, de nem tudt�k megf�kezni a pletyk�kat. Azoknak a hangja, akik Lu Tinghant akart�k, hogy teljes ir�ny�t�st nyerjen, egyre hangosabb� v�lt.

Ahogy a figyelmeztet�snek v�ge volt, Shi Yuan rohant, hogy megtal�lja Lu Tinghant.

�pp csak j�rni kezdtek, �s m�ris arra k�nyszer�ltek, hogy t�bb h�tre k�l�nv�ljanak, ami egyszer�en t�l neh�z volt.

Lu Tinghan �ppen visszat�rt a katonai b�zisra Fengyang V�ros�ban. Shi Yuant az �r�k k�s�rt�k a b�zis bej�rat�hoz, majd egy sz�rke �p�let tetej�re.

Valami okn�l fogva sehol nem volt senki, csak Shi Yuan volt kiv�tel.

A fels� emelet is �res volt, viszont a legnagyobb szoba teli volt �r�kkel, �s a hangulat szokatlan volt. Shi Yuan el�res�t�lt p�r l�p�st, �s l�tta Lu Tinghant a f�lig csukott ajt�n.

Pontosabban sz�lva, Lu Tinghant �s �t vagy hat m�sik embert.

… Ha Shi Yuannak lett volna n�mi j�zan esze, felismerte volna, hogy az az �t vagy hat szem�ly j�l ismert vezet� volt, kimagasl� eredm�nyekkel �s igazi er�vel.

A folyos� f�nye halv�ny volt, �s a szob�ban se volt nagy f�ny. Lu Tinghan k�z�pen �lt egy sz�ken, egy cigarett�t tartva a kez�ben, �s valakihez besz�lt f�lrebillentett fejjel, a hallgat� pedig enyh�n fejet hajtott neki.

Ez volt az els� eset, hogy Shi Yuan doh�nyozni l�tta Lu Tinghant.

Lu Tinghan �ltal�ban nem ny�lt cigihez �s alkoholhoz, nem �gy, mint most, ahogy a frissen gy�jtott sz�l halv�ny, feh�r f�st�t eregetett. A fekete egyenruh�s vezet�k k�rbe�llt�k, fel� hajolva, vagy a szem�ket leeresztve, egy p�r l�mpa ferd�n vil�g�tott a test�kre, az �rny�kok nagyon er�sek voltak, �s a f�rfiak arckifejez�sei m�lyek �s hidegek.

Olyan volt, mint egy fekete-feh�r olajfestm�ny s�t�t t�nusokkal, hideg �s dermeszt�. N�h�ny sz�nfolt volt csup�n, a narancs-v�r�s cigarettaszipka, Lu Tinghan k�pr�zatos arany med�lja, �s a sz�rk�sk�k szeme.

Shi Yuan k�nyelmetlen�l �rezte mag�t.

Nem tudta megmondani az ok�t, de �gy �rezte, hogy ez a csapat ember tervezett valamit. Ebben a pillanatban Lu Tinghan nagyon is olyan volt, mint az a hideg t�bornok, mikor el�sz�r tal�lkoztak.

Egy m�sodpercn�l is kevesebb ideig �llt az ajt�ban, miel�tt az �r�k elvitt�k volna a szomsz�dos szob�ba.

Hossz�, hossz� ideig v�rt, m�g el nem aludt, �s csak akkor j�tt hozz� Lu Tinghan.

 - Shi Yuan – �llt a f�rfi az ajt�ban, �s h�vta.

 -… hmm? – Shi Yuan k�b�n emelte fel a fej�t.

Lu Tinghan most az ismer�s Lu Tinghan volt… vagy Lu Tingting.

 - Gyer�nk, menj�nk haza – sz�lt Lu Tinghan. Nagyon term�szetes m�don ny�lt ki fel�, �s felemelte Shi Yuant, majd a folyos� fel� vitte. Azt is megk�rdezte: - Mit akarsz ma enni? A mened�ki konzerv�telek semmik�pp nem lehettek finomak.

 - Ez igaz – �bredt fel Shi Yuan. – Nagyon rosszak! Persze mind konzervbab volt, de t�l sok�ig voltak a mened�ken, �s minden babszem el�zott.

 - Hmm – felelt Lu Tinghan. – El tudom k�pzelni. Akkor ma valami j�t kell enn�nk.

 - Mit esz�nk? – csillant fel Shi Yuan szeme. – Sok�ig kellett konzervet ennem.

 - B�rmi j� – mosolygott Lu Tinghan. – Azon m�lik, mit szeretn�l. M�g mindig megvan a k�pess�gem, hogy etessem a csal�domat.

Shi Yuan egy j� ideig boldog volt, �s nem gondolt a konferenciateremben l�tott jelenetre, am�g be nem �ltek Lu Tinghan kocsij�ba.

Bef�szkelt a karj�ba, �s �vatosan megk�rdezte:

 - Lu Tinghan, az el�bb… mir�l besz�lgett�l azokkal az emberekkel?

 - Semmir�l – felelt Lu Tinghan. – Jelent�ktelen dologr�l.

 - T�nyleg? – k�rdezte Shi Yuan.

 - Hmm – cs�kolt Lu Tinghan Shi Yuan haj�ra.

Shi Yuan hirtelen kapott egy cs�kot, �s mosolygott.

… A Szakad�k boldogs�ga visszat�rt!

M�gis, a boldogs�g k�d�ben valamit meg�rteni l�tszott.

�gy �rezte, Lu Tinghan hazudott.

Lu Tinghan megtan�totta neki az els� leck�t.

Tal�n a szerelem az, amikor egy hideg ember f�lreteszi az �leit, �s a legkedvesebb oldal�t ny�jtja a m�siknak.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.