A gyenge, v�r�s f�nyben a hat fekete lyuk �gy n�zett r�, mintha �sszetett rovarszemek lenn�nek.

  An Zhe �nk�ntelen�l h�tral�pett, �s neki�tk�z�tt a f�m asztalnak. Azonnal elvesztette az egyens�ly�t, �s a keze a s�rfeliraton landolt, melynek v�sett szavai egyenetlennek t�ntek az �rint�se alatt. Valami okn�l fogva ez a j�ghideg f�m asztal, mely egyed�l �llt az �res csarnokban, �s mag�ban �rizte az elhunytak hamvait, valahogy biztons�g�rzettel t�lt�tte el.

  Halkan s�hajtott, �s pr�bak�pp el�re s�t�lt, m�g el nem �rte a lyukak sor�t. Sikeresen felm�szott mind a hat ny�l�sba, de m�gsem tal�lta a legkisebb nyom�t sem a hif�j�nak. T�l v�kony volt, �s a leszakad�s ut�n �sszeugorhatott, �s v�g�l, miut�n a sz�l elf�jta, nem tudta, melyik sarokban lehetett fennakadva. Egy�bk�nt is t�l s�t�t volt ez a hely.

  An Zhe �res tekintettel n�zett k�r�l. Ezen a hengeres helyen, minden oldalon – el�tte, m�g�tte, balra, jobbra – volt hat cs�sz�j oldalank�nt, ami �sszesen huszonn�gyet jelentett mind m�s ir�nyokba. Ez volt a forr�sa az eg�sz v�ros szell�z�rendszer�nek.

  Tudta, hogy k�t v�laszt�sa van: sietni, hogy megtal�lja a visszautat a lak�h�z�ba napkelte el�tt, �s folytatni a keres�st m�snap este, vagy… vagy egyszer�en nem visszamenni.

  Feladhatn� az emberi identit�s�t mostant�l, hagyva, hogy az An Zhe nev� szem�ly elt�nj�n a v�rosb�l. Gombak�nt An Zhe hossz� ideig v�ndorolhatna a f�ld alatti cs�vekben, nem foglalkozva vele, nappal vagy �jjel van-e. Ha el�g hossz� ideig barangol, miel�tt elfonnyad, be tudna sz�kni a Vil�g�t�toronyba.

  A sz�l er�sebb� v�lt, �s � finoman borzongott. Tudta, hogy a d�nt�s, amit meg k�sz�lt hozni, az eg�sz v�gzet�re hat�ssal lesz innent�l.

  De m�g ha el is d�nti, hogy visszamegy, meg tudn� csin�lni t�nylegesen? An Zhe-nek fogalma sem volt. Ahogy a hat lyuk ir�ny�ba n�zett, amelyr�l �rkezett, �sszeszor�totta a fog�t, �s felm�szott a jobb-k�z�ps�be – nem volt benne biztos, hogy ez volt-e az eredeti �t. Nem volt m�s v�laszt�sa, mint hagyni, hogy a Sors eld�ntse helyette.

  Tulajdonk�ppen k�nyelmesebb lett volna felm�szni a lyukba hifa form�j�ban, de az emberis�g el�djeib�l nyugodott h�rom is a teremben, �s nem akarta, hogy azt l�ss�k, hogy csak �gy flang�l itt egy xenog�n. Ez�rt, csak miut�n teljesen bem�szott a cs�rendszerbe, akkor v�ltozott An Zhe �jra hifalabd�v�.

  A hifa felgyorsult, a sz�l ir�ny�ban mozogva, ami tolta is �t h�tulr�l. An Zhe fordult p�rszor, �s elhaladt megannyi �tkeresztez�d�sn�l. Most csak egy olyan cs�sz�jhoz akart betal�lni, amely �ssze volt k�tve egy ember szob�j�val, olyan gyorsan, ahogy csak lehetett – m�g jobb lett volna, ha a szob�nak van ablaka, mert akkor kisurranhatna rajta, az �j leple alatt megtal�lhatn� a legk�zelebbi transzfer meg�ll�t, �s titokban a transzfer alj�ra kapaszkodhatna. Az �jszakai transzfer elvinn� �t a v�g�llom�sra a 24-es �p�lethez k�zel, �s � csak becsusszanhatna a saj�t folyos�j�ra. Am�g az �jszaka el�g s�t�t, senki nem venn� �szre.

  Hossz� ideig utazott ilyen rendszertelen st�lusban. Amikor a cs� elkezdett sz�k�lni �s sz�k�lni, v�gre gyenge f�ny t�nt fel el�tte. Meg�rkezett egy cs� sz�j�hoz.

Egy mennyezeti szell�z�h�z tartozott.

  An Zhe lepillantott a cs� sz�j�b�l. A l�t�ter�let�nek k�zep�n egy �tl�tsz�, hengeres t�rol� t�nt fel, benne enyh�n felh�s folyad�kkal, melyben h�ssz�n� dolog lebegett. Nagyon kicsi volt, k�t emberi �k�l m�ret�. Az �tl�tsz� k�mcs� egyik v�ge kapcsol�dott ehhez a h�ssz�n� dologhoz, m�g a m�sik fele egy bonyolultnak t�n� szerkezethez.

  K�l�n�s �rz�se t�madt ett�l a k�sz�l�kt�l. An Zhe nem eg�szen tudta k�r�l�rni, mit �rez; csak azt tudta, hogy a t�rol� egy �l� dolgot tart.

Hirtelen megd�bbent.

Tudta.

Ez egy embercsemete volt.

  Nem. Egy embri� volt, egy embercsemete embri�ja. T�volabb oldalt egy ugyanilyen k�sz�l�k �llt. Nemcsak ott, az eg�sz t�gas terem ezekkel volt s�r�n telezs�folva. A l�t�tere korl�tozott volt, ez�rt nem tudta pontosan megmondani, mekkora lehetett a terem, de azt igen, hogy ez a b�zis k�pes volt termelni �t-t�zezer embercsemet�t egy �vben.

Ez a hely nem volt m�s, mint… Meglepet�s�re, mer� v�letlenb�l az �denkertben k�t�tt ki.

  An Zhe fels�hajtott megk�nnyebb�l�s�ben. Az �denkert egy olyan hely volt, amit j�l ismert, ugyanakkor m�g nagyobb bajban �rezte mag�t, hisz tudta, mennyire d�delgett�k az emberek a pal�nt�ikat. Gyakorlatilag az �denkert minden pontj�t videokamer�k fedt�k le, emellett a szem�lyzet is folyamatosan �rk�d�tt. Senki nem b�nthatta az embercsemet�ket.

Erre a gondolatra �jra bossz�s lett.

  Ha a gomb�k vil�g�ban lettek volna videokamer�k, hogy v�jhatta volna ki bel�le Lu Feng a sp�r�j�t?

  De alig h�rom m�sodperc m�lt�n felfedezte a logik�j�ban rejl� hib�t. M�g ha lettek volna is videokamer�k, nem tudt�k volna meg�ll�tani Lu Fenget, hogy elvegye a sp�r�j�t. Az �gy neh�zs�ge nem a videokamer�kban rejlett, hanem annak a szem�t Lu Fengnek a l�tez�s�ben.

… Helytelen.

Az �gy neh�zs�ge az, hogy fog innen kijutni.

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s