A barlang s�t�t volt �s nedves, egyed�l a gyeng�n fluoreszk�l� n�v�nyek biztos�tottak n�mi f�nyt. �sszefon�dott ind�k kapaszkodtak a sziklafalra. M�lyz�ldek, lil�k �s tintafeket�k, olyanok voltak, mintha k�gy�k gubancol�dtak volna csom�kba. Egy fekete rovar a hat merev sz�rny�val �s h�rom sz�v�szerv�vel kacskaring�s �vben rep�lve z�gott be a barlangba.

     A k�vetkez� m�sodpercben egy massz�v, s�t�tlila kin�vel�s t�nt fel az �sszekapaszkod� ind�k k�zt, �s hirtelen mozdulattal ny�lt kett�, ak�r egy sz�j, miel�tt �sszecsap�dott volna a rep�l� rovar k�r�l. Az ind�k fokozatosan vonaglani kezdtek, �s az a r�sz, ami az im�nt kit�remkedett, elkezdett apr�nk�nt visszah�z�dni, v�g�l teljesen visszat�rt az eredeti �llapot�ba.

     A barlangban sz�rnycsapkod�s zaja hallatszott. Egy ny�lkacsepp hullott le a mennyezetr�l, �ttetsz� sz�lakat h�zva mag�val, �s r�plottyant az alatta l�v�, ragad�s moh�ra. A moha finoman mocorogni kezdett, �s a csillog� ny�lkacsepp elt�nt a f�ldben, mintha pillanatok alatt besz�v�dott volna.

     A sarokban, amit egy foszforeszk�l�, z�ld moha vil�g�tott meg, mozg�s t�madt, a k�vek �s a f�ld reped�seib�l feh�r hull�m t�rt el�re, betakarva egy nagy ter�letet. Egy h�feh�r gombateny�szet volt. N�tt, sz�tterjedt, �s sz�zmilli�nyi ind�t eresztett, azt�n a barlang k�zepe fel� araszolt, �sszegy�lve, �sszeforrva, �s megny�lt, hogy egy alakot form�ljon. Egyetlen l�b l�pett a vastag �s t�r�keny moh�ra, beles�ppedve, hogy csup�n a h�feh�r boka l�tsz�dott.

     An Zhe a bok�j�t n�zte. Hab�r ezt az emberi testet csontv�z, izmok, v�red�nyek alkott�k, �s voltak �z�letei is, nem volt igaz�n hajl�kony, k�sz�nhet�en az emberi v�z korl�tainak. Szarur�teg form�lt g�mb�lyded �s �tl�tsz� k�rm�ket; ezek voltak cs�kev�nyes maradv�nyai az eredetileg besti�lis karmoknak.

     Felemelte a l�b�t, �s l�pett egyet el�re. A nedves, ruganyos moha lelapult a talpa alatt, majd ahogy a l�b elt�nt, ism�t �sszegy�ltek, mint �gaskod� f�ldigiliszt�k.

     Ez�ttal valami m�sra l�pett – egy emberi karcsontra. An Zhe a csontv�zra n�zett a halv�ny f�nyben. M�r tany�t vertek a csont m�ly�n a gomb�k �s ind�k. M�lyz�ld vessz�k fogt�k k�zre a cs�p�- �s l�bcsontokat, m�g a bord�kon vir�gszer�, sz�nes kalapocsk�k n�ttek. Vil�g�t� gomb�k t�rtek el� a szemg�dr�kb�l �s a ritka fogak k�z�l. Az �ltaluk kibocs�tott z�ld dereng�s olyan volt, mint a fut�homok, teljesen elmos�dott a p�r�s barlangban.

     An Zhe hosszasan b�multa. V�g�l lehajolt, hogy felvegye az �llati b�rb�l k�sz�lt h�tizs�kot, ami a csontv�z mellett fek�dt. A t�ska tartalm�t nem tette t�nkre a nedvess�g. Volt benne p�r ruh�zati cikk, emberi �lelem �s v�z, �s egy f�lteny�rnyi, k�k elektronikus chip, amelybe egy sornyi sz�m volt nyomtatva: 3261170514.

     H�rom napja ez a csontv�z m�g egy �l� emberhez tartozott.

     - 3261170514. – A fiatal ember hangja rekedt �s szakadoz� volt, ahogy a z�ld f�ny gyeng�n megfestette arc�nak kont�rjait. – A szem�lyi sz�mom. Ez a szem�lyi k�rty�m, �s csak ezzel van es�lyem visszajutni az emberi b�zisra.

     - Tudok seg�teni, hogy visszajuss oda? – k�rdezte An Zhe.

     Az ember mosolygott, �s jobb kez�nek ujjai az oldal�hoz hullottak. A chip kibukfencezett a kez�b�l, �s elt�nt az egyenetlen moh�ban. Ahogy a szikl�knak d�lt, felemelte a fej�t, �s a bal kez�t a mellkas�ra nyomta, amelyen egy hatalmas seb ny�lt. S�padt csontdarabok sz�rt�k �t a mellkas�t a h�ta fel�l, a k�r�l�tt�k l�v� b�r m�r begennyesedett. Egy r�sze sz�rke volt, bolyhos h�s fedte a csontszil�nkok felsz�n�t, m�g a t�bbi r�sz feket�s-z�ld sz�n�rnyalatot vett fel, �s folyamatosan s�t�t folyad�k cs�p�g�tt bel�le, a l�gz�s�nek �tem�re.

     Miut�n vett p�r l�legzetet, l�gyan folytatta:

     - �n m�r nem t�rhetek vissza t�bb�, gomb�cska.

     A fels�je teljesen �tsz�nez�d�tt, a b�re s�padt, az ajka repedezett, �s a teste szab�lytalan id�k�z�nk�nt remegett meg. An Zhe csak n�zett r�, nem tudva, mit mondhatna. V�g�l csak a fiatal ember nev�t motyogta:

     - An Ze?

     - M�r az emberi nyelvet is megtanultad. – Az ember a saj�t test�re n�zett. A gennyen �s v�ren k�v�l h�feh�r hifa is bor�totta, mely An Zhe test�b�l sz�rmazott. A hif�k v�gigk�gy�ztak An Ze tagjain �s fels�test�n, biztons�gosan tapadva a sebeihez. A gomba eredeti sz�nd�ka az volt, hogy el�ll�tsa a v�rz�st, ugyanakkor a hif�k �szt�n�sen besz�vt�k �s megem�sztett�k a frissen kifolydog�l� v�rt.

     - Sok mindent tanult�l mind�ssze abb�l, hogy megetted a g�njeimet, huh? A fert�z�s m�rt�ke itt val�ban nagyon magas – mondta az ember.

     A tud�s �sszet�rt darabk�i ker�ltek a felsz�nre An Zhe elm�j�ben. Mind�ssze �t m�sodperc hossza alatt meg�rtette, hogy a fert�z�s m�rt�ke a g�nek �talakul�s�nak gyorsas�g�ra utal. Most emberi g�nek sz�v�dtak a test�be, An Ze v�r�vel egy�tt.

     - Tal�n… miut�n meghaltam, �s te teljesen bekebelezt�l engem… m�g t�bb mindenre teszel szert. – An Ze a barlang mennyezet�re n�zett, mosoly r�ngat�zott a sz�ja sark�ban. – �gy l�tszik, tettem valami jelent�s�gteljest, b�r nem tudom, hogy ez sz�modra j� vagy rossz lesz-e.

     An�lk�l, hogy egy sz�t is sz�lt volna, An Zhe teste An Ze fel� lend�lt. Az �jonnan n�vesztett emberi karj�val mag�hoz �lelte An Ze v�ll�t, �s megannyi hifa hatolt el�re, �s gy�lt fel An Ze mellett, hogy megt�massza megereszkedett test�t.

     Az egyetlen hang a csendes barlangban a haldokl� ember kapkod� l�legzete volt. Hossz� id� eltelt�vel, An Ze ism�t megsz�lalt.

     - Olyasvalaki vagyok, akinek az �lete nem jelentett semmit. Semmif�le kimagasl� tehets�gem nincs, �gyhogy teljesen norm�lis, hogy magamra hagytak. Igaz�b�l boldog vagyok, hogy nem kell visszamennem az emberi b�zisra. Csak�gy, mint a vadonban, mindk�t helyen… azok �lik t�l, akiknek van �rt�k�k. M�r r�g�ta meg akartam halni. Csup�n nem gondoltam, hogy a hal�lom el�tt tal�lkozni fogok egy olyan gyeng�d l�nnyel, mint amilyen te vagy, gomb�cska.

     An Zhe nem �rtette az olyan szavakat, mint „�rt�k” �s „meghalni”. Azt a kifejez�st kapta el megint, hogy „emberi b�zis”. Ahogy odahajolt An Ze v�ll�hoz, ezt mondta:

     - El szeretn�k menni az emberek b�zis�hoz.

     - Mi�rt? – k�rdezte An Ze.

     An Zhe megemelte a bal karj�t, �s az ujjaival gesztikul�lt, mintha meg akart volna ragadni valamit a leveg�ben, csak �pp nem fogott semmit. Olyan volt, mint a teste. A teste �res volt. Egy hatalmas semmi t�tongott a legbels�bb m�lys�g�ben, lehetetlen�l arra, hogy megt�lts�k vagy begy�gy�ts�k, �s nyom�ban a v�gtelen �ress�g �s a p�nik kapaszkodott bel�, nap nap ut�n. Kiv�logatva az emberi nyelv szavait, lassan kimondta:

     - Elvesztettem… a sp�r�mat.

     - Sp�ra?

     - A… magomat. – Nem tudta, hogyan magyar�zza el.

     Minden gomb�nak volt sp�r�ja az �lete sor�n. N�h�nynak megsz�ml�lhatatlanul sok, n�h�nynak viszont csak egyetlen egy. A sp�ra a gomba magja volt. A r�tegek k�z�l n�tt ki, a sz�l �ltal megannyi ir�nyba oszt�dva a dzsungelben, gy�keret eresztett, b�rhol is �rjen f�ldet, �s �j gomb�v� v�lt. Azt�n ez a gomba is feln�tt lassan, �s saj�t sp�r�ja lett. Felnevelni a sp�r�j�t, am�g kifejl�dik – ez volt a gomba �let�nek legf�bb k�ldet�se, azonban � elvesztette a saj�tj�t, mikor az m�g messze j�rt a kifejletts�gt�l.

     An Ze lassan odaford�totta a fej�t, �s An Zhe hallotta, ahogy kattantak a csontjai, mintha valami �sdi emberi masin�ria lett volna.

     - Ne menj oda. – Az ember rekedt szavai felgyorsultak. – Meghalsz.

     - Meghalni? – ism�telte a sz�t An Zhe.

     - Csak emberek l�phetnek az emberi b�zisra. Nem leszel k�pes elb�jni a B�r�k tekintete el�l. – An Ze k�h�g�tt p�rat, majd vett egy f�radt l�legzetet. – Ne menj… gomb�cska.

     - �n… - An Zhe �sszezavarodott.

     Az ember egy v�ratlan mozdulattal er�sen r�markolt An Zhe hif�ira, �s gyors l�legzete m�g kapkod�bb lett.

     - Figyelj r�m! – Miut�n hevesen r�ngott �s kapkodott a leveg� ut�n, An Ze lassan lehunyta a szem�t. Nagyon gyenge hangon sz�lalt meg. – Semmi t�mad� er�d nincs, vagy b�rmi, amivel megv�dheted magad. Te csak… egy kicsiny gomb�cska vagy.

     Olykor An Zhe m�lyen megb�nta, hogy elmondta An Ze-nek a v�gy�t, miszerint az emberi b�zisra akar menni. Ha nem tette volna, An Ze nem t�lt�tte volna az utols� perceit azzal, hogy elijessze. Esetleg meghallgathatott volna egy t�rt�netet An Ze-t�l, vagy elvihette volna �t ebb�l a s�t�t barlangb�l, hogy vessen egy utols� pillant�st az �gen ingadoz� Auror�ra. De An Ze szeme nem ny�lt ki t�bb�.

     A r�pke eml�k elp�rolgott, pont �gy, ahogy An Ze �lete is hirtelen elp�rolgott err�l a vil�gr�l. Csak az An Zhe el�tt fekv�, h�feh�r csontv�z maradt bel�le. De � k�nytelen volt megtagadni An Ze utols� k�v�ns�g�t. Lassan kinyitotta egyik kez�nek ujjait.

     Egy rezes, f�mb�l k�sz�lt, henger alak� t�lt�nyh�vely pihent csendesen a finom b�r�n, a tenyere s�padt vonalk�in. Nagyon neh�z volt, �s valamif�le �rthetetlen, de egy�rtelm�en szokatlan bar�zd�kat viselt a felsz�n�n. Azon a helyen tal�lta, ahol elvesztette a sp�r�j�t, �s az�ta k�ptelen volt t�le megszabadulni.

     Feltehet�leg, ha csak egy a t�zezerhez az es�lye is, hogy megtal�lhatja m�g a sp�r�j�t, akkor ennek az egy a t�zezerhez es�lynek k�ze van ehhez a t�lt�nyh�velyhez, ehhez az emberi kre�lm�nyhoz.

     Egy gyenge s�hajjal tette a h�velyt a b�rt�sk�ba, amit An Ze hagyott h�tra, azt�n lehajolt, �s felvette a ruh�kat, amiket An Ze egykor hordott: egy vil�gossz�rke, v�rrel szennyezett, hossz� ujj� inget, kem�nyebb, fekete munkaruh�t, �s fekete b�rcsizm�kat. Mindezek ut�n a barlang bej�rata fel� vette az ir�nyt. Ahogy s�t�lt, a kiss� megereszkedett ruhadarabok a b�r�t s�rolt�k, �s apr�, elektromos impulzusok haladtak v�gig a b�re alatt megb�j� idegrendszeren �t a belsej�ig. An Zhe, aki els� alkalommal viselt emberi form�t, abszol�t nem volt ehhez hozz�szokva, �s a szem�ld�k�t r�ncolva t�rte fel a laza ingujjat.

     A hossz�, kanyarg�s barlang falai ment�n felgy�leml� ind�k tolakodtak egym�ssal, de amikor An Zhe elhaladt mellett�k, hull�mokban h�z�dtak vissza, �s lapultak a barlang mennyezet�re. H�rom kanyarral k�s�bb p�raterhes sz�l f�jt befel�. A gomba f�lretolta a bej�rat el�tt lengedez�, fonnyadt ind�kat, �s v�gtelenbe ny�l�, hatalmas gombamez� t�rult el�, a saj�t fajt�ja, ameddig a szem ell�tott. �gy t�nt, eg�szen az �gig �rtek, �s minden csendes �s zavartalan volt. A gomb�k kalapjai k�zt gyenge f�ny sz�r�d�tt be, �s a sz�rk�s �gbolt ill�kony, z�ld sz�nben csillant meg. An Zhe es�, k�d, k�gy�mocs�r �s rothad� n�v�nyek szag�t �rezte.

     M�g este volt. Le�lt a barlang bej�rat�hoz legk�zelebbi, sz�rke gomba kalapja al�, �s kivett egy s�rga t�rk�pet a h�tizs�kj�b�l. A t�rk�p sz�nblokkokkal volt telezs�folva, k�l�nb�z� �rnyalatokban, ami a vesz�lyes z�n�k s�lyoss�g�t voltak hivatottak jelezni. An Ze egyszer megmutatta neki, hol helyezkedett el a barlang nagyj�b�l. Az volt a legs�t�tebb r�sz az eg�sz t�rk�pen, ami azt jelentette, hogy ez a r�gi� hatcsillagos vesz�lyess�gi �s fert�z�tts�gi szinttel b�szk�lkedhetett, �s Abyssnak h�vt�k. A t�rk�pen az Abysshoz tartoz� ter�leteket megannyi k�l�n�s szimb�lummal is megjel�lt�k, �gyhogy An Zhe egyenk�nt �tvizsg�lta �ket a t�rk�p jobb als� sark�ban felt�ntetett jelmagyar�zat alapj�n. A jel�l�sek azt jelentett�k, hogy az Abyss ter�let�n bel�l elsz�rtan k�l�nb�z� s�r�s�g� a gomb�k n�veked�se, a kannib�l ind�k, kannib�l cserj�k, egyszer� eml�s sz�rnyetegek, hibrid eml�s sz�rnyetegek, �ltal�nos h�ll� sz�rnyetegek, m�rgez� h�ll� sz�rnyetegek, sz�rnyas sz�rnyetegek, k�t�lt� sz�rnyetegek, hibrid polimorf sz�rnyetegek, emberszer� sz�rnyetegek… �s eff�l�k jelenl�te. Ugyanakkor, az Abysson bel�l rengeteg geogr�fiai jelens�g is megb�jt, mint a kanyonok, dombok, hegyek, elhagyatott emberi v�rosok, �s az utak maradv�nyai.

     A t�rk�p tetej�n voltak az �szaki ter�letek, �s An Zhe tekintete felv�ndorolt oda. Ennek a sz�npomp�s t�rk�pnek a jobb fels� sark�ban volt egy tiszta, feh�r ter�let, �l�nkv�r�s csillaggal jel�lve, �s a helys�g neve ott vir�tott a csillagt�l jobbra: �szaki B�zis.

     A z�ld f�nyek az �gen �l�nkebb f�nnyel kezdtek izzani, ahogy a h�tter�k fokr�l fokra egyre s�t�tebb lett, m�g el nem �rte a koromfekete �llapotot. �jf�lre An Zhe v�gre k�pes volt felismerni a csillagokat, nagy neh�zs�gek �r�n. Tudta, hogy a legf�nyesebb a Sarkcsillag, �s haszn�lhatja navig�ci�ra. �gy azt�n a t�rk�p bal fels� sark�ban felfel� mutat� nyilat a Sarkcsillag fel� ford�totta, �s �ts�t�lt a rothad� f�kon, lehullott leveleken, hif�kon �s term�talajon, l�p�st l�p�s ut�n t�ve.

     Hab�r �jszaka volt, nem volt s�t�t. Az �gen azok a z�ld, v�ltakoz� f�nyek – az emberek Auror�nak h�vt�k �ket – mindent bevil�g�tottak el�tte, �s An Zhe csak gomb�kat l�tott mindenfel�. S�rg�kat, v�r�seket, barn�kat, mindegyiket hatalmas kalapokkal. Kicsiket, melyek vastagon csom�sodtak �ssze a hegyi szikl�kon. Kerek p�fetegeket sz�tsz�rva a talajon, melyek kifejl�d�s ut�n a leveg�be l�vellt�k k�dszer� sp�r�ikat. Ahogy le�lepedtek, kiny�ltak a lehullott lev�lhalmokon �s a term�f�ldeken, �s az anyjukhoz hasonl� p�fetegg� v�ltak. Voltak m�g kalap n�lk�li gomb�k is, csup�n s�rga vagy feh�r sz�rak, melyek vagy �sszegy�ltek egy csoportba, vagy sug�rir�nyban sz�tv�laszt�dtak. Ezek �gy lengedeztek a sz�lben, mint a h�n�r a v�zben.

     De ez nem csak a gomb�k vil�ga volt. Ind�k, moh�k, cserj�k, kannib�l vir�gok, �s g�rbe f�k rejtegett�k magukat az �jszak�ban. A n�v�nyek erdej�ben s�t�t �rny�kok �s furcsa form�k – �llatok vagy az emberek �s �llatok keresztez�sei – rohang�sztak, �v�lt�ztek vagy harcoltak. �llatok �llatok ellen, �llatok n�v�nyek ellen, n�v�nyek n�v�nyek ellen. Magas �s m�ly hangok doboltak An Zhe dobh�rty�j�n, �s a k�veket �s f�ldeket vegyes sz�n� v�rt�cs�k bor�tott�k. L�tta, ahogy egy feny� lehajolt, hogy megzab�ljon egy hossz�, koromfekete pikkely�, k�tfark� k�gy�t. Azt is l�tta, ahogy egy hatalmas varangy kiny�jtotta �l�nkpiros nyelv�t, �s egy rep�l� denev�r k�r� fonta, melynek emberszer� karok n�ttek a h�t�n. �t perccel azut�n, hogy lenyelte, egy p�r fekete sz�rny n�tt ki a varangy r�csk�s, ny�lk�s h�t�n, puha �s bund�s.

     Ez csak egy volt a t�zezer l�tv�nyb�l, amit a gomb�cska megtapasztalt, �s m�r r�g hozz�szokott.

     Abban a pillanatban egy n�gyszem�, pikkelyekkel, sz�rnyakkal �s sz�rrel bor�tott test�, sz�rke �llat jelent meg el�tte. A feje egyszerre eml�keztetett krokodil �s farkas fejre, �s h�t fog �llt ki a sz�j�b�l. Megk�zel�tette An Zhe-t, �s megszimatolta v�rv�r�s orr�val.

     An Zhe mozdulatlanul �llt egy gomba mellett, nyugodtan v�ve a leveg�t, m�g teljesen �t nem lett szimatolva. A hatalmas sz�rny l�that�an nem nyert semmit ezzel a kit�r�vel, megfordult, �s elballagott.

     An Zhe r�j�tt, hogy semmi sem fogja �szrevenni m�g az emberi form�j�ban sem – val�sz�n�leg, mert gomb�k minden�tt megtal�lhat�k voltak ezen a helyen, nem volt t�p�rt�k�k, nem voltak agressz�vak, �s n�ha m�g m�rget is tartalmaztak. Sz�val � meg ezek a m�sikak k�t k�l�nb�z� vil�gb�l sz�rmaz� �l�l�nynek t�ntek, melyek b�k�ben �ltek egym�s mellett.

     An Ze-nek bizony�ra igaza volt. � csak egy kicsiny gomb�cska volt.

K�vetkez�

*Megjegyz�sek:

Hif�k: (hyphae) gombafonalk�k, melyekkel a f�ldbe kapaszkodnak

Abyss: szakad�k

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2025.03.25. 13:37 Anna V�gre eljutottam od�ig, hogy elolvassam ezt a k�nyvet! Amikor arra gondoltam, hogy j� lenne valami �j romantik�t olvasni kikapcsol�d�sk�ppen, r�gt�n ez jutott eszembe. Azt�n m�g izgatottabb lettem, amikor tudatosult bennem, hogy elej�t�l v�g�ig elolvashatom magyarul - teh�t m�g a ford�t�i agyam sem fog bekapcsolni pihen�s k�zben -, �s ut�na m�g extr�kat �s ficeket is olvashatok! Nem garant�lom, hogy minden fejezethez �rok, de igyekszem s�r�n kommentelni, f�leg ha t�rt�nik valami, amit nem lehet sz� n�lk�l hagyni. 😃💙 V�lasz: J�zusom. De j�, hogy bejel�ltem a cikkn�l, hogy k�ldjenek �zenetet, ha hozz�sz�l�st kapok, �gy k�t h�nap ut�n l�tom is, hogy �rt�l... :"D BOCSI! Most biztos azt hiszed, t�k h�l�tlan vagyok! XD Na de k�v�ncsi vagyok, hogy tetszik majd, �r�l�k, hogy volt egy kis id�d nekil�tni! :D <3 Term�szetesen a kommentel�s nem k�telez�, de ha valamit nem tudn�l magadban tartani, mindenk�pp oszd meg! :P

2025.05.27. 11:50 Gy�ngyi �r Isten! Annyira �r�l�k, hogy olvashatom ezt a novell�t magyarul! Annyira �gyes vagy! Nagyon sz�pen k�szi a munk�dat. Nagyon ig�nyes a ford�t�sod, alig v�rom, hogy elolvassan az eg�szet! 🥰😊❤️