- Hogy lehet, hogy m�r megint a m�sik oldalra raktad az ezredest? – k�rdezte Mr Shaw hangosan, alighogy bel�pett a boltba.

An Zhe �pp csak fel�lt az �gy�ban, �s a szem�t d�rzs�lve, halkan mondta:

  - Nem tudok j�l aludni, ha itt van mellettem.

  - Olyan v�logat�s vagy – ment oda hozz� Mr Shaw, �s er�sen r�koppintott a feje tetej�re. – H�rom napja is pont te nem volt�l, aki egy emberfejet �lelgetve aludt, igaz?

An Zhe szavak n�lk�l temette mag�t a paplanja al� megint.

  Az emberfej emberfej volt, Lu Feng meg Lu Feng. Mint a xenog�n, akit az Arbiter �jra meg �jra kiszemelt mag�nak, nem volt sz�ks�ge okra, hogy f�ljen att�l az embert�l.

  - Cs�kkentem a fizet�sedet.

  M�s v�laszt�sa nem l�v�n, An Zhe kib�jt a takar� al�l, �s lassan felh�zta a k�peny�t. Mr Shaw hanglejt�se ism�t tr�f�ss� v�lt.

  - Azt hiszem, jobb lesz, ha nem m�sz ki zsoldosokat cs�b�tani. Csak dolgozz kem�nyen velem ink�bb.

  - Mi�rt? – k�rdezte An Zhe. Mr Shaw kor�bban m�g nem ezt mondta.

  - A te kis termeteddel, ch, nem j�. A zsoldosok gazemberek, piszk�lni fognak – magyar�zta Mr Shaw.

  - Mi�rt piszk�ln�nak?

  - Sz�rakoz�sb�l, esetleg.

  Ahogy befejezte a besz�det, megint r�koppintott An Zhe fej�re. An Zhe a homlok�t r�ncolta. �gy �rezte, hogy �ppen Mr Shaw az, aki most ezzel a tett�vel piszk�lta. Viszont nem volt v�laszt�sa. Jelenleg nem volt t�bb egy parazit�n�l, aki r� volt utalva a Mr Shawt�l kapott fizet�s�re – ez�rt a legt�bb, amit megtehetett, hogy engedelmesen kim�szott az �gyb�l, megmosakodott, azt�n a munkanapba vetette mag�t.

  A mai volt a harmincadik nap, hogy b�bukat kezdett csin�lni. M�s szavakkal, teljesen be kellett fejezni�k a bab�t, �s lesz�ll�tani a rendel�st a megrendel� lak�s�nak ajtaj�ba legk�s�bb m�g ma est�re. Mr Shaw befejezte a fels�testet �s a v�gtagokat t�z nappal ezel�tt – b�r ink�bb An Zhe csin�lta �ket, a f�rfi ir�ny�t�sa alatt. Azut�n felkapott egyet a boltban ki�ll�tott �lfegyverek k�z�l, �s a b�buhoz adta. V�g�l pedig, a feketepiac seg�ts�g�vel, egy, a katonas�g�val majdnem teljesen megegyez� fekete egyenruh�t is szereztek, �s fel�lt�ztett�k a bab�t.

  �gy most az Arbiternek m�r megvolt a t�k�letes teste, csak a feje hi�nyzott. Jelenleg �ppen An Zhe tartotta a fejet a kez�ben, ellen�rizve, hogy a hajvonal, melyet szint�n saj�t kez�leg �ltetett a fejbe, el�g megkap�-e a szemnek. Ek�zben Mr Shaw beizz�totta a k�zeli olvaszt�k�lyh�t, �s �tl�tsz� ragaszt�anyagot kevert f�l k�zzel egy feh�r ker�miat�lban, m�g a m�sik kez�vel z�ld fest�ket adott hozz� cseppenk�nt. A fest�k el�sz�r egy s�t�t folt volt a t�lban, de egy kis id� eltelt�vel sz�mtalan inda ny�lt ki bel�le, �s terjeszkedett ki. A kever�ssel egyenletesen oszlott el, �s a ragaszt� vil�gosz�ldd� v�lt, ami fokozatosan bes�t�tedett. An Zhe-nek nem volt m�s dolga, miut�n megvizsg�lta a hajat, sz�val a sz�nre meredt, �s felid�zte Lu Feng szemsz�n�t, ahogy n�zte.

  Napf�nyben olyan z�ldek voltak, mint a j�gr�teget visel� levelek. An Zhe gyakran �rzett hideget, ahogy azok a szemek r�n�ztek. �s azt�n a gyenge esti f�nyekben Lu Feng szemei ink�bb m�ly s�t�tz�ldnek t�ntek, mint egy m�rhetetlen t� az �jszak�ban, megannyi ismeretlen dolgot rejtegetve. Ahogy ezen gondolkodott, j�l megfigyelte az anyag sz�n�t. Amint egyezett az eml�keiben �l� sz�nnel, megsz�lalt.

  - Ez lesz a j�.

Mr Shaw egy mosollyal oltotta el a t�zet a k�lyh�ban.

  - J� szemed van.

  An Zhe egy sz� n�lk�l adta �t a form�z�t Mr Shawnak. Az �tl�tsz� anyag a goly�forma ki�nt�be lett csorgatva, hogy kih�lhessen �s megszil�rduljon. Azt�n, ahogy a szemfeh�rj�be lettek helyezve, a szemgoly�k elk�sz�ltek. Ezek a szemgoly�k egyb�l be lettek illesztve a szem�regekbe. A b�bu szempill�i szint�n An Zhe k�zimunk�ja volt, sz�lank�nt �ltette. Most, ahogy a fekete pill�k gyeng�den befedt�k a z�ld szemeket, a hideg arckifejez�s legapr�bb finoms�gai is j�l l�tszottak. T�nyleg t�ls�gosan hasonl�tott az igazira. An Zhe idegesen vette fel az egyenruha fekete kalapj�t, �s a fej�re tette.

  A k�vetkez� feladat a hajlatok beolajoz�sa �s az arc von�sainak pol�roz�sa volt. Mikor teljesen elk�sz�ltek, este h�t volt. An Zhe csendesen n�zett a b�bura, az meg csendesen n�zett vissza r�. �gy �rezte, teljesen ugyan�gy n�z ki, mint az ezredes.

  A hajlatain�l fogva �sszehajtogatt�k a b�but, ami teljesen �gy n�zett ki, mint az ezredes, �s egy gurul�s l�d�ba helyezt�k. Mr Shaw �sszecsapta a kez�t.

  - M�ris sz�ll�that�. Sz�lok Jensennek, hogy vigye el. � olcs�.

  Jensen volt a fekete ruh�s fiatal, aki mobilokat �rult, �s �tadta az Arbiter adatait Mr Shawnak. �s b�r Mr Shaw t�bbsz�r is t�rcs�zott a t�vk�zl�j�n, nem v�laszolt senki. Mr Shaw �sszevonta a szem�ld�k�t.

  - Mi folyik itt? Csak nem bukott le? – Elkezdte Hubbard sz�m�t t�rcs�zni, de egy azonnali hang sz�lt a t�vk�zl�b�l.

  - A h�vott f�l a b�zison k�v�l tart�zkodik. K�rem, hagyjon �zenetet.

  Mr Shaw a dolgoz�asztalon pihen� t�blag�phez fordult, megkocogtatta, �s t�r�lt r�la minden fot�t n�h�ny gyors mozdulattal.

  - Valami nem fekszik itt – mondta An Zhe-nek. – Siess�nk, �s szabaduljunk meg az �rut�l. Semmi m�s teend� nincs ma est�re, sz�val seg�ts kisz�ll�tani.

  �gy An Zhe visszat�rt a 6-os Ker�letbe, ahol lassan m�r egy h�napja nem vetette meg a l�b�t. 4-es Egys�g, 312 szoba a 6-os Ker�leti 13-as �p�letben, ez volt a megrendel� c�me. A b�r�nd nagyon neh�z volt, ez�rt An Zhe �s Mr Shaw felv�ltva vitt�k fel a l�pcs�n a harmadikra. A 117-es �p�lett�l elt�r�en, ahol An Zhe �lt kor�bban, a 13-as �p�letben csak n�k laktak, �s az �ton felfel� An Zhe bele is futott j� n�h�nyukba. A legt�bbnek r�vid haja, magas alakja, �s kiugr�, er�s arcvon�sai voltak. L�tva �ket, nem tudott mit tenni ellene, esz�be jutott Doussay.

  Doussay egy nagyon k�l�nleges n� volt. Magas volt, ugyanakkor karcs�bb, mint a t�bbiek, akiket An Zhe l�tott. Azonban a keblei d�sabbnak t�ntek m�sok�n�l – emiatt a karcs� telts�g miatt a teste furcs�n puh�nak t�nt, �s ez a puhas�g m�g a harmadik szinten is ritkas�gnak sz�m�tott.

  Ugyanakkor l�tta, hogy Mr Shaw is f�ktelen pillant�sokat vet az elhalad� n�kre. V�g�l annyit mondott:

  - Nincs m�g egy Doussay.

An Zhe nem mondott semmit, csup�n gyeng�den a 12-es ajt�ra koppintott p�rat.

  - Hell�, j�tt�nk lesz�ll�tani az �rut.

Senki nem nyitott ajt�t.

An Zhe kopog�sa valamivel hangosabb� v�lt.

  - Hell�, j�tt�nk lesz�ll�tani az �rut.

M�g mindig senki nem felelt.

Mr Shaw el�rel�pett, �s az �kl�vel vert r� az ajt�ra.

  - Van itt valaki? Itt a sz�ll�tm�ny a harmadik szintr�l!

Csend.

  A csendben l�p�sek zaja hangzott fel m�g�tt�k. An Zhe arra pillantott, �s egy k�z�pkor�, sz�rk�be �lt�z�tt asszonyt l�tott. Megsz�l�totta.

  - Hell�, �n a 12-es lak�s tulajdonosa?

A n� megr�zta a fej�t, �s az ajt�ra pillantott.

  - Maguk ketten �t keresik?

  - Uhum – helyeselt An Zhe. – Rendelt valamit, mi pedig j�tt�nk, hogy �tadjuk.

  Nem �lt semmif�le kifejez�s az asszony szem�ben, ahogy a b�r�ndre n�zett, amit Mr Shaw h�zott.

  - Mif�le holmi?

  - Pr�mium f�le. Enn�l t�bbet nem mondhatunk – szabadkozott Mr Shaw. – Nincs itthon? Mikor j�n vissza?

  Az asszony r�n�zett, a sz�ja sarka megfesz�lt. Egy kis ideig nem mondott semmit. Mr Shaw nem b�rta tov�bb.

  - � csak nem…

Alighogy a szavak elhagyt�k a sz�j�t, az asszony k�zbev�gott.

  - Meghalt. Maguk nem tudt�k?

Egy r�vid hallgat�s k�vetkezett.

  - Halott? – Mr Shaw egy pillanatra elakadt, majd hangosabban folytatta. – Akkor ki fogja nekem kifizetni a marad�k p�nzt?

A n� sz�ja sarka megr�ndult. Egy mosoly �rny�k�hoz hasonl� kifejez�ssel felelt.

  - Az Arbiter meg�lte. Pr�b�lja meg rajta behajtani.

  Mr Shaw �gy n�zett ki, mint egy kacsa, akit elkaptak a nyak�n�l fogva, �s egy kis ideig nem volt k�pes megsz�lalni. De An Zhe hirtelen megd�bbent. A n�re n�zett, �gy k�rdezte:

  - Hogy h�vt�k?

  Azt gondolta, a n� nem hallotta a szavait, mert megfordult, felemelte a kez�t, kinyitotta a szemk�zti ajt�t a k�rty�ja leh�z�s�val, �s bes�t�lt. A pillanatban, amikor az ajt�t m�r majdnem becsukta, egy szavacska surrant ki a r�sen.

  - Doussay.

  An Zhe ism�t felid�zte azt a kifejez�st, amit Doussay mutatott Lu Fengnek, miel�tt meghalt, �s pillanatnyilag fogalma sem volt, mit mondjon. Mr Shaw ugyancsak hallgat�sba burkol�zott. Hossz� id� ut�n s�hajtott fel egy mosollyal.

  - Tudod te, mennyibe ker�lt ez a rendel�s?

  - Nem tudom – mondta An Zhe.

  - M�g t�bbe, mint Hubbard rendel�se – n�zett le a kerekes b�r�ndre Mr Shaw, szemei f�lig lehunyva, lassan besz�lt. – Annyi f�rfi sz�v�vel j�tszott, nem gondoltam volna, hogy neki is vannak �szinte �rz�sei.

  - Doussay azt mondta, az Arbiter megmentette �t – magyar�zta An Zhe.

  - Ostoba – s�hajtott Mr Shaw, �s megr�zta a fej�t. – Amilyen ember az Arbiter… m�g ha meg is mentette �t, csak az�rt csin�lta, mert xenogenikus l�nyeket akart �lni. Ez a n� az�ta kaparta ki a f�rfiakat a p�nz�kb�l, hogy kisl�ny volt. De most m�r nem volt t�bb� kisl�ny, hogyhogy nem �rette ezt meg? Nem �ri meg.

An Zhe nem sz�lt semmit.

  � sem �rtette, mit szeretett Doussay Lu Fengen. Azonban – m�s emberekkel �sszevetve Lu Feng val�ban k�l�nb�z�tt. Igaz, nem tudta volna megmondani, mik azok a k�l�nbs�gek.

Hossz� id� m�lt�n ism�t Mr Shaw sz�lalt meg.

  - Doussay m�r meghalt, sz�val mit kellene csin�lnunk az �ruval? Nem dobhatjuk ki. Ha valaki felfedezi, az Elj�r� B�r�s�g mindenk�ppen kutatni fog ut�nam.

  - Akkor vigy�k vissza a boltba? – k�rdezte An Zhe.

  - Sz� se lehet r�la – v�gta r� Mr Shaw a fej�t r�zva. – Hirtelenj�ben nem �rem el Jensent, att�l tartok, valami t�rt�nt. – Ahogy An Zhe-re n�zett, �gy t�nt, v�ratlanul esz�be jutott valami. – J�l eml�kszem, hogy a te lak�sod is a 6-os Ker�letben van? – Megr�zta a b�r�nd�t. – �s nem �lsz ott, �gy nem kell att�l tartani, hogy valaki megl�tja. Csin�ljuk �gy. Ma est�re, vidd az �rut a lak�sodra. Egy p�r nap m�lva, ha senki nem keres, tal�lunk valakit, aki megveszi.

  - Mi lesz �nnel? – k�rdezte An Zhe. Mr Shaw a kar�r�j�ra pillantott, majd a homlok�t r�ncolta.

  - Nekem el�bb vissza kell mennem, ez az utols� vonat.

  Miut�n An Zhe megr�gta a dolgot, �gy gondolta, teljes�thet�. Nem �lt otthon, ez�rt rendben volt, hogy ideiglenesen odafent t�rolt�k a b�but. Mr Shaw megveregette a v�ll�t.

  - Meg tudod csin�lni.

Azzal elillant, hogy elkapja a vonatot.

De kider�lt, hogy An Zhe nem tudja megcsin�lni.

  A 6-os Ker�let egy k�r alak� helys�g volt, ez�rt a 13-as �s a 117-es �p�letek nem voltak annyira messze egym�st�l. Ez is az egyik oka, mi�rt �rzett Mr Shaw k�nnyebbs�get, hogy An Zhe lak�s�n t�rolj�k az �rut. Azonban a szil�rd b�but a leghalv�nyabb j�indulattal se lehetett k�nny�nek nevezni. Tulajdonk�ppen csigatemp�ban vonszolta v�gig a b�r�nd�t az �ton. Mire el�rte a 117-es �p�let l�b�t, m�r teljesen bes�t�tedett az �g. Hom�lyos fekete �rny�kok vet�ltek mindenhova, �s csak az Aurora f�nye miatt vette ki az �p�let k�rvonalait. Ahogy An Zhe az egys�g el�tt �llt, �s arra gondolt, hogy m�g meg is kell m�sznia a l�pcs�ket az �t�dikig a b�r�nddel, k�ts�gbeesett, mert t�nyleg nagyon neh�z volt.

  A k�ts�gbees� An Zhe h�ttal fordult a h�zt�mbnek, �gy nem kellett tov�bb a vaks�t�t l�pcs�bej�ratot n�znie. �gy tervezte, meg�ll �s pihen egy kicsit.

Hirtelen heves zih�l�s zaja hallatszott m�g�le, �s egy v�ratlan �lel�s burkolta k�rbe.

  - An Ze!

Josh hangja volt.

  - L�ttalak az ablakb�l, �gyhogy azonnal lej�ttem – szor�totta mag�hoz a fiatalember. – Hol volt�l? Hogyhogy csak most j�ssz vissza? Mi�rt nem sz�lt�l? Eg�sz v�gig kerestelek. – Vett egy m�ly leveg�t, hogy folytassa. – Nem mehetsz el t�bb�. Merre j�rt�l?

Mr Shaw szavai helyesek voltak. Josh �gy gondolt r�, mint valamire, ami hozz� tartozik.

  - K�rem, engedjen el – mondta m�gis nyugodtan An Zhe.

Nemhogy Josh nem engedte el, m�g szorosabban �lelte.

  - M�rges vagy r�m? – k�rdezte. Miel�tt An Zhe v�laszolt volna, m�lyebb hangon hozz�tette. – Hib�ztam. Bocs�natot k�rek. B�rmi�rt is szeretn�d, hogy bocs�natot k�rjek, megteszem. An Ze, szeretlek.

  An Zhe nem jutott sz�hoz. �gy t�nt, Mr Shaw szavai m�gink�bb igazak voltak. Josh t�nyleg �gyba akarta vinni.

  - K�sz�n�m – felelte. – De van valakim.

  - Ennyire m�rges vagy? – mosolygott Josh. – Mindig szerett�l sz�nd�kosan az �r�letbe kergetni, amikor m�rges volt�l.

  An Zhe-t t�nyleg nagyon ideges�tette ez az ember. Verg�dve pr�b�lt szabadulni, de Josh er�szakosan maga fel� ford�totta.

  - N�zz r�m, An Ze!

BANG!!!

  Fegyverl�v�s hangja szelte �t a leveg�t. Josh megr�ndult ijedt�ben, reflexszer�en engedte el, �s a hang forr�s�t kereste. An Zhe is abba az ir�nyba n�zett, ahonnan a hang eredt, �s l�tta, hogy az �p�let fekete �rny�k�ban �ll valaki. Az illet� �ppen csak a leveg�be l�tt, �s most elrakta a fegyver�t, mik�zben fel�j�k s�t�lt. V�kony �s magas alakja rendk�v�l ismer�s volt An Zhe sz�m�ra. Csak a katonas�g emberei viselhettek fegyvert leg�lisan a v�roson bel�l. �s a katonas�g k�l�nf�le osztagai k�z�l is csak egy valaki l�v�ld�zhetett kedv�re. An Zhe arra gondolt, hogy �gy t�nt, megint sikeresen beles�t�lt az Arbiter j�r�r�z�si vonal�ba – micsoda v�letlen.

Miel�tt �vatosan v�giggondolhatta volna, hallotta Lu Feng ismer�sen hideg hangj�t.

  - Ki � neked?

  - Egy szomsz�d – felelt An Zhe.

  Lu Feng odas�t�lt hozz�. Ilyen r�vid t�vols�gb�l ak�rki felismerte volna, hogy � az Arbiter. An Zhe �rezte, hogy Josh azon nyomban megmerevedett mellette.

  - AD4117. Ez a h�v�sz�mom. – Lu Feng hangja nemt�r�d�mnek t�nt. – Ha megint valami hasonl� t�rt�nik, �s nem b�nod, hogy felvedd velem a kapcsolatot, lecsukatom szem�rmetlens�g�rt.

  An Zhe felemelte a fej�t, hogy Lu Fengre n�zzen, a reakci�ja �tmenetileg megk�sett kiss�. De mivel ez a f�rfi volt a katonas�g ezredese, l�that�an t�nyleg az � feladata volt a v�ros t�rv�nyeinek �s parancsainak betartat�sa.

  - Ok� – felelt azt�n.

  �rezte, hogy a m�g�tte �ll� Josh m�g merevebb� v�lik. �m An Zhe nem tudott jelenleg Josh miatt agg�dni. Mivelhogy Lu Feng keze gyeng�den megpihent a kerekes b�r�nd foganty�j�n.

  - Seg�tsek neked felvinni?

  An Zhe �s Lu Feng egym�sra meredt. Lu Feng szem�ben enyhe k�z�ny�ss�g honolt, a pillant�sa nyugodt volt. Tot�l komolyan gondolta.

  - Nem… nem sz�ks�ges… - dadogta An Zhe, m�g besz�lni se volt k�pes tiszt�n. Ha valami m�s lett volna a b�r�ndben, �s az Arbiter valami furcsa okn�l fogva felaj�nlotta volna a seg�ts�g�t, igaz, nem akart volna a sz�ks�gesn�l t�bbet kapcsolatba ker�lni ezzel az emberrel, de akkor nem ment volna olyan messzire, hogy elutas�tsa. 

Azonban a doboz tartalma semmi j�val nem kecsegtetett.

An Zhe is a foganty�ra tette a kez�t, megpr�b�lva elszedni azt Lu Feng szor�t�s�b�l.

  - Meg tudom oldani magam.

  - Meg tudod? – Lu Feng hossz� szem�ld�ke �sszeh�z�dott, ahogy n�zett r�. – Az els� emeleten laksz?

  -… az �t�diken. De �gy is meg tudom csin�lni.

  - Oh.

  A kez�t An Zhe ujjaira nyomta, �s valahogy An Zhe keze egy pillanat alatt leker�lt a foganty�r�l. A foganty� egy klikken� hanggal cs�szott vissza a hely�re, �s Lu Feng helyette az oldal�n l�v�re markolt r�, hogy azt�n er�fesz�t�s n�lk�l felemelje az eg�sz b�r�nd�t. An Zhe megugrott ijedt�ben.

  - Erre… t�nyleg semmi sz�ks�g.

  - Az �t�dik, igaz?

  Rendben. An Zhe r�j�tt, hogy � maga kotyogta el kor�bban az emeletsz�mot. Azonban an�lk�l, hogy An Zhe reakci�j�ra v�rt volna, Lu Feng m�r elindult a l�pcs�h�z bej�rata fel�, ez�rt � csak k�vetni tudta. Miel�tt az �p�letbe l�ptek volna, An Zhe h�tralesett Josh fel�, �s l�tta, hogy a fiatalember m�g mindig r�juk mered megzavarodva, egy tapodtat sem mozdulva a kor�bbi hely�r�l. Mr Shaw azt mondta, ha An Zhe elcs�b�tana egy nagyhatalm� zsoldost, Josh semmik�ppen nem menne t�bb� a k�zel�be, ha l�tja. Ahogy a dolgok most �lltak, ez az �ll�t�s is nagyon igaznak t�nt, m�g �gyis, hogy am�gy az Arbiter volt az oldal�n, nem valami zsoldos, �s hogy val�j�ban semmilyen kapcsolatban nem �lltak egym�ssal.

  �m a r�vidke kis elkalandoz�sa k�vetkezt�ben m�ris t�bb l�pcs�foknyit lemaradt Lu Feng m�g�tt. Az ezredes l�bai hosszabbak voltak az �v�n�l, ez�rt meg kellett szapor�znia a l�pteit, hogy utol�rje, miel�tt egy�tt be�rtek volna az �p�letbe.

  Hogy �ramot sp�roljanak, csak a folyos� v�szjelz�l�mp�ja vil�g�tott gyenge f�nnyel. A hely nagyon s�t�t �s nagyon sz�k�s volt. A csendben az ezredes harci bakancsa talp�nak kopog�sa k�l�n�sen hangosnak tetszett, minden egyes hang egy koppan�s volt An Zhe sz�v�n. Az ismeretei alapj�n, Lu Feng hamarosan megk�rdezi, mi van a l�d�j�ban.

  De tal�n a szerencse valami furcsa legyint�se r�v�n, Lu Feng abszol�t semmit nem mondott, m�g fel nem �rtek az �t�dikre.

  An Zhe a 14-es ajt�ban �llt, el�vette a k�rty�j�t, hogy leh�zza azt, �s kinyissa az ajt�t. A f�gg�ny�k az ablakon nem voltak teljesen beh�zva, ez�rt ahogy kinyitotta az ajt�t, az Aurora z�ld dereng�se sz�k�tt be hozz�juk. Az Aurora ragyog�sa a tintafekete �g nagy r�sz�t betakarta. Z�ld volt, narancs �s lila sz�nekkel a sz�l�n. An Zhe bel�pett, majd felkapcsolta a villanyt a szob�ban. Azt az udvariass�got v�ve alapul, amivel az emberi k�z�ss�geknek rendelkeznie kellene, az ajt�ban �ll� ezredesre n�zett.

  - Ker�lj�n beljebb.

  Lu Feng m�r k�sz volt r�, hogy bes�t�ljon, �s a falhoz t�masztotta a gurul�s b�r�nd�t. Az arckifejez�s�t tanulm�nyozva An Zhe �gy �rezte, hogy a m�sik igaz�n j� kedv�ben van, �s hogy nem �gy n�zett ki, mintha egyhamar t�vozni akart volna.

  - Folytatni fogja a j�r�r�z�st? – k�rdezte puhatol�zva.

Lu Feng a falnak d�lve tette karba a kez�t.

  - Nincs r� sz�ks�g.

  Ahogy azok a z�ld szemek vizslatt�k, An Zhe biztos volt benne, hogy az ezredes nem hitte el teljesen, hogy � ember, m�g most sem, �s m�g mindig szorgalmasan kutatott minden lehets�ges botl�sa ut�n.

  - Akkor mit fog k�s�bb csin�lni? – k�rdezte halkabb hangon.

  - Visszamegyek a V�delmi Hivatalhoz pihenni – felelt Lu Feng.

An Zhe arra t�rekedett, hogy min�l emberszer�bb besz�lget�st folytasson vele.

  - Nem megy vissza az Elj�r� B�r�s�ghoz?

  - T�l messze van.

  -… Oh.

  �gy �rezte, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt musz�j hellyel k�n�lnia az ezredest, de nagyon szerette volna, hogy a m�sik f�rfi t�vozzon, mert b�r l�tsz�lag csak egy volt bel�le a szob�ban, de val�j�ban meg kett� is.

  - Mikor sz�nd�kozik menni? – k�rdezte h�t.

  Lu Feng r�akasztotta a pillant�s�t. An Zhe egyb�l les�t�tte a szem�t, �s �sszeszor�totta a sz�j�t.

  - Menj, hozz nekem egy poh�r vizet – sz�lt v�lasz helyett Lu Feng.

  A hangt�nusa egy�ltal�n nem azt t�kr�zte, hogy k�r�st vagy javaslatot int�zett hozz�. Mindegy volt, hogy mit mondott a f�rfi, mert minden sz� parancsnak t�nt a sz�j�b�l.

  - Ok� – felelt An Zhe megad�an.

  Felkapta a vizespoharat az asztalt�l, �s kinyitotta az ajt�t. Ezen az emeleten a k�z�ss�gi v�zell�t� szoba el�g messze esett innen, a folyos� t�ls� oldal�n volt. Ahogy �ts�t�lt oda, a piros �s k�k gombokkal szemezett, tal�lgatva, hogy Lu Feng hidegen vagy melegen szerette-e volna inni a viz�t. Azt�n gyorsan megnyomta a k�k gombot hideg v�z�rt. J�g nem volt itt, m�sk�l�nben azt is adott volna Lu Fengnek. Azut�n azon gondolkodva, hogy m�g meddig kell szembe n�znie Lu Fenggel, neh�z sz�vvel ment vissza a szob�j�hoz. 

  Az Arbiter seg�tett neki felhozni a l�d�j�t az �jszaka k�zep�n, csak hogy megvend�geltethesse mag�t, �s kapjon egy poh�r vizet. Lehets�ges, hogy az eg�sz est�s j�r�r�z�st�l ennyire megszomjazott? Ha elmondja a tapasztalatait holnap Mr Shawnak, arra a t�nyre alapozva, hogy Mr Shaw gondolatait csak egyvalami t�lt�tte ki, bizony�ra ezt fogja mondani: „ - �gyba akar vinni.”

Nem.

An Zhe mozdulatlann� v�lt.

  Hirtelen esz�be jutott, mi�rt hagyta r� a dobozt Mr Shaw. Mert Jensen, aki eddig mindig probl�ma n�lk�l �rulta a mobiltelefonjait a feketepiacon, most hirtelen el�rhetetlen volt. Mr Shaw �gy �rezte, valami nincs rendben, ez�rt nem vihett�k vissza az Arbiter b�buj�t a boltba.

Szem�ld�k r�ncolva kezdte el elemezni Lu Feng viselked�s�t.

  Az Elj�r� B�r�s�g j�r�r�z�sei mindig csapatban zajlottak, csak�gy, mint a feketepiac bej�rat�n�l, amikor Lu Feng h�rom embert is vezetett. Mi�rt volt most itt teljesen egymag�ban? R�ad�sul pontosan az otthona bej�rat�n�l?

  Ezen k�v�l �gy t�nt, Lu Fengnek megvan a k�pess�ge az emberi elme olvas�s�ra. Kor�bban is minden abnormalit�s�t egyb�l felfedezte, sz�val ez�ttal mi�rt is nem k�rdezett r�, mi tartalmaz a b�r�nd? An Zhe keze megfagyott a kilincsen.

Arra gondolt, tal�n az Arbiter az�rt j�tt, hogy elfogja.

  Visszar�ntotta a kez�t a kilincsr�l, el�kapta a t�vk�zl�j�t, �s neki�llt t�rcs�zni az AE77243-as sz�mot, Mr Shaw h�v�sz�m�t. N�gy sz� t�nt fel a t�vk�zl� fekete-feh�r kijelz�j�n: Nem tud h�v�st fogadni. A v�szjelz�k An Zhe sz�v�ben hevesen kongani kezdtek.

De abban a pillanatban egy parancsol�, hideg hang sz�lt az ajt� t�loldal�r�l.

  - Gyere be.

  An Zhe sz�ve hevesen vert. Vett egy m�ly leveg�t, �s kinyitotta az ajt�t. Lu Feng ugyanazon a helyen �llt, ahol eddig, a fej�t enyh�n lehajtva, a kerekes b�r�nddel az oldal�n. An Zhe-nek fogalma sem volt, mire gondolhat. Tett fel� k�t l�p�st, �s odany�jtotta neki a poharat.

  - A vize, ezredes.

Lu Feng meg sem moccant. Valami hirtelen kattant An Zhe fej�ben.

  Lassan, nagyon lassan a szoba m�sik v�g�be ford�totta a fej�t. Azt�n tal�lkozott a pillant�sa a val�di Lu Feng�vel.

  Lu Feng g�g�s poz�ci�ban �lt az asztaln�l, �sszetett l�bakkal. Egy darab pap�r volt a kez�ben, a fej�t pedig felfel� billentette, ahogy An Zhe-re n�zett.

An Zhe megismerte a val�di k�ts�gbees�st.

  De ebben a helyzetben csak annyit tehetett, hogy tett m�g p�r l�p�st el�re, �s az asztalra helyezte a poharat.

  - A vize.

  Lu Feng felvette a poharat, az ajk�hoz emelte, �s ivott egy kortyot, majd �sszevonta a szem�ld�k�t.

  - Hideg v�z?

  An Zhe nem akart besz�lni. �gy t�nt, megint valami rosszat csin�lt. L�tta, ahogy Lu Feng ism�t az asztalra helyezi a poharat, majd a pap�rt is letette, �s feln�zett r�. An Zhe gyorsan elismerte a t�ved�s�t.

  - Hib�ztam.

Lu Feng nem sz�lalt meg. Legal�bb t�z m�sodperc eltelt �gy, miel�tt visszak�rdezett.

  - Milyen v�ts�get k�vett�l el?

  - Nem meleg vizet hoztam �nnek.

  - A hideg v�z is ugyanolyan j�.

  An Zhe lepillantott a propaganda pap�rra, ami v�rv�r�s bet�kkel hirdette „L�ZADJ AZ ARBITER ZSARNOKS�GA ELLEN”, �s a sz�ve egy kicsit m�g jobban kih�lt.

  - Illeg�lis demonstr�ci�n vettem r�szt.

  - Nem ez az.

  An Zhe-nek befellegzett. M�r csak egyetlen v�ts�ge volt, amit val�sz�n�leg elk�vetett. Vajon milyen b�ntet�s j�r az Arbiter b�buj�nak elk�sz�t�s��rt?

  An Zhe �rzett n�mi �ngy�l�letet, hogy nem n�zte �t figyelmesebben a b�zis t�rv�nyeit kor�bban, pr�b�lta megtal�lni a helyes szavakat. B�buk, b�buk, amiket arra haszn�ltak fel rossz sz�nd�kkal – Lu Feng szavai ugrottak el� az elm�j�ben, melyeket odalent mondott Joshnak. K�ts�gbees�s�ben An Zhe r�k�rdezett:

  -… Szem�rmetlens�g?

L�tta, hogy egy mosoly �rny�ka villan fel Lu Feng szem�ben.

  - Vetett�l egy pillant�st is a b�zis t�rv�nyeire ezel�tt?

  - Nem.

  - Gyere ide – parancsolta Lu Feng.

An Zhe tett p�r l�p�st.

  - Ny�jtsd ki a kezed.

An Zhe engedelmesen kiny�jtotta a kez�t.

Lu Feng m�g mindig t�m�ren fogalmazott. Hasonl�, parancsol� st�lusban mondta:

  - Tedd ide.

  - Hova?

  - R�m.

  An Zhe egy pillanatig hezit�lt, majd lassan Lu Feng mellkas�nak bal oldal�ra helyzete a kez�t. Az egyenruha ez�st gombjai �s a r�er�s�tett kit�z�k mind hidegek voltak, �s vonalak bar�zd�lt�k a fel�let�ket. Nem �rtette, mi�rt akarta Lu Feng, hogy ezt tegye.

Klikk.

A j�ghideg ez�st bilincs m�g egyszer An Zhe csukl�j�ra fon�dott.

  - Szem�rmetlens�g�rt – mondta Lu Feng kifejez�stelen arccal. An Zhe nem �rtette. R�gt�n ezut�n Lu Feng felemelte a t�vk�zl�j�t. – Elfog�s sikeres. Egy csemp�szett t�rgy lefoglalva. K�ldjenek er�s�t�st.

El�z�

K�vetkez�

Megjegyz�s: Bocsi, k�t r�szletbe kell v�gnom ezt a fejezetet, mert nem f�r fel egyben. :')

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2025.03.29. 17:36 Anna Hirtelen nagyon sok minden t�rt�nt xD Amikor Lu Feng lel�tte a n�t, r�gt�n tudtam, hogy mag�nak k�sz�ttette a b�but, most nagyon okosnak �rzem magam! Azt�n folyamatosan folyt a k�nnyem a nevet�st�l, de a kedvenc mondatom az marad, hogy "b�r l�tsz�lag csak egy volt bel�le a szob�ban, de val�j�ban meg kett� is." 🤣 V�lasz: Esk�sz�m, az egyik legjobb r�szek voltak ezek ford�t�s alatt. XD Igaz�b�l m�r a negyedik fejezett�l folyamatosan vigyorogtam, valah�nyszor Lu Feng felbukkant, tudva, hogy � az ML, de ennek a k�nyvnek annyira j� a humora, a sok s�t�t vonal mellett fenntart egy kellemes hangulatot, ami kicsit elfeledteti vel�nk a sok szrt... :D (j� �rtelemben szrt. XD).