Hubbard nem ivott alkoholt t�l sokszor. Nem voltak sz�rny� tapasztalatai ezzel kapcsolatban, nem lett rosszul vagy sz�d�lt meg, csak egy kicsit �lmos lett t�le. De nem kock�ztathatta a lehet�s�g�t, hogy b�rmilyen szer hat�sa al� ker�lj�n, tudva, hogyan hatott m�sokra.

     Tang Lan tudott err�l; val�j�ban hasonl� v�lem�ny�k volt a f�gg�s�gekr�l.

     �gy, term�szetesen, Hubbard sosem gondolta volna, hogy a bar�tja iv�spartit fog k�rni t�le. Az eg�sz dolog azzal kezd�d�tt, hogy Tang Lan panaszkodott, hogy elmulasztott�k a sz�let�snapi �nnepl�s�ket. Ez m�r egy trad�ci� volt kettej�k k�zt; Hubbard tudta, milyen elt�k�lt volt a bar�tja abban, hogy meg�nnepelj�k ezt a k�l�nleges napot, sz�val nem lepte meg, �s hajland� volt kiel�g�teni Tang Lan v�gy�t. Hab�r az ut�bbi p�r �vben az �nnepl�s�k �pp csak n�mi csendes, egym�s t�rsas�g�ban t�lt�tt egyed�ll�t form�j�ban testes�lt meg.

     Tang Lan �jrat�lt�tte Hubbard pohar�t egyszer, azt�n hamarosan m�sodszor, majd harmadik alkalommal is, sz�val Hubbard ivott. Tudta, hogy olyan r�szeg lesz, hogy tal�n abba a helyzetbe ker�l, amibe sosem akart – miel�tt a gondolkod�sa elfelh�s�d�tt, azt is l�tta, hogy Tang Lan �pp csak befejezte az els� pohar�t.

     T�l r�szeg lett, miel�tt r�j�tt volna az ok�ra, de valamennyire a jelenben maradt. Az �lmoss�g hom�lyoss� tette a l�t�s�t, �s a hely zajosnak hallatszott, egy kicsit megterhel� volt.

     Hubbard m�r r�g elfeledte a m�ltat, de Tang Lan k�vetkez� k�rd�se felkavart n�mi eml�ket r�luk.

    - Megismerkedtem a terepm�veleti oszt�ly egy tisztj�vel a rakt�rban. Azt mondta, egy szobat�rs volt, aki egy�tt edzett veled. Megk�rdezte t�lem, hogy Hubbardnak volt-e valami politikai elfogults�ga, m�sk�l�nben mi�rt akarta volna �nk�nt v�llalni a saj�t K�lv�rosba helyez�s�t, fel�ldozva egy kiv�l� j�v�t? Mit gondolsz, f�n�k?

     Hubbard �gy �rezte, k�d n�vekszik az agy�n, nehezebb� t�ve a kopony�j�t; a gondolatai foly�konny� v�ltak, �gy nem tudott r�gvest �sszef�gg� mondatokat form�lni… t�l f�radt volt �gy tenni. Azt is �rezte, hogy tal�n zavarba kellett volna j�nnie. Sosem gondolta volna, hogy valaki felfedi ezt a r�szletet Tang Lan sz�m�ra. De a sz�gyenl�ss�g nem j�tt, �s � nem igaz�n szeretett hazudni. Ink�bb titokban tartott dolgokat, de ha egyszer megk�rdezt�k, csak v�laszolt.

     De mit v�laszoljon erre a k�rd�sre?

     A l�tom�sai sosem �lltak le. Nem kapta �ket olyan gyakran, de mind belev�s�d�tt az elm�j�be, �s egyiket sem tudta elfelejteni. M�g ha a m�lt n�h�ny r�szlete el is halv�nyult az eml�keiben, a l�tom�sai mindig �l�nkek maradtak.

     Megint el�rkezett egy olyan helyzethez, ahol meg kellett volna magyar�znia. De Tang Lan egy nagyon rossz m�dszert v�lasztott, hogy besz�dre b�rja. Hubbard megtanulta mag�t jobban kifejezni; csak az�ta sem szerette csin�lni. T�l macer�s volt. �s �gy, hogy az �ntudata ilyen k�d�s lett az alkoholt�l, �gy �rezte, a k�pess�ge, hogy szavakat form�ljon, visszafejl�d�tt. Ezenfel�l, nem akart besz�lni r�la. Mi a j� abban, ha r�g�dtak a m�lton, amikor m�r v�ge volt.

     M�gis, most, hogy Tang Lan megint megk�rdezte, nem tehetett r�la, de visszagondolt r�. Tal�n az alkoholnak m�gis volt rajta egy er�sebb hat�sa, v�g�l is. A v�delme lejjebb ereszkedett kiss�, �s az abb�l az id�b�l sz�rmaz� eml�kek villantak fel az elm�j�ben.

~�HxT�~

   - Meggy�gyult – mondta Hubbardnak a tan�ra, amikor a fi� visszat�rt az �denbe, hogy Tang Lanr�l k�rdezzen. Hubbard m�r a katonai b�zison lakott, neh�z edz�st k�vetett, de visszament a r�gi otthon�ba, hogy felkeresse a bar�tj�t. Nem engedt�k, hogy tal�lkozzon Tang Lannal, arra a bakt�riumra vagy mire hivatkozva. Csak a tan�rait k�rdezhette. – De a teste k�rosodott a sz�v�dm�nyekt�l. Nem alkalmas m�r r�, hogy a katonas�gra menjen. A K�lv�rosba lesz helyezve.

     A vil�g sz�trobbant Hubbard k�r�l. Lefagyott; a l�bai nehezek, a karjai b�n�k �s az elm�je �res lett. R�gt�n, hogy megkapta ezt a h�rt, d�b�rg� fejf�j�s sz�rt a hal�nt�k�ba. Manaps�g t�bbsz�r �s gyakrabban t�rt�nt; sosem volt ennyi fejf�j�sa ezel�tt. A szavakb�l is kifutott. Nem tudott mondani semmit. Csak t�vozott.

     Mire visszat�rt a katonai b�zisra, m�r visszanyerte a nyugalm�t, de m�g mindig �ssze volt zavarodva. Sosem sz�m�tott volna erre a fordulatra; v�rta, hogy a bar�tja meg�rkezzen, de hogy ne l�ssa �t soha t�bb� �let�ben elk�pzelhetetlennek t�nt.

     Aznap �jjel megint l�tom�sa volt. Ez a l�tom�s volt a leghosszabb, amit valaha �t�lt.

     Ebben egyed�l volt. Megint magas rang� tiszt volt. M�g t�bb plecsni vir�tott a mellkas�n, mint kor�bban. Egy eg�sz hadsereg �llt a h�ta m�g�tt.

     De Tang Lan nem volt ott. Nem tal�lta. Tal�n ez�ttal f�lig aludt, �s a l�tom�s �lomm� v�lt, mert ezel�tt az eset el�tt sosem mozgott a l�tom�saiban. Most Tang Lant kereste. Szembe n�zett a sereggel – szembe n�zni egy rossz kifejez�s volt, mert egyik katon�nak sem volt arca, �resek voltak, mint egy b�bu. M�gis, rendk�v�l hangosak voltak, �s elsz�d�tett�k. K�z�j�k nyomakodott, de ahogy m�lyebbre �s m�lyebbre ment, �rezte, hogy a t�meg a puszta m�ret�vel tartja vissza. Hubbard nem tudott t�bb� mozdulni, a dobh�rty�ja f�jt a zajokt�l, �s h�nyingere volt a sz�d�l�st�l.

     Megakadt az embert�meg k�zep�n, franatikusan forgatva a fej�t, pr�b�lva megtal�lni azt az egy alakot a seregben, de nem volt k�pes.

     Izzadts�gban �szva �bredt fel, a sz�ve kalap�lt, �s azon nyomban kipattant az �gyb�l. Majdnem elh�nyta mag�t.

     A szobat�rsa nagyon hangosan horkolt. Hubbard nem �bresztette fel a riadalm�val. Itt, a terepm�veleti oszt�lyn�l sokkal kem�nyebb volt az edz�s, mint az �denkertben. A fi� akkor se kelt volna fel, ha �gy�t robbantottak volna mellette a szob�jukban.

     Senki nem �ll�totta meg, hogy kimenjen, �s kitiszt�tsa a fej�t, illetve lenyugodjon. �tslisszolt az ellen�rz�pontokon �s j�r�r�k�n, �s rejtett j�ratokat �s sik�torokat haszn�lt, hogy k�rbej�rjon az alv� v�rosban.

     Hajnal volt, mire el�rte az �denkertet. A m�hkas-szer� �p�let majdnem �gy t�nt, mindj�rt eld�l; hatalmas �rny�kot vetett az utc�kra alatta. A nap csak az �p�let legtetej�re vil�g�tott; m�s h�zak �s a m�gneses p�lus �llt�k a f�ny �tj�t. Fagyaszt�an hideg volt az �rny�kokban. Hubbard m�g mindig a vizes �jjeli ruh�j�t �s nadr�gj�t viselte; a ruh�i f�jdalmasan jegess� v�ltak. A haja a nedves b�r�re tapadt. Eg�sz v�gig futott. Egy dologra volt csak j� ez: a migr�nje elhalv�nyult, ez�rt a gyomra sem akart t�bb� felfordulni. A hidegs�g hat�ssal volt a pulz�l� �rz�sre a hal�nt�k�ban, �s lenyugtatta.

     Az �let �pp csak kezdett fel�ledni. A gyerekek m�g aludtak, a tan�rok �s�tozva, f�l�lomban k�zel�tett�k meg a helyet. Mindenki megd�bbent, hogy l�tta, ahogy a bej�rathoz mas�rozott, �s ell�k�tt m�sokat, hogy bejusson. P�ran k�z�l�k egyb�l leszidt�k, de nem �rdekelte.

     Nem tal�lta a koll�giumi tan�rukat, sz�val csak egyenesen a hetedikre ment, a h�l�termekhez. Mivel a gyerekeket m�r elhelyezt�k az �j oszt�lyiakban, a r�gi szob�k m�g �resek voltak.

     A szob�jukban sok �gy volt. A kett� az ablak mellett volt az �v� �s Tang Lan�. Minden sokkal tiszt�bb �s �resebb volt most. A szoba egyetlen r�sze, ahol m�g b�rmilyen szem�lyes t�rgy maradt, Tang Lan �gya volt. L�that�an m�g nem t�rt vissza a hely�re.

     Hubbard �pp csak egy pillanatig volt csal�dott, miel�tt d�nt�sre jutott. Nem kellett sokat gondolkodnia rajta.

     Tal�lt egy kis dobozt a szekr�ny tetej�n; nem volt el�g mindennek, amit Tang Lan tal�n vinni akart, sz�val Hubbard a legfontosabbakat v�lasztotta. Azokat, amiket Tang Lan a legjobban szeretett. De azt�n, ahogy befejezte a pakol�st, egy m�sik gondolat ugrott el� az elm�j�ben.

     Eml�kezett, mikor a K�lv�ros �llapotair�l tanultak; az �lhet�si k�r�lm�nyek nem voltak nagyszer�ek, kev�s orvosi figyelmet kaptak az emberek, �s az �tel is kev�s �s szar volt. Ezt mondt�k az emberek. Ez nem lehet j� egy fiatal fi�nak, aki �pp csak meggy�gyult egy bakt�riumos fert�z�sb�l. Tang Lannak egy kicsit tov�bb kellett t�l�lnie…

     Miel�tt a n�v�rszob�ba mehetett volna n�mi vitamin�rt, a tan�ra belefutott a folyos�n.

   - Az isten szerelm�re, Hubbard! – ki�ltotta, egy gyors pillanatra �tsz�rva a fi� f�l�t a magas hangj�val. – Mi�rt vagy itt ilyen kora reggel? M�g mindig a pizsam�dban vagy? Egy�ltal�n kapt�l kil�p�si enged�lyt a katonai b�zisr�l?! Ha folytatod, hogy kim�szk�lsz a kij�r�si tilalom alatt, elveszted a… - A szidalmaz�s hirtelen abbamaradt, amikor a n� �szrevette a dobozt Hubbard kez�ben. Egy kis id�re megd�bbent, azt�n �gy t�nt, meg�rtett valamit. T�m�t v�ltott. – Oda akarod adni neki ezt a dobozt? Mindent bepakolt�l? – M�g a hangja is valamivel kedvesebb lett.

   - �n… akarok p�r vitamint. Vagy gy�gyszert – mondta Hubbard, miut�n a doboz tartalm�ra n�zett. – Tudna adni n�h�nyat?

   - Tudod, ezeket m�g mindig megkaphatja, ha… - A n� s�hajtott, �s f�lren�zett, �s Hubbard arra gondolt, hogy bizony�ra hazudott. – Felejtsd el, t�l j�l ismerlek. Ok�. Hadd l�ssam… gyere. – Visszas�t�lt, �s a n�v�rszob�ba vezette a fi�t. � legal�bb annyiszor j�rt ebben a szob�ban, mint az oszt�lytermekben, kisebb vagy k�zepes s�r�l�sek miatt. Sosem volt beteg vagy ker�lt s�lyos �llapotba, de gyakran szerzett s�r�l�seket, ami�rt t�l durv�n j�tszott vagy edzett a tornateremben.

     A tan�ra el�vett egy-k�t t�gelyt �s p�r csomag k�tszert a vitrinekb�l.

   - Ezeknek r�vid a lej�rati ideje. Senki nem eszi meg �ket. Mag�val viheti. Hm, tal�n ez is hasznos – morogta a n� az orra alatt, �s Hubbard csak �llt mellette, feltartva a dobozt, n�zve, ahogy a n� gy�gyszereket �s tasakokat dob�l bele.

   - Akarsz hagyni �zenetet?

     Hubbard lepillantott. A doboz most tele volt mindenf�le vitaminokkal �s gy�gyszeres levelekkel, befedve Tang Lan t�bbi holmij�t.

   - Nem.

     M�r volt egy �zenete sz�m�ra kor�bban, ami nem v�ltozott. „Ne halj meg.” Tang Lannak eml�keznie kellett r�. A fi� b�tor �s taktikus volt; t�bb� nem hagyta, hogy az �rz�sei �tvegy�k az uralmat az esze felett. Nem volt sz�ks�g b�tor�t�sra.

     Azonban v�ratlanul egy mondat t�nt fel Hubbard elm�j�ben egy r�gi besz�lget�sb�l. „…Nem lenne ott velem a F�n�k�m, �s nem tetszik az �tlet.” A bar�tja sokkal er�sebb lett, fizik�lisan �s ment�lisan is. Arra f�kusz�lt, hogy azz� a h�ss� v�ljon, aki akart lenni, �s a bel�t is kidolgozta, hogy a katonas�gra jusson. �t is lehetett volna f�n�knek nevezni… m�gis, az�ta a nap �ta m�g mindig Hubbard volt, akit vicceskedve �gy h�vott.

     Hubbard hirtelen megk�rd�jelezte, hogy helyes-e t�le, hogy nem hagyott �zenetet. De mit mondhatott volna Tang Lannak? Ha b�rmit is eml�tett volna a helyzetr�l, Tang Lan r�j�tt volna a sz�nd�kaira, �s megpr�b�lta volna meggy�zni, hogy meggondolja mag�t. Hubbard m�r elhat�rozta mag�t. Nem akart sz�ks�gtelen dr�m�t �s fesz�lts�get k�z�tt�k, am�g nem tal�lkoztak �jra. Tang Lannak mag�ra �s a k�lt�z�s�re kellett koncentr�lnia, mert ez m�g nem a v�g volt, �s ezt a fi� is tudta val�sz�n�leg.

     �gy alakult h�t. Tang Lan elment. Hubbard extrakem�nyen edzett aznap, az�rt, hogy meg�ll�tsa mag�t, hogy megpr�b�ljon a vas�t�llom�sra menni, �s n�zze, ahogy t�vozik. Ugyanazt a helyzetet eredm�nyezte volna vele, amelyet elker�lni pr�b�lt azzal, hogy nem k�sz�nt el. B�rhogyis, az elm�je nem tudott az edz�sre f�kusz�lni.

     Sz�ks�ge volt p�r napra, hogy �tgondolja a lehet�s�geit. Be kellett fejeznie az elz�rt k�pz�s�t, miel�tt b�rmilyen l�p�st tett; az edz�i t�l nagy figyelmet ford�tottak r� ezekben a napokban.

     El�sz�r elkezdte a K�lv�rosba j�r� k�zleked�s menetrendj�t tanulm�nyozni. Amikor alkalma ad�dott, kiment, hogy inform�ci�kat keressen, de nagyon sz�k�sen futotta erre a szabadidej�b�l. Egy p�r nappal k�s�bb r�j�tt, hogy ez nem lesz olyan egyszer�, mint az els� kijut�sa a vadonba; kimenni egy dolog volt, de hogy ott maradhasson a K�lv�rosban, ahhoz sokkal t�bb el�k�sz�letre volt sz�ks�g.

     M�sodszor pr�b�lt tal�lni b�rmilyen t�rv�nyes m�dszert, amivel �thelyezhett�k a K�lv�rosba. Az egy�rtelm�t lesz�m�tva, amikor az �denkert osztotta el a gyerekeket, nem volt sok v�laszt�si lehet�s�ge.

     N�h�ny munka engedte volna, hogy a K�lv�rosba menjen. V�laszthatta volna a V�rosv�delmi Hivatal �tj�t a sereg helyett. De t�l magas pontsz�mokat �rt el a fizikai �rt�kel�seken. M�g a katonai b�zison is folytat�dott az, hogy az embereket a k�pess�geik alapj�n osztott�k sz�t. Voltak magasabb rang� munk�k, �s a V�rosv�delmi Hivatal volt a legalacsonyabb. Az emberek, akik ide jelentkeztek, nem is maradtak a katonai b�zison olyan sok�ig, mint azok, akik a sereg szolg�lata mellett d�nt�ttek.

     �s ett�l f�ggetlen�l, meg kellett volna v�rnia, m�g v�ge lett volna a k�pz�s�nek, �s hivatalosan is tisztt� v�lt volna. T�l sok id�t vett volna ig�nybe eljutni od�ig.

     �gy csak egy utols� lehet�s�ge akadt. Nem volt leg�lis m�dszer, �s sok kock�zatot jelentett sz�m�ra, de nem volt m�s v�laszt�sa.

     Megszegni a szab�lyokat, �s letart�ztattatni mag�t.

     Nem lehetett t�l nemt�r�d�m ezzel kapcsolatban. A t�k�letes b�nt�nyt kellett v�lasztania; m�sk�l�nben t�l kicsi vagy t�l s�lyos b�ntet�st kaphatott volna.

     Kisz�kni a napi rutinj�v� v�lt. Az els�, f�nyes nappali kil�g�sa ut�n csak leszidt�k, sz�val t�bb ilyen alkalmat akart �sszegy�jteni. Csak az �t�dik ut�n kapott figyelmeztet�st, �s csak a nyolcadik ut�n kapott plusz edz�si id�t b�ntet�sk�pp.

     A kilencedik alkalommal a csapattiszt kapta el szem�lyesen. � volt a barakk kapit�nya, ahol Hubbard �lt, �s az egyik f� edz�j�k. Ian kapit�nynak h�vt�k.

   - Hubbard, pontosan mit gondolsz, mit m�velsz? – k�rdezte, m�g a fi� el�tte �llt, egy m�sik katon�nak k�sz�nhet�en a h�ta m�g� szor�tott karokkal. A f�rfi arca durva �s szigor� volt, �s sosem mutatott mosolyt. A szem�ld�ke �sszer�ncol�dott, �s a bajsza remegett, ahogy hideg p�r�t p�f�kelt kettej�k k�z�. – Nem vagy tiszt�ban vele, mik lesznek a k�vetkezm�nyei, ha folytatod a tr�kk�z�seidet? Egy katona nem csak fizikai aspektus�ban hat�rozott, de fegyelmezetts�gben is. Azt hiszed, vicces, hogy megszeged a szab�lyainkat? Azt gondolod, hogy m�g mindig az �denben vagy, ahol a tan�raid eln�zt�k a viselked�sedet? Egy csom� dics�retet hallottam r�lad, de az ut�bbi p�r h�tben �gy l�tszik, elvesztetted a f�kuszt a j�v�dr�l, m�g az edz�seidet is kihagytad. Ha van valami, amit el akarsz mondani nekem, akkor itt az ideje.

     Hubbard csendben maradt a fak�, ez�st napf�ny alatt, �s len�zett. Nem szerette a hazugs�gokat. De hasznos volna elmondani az igazat? Tal�n, ha ennek eredm�nyek�pp meger�s�ten�k a katonai lak�telep ter�let�nek v�delm�t, �s � t�bb b�ntet�st kaphatna. Azonban nem tudta ir�ny�tani ezeknek a b�ntet�seknek a milyens�g�t, �s nem volt fogalma r�la, hogy csak bez�rn�k, vagy ehelyett egy m�sik egys�ghez k�lden�k…

   - Nem akarok itt lenni t�bb�. �t lehetne helyezni a K�lv�rosba?

     H� maradt mag�hoz.

     Ian kapit�ny j� sok�ig nem jutott sz�hoz, miel�tt elkezdte megemelni a hangerej�t, �s kiab�lni vele. A „te h�l�tlan k�ly�k”-t�l �s „a tan�raid t�ls�gosan elk�nyeztettek, ez�rt ment el az eszed”-t�l a „b�rt�nbe fogsz ker�lni”, mindenf�le k�romkod�s �s �tkoz�d�s el�ker�lt, amit Hubbard csak kiv�rt, csendesen szenvedve. Egyik kijelent�s se jelentett sz�m�ra semmit, de nem tetszett neki a kiab�l�st. Azt�n az edz�je megfenyegette, hogy ha megint elk�vet valamit „kegyelem n�lk�l lesz megb�ntetve”. Aznap nem kapott vacsor�t.

     Hubbardnak megannyi kir�ndul�sa volt a f�rfi irod�j�ba ezut�n, olyan sok, hogy majdnem otthon �rezte mag�t, amikor oda ment. Ugyanakkor azonban kezdte meg�rteni, hogy ez a m�dszer nem m�k�d�tt j�l. A kapit�ny�nak nem �llt sz�nd�k�ban megadni azt a kegyetlen b�ntet�st, amit meg�g�rt. Hubbardot csak leszidt�k, �tkozt�k, elk�ldt�k, bez�rt�k, vagy nem kapott enni egy napig. Elkezdte �rezni ennek a folyamatnak a lass�s�g�t. Nem volt el�g hat�kony.

     �gy azt�n kipr�b�lt komolyabb b�nt�nyeket, hogy el�rje a v�gyott hat�st.

     Harcot kezdem�nyezett egy m�sik gyerekkel a barakkban. K�nny� volt: t�bb ut�l�ja volt, mint im�d�ja, figyelembe v�ve az �tlagon fel�li fizik�lis �s ment�lis k�pess�geit, �s a hi�nyoss�gait besz�d tekintet�ben. Hasonl� volt, mint az �denkertben, de a katonai b�zison az emberek nem fogt�k vissza magukat t�l j�l. Jelenetet rendezett, ami jobban alakult, mint elk�pzelte. Nemcsak �, hanem egy tucat m�sik fiatal gyakornok is el� lett �ll�tva.

     Egy h�t elz�r�st kapott.

     Azt�n, bet�rt Ian kapit�ny irod�j�ba.

     Ez is egy hideg, t�li nap volt, gyenge f�ny ragyogott �t a vastag felh�k�n, amikor megtette. Tang Lan m�r h�rom h�napja a K�lv�rosban �lt. Ha ez nem m�k�dik, Hubbardnak vesz�lyesebb ter�letekre kell eveznie, mint p�ld�ul megt�madni egy magasrang� tisztet. Nem mert erre gondolni mostan�ig. Nem volt kellemes gondolat a sz�m�ra.

     M�r alaposan megfigyelte az irod�t. Tudta, ki k�pes kinyitni az ajt�t, tudta, h�nyszor takar�tj�k a takar�t�k, �s tudta a kapit�nya beoszt�s�t is – csak az�rt kapott egy hetes elz�r�st az utols� l�zad�sa ut�n, mert Ian kapit�ny jelenleg kint tart�zkodott a vadonban.

     Ha nem t�vedett, a kapit�nynak pont ezen a napon kellett vissza�rnie. A sz�ken �lt, �s csak v�rt. �szrevette, hogy a sz�m�t�g�p be van kapcsolva, amit furcs�nak tal�lt. A kapit�ny m�r visszat�rt volna?

     Hossz� ideig ellen�llt a k�v�ncsis�gnak. Azt�n r�j�tt, hogy tal�n jobb v�geredm�nyt kap, ha feln�z a sz�m�t�g�pre. Mintha csak k�mkedni akart volna a kapit�ny munkater�let�n.

     Bele�lt a kapit�ny sz�k�be, �s elkezdett kutakodni a masin�n. Haszn�lt sz�m�t�g�pet kor�bban az �r�in, de csak tanul�sra, vagy j�t�kokat j�tszani rajta, �s sosem kellett beg�pelnie jelsz�t, hogy hozz�f�rjen a f�jlokhoz vagy mapp�khoz. Ahogy az asztalon k�ny�k�lt, az �ll�t a tenyer�ben t�masztva, a lehet�s�geit m�rlegelte, ahogy az �res sz�vegdobozt n�zte a felugr� ablakban. Azt�n f�lrepillantott: az asztalra tette az ellopott szem�lyi k�rty�t. Egy m�sik csapattiszthez tartozott, aki Ian kapit�nyt helyettes�tette a t�voll�t�ben. Neki volt bel�p�se a szob�ba a k�rty�j�val, sz�val Hubbard haszn�lhatta, hogy besurranjon – �s persze sz�nd�k�ban �llt visszaszolg�ltatni a jogos tulajdonos�nak…

     Azonban, ahogy beg�pelte a szem�lyi sz�mot a jelszavas dobozba, elutas�tott�k. Nem volt meglep�. A kapit�ny bizony�ra fontos vagy szem�lyes inform�ci�kat t�rolt ezen a sz�m�t�g�pen.

     Akkor is megpr�b�lta �jra m�s sz�mkombin�ci�kkal, m�gnem harmadszor is elutas�tott�k, �s eltiltott�k a t�bbsz�ri pr�b�lkoz�sokt�l.

     R�gt�n ezut�n Ian kapit�ny meg�rkezett. Nem volt egyed�l, �s mindenki futva j�tt. Majdnem �gy estek �t a k�sz�b�n, annyira igyekeztek bel�pni a szob�ba, el�r�ntott fegyverekkel, k�szen a harcra.

     Amikor a kapit�ny l�tta Hubbardot az �r�asztal�n�l �lni, az arca els�padt; azt�n egy p�r m�sodperccel k�s�bb olyan v�r�s lett, hogy f�l� volt, hogy felrobban. A katon�k �sszezavarodtak, ahogy megl�tt�k ott a gyereket, �s tov�bbi parancsokra v�rtak, leeresztve a fegyver�ket, de egy hossz� pillanatig minden megfagyott.

   - Takarodjatok – mondta a f�rfi �sszeszor�tott fogakkal. M�g a szeme is bev�rzett.

     A katon�k hezit�lva n�ztek egym�sra a h�ta m�g�tt, de nem volt hatalmuk a kapit�ny d�nt�se felett. � �s Hubbard egyed�l maradtak; egy �r�lten d�h�s f�rfi �s egy nyugodt �s makacs fi�. A csend m�ly volt, de Hubbard nem ijedt meg, csak ahogy szinte soha nem ijedt meg semmit�l.

     Ian kapit�ny hirtelen megmozdult; az asztal�hoz mas�rozott, �s meg�llt el�tte, Hubbard f�l� tornyosulva az �rny�k�val.

   - �pp most inform�ltak a harcr�l, amibe belekeveredt�l. – A hangja remegett, ahogy pr�b�lta visszafogni a m�rg�t, de Hubbard tudta, hogy megint kiab�lni fog. – Alig vonszoltam vissza a seggem a b�zisra, �s �gy �dv�z�lsz? – Ahogy a fi� megj�solta, a f�rfi elkezdett ord�tani. – Mi a faszt k�pzelsz?! Komolyan elt�k�lted, hogy t�nkre teszed az �letemet?! Nem tudtad, hogy a viselked�sed hat�ssal van az egys�gem min�s�t�s�re �s h�rnev�re, �s h�tr�nyos hat�ssal lesz az edz�i k�pes�t�semre?! Ha nem �rdekel a saj�t j�v�d, abbahagyn�d, hogy b�ntet�st hozol m�sok fej�re? Most meg bet�rt�l az irod�mba �s a sz�m�t�g�pemre, �s azt hitted, nem veszem �szre?!

     Annak ellen�re, hogy felk�sz�lt r�, a zaj megint �tsz�rta a fej�t f�lt�l f�lig, azonnal sz�d�l�st okozva neki, amelynek elnyom�s�hoz minden erej�t felhaszn�lta. �tlete sem volt, mi�rt volt a hall�sa ilyen �rz�keny, ami�ta a seregbe l�pett, de m�r belef�radt; a f�l�re akarta helyezni a kez�t, ahogy a m�ltban csin�lta. Nem ez volt az els� alkalom, hogy probl�ma volt a f�l�vel, de ez a k�l�n�s �llapot �vekre elt�nt, eg�szen mostan�ig. Elviselhetetlenebb volt, mint valaha. Id�r�l id�re egyszer�en nem b�rta a zajokat. Ak�rhogy is, nem akart tiszteletlen lenni, �gy csak a saj�t fels�j�nek sz�l�be markolt er�sen.

     Ezenfel�l, most, mikor meg�rtette a hangos szavakat, �s a tetteit �gy v�gt�k vissza az arc�ba… a fizikai szenved�s mellett megb�n�st is �rzett. Azt gondolta, tudom�sa volt a k�vetkezm�nyekr�l, de nem igaz�n akart gondot okozni m�soknak – nem ilyen szinten, csak annyira, hogy a katonas�g �thelyezze �t.

   - Ha a K�lv�rosba k�ld�tt volna, nem hozn�k b�ntet�st m�sok fej�re – v�dte meg mag�t, mert �gy �rezte, meg kell, de ez semmi esetre sem cs�kkentette a felel�ss�g�t.

     A szavak megakadtak a kapit�ny tork�n, �s a szeme elkerekedett. A b�re m�g mindig el�g v�r�s volt, de �gy l�tszott, Hubbard v�lasz�b�l r�j�tt valamire. Lyukat v�jt a fi� arc�ba a tekintet�vel t�bb m�sodpercen kereszt�l, miel�tt �jra megsz�lalt, szerencs�re ez�ttal nem emelve a hanger�t.

   - Nem �rtem. Mi�rt akarsz ennyire kimenni? Valaki megb�ntott? Olyan szorgalmas volt�l az elej�n. Mi�rt akarsz mindent fel�ldozni?

   - �n csak a K�lv�rosban akarok �lni.

     Ian kapit�ny hitetlenkedve n�zett r� egy �jabb hossz� ideig, miel�tt lehunyta a szem�t, �s megmassz�rozta a hal�nt�k�t.

   - Pr�b�ltam olyan eln�z� lenni veled, amilyen csak tudtam. De ha folytatod ezt, az ir�ny�t�s kics�szik a kezemb�l, �s nem lesz hatalmam az �gyed felett. Ha ilyen nagyon ki akarsz menni, v�ltoztassunk taktik�t. Ne kock�ztasd az �leted.

   - Mit tehetek? – k�rdezte azonnal Hubbard, fokozatosan fel�lemelkedve a neh�zs�gein. D�bbenetet �rzett. Sosem gondolta, hogy ez a szigor� ember ilyesf�le dolgokat mondana azut�n, amiket a fi� elk�vetett. Amikor a katona az oldal�ra s�t�lt, � fel�llt, hogy a tulajdonos�nak adja a sz�ket, �s helyet cser�ltek. Amikor a f�rfi egy nagy, m�ly s�hajjal le�lt, feln�zett r�.

   - B�zd ide. Besz�lni fogok emberekkel, �s n�zz�k, hogy engedik-e neked, hogy elmenj. De ha csak egyszer is megint megszeged a szab�lyokat, miel�tt sikerrel j�runk, agyonverlek.

     Hubbardnak nem volt egyebe, mint egy sz�vb�l j�v� k�sz�net. Majdnem t�ls�gosan is el�rz�keny�lt; abban a pillanatban j�tt r�, milyen stresszes volt emiatt a dolog miatt. Igaz�n nem szerette a cselekedeteit. De a makacss�ga legal�bb v�gre el�rte a csapatedz�j�t, sz�val minden m�sodperc meg�rte. J� �rz�s volt, hogy elengedhette ezt az illeg�lis m�dszert, �s megpr�b�lhatott kijutni kapcsolatokon kereszt�l.

     Azonban meggy�zni embereket nem volt egyszer� feladat. Az edz�je besz�lt a f�n�k�vel, aki besz�lt egy m�sik f�n�kkel, �s �gy tov�bb, m�g az �gy bele nem ker�lt egy alt�bornagy kez�be. � volt a legnagyobb akad�ly: hallani sem akart Hubbard k�ny�rg�s�r�l.

     M�r �t h�nap telt el, ami�ta Tang Lan elment. Hubbard nem volt a legtehets�gesebb a t�rsadalmi tev�kenys�gekben, sz�val a kapit�ny igaz�n megsajn�lta. Seg�tett neki el��llni egy jobban meg�rt k�relemmel, hogy meggy�zz�k az alt�bornagyot. Megint megpr�b�lt�k, de sikertelen�l. Azt�n megint egy �jabb m�dszerrel – megveszteget�ssel – azt�n pr�b�ltak t�bb embert belevonni az �gybe; olyanokat, akik j� kapcsolatot �poltak az alt�bornaggyal, sz�val elhinthettek egy-k�t sz�t az �rdek�ben.

     Mindez t�l sok k�szk�d�sbe ker�lt. T�bb mint f�l �v telt el, �s � a F�v�rosban ragadt. Az alt�bornagy legal�bb olyan makacs volt, mint �. Hubbard f�radtabbnak �rezte mag�t, mint �ltal�ban, mivel az �llapota sem javult, �s ez csak minden nehezebb� tett sz�m�ra, hogy elviselje. Elvesztette a t�relm�t. A tiszt val�sz�n�leg azt gondolta, hogy Hubbard csak megijedt az edz�s mennyis�g�t�l, a m�r ismer�s „hozz�szoksz majd a helyhez”, „az edz�s csak az elej�n neh�z” �s „csak tal�lj p�r bar�tot” v�laszokkal felelt. Mozd�thatatlan volt, mint egy hegy.

     Hubbardnak t�nyleg nem �llt sz�nd�k�ban folytatnia a katonai k�pz�s�t. Nem volt �rdekelt �j bar�tokban; csak az �rdekelte, hogy megtal�lja Tang Lant, miel�tt a fi� elhal�lozna a K�lv�ros �ltal felaj�nlott szar kaj�t�l.

     Elege lett. Egy nap egyszer�en elment az alt�bornagy irod�j�hoz, �s v�rt, am�g nem l�thatta. A tiszt val�sz�n�leg tudta, hogy Hubbard megint megpr�b�lja meggy�zni – a f�rfi m�g csak be se h�vta a fi�t az irod�ba. Csak kil�pett az ajt�n, �s megl�tva Hubbardot ott, a sz�ken v�rakozva, azt mondta:

   - Nem, �s ez az utols� v�laszom.

El�z�

K�vetkez�

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.