K�t karcs� cs�p tartotta a t�l�l�ket h�tukn�l, �s a leveg�be emelt�k �ket. Ha k�zelebbr�l megn�zte az ember, a cs�pok a b�r al� hatoltak, �s a gerinchez kapcsol�dtak, ir�ny�tva minden ideget – ez�rt tudtak integetni.

     Amikor a cs�p felemelte, a f�rfi egyik cip�je leesett, �s felfedte a feldagadt, k�k l�b�t.

     Az a kett� m�r r�g meghalt, �s cs�p-b�bb� v�lt.

     A k�t holttest a leveg�ben l�gott, a mozdulataik �l�nek t�ntek. A f�rfi moh�n k�rben�zett, a n� felemelte a karj�t, �s integetett, mintha egy val�s ember h�vott volna seg�ts�get. Tumorszer� kit�remked�sek voltak a cs�pon, melyeket tollak fedtek. Ekkor a kit�remked�sek sz�tny�ltak, l�that�v� t�ve a sz�j r�szt.

     A sz�j�t nyitogatva, f�rfihangon kiab�lt:

   - Hova mennek, mi�rt hagynak figyelmen k�v�l minket?

     Azt�n �jra sikoltott n�i hangon:

   - Ne hagyjanak itt! K�rem, mentsenek meg! A kisbab�m v�r otthon!

     Lu Bafang elborzadt.

     Ha nem lettek volna a cs�pok, nem tudta volna megmondani, hogy �l� emberek voltak-e vagy sem. Ha meghalt volna itt, � is b�bb� v�lt volna, cs�pok �ltal ir�ny�tva, hogy idecsalja a k�vetkez� embercsapatot.

     Szerencs�re, tal�n olyan keveset mozogtak, hogy a cs�pok nem vett�k �ket �szre, helyette n�h�ny a csapatot �ld�zte. A konvoj olyan messzire hajtott, hogy a l�v�sek zaja alig hallatszott, csak a cs�pok m�solt�k tov�bb az emberi ki�lt�sokat, �s a sz�l s�v�tett, ahogy fordultak.

     A hirtelen csend nem csillap�totta a fesz�lts�get. Lu Bafang tenyere izzadt, �s mikor elford�totta a fej�t, l�tta, hogy Shi Yuan elsz�ntan meredt a cs�pokra.

     A viselked�se nyugodt volt.

     Az a nyugodts�g volt, mint mikor kiny�lt a kez�vel, hogy meg�rintse a M�hkir�lyn�t, nem csillogott szomor�s�g vagy �r�m a k�v�ncsi szemeiben.

     Ebben a pillanatban furcsa �rz�s t�madt Lu Bafang sz�v�ben.

     Mintha Shi Yuan �s a sz�rny ugyanazon az oldalon �lltak volna.

     Ez az �rz�s elillant. Az egyik kez�t a pisztoly�ra kulcsolta, el�vette a mobilt, �s nyomkodni kezdte, �s �tadta Shi Yuannak, hogy l�ssa: [�rtes�teni fogj�k a v�rost, a v�ros nincs messze, egy t�mogat� kocsi j�n majd hamarosan.]

      Miut�n gondolkodott egy kicsit, hozz�tette: [Ne f�lj, kik�ldtem a koordin�t�kat, vissza fognak j�nni.]

     Igaz�b�l Lu Bafang nem tudta, hogy b�rki is j�n-e majd megmenteni �ket.

     Humanit�rius szempontb�l senkit nem szabadna mag�ra hagyni; de a val�s�g gyakran kegyetlen volt, csak ketten voltak, egy csom� embert �s anyagi er�forr�sokat szentelni r�, hogy megments�k kettej�ket, visszat�rve egy magasan fert�z� anyag� territ�riumra k�rd�s n�lk�l vesztes�ges egyezs�g volt, amit a parancsnoki k�zpont nem fog enged�lyezni.

     Ha az er�s�t�s meg�rkezik, az csak egy dolog miatt lehet: t�l k�zel volt a v�roshoz, �s a parancsnoki k�zpont �gy �rezheti, hogy a fert�z� teremtm�nyeket azonnali hat�llyal ki kell iktatni, hogy elker�lj�k a v�ros fenyegetetts�g�t.

     De lehetetlen volt Lu Bafang sz�m�ra, hogy ezt elmondja Shi Yuannak.

     Shi Yuan r�pillantott az �zenetre, csendesen b�lintott, �s visszah�zta a fej�t.

     A megmaradt cs�pok lassan visszah�z�dtak a f�ld al�, m�g a leveg�ben l�v� k�t test is elt�nt.

     Ha nem ismered a sz�rny szok�sait, a mozdulatlans�g legal�bb seg�t �letben maradni. �k ketten �gy csak elfek�dtek a lejt�n, csendben, egym�s l�legzet�t hallgatva, meg�lve a halotti csendet.

     Ahogy Shi Yuan a h�t�n fek�dt, kezdett unatkozni.

     Amikor a m�ltban nem ismerte egy sz�rny vesz�lyess�g�t, csak fel�llt �s t�vozott, �s nem kellett csin�lnia semmit. Ezen k�v�l az Anyakir�lyn� eset�b�l kiindulva kispekul�lta, hogy tal�n el tudott volna b�nni a cs�pokkal.

     De nem akarta leleplezni mag�t, m�sk�l�nben Lu Bafang ut�ln�, csak �gy, mint Xie Qianming.

     El�gg� kedvelte Lu Bafangot, �s sok t�rt�netet hallott t�le.

     Shi Yuan apr�t lengetett a fark�n, �s oldalra n�zett, Lu Bafang idegesnek t�nt, t�l kem�nyen szorongatta a fegyver�t a kez�ben, az ujjv�gei enyh�n elk�k�ltek.

     Arra gondolt, csak t�rsas�got ny�jtok itt Lu Bafangnak.

     Az emberek, mint �, olyan teremtm�nyek, akik f�ltek egyed�l maradni.

     A nap let�z�tt r�juk, de a h�m�rs�klet nem volt magas. Minden perc �s minden m�sodperc neh�z volt. K�t vagy h�rom �ra telt el, �s mikor kiitt�k az utols� csepp vizet is a v�zhordoz�b�l, v�gre itt volt az ideje a reggel �s �jszaka v�lt�s�nak.*

     Lu Bafang t�bbsz�r is meger�s�t�s�rt n�zett a termin�lj�ra.

     A parancsnoki k�zpont megkapta a koordin�t�kat, amiket kik�ld�tt, �s csak annyit v�laszolt, hogy maradjon a hely�n, �s v�rjon tov�bbi h�rekre, csak hogy azt�n ne legyen nyoma er�s�t�snek eg�szen mostan�ig.

     Hosszan hezit�lt, miel�tt folytatta az �r�st Shi Yuannak: [V�rjunk m�g egy f�l �r�t, ha m�g mindig semmi h�r, megpr�b�ljuk magunkat menteni.]

     Shi Yuan b�lintott.

     F�l �r�val k�s�bb m�g mindig nem volt �zenet a termin�lon. Lu Bafang levette a k�st, ami n�la volt, �s Shi Yuannak adta, azt �rva: [M�ssz el�refel�, ha megtal�lnak, fuss el�re, ne t�r�dj velem, �s ne fordulj vissza.]

     Shi Yuan elvette a k�st, �s Lu Bafang kezdte vezetni a m�sz�sukat �szaki ir�nyban – volt egy szikla nem messze, amit ideiglenes mened�knek haszn�lhattak, �s egy p�r halott, g�rbe nyak� fa, 700 vagy 800 m�terrel od�bb. Szerencs�tlen volt a m�sz� poz�ci�juk, lass� �s f�radts�gos, �s nem tudta, milyen messze tudnak a cs�pok mozogni. Bonyolult �s vesz�lyes pr�b�lkoz�s volt, de nem volt v�laszt�suk.

     Shi Yuan k�vette �t.

     Miel�tt elm�sztak volna egy sz�z m�terre, hallotta a h�mm�g� hangot a f�ldb�l.

     A cs�pok megtal�lt�k �ket, sebesen k�zeledtek!

    Az emberi f�l nem hallhatta a hangot, Lu Bafang tudatlan volt.

     Shi Yuan meg�llt a mozg�sban, �s visszafordult.

     Egy kicsit szomor� volt, nem akarta meg�lni az Anyakir�lyn�t, �s ezeket a cs�pokat sem akarta meg�lni, de mivel nem volt lehet�s�g kiker�lni �ket, hagynia kellett, hogy meghaljanak.

     A fark�n l�v� pikkelyek �ltal�ban engedelmesek, finomak �s sim�k voltak; mik�zben tartotta a fark�t, j�l aludt �jjel, de most �gy n�zett ki, mint mikor valamif�le �llat hal�lra volt ijesztve, �s k�szen �llt a t�mad�sra. A pikkelyek lassan ny�ltak �s csuk�dtak, f�mcsikorg�s szem� hangot �rasztva, �s olyan �lesek voltak, mint egy vast�s�k. A fekete pikkelyek a szeme sarka alatt m�g �s m�g bizarrabbnak t�ntek ez�ttal, visszaver�dtek a feh�r �s krist�lyszer� b�r�n.

     Gy�ny�r� volt.

     Csak �pp ennek a gy�ny�r�s�gnek t�sk�i voltak, �s olyan gonosz volt, mint egy hideg, v�res k�s.

     Z�mm, z�mm, z�mm…

     Amikor a cs�pok al�juk �rtek, hirtelen meg�lltak, �s egyenesen elindultak az ellenkez� ir�nyba – n�h�ny robban�s hallatszott a leveg�ben! Olyan f�lsiket�t� volt, mintha megannyi �les k�s v�gta volna �t pimaszul az eget!

     Lu Bafang hirtelen h�trafordult, �s felki�ltott.

   - Fek�dj le, �s ne mozdulj!

     Miel�tt Shi Yuan reag�lhatott volna, Lu Bafang m�r r�vetette mag�t. A szeme sark�b�l l�tta, hogy j�p�r rep�l�g�p t�nt fel a horizonton, a s�v�t� sz�l hangj�val, sz�pen �s egyenletesen t�madva. Bomb�kat dobtak le, �s k�t m�sodperccel k�s�bb a f�ld megremegett, �s az eget s�r �s k�darabok t�lt�tt�k meg, amik m�terekkel od�bb placcsantak.

     A l�gier� elj�tt.

     A cs�pok feld�h�dtek, �s minden erej�kkel az �g fel� ny�ltak, pr�b�lva ler�ntani a rep�l�ket, de sikertelen�l.

     K�tk�rnyi bomb�z�s ut�n a rep�l� egyenesen elment. R�gt�n ezut�n egy csapat ember t�nt fel a puszta �szaki oldal�n. Teljesen fel voltak fegyverkezve, �s �tv�gtak a robban�sok f�stj�n �s por�n.

     A cs�pokat a hal�lba robbantott�k, de egy p�r m�g mindig d�h�sen csapkodott. Egy �jabb heves csata zajlott, goly�k, k�sek f�nyei, �s �v�lt�sek. Shi Yuan kidugta a fej�t, hogy n�zze, de Lu Bafang visszanyomta.

   - Ne n�zd, ne n�zd, vigy�zz az elt�vedt goly�kkal!

     Shi Yuannak vissza kellett h�z�dnia megint.

   - Az�rt j�ttek, hogy megmentsenek? – k�rdezte.

   -… mondjuk – mutatott Lu Bafang egy bonyolult mosolyt. – R�viden, egy ideig m�g nem halhatunk meg.

     M�g mindig a f�ld�n fek�dtek.

     Nem sokkal k�s�bb l�p�sek zaja k�zeledett, �s egy egyszem� f�rfi t�nt fel a fegyver�vel el�tt�k.

     Shi Yuan �szrevette, hogy k�gy�szer�, z�ld pikkelyek bor�tott�k az �ll�t�l a nyak�ig.

     Az Egyszem� S�rk�ny kettej�kre n�zett, a szeme meg�llt Shi Yuanon h�rom m�sodpercre, azt�n elford�totta a fej�t a kommunik�ci�s termin�lja fel�, �s azt mondta:

   - K�t c�lpont megtal�lva, kezdj�k az �tvitelt.

     Jelzett egyet, Lu Bafang meg�rtette, �s megh�zta Shi Yuant, hogy �lljon fel.

     Miel�tt felkeltek volna, egy cs�p csendesen megjelent az Egyszem� S�rk�ny m�g�tt. Csak ahogy Shi Yuan majdnem sz�lt neki, hogy felh�vja r� a figyelm�t, l�tta, hogy a f�rfi visszak�zb�l �tl�tte a cs�pot, mintha a feje h�tulj�n is lett volna szeme. Z�ld v�r �ml�tt r�, a cs�p t�l k�zel volt, vonaglott a f�jdalomt�l, ahogy a fegyver h�tra r�gta. A sz�j r�sz el�bukkant, emberi hangon ki�ltva:

   - Ne �lj meg! M�g �lek! Nem vagyok sz�rnyeteg!

     Miut�n ezt mondta, odatolta a n�i hull�t az Egyszem� S�rk�ny el�.

     Szorosan csavarta k�rbe a n�i testet, �s az �l�nk mozdulatok miatt, els� l�t�sra neh�z volt megmondani, hogy halott volt-e vagy �lt.

     Az Egyszem� S�rk�ny ciccegett, �s hezit�l�s n�lk�l a k�t keze k�z� fogta a fej�t �s a nyak�t, �s hirtelen er�t fejtett ki r�. Az izmok a karj�n kidudorodtak; egy r�m�letes robban�s k�vetkezett, �s a n�i koponya sz�tloccsant a f�rfi �ltal. A t�r�tt csontok a tenyer�be hatoltak, �s �gy t�nt, nem �rzett f�jdalmat. El�h�zta a k�s�t, �s a cs�p �s a n�i hulla gerinc�nek a csatlakoz�s�hoz d�fte. A holttest remegve huppant a f�ldre.

     El�nyt kov�csolva ebb�l a r�sb�l, egy p�r cs�p emelkedett fel a felsz�n al�l, �s h�rmuk fel� cs�rtetett, de megint sz�ttrancs�rozt�k �ket a goly�k.

     Az er�s�t�s meg�rkezett, �s h�rom vagy n�gy ember tartott fegyvert, �s teljesen kiirtott�k a cs�pokat.

     … Ha Shi Yuannak lett volna egy kis j�zan esze, akkor r�j�tt volna, hogy az er� �s a reakci�juk gyorsas�ga, amivel ezek a katon�k b�rtak, nem olyasmik voltak, amivel emberi l�ny b�rt.

     De nem volt sok j�zan esze, �s csak azt gondolta, hogy ezek az emberek milyen csod�latosak.

     A harc befejez�d�tt, �s csak egy p�r cs�p maradt elid�zve.

   - Gyer�nk – tette el az Egyszem� S�rk�ny a kardj�t, �s fel�j�k emelte az �ll�t.

     Amikor Shi Yuan �s Lu Bafang k�vette �t, besz�lltak egy terepj�r�ba, ami pont akkor �rkezett, �s v�gre elhagyt�k ezt a kaotikus helyet. Lu Bafang hossz�, megk�nnyebb�lt s�hajt hallatott, a hal�l tork�b�l val� menek�l�s �r�m�t�l, lestrap�lva d�lt h�tra az �l�sen, �s lehunyta a szem�t.

     Biztons�gban voltak.

     A kocsi f�l �r�n kereszt�l vezetett �szak fel�, �s egy ideiglenes hely�rs�ghez �rkezett. A k�ls� perif�ri�j�n j�p�r j�rm� parkolt, fegyveres katon�k j�r�r�ztek fel �s al�, �s az er�s�t�s s�trakat �ll�tott, �s kezelte a s�r�lteket.

     A v�rosb�l �rkez� er�s�t�s k�t csoportra oszlott, az egyik csapat ment, hogy felvegye a konvojt, a m�sik csapat meg Shi Yuant. �s az emberek, akiket az �ton mentettek meg, mind itt gy�ltek �ssze.

     Shi Yuan �s Lu Bafang �pp csak lesz�llt a kisbuszr�l, �s megl�tt�k Wang Yut.

     Wang Yunak k�t�s takarta a fej�t, �s bicegett. Megd�bbent, ahogy megl�tta �ket, �s azt morogta:

   - Ez nagyszer�, ti is �letben vagytok…

     Meg�lelte Lu Bafangot, �s meg�rintette Shi Yuan fej�t.

     Levett�k Shi Yuan �s Lu Bafang v�r�t, �s egy �rz�tt s�torban v�rt�k az eredm�nyeket.

     Kider�lt, hogy egyik�k sem volt fert�z�tt.

     Miut�n el�j�ttek a s�torb�l, Lu Bafang a sebes�ltekhez ment, hogy megtal�lja a kedves b�tyj�t. Shi Yuan senki m�st nem ismert, sz�val t�tlen�l m�szk�lt k�rbe.

     Igencsak sok sebes�lt volt. Nem akadt el�g munkaer�, a s�lyos s�r�ltek els�bbs�gi ell�t�sban r�szes�ltek, m�g a kisebb sebeket szerzettek �sszegy�ltek, vagy a fogaikat csikorgatva l�tt�k el a saj�t s�r�l�seiket, vagy a f�ld�n fekve f�jdalomt�l ny�sz�r�gtek.

     Shi Yuan l�tta, hogy n�h�nyuk s�r�l�sei elkezdtek tollakat n�veszteni – tollakat, melyek megegyeztek azokkal, amilyeneket a cs�pokon l�tott, a sz�lben remegve, mint rendk�v�l csod�latos vir�gok. Ezeket az embereket a medikusok elvitt�k, �s Shi Yuan nem tudta, hova mentek.

     Shi Yuan csak az oldalvonalr�l n�zel�d�tt egy ideig, titokban megfigyelve az embereket, n�zve az arckifejez�seiket, mozdulataikat, �s hallgatva a besz�lget�seiket.

     Nem ment el eg�szen addig, am�g egy p�r b�mul� tekintet r� nem esett, el�id�zve, hogy be�ss�n az anthropof�bi�ja.

     Amikor els�t�lt egy terepj�r� j�rm� mellett, hallotta, hogy valaki halkan kiab�l:

   - Shi Yuan! Shi Yuan, gyere ide egy pillanatra!

     A hang az egyik aut� m�g�l �rkezett.

     Shi Yuan megker�lte, �s hossz� ideig kereste a forr�s�t, majd egy k�z�pkor� f�rfit l�tott, nekid�lve a h�ts� kerekeknek, a ruh�j�t v�r �s s�r fedte.

     Shi Yuan felismerte, � volt a hallgatag sof�r a kocsijukban, �s Lu Bafang „�reg He”-nek h�vta.

�reg He arca s�padt volt, a homlok�t verejt�k gy�ngy�zte, eltakarta a mellkas�t, �s ki�ltott:

   - Shi Yuan, gyere ide!

     Shi Yuan odas�t�lt, �s leguggolt mell�.

   - Megs�r�lt�l, h�vjak valakit neked?

     �gy �rezte, �reg He s�lyosan megs�r�lt, a viharvert arc enyh�n �sszer�ncol�dott, �sszenyomott n�h�ny vonalat a homlok�n �s a szeme sark�ban.

   - Ne, ne h�vj senkit – kapkodott leveg� ut�n �reg He. – Figyelj r�m, gyermek, sz�ks�gem van r�d, hogy megtegy�l nekem egy sz�vess�get. N�zz a bal oldaladra, arra a sor kocsira, kell ott lennie egynek, amiben benne vannak a kulcsok, meg tudod n�zni, melyik az? – M�g hozz�tette. – Ne h�vj senkit.

   - Biztos vagy benne, hogy nem akarsz orvost? – k�rdezte Shi Yuan.

   - Nincs r� sz�ks�g – er�sk�d�tt �reg He. – Gyermek, menj, csak r�d sz�m�thatok.

     Shi Yuan farka beg�rb�lt �sszezavarodotts�g�ban. L�tta, hogy valami nem stimmelt �reg He-vel, de arra gondolt, hogy nem tudta meg�rteni az embereket, sz�val felkelt, hogy egyenk�nt v�gign�zze az aut�kat, ahogy �reg He k�rte.

     A kocsik koszosak voltak, s�r �s v�z maszatolta �ssze az ablakokat �s a kerekeket, �s valamik, amik gyan�san feltrancs�rozott h�sdaraboknak t�ntek. Amikor megtal�lta a k�rd�ses j�rm�vet, egy f�rfi hangj�t hallotta:

   - H�, mit m�velsz itt? Takarodj att�l az aut�t�l!

     Amikor k�r�ln�zett, egy fiatal katona b�mult r�, gyorsan s�t�lva fel� a fegyver�vel.

   - Igen, r�d �rtettem, honnan j�tt�l, menj innen!

   - Ok� – mondta Shi Yuan.

     �reg He nem akart m�st l�tni, nem vezethette oda a katon�t.

     Amikor Shi Yuan a kocsi k�ls� r�sze fel� s�t�lt, a katona arckifejez�se ellazult, �s azon volt, hogy megforduljon, mikor hirtelen megtorpant.

     Shi Yuan k�vette a tekintet�t, �s alig �szrevehet� v�rfoltokat l�tott.

     �reg He elszenvedhetett id�ig abb�l az ir�nyb�l, nyomokat hagyva, ahogy a karmazsin p�tty�k a f�ldre estek. A katona a szem�ld�k�t r�ncolta, r�j�ve, hogy valami baj van, �s el�rel�pett egy p�rat.

   - Mi�rt…

     T�l k�s� volt, egy alak vet�d�tt el� a kocsi m�g�l, mint a vill�m! Shi Yuant h�tulr�l lefogta valakinek a karja, �s egy fegyver hideg cs�ve nyom�dott a hal�nt�k�nak. �reg He hangja sz�r�d�tt hozz�.

   - Ne gyere ide! Ne gyere ide – vagy meg�l�m!

     A katona megr�ndulva dermedt meg, sokk �s d�h rohant �t rajta.

     Azt�n farkasszemet n�zett �reg He-vel, �s szavank�nt hangs�lyozva mondta:

   - Mit m�vel, meg�r�lt?

     �reg He nagyon gyenge volt, �s minden erej�t felhaszn�lta, hogy ilyen gyors mozdulatokat tegyen, most pedig alig b�rt meg�llni a l�b�n. A kezei hidegek voltak, de m�gis nagy erej�k volt, mint egy vad�llat, amit sarokba szor�tottak egy zs�kutc�ban, �gy markolta Shi Yuant, mint valami ment��vet.

     K�h�g�tt p�rat, a fogait csikorgatta, majd azt mondta:

   - Adj egy kocsit benzinnel, kapcsold le az �sszes poz�ci�bem�r� rendszert, �s adj m�g k�t fegyvert �s k�sleltet�t.

   -… Megs�r�lt �s megfert�z�d�tt? – k�rdezte a katona �vatosan. – Hagyja, hogy az orvos vessen mag�ra egy pillant�st, a k�sleltet�ink hat�sosak, rendben lesz.

     �reg He hevesen k�h�g�tt megint.

   - Ne magyar�zz nekem faszs�gokat, tedd, amit mondtam! – A fegyver er�sebben nyom�dott Shi Yuan hal�nt�k�hoz. – Nagyon is tiszt�ban vagyok a helyzetemmel, biztos vagyok benne, hogy azonnal eutan�zi�ra �t�lnek. �lni akarok, �lni! M�g ha csak egy vagy k�t napig is!

  - Nyugodjon le… - mondta a katona.

  - Nem kell lenyugodnom! – morogta �reg He. – Adj nekem egy kocsit!

     Sz�val �gy alakult, gondolta Shi Yuan. �reg He fert�z�se olyan s�lyos volt, hogy azonnal meg�lt�k volna a t�bbiek.

     A k�t oldal patthelyzetbe ker�lt.

   - Emeld fel a kezed – sz�lt gonoszul �reg He Shi Yuan f�l�be. – Olyan helyre tedd, ahol j�l l�tom.

     Shi Yuan felemelte a kez�t.

   - �s a farkadat is – tette hozz� �reg He.

     Shi Yuan felemelte a fark�t.

   - A l�baimat nem tudom felemelni – jegyezte meg.

     �reg He sz�hoz se jutott.

   - Akarod, hogy felemeljem? Megpr�b�lhatom – aj�nlotta Shi Yuan.

   - Ne – felelt �reg He.

     A mozdulataik odavonzottak m�sokat, az emberek egyes�vel kij�ttek a s�trakb�l, �s �sszegy�ltek k�r�l�tt�k.

     A t�bor nem volt nagy, �s hamarosan k�rt alkottak az emberek k�r�l�tt�k. Az Egyszem� S�rk�ny, aki kor�bban megmentette Shi Yuant, szint�n odaj�tt, el�l �llva, a hideg tekintet�t �reg He arc�ba v�jva. �reg He egyre ink�bb �rzelmess� v�lt, h�tral�pett p�rat, h�trad�lt a kocsinak, hogy eltakarja az alakj�t, Shi Yuant szor�totta, �s felki�ltott.

   - Ne gyertek, ne gyertek!

     Shi Yuan l�tta Wang Yut a t�megben. Wang Yu �tpr�selte mag�t rajtuk, �s sietve �gy sz�lt:

   - He Yu, ne csin�ld ezt.

     Az Egyszem� S�rk�ny is megsz�lalt m�ly hangon.

   - Nem ez a szakter�leted, �gy gondolod, hogy a fert�z�sed nem gy�gy�that�, pedig az. Ez csup�n a lehets�gess�g k�rd�se, de meg kell pr�b�lnunk, igaz? Dobd el a fegyvert, �s adj magadnak egy es�lyt, nincs sz�ks�g r�, hogy ilyesmit csin�lj, a fi� csak egy egyszer� ember. Ha elengeded, biztos�tom, hogy els�k�nt kapj k�sleltet� injekci�t.

   -… van m�g seg�ts�g? – �reg He hangja megremegett egy tized m�sodpercre. – Nem, nem, nem, nem, nem hiszem el, tudom, mik a hal�los s�r�l�sek. Wang Yu – Wang Yu, n�zd meg a sebemet, �s mondd meg, meg lehet m�g engem menteni?

     Az arckifejez�se furcsa volt, f�lelem, hiszt�ria, �s hirtelen kirobban� rem�ny kever�ke.

     Az ing�t felemelt�k.

     De nem a kezei. Megannyi �jsz�l�tt cs�p tartotta fel az inget, bemutatva a sebet.

     A t�meg elborzadt, ahogy l�tta, hogy �reg He fels� �s als� teste kett�v�lt, �s a cs�pok er�szakkal varrt�k �ssze a k�t felet, mint t� �s c�rna. A fert�z�s engedte sz�m�ra, hogy az �letbe kapaszkodhasson, hogy a cs�pok t�bb t�panyaghoz juthassanak.

   - Wang Yu, van m�g megv�lt�s a sz�momra �gy? – k�rdezte �reg He.

     Wang Yu pupill�i kit�gultak, r�meredt a s�r�l�sre.

     Az Egyszem� S�rk�ny r�kacsintott oldalr�l – mindenki l�thatta, hogy �reg He k�zel �llt hozz�, hogy meggy�zz�k. Am�g Wang Yu elismeri, hogy a k�sleltet� hasznos lehet, addig leeresztheti a fegyver�t.

     Csup�n nagyj�b�l t�z m�sodperc ut�n, Wang Yu homloka verejt�kben �szott. Neh�z volt k�r�l�rni, hogy mi honolt a sz�v�ben ebben a mennyek �s f�ld k�z�tti csat�ban, a k�rmei a tenyer�be v�jtak, �s v�rzett, �s � m�g csak �szre sem vette.

     F�l l�p�st elh�tr�lt, a teste remegett, �s f�jdalm�ban megr�zta a fej�t.

   - �n… �n… Shi Yuan, sajn�lom, �n… orvos vagyok, nem tehetem meg, hogy ilyesmir�l hazudjak.

     Megvoltak a maga elvei.

     Mint ahogy p�r nappal ezel�tt azt mondta, a teszteredm�nyek d�nt� bizony�t�kok, �s er�sk�d�tt, hogy levegye Shi Yuan v�r�t, aki s�lyosan fert�z�ttnek t�nt. Most nem volt r� m�d, hogy azt �g�rje, hogy a f�rfi, aki meg fog halni, m�g menthet�.

     L�tva a reakci�j�t, �reg He meg�rtett mindent, kipr�selt a torka m�ly�r�l egy halk, k�ts�gbeesett morg�st, az ujja folyamatosan remegett a ravaszon.

     Az Egyszem� S�rk�ny �tkoz�dott, m�g Wang Yu l�pett p�rat el�re, �s szomor�an megsz�lalt.

   - He Yu, He Yu, n�zz r�m. Eml�kszel a fogadalmadra, amit akkor tett�l, mikor bel�pt�l a seregbe? „Megesk�sz�m, hogy sosem alkalmazok er�szakot a civilek �lete �s szem�lye fel�, �s nem ejtek t�szul civileket”. Mind megesk�dt�nk a Sz�vets�g z�szlaj�ra, Shi Yuan az a szem�ly, akit meg kell v�dened, � �rtatlan. Engedd el Shi Yuant, �s haszn�lj t�szk�nt engem.

   - Nem – mondta rekedten �reg He. – Nem, elutas�tom. – R�meredt az Egyszem� S�rk�nyra. – Add oda az aut�t, a fegyvert, az �telt �s a k�sleltet�t.

     Egy r�vid patthelyzet ut�n az Egyszem� S�rk�ny v�laszolt.

   - Adj egy percet, meg akarom k�rdezni a feljebbval�mat.

     Elford�totta a fej�t, felkapta a kommunik�tor�t, �s suttogott valamit.

     A jelenet megfagyott egy id�re.

     Shi Yuan az �ket k�r�lvev� t�meget n�zte.

     Tudta, hogy �reg He felhaszn�lta �t. � volt a legjobb jel�lt, �s az egyetlen az eg�sz �llom�son, aki elhitte �reg He rosszul �tgondolt hazugs�gait.

     De nem �rzett d�h�t, ami�rt megvezett�k, sem t�lzott f�lelmet.

     �reg He ideges �s k�ts�gbeesett volt, mik�zben Shi Yuan a t�meget n�zte, �s l�tta az Egyszem� S�rk�ny elnyomott d�h�t, Wang Yu aggodalm�t, �s a fesz�lt vagy v�ltozatlan arcokat a mindenf�le embereken. Alaposan megvizsg�lta ezeket az �rzelmeket, mintha vir�got lesett volna a k�d�n �t, mintha egy filmet n�zett volna. Nem volt egy hangy�nyi egy�tt�rz�s sem benne. Csak egy valamit �rtett meg: hogy az emberi l�nyek tudnak hazudni.

     Seg�tenek a fajt�juk b�linek, �s haszn�lj�k egym�st.

     Shi Yuan nem tudta, meghalna-e, ha a goly� a fej�be f�r�dik. A teste t�r�keny volt, �s a sebe a m�ltkori megcs�sz�s�b�l a foly�n�l m�g mindig friss �s enyh�n f�jdalmas volt. Arra k�nyszer�tett�k, hogy a fark�t is feltartsa, m�sk�l�nben fejbe tudta volna k�lintani �reg He-t.

     Mint egy Szakad�k, az egyetlen megmaradt lehet�s�ge a v�dekez�sre a fert�z�s volt.

     … Megfert�zni �reg He-t, csak ahogy meg�lte azokat a sz�rnyeket.

     �reg He nem akart meghalni, �s Shi Yuan szint�n �lni akart.

     M�g nem tal�lta meg az ember�t.

     Gyorsabban fert�zne, mint egy goly�.

     Az Egyszem� S�rk�ny hossz� ideig v�rt v�laszra a felettes�t�l. Mikor �reg He m�r majdnem �sszeesett, az �ll�t az al�rendeltje fel� emelte.

   - Menj, k�sz�tsd el� a kocsit, �s add neki a kulcsokat.

     �reg He megh�kkent, elnyomta az izgatotts�g�t, �s �gy sz�lt:

   - Magam akarom kiv�lasztani, balr�l a harmadik aut�t akarom.

   - Ok� – felelt az Egyszem� S�rk�ny. – Felt�ltj�k neked �tellel �s v�zzel.

     Miut�n a kocsit megt�lt�tt�k egy p�r doboz v�zzel �s �lelemmel, k�t fegyverrel, �s �t k�sleltet�vel, egy technikus lekapcsolta a bem�r� rendszert �reg He orra el�tt.

     Azt�n az eg�sz szem�lyzet elh�tr�lt, �reg He t�szk�nt tartotta Shi Yuant, �s besz�llt a kocsiba, egy kez�ben a fegyvert fogva, a korm�nyt pedig a m�sikban, a g�zped�lra l�pve.

     A terepj�r� j�rm� megbokrosodott, �s elt�nt a t�voli dombok k�z�tt.

     Csendes hely�rs�get hagyott maga ut�n.

   - Csak �gy elengedt�k? – k�rdezte Wang Yu hitetlenkedve. – M�gis mi�ta el�g�tj�k ki egy rabl� k�vetel�seit, nem �lland�an szigor�an elutas�tjuk �ket?

   - Ez volt a parancs a fels� vezet�st�l – mondta az Egyszem� S�rk�ny.

     Valami�rt nem volt m�r m�rges, mint el�z�leg.

   - Mi van Shi Yuannal akkor? – r�ncolta a homlok�t Wang Yu. – A „felettesed” sz�m�t�sba vette �t? Ha hagytad volna az im�nt, hogy h�zzam az id�t, megmenthettem volna, amikor az orvl�v�sz a hely�n van. De most elengedt�k egyed�l egy fert�z�tt emberrel, akinek elment az esze?!

   - He Yu ment�lisan instabil, a meg�t�l�sem szerint nem lehet k�sleltetni – mondta az Egyszem� S�rk�ny furcsa pillant�ssal. – �s nem jut messzire.

   - Mi�rt vagy olyan biztos ebben? – k�rdezte Wang Yu.

   - Lu t�bornokt�l j�tt a parancs az im�nt – mondta az Egyszem� S�rk�ny. – � k�rt meg, hogy engedjek �reg He k�vetel�s�nek.

   -… Lu Tinghan itt van? – h�kkent meg Wang Yu.

   - Igen. Ez a ment�si m�velet az � parancsnoks�ga alatt zajlik – felelt az Egyszem� S�rk�ny. – Lu t�bornok m�r �ton lehet – azt mondta, gondoskodik r�la, sz�val He Yu nem jut messzire.

El�z�

K�vetkez�

*Megjegyz�sek

Ideje a reggel �s este v�lt�s�nak: angolul annyi volt csup�n �rva „time of morning and evening”. Furcsa volt, �gy r�kerestem. Meglehet, hogy ez egy amolyan bibliai utal�s, a reggeli �s esti b�r�ny�ldoz�sra, ami eset�ben a b�r�ny a keresztre fesz�tett J�zus Krisztust szimboliz�lja. Viszont ennek sok �rtelme �gy sincs a sztori tekintet�ben. A le�r�s szerint ez az id�szak att�l sz�m�tott, mikor a nap elkezd lemenni, eg�szen a napnyugt�ig, �n �gy mondan�m, ez a d�lut�n. :’D Viszont abszol�t nem vagyok otthon a vall�si k�rd�sekben, �s nem akarok tiszteletlens�get sem ford�tani, ez�rt ezt �gy meghagytam a sz�vegben. Ha van b�rmilyen javaslatotok vagy inf�tok, k�rlek, vil�gos�tsatok fel.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s