Tracy egy�ltal�n nem k�telkedett benne.

   - Akkor t�nyleg fiatalabb vagy, mint �k.

     Bel�ptek a sarki szob�ba. Benyomva az ajt�t, Shi Yuan l�tta az �l�nk �s ragyog� koszt�m�ket egy�tt egy rak�son, vasrudakon l�gva; az �vegszil�nkokkal �s k�darabokkal dekor�lt est�lyit�l kezdve a csod�latos hossz� szokny�kig, �s azt�n a keleti darvas k�penyekig �s tal�rokig, volt nekik minden sz�n, v�r�s, s�rga, k�k �s z�ld.

     Tracy a sarokba ment, �s nagy neh�zs�gek �r�n kir�ngatott egy nagy kartondobozt.

   - A fad�monok jelmezei itt vannak, �sszesen n�gy szett van, att�l f�gg, melyik f�t akarod j�tszani.

   - Milyen f�k vannak? – k�rdezte Shi Yuan.

   - H�t, van feny�, ciprus, juhar �s plat�n. Mivel nincs a forgat�k�nyvbe �rva, azt v�lasztod magadnak a meghallgat�sra, amelyiket szeretn�d – tette hozz� Tracy.

   - Akkor a ciprust akarom – d�nt�tte el Shi Yuan.

     Tracy f�lei fel�gaskodtak.

   - Mi�rt?

   - Mert szeretem a ciprusokat – felelt Shi Yuan.

     N�tt egy kis ciprus fa a Szakad�k mellett. Az egyike volt a n�h�ny �l�l�nynek, amit Shi Yuan l�thatott. A pikkelyei �s a levelei laposak voltak, buj�k �s z�ldek, �s k�l�nleges illatot �rasztottak.

     Shi Yuan �ntudata a fekete k�dbe rejt�z�tt. Amikor nem l�thatta Lu Tinghant, �s unatkozott, a ciprusfa leveleire meredt, �s n�zte, ahogy remegnek a sz�lben.

   - Akkor hadd keressem el� neked azt a szettet – mondta Tracy.

     A l�nynak nem volt ereje, �s a fad�mon ruh�i nehezebbnek bizonyultak. V�g�l Shi Yuan seg�tett neki el�szedni a ciprus jelmezt.

     A m�sik ruh�kkal �sszem�rve, ez sokkal rajzfilmszer�bb volt, mint egy �talak�tott kabalafigura egy �lm�nyparkban, ami felvid�totta a gyerekeket. A t�rzs barna �s bolyhos volt, megannyi �ggal, melyek a v�llakb�l ny�ltak, betakarva smaragdz�ld levelekkel, amik el�g �leth�re sikeredtek.

Shi Yuan meg�lelte a ruh�t, �s Tracyvel kar�ltve kis�t�lt a szob�b�l.

   - A sz�veged csak f�l oldal – magyar�zta Tracy. – Nyomtathatok neked egy m�solatot k�s�bb. Miel�tt te k�vetkezn�l a sz�npadon, ne felejts el az �lt�z�be menni, �s felh�zni a jelmezedet.

   - Ok�, k�sz�n�m – b�lintott Shi Yuan.

   - Sz�vesen – mosolygott Tracy. – Egyform�k vagyunk.

     Meg�rintette a macskaf�leit, �s Shi Yuan d�monszarvaira n�zett megint, m�g boldogabban mosolygott, �s mint a szemf�nyveszt�, elt�nt a folyos� v�g�n.

     Shi Yuan visszament a v�r�ba, �s miut�n megkapta a sz�veg�t, csendesen tanulm�nyozta. Egy f�l �ra m�lva a meghallgat�s megkezd�d�tt, �s az els� szem�ly a sz�npadra l�pett. Shi Yuan az �lt�z�be ment fel�lteni a ciprusfa koszt�m�t, �gy �rezve, hogy kilengett menet k�zben.

     A v�r�szob�ban l�v� m�sik ajt� a sz�nh�z sz�nfalai m�g� vezetett. Emma el�r�bb �lt egy sz�kkel, �s sz�nfalak m�g� telepedett, lust�n emelve fel a tekintet�t, a sz�npadot n�zve.

     Shi Yuan odas�t�lt hozz�.

   - Mit csin�lsz? – k�rdezte.

   - Tanulm�nyozok – v�laszolt lassan Emma. – Tanulm�nyozok, �rted?

     Ez a sz� nem volt ismeretlen Shi Yuan sz�m�ra.

     Gyakran tanulm�nyozta az embereket, �s amikor a konvojjal volt, mindenkit �ttanulm�nyozott – �reg He a korm�nyt markolta, �s �s�tozott, �s kidugta a fej�t a h�ts� �l�sr�l, hogy b�muljon; Wang Yu orvosi felszerel�seket rendszerezett, �s � mellette guggolt, hogy tanuljon t�le; Lu Bafang sz�ps�gmagazinokat vett el�, keresett egy sarkot, �s arra k�sz�lt, hogy meg�zlelje �ket, amikor Shi Yuan hirtelen felbukkant m�g�tte, �s megk�rdezte, mit csin�l, ami �gy megijesztette Lu Bafangot, hogy majdnem felrep�lt.

   - Persze, hogy tudom, mit jelent, hogy tanulm�nyozni – felelt Shi Yuan.

   - Akkor gyere ide, hogy l�ss, mit gondolsz azoknak a szem�lyis�g�r�l, akik r�szt vesznek az �rt�kel�sben? – unszolta Emma.

     Shi Yuan is el�r�bb ment, �s le�lt a n� mell�. A karmazsin f�gg�nyt felemelt�k a sark�n�l fogva, csak annyira, hogy l�ss�k a sz�npadot.

     Az els� r�sztvev� egy sz�ke f�rfi volt. A b�rpultost j�tszotta, �s �rzelmes hangon mondta:

   - Uram, hadd vegyek �nnek m�g k�t italt b�cs�z�sul. Senki nem j�n vissza az erd�b�l �lve, van ott egy sz�rny�s�ges fad�mon!

     Sz�rny�s�ges fad�mon Shi Yuan hallgatott.

     H�rom ember �lt az els� sorban a n�z�t�ren.

     A baloldalon egy sz�p, barna haj� n� foglalt helyet, a jobbon az a f�rfi, aki az ajt�n�l odaadta az adatlapot, amit ki kellett t�lteni, �s k�z�pen egy k�z�pkor� f�rfi, r�vid ujj�ban; a kibugyog� izmok sz�tfesz�tett�k a ruhaujjakat, ahogy h�trad�lt, mint egy muszklis oroszl�n.

   - N�zd, aki k�z�pen �l, az a sz�nt�rsulat eln�ke, Wolfgang. Szavazni fognak a meghallgatott sz�n�szekre, �s �n tanulm�nyozom, kit lehet legink�bb keny�rre kenni – mondta Emma.

   - Mi�rt tanulm�nyozod ezt? – k�rdezte Shi Yuan.

   - Hogy pr�b�ljak magasabb pontsz�mot szerezni – �s�tott Emma. – Meg azt�n, nem rossz dolog el�re ismerni a potenci�lis koll�g�kat. M�r felfedeztem, hogy a f�rfi a jobb oldalon a legk�vetel�z�bb, �s a n� semleges. Ezzel szemben, Wolfgang az, aki a legmegkaphat�bb, minden alkalommal mosolyog… h�t, a mosolya k�l�n�sen kedves.

     Sz�val Shi Yuan �s Emma egy�tt n�zt�k.

     A f�rfi, aki a b�rpultost j�tszotta, er�teljes hangon fejezte be a sz�veg�t:

   - Rem�lem, meg tudja �lni a veszedelmes fad�mont, �s v�get vet e r�m�lomnak!

     A n� arca kifejez�stelen volt, a f�rfi apr�t s�hajtott, �s Wolfgang mosolygott �s egyenesen b�lintott – � volt a legleig�z�bb testm�ret tekintet�ben, �s a mosoly�val a kontraszt megd�bbent� volt, mint valami kedves oroszl�n.

     A m�sodik sz�n�sz j�tt fel a sz�npadra, az �zletember szerep�t j�tszva, a szak�ll�t simogatva, �s azt mondta:

  - F�n�k, nem tudom lejjebb vinni m�r az �rat. M�r �gy is vesztes�gesen adom!

     A n� kifejez�stelen maradt, a f�rfi laposan s�hajtott, �s Wolfgang b�lintott.

     A harmadik sz�n�sz nemes arccal j�tszotta a h�s megment�t.

   - �n vagyok az, aki megv�lt�st ad neked, �n vagyok a f�nyed!

     A n� arca nem mutatott semmit, a f�rfi fel�letes s�hajt hallatott, �s Wolfgang biccentett.

     A negyedik fordul� Emm�� volt, aki szint�n a b�rpultost j�tszotta.

   - M�g egy poh�r a b�tors�god�rt, rem�lem, �ps�gben t�rsz vissza.

     A n� kifejez�stelen�l b�mult, a f�rfi puh�n s�hajtott, �s Wolfgang b�logatott.

     Shi Yuan volt az utols� a meghallgat�son. M�r viselte a ciprus koszt�mj�t, �s felt�ntorgott a sz�npadra.

     Ahogy a sz�npadon �llt, j�tt r�, milyen hatalmas az eg�sz el�ad� csarnok. Messzire n�zve, sz�mtalan sz�ket l�tott puha, s�t�tv�r�s b�rsonnyal, l�pcs�zetesen elrendezve, leb�mulva r� a magasb�l, �s volt egy sor priv�t szoba a m�sodikon, v�sett mint�kkal. F�ny�z� �s �lettel teli lehetett a m�ltban.

     A n�z�t�ren �l� h�rom ember egyenesen r�meredt.

     Shi Yuan fark�nak v�ge beg�rb�lt.

     De ezalatt a p�r nap alatt az emberekt�l val� f�lelme m�r lecsitult; m�g mindig f�lt a sz�ve m�ly�n, de az m�r nem volt olyan nyilv�nval� k�v�lr�l.

     M�ly leveg�t vett, �s gonoszul szavalta a szavakat:

   - V�ndor, megzavartad az erd� lelk�t, a mai a hal�lod napja! Nektek, embereknek vannak v�rosaitok �s fegyvereitek, de nek�nk, sz�rnyeknek is megvan a magunk vil�ga. �tl�pted a hat�rt! Meg�llek, t�pl�lom az �si f�kat a h�soddal �s v�reddel, �sszez�zom csontjaid, �s megetetem a besti�kkal, �s a lelked a t�z� nap al� tartom, hogy a l�ngok �s kesely�k martal�k�v� v�ljon egy �letre!

     Mindenki halotti csendben volt.

     A n� felvonta a szem�ld�k�t, a f�rfi hevesen s�hajtott, �s Wolfgang megr�zta a fej�t.

   - Ez a karakter a f�gonosz, a hangsz�n�nek sokkal tombol�bbnak kellene lennie, nem ilyen… ilyen… uh… - A n� per pillanat nem tal�lt szavakat.

     A s�padt f�rfi durv�n az asztalra csapott.

   - Az�rt vagy itt, hogy felv�gj, milyen aranyos vagy? Ez egy sz�rny, ami szemrebben�s n�lk�l �l. Hogyan besz�lhet �gy egy sz�rny? Meg akarja �lni a h�st, hal�lra k�nozni, �s hamuv� �getni, ehelyett �gy hangzol, mintha k�nnyekig lehetne szek�lni egy az egyben.

     Shi Yuan nem tal�lt szavakat.

     Olyan gonoszul j�tszott, ahogy csak tudott. �jra k�rdezett:

   - Akkor elbuktam a meghallgat�st?

   - Igen – felelt a f�rfi. – Nulla pont.

     Shi Yuan kicsit elszomorodott.

   - Megpr�b�lhatok m�s szerepeket?

     Meg�g�rte Xie Qianmingnak, sz�val kem�nyebben akart dolgozni.

   - M�s szerepeket sem tudsz j�tszani – felelt a f�rfi nyersen. – Nem vagy alkalmas erre a munk�ra, nem kellett volna engednem, hogy kipr�b�ld.

   - Ok� – felelt halkan Shi Yuan.

     Meglend�lt, k�szen arra, hogy visszamenjen a sz�nfalak m�g�, de a n� hirtelen meg�ll�totta.

   - V�rj.

     Shi Yuan mozdulatlanul �llt, m�g a n� alaposan v�gigm�rte, elv�konyodott a szeme, �s �gy mosolygott, mint egy r�ka.

   - A sz�n�szked�st lesz�m�tva, b�nn�l valami m�st csin�lni? A sz�nt�rsulatnak sok feladata van, amivel meg kell birk�znia. Ha �tv�llalsz egy p�rat, mint… ehem, hogy felelsz a nyilv�noss�g�rt, akkor felvehet�nk.

   - Nem probl�ma – felelt Shi Yuan.

     A s�padt f�rfi szeme elkerekedett.

   - H�, ez az �n sz�vegk�nyvem! Ha �n azt mondom, nem alkalmas, akkor nem alkalmas! Nem engedek olyan fad�mont j�tszani, aki csak gyerekeskedni meg kac�rkodni tud…

   - �n engedem – veregette meg a h�t�t a n�. – Kussolj.

     A f�rfi elkussolt.

   - F�n�k, neked is rendben van, ugye? – n�zett a n� Wolfgangra.

     Wolfgang lebarnult arc�n bizonytalans�g l�tszott egy p�r pillanatig, de hamar kompromitt�l�dott.

   - Persze.

   - J�, akkor ez eld�lt. – A n� mosolygott. – Shi Yuan, fel vagy v�ve. �n Qin Luoluo vagyok, vidd be a n�vjegyemet a telefonodba, �s gyere holnap dolgozni.

     Azt�n Shi Yuan megmagyar�zhatatlan m�don felv�telt nyert.

     Nagyon boldog volt.

     Qin Luoluo azt mondta, elmehet ma hamarabb, majd hozz�tette:

   - Vidd haza magaddal a jelmezedet, �s gyakorolj. M�g egyenesen se tudsz j�rni benne. Hogyan szerepeln�l vele a sz�npadon? �s siess, olvasd el a forgat�k�nyvet, annyiszor olvasod el, ah�nyszor csak akarod, �s tanulj m�s emberek „gonosz hang”-j�b�l.

     Shi Yuan meg�lelte a ciprusfa koszt�m�t, elhagyta a sz�nh�zat, �s felpr�selte mag�t a 3-as buszra nagy neh�zs�gek �r�n. Ez a jelmez igencsak mag�ra vonta a figyelmet, �s egy gyerek kiny�lt, hogy megfogja az �gait.

     Lu Tinghan enged�lyt adott neki bel�pni �s t�vozni. Az ujjlenyomat�t a k�z�ss�g kapuj�hoz nyomta, leszkenneltette az �riszeit, �s v�gre hazat�rt.

     Miel�tt Lu Tinghan visszat�rt volna, felvette a ruh�j�t, �s k�rbet�ntorgott a szob�ban, mik�zben a sz�vegk�nyvet olvasta.

     Ahogy n�zett r�, Shi Yuan kezdett elb�m�szkodni.

     Nem l�tta Lu Tinghant hossz� ideje. Egy Szakad�k volt, aki f�lt az egyed�ll�tt�l, �s nagyon magas �rzelmi sz�ks�glete volt a tart�s emberi figyelemre.

     Bekapcsolta a mobilj�t, egy darabig elbambulva n�zte a kijelz�t, �s elk�ld�tt egy �zenetet Lu Tinghannak.

[Mikor j�ssz vissza?]

     Lu Tinghan nem v�laszolt.

     Shi Yuan lezuttyant a kanap�ra, �s folytatta a forgat�k�nyv olvas�s�t.

*

     Ezen a napon Lu Tinghan a kij�r�si tilalom jelz�s�vel t�rt vissza.

     A seg�dtiszt elk�sz�nt t�le, Lu Tinghan ajt�t nyitott, �s a nappali meleg f�nyei ki�ml�ttek a h�zb�l. Bes�t�lt, felakasztotta a kab�tj�t, �s megsz�lalt.

   - Shi Yuan, m�g mindig fent vagy?

     Nem volt v�lasz.

   - Shi Yuan? – k�rdezte ism�t Lu Tinghan.

     Egy p�r m�sodperc ut�n zizeg� hang j�tt a kanap� m�g�l, �s lassan n�h�ny �g emelkedett fel.

     Lu Tinghan �rtetlen�l b�mult r�.

     A pl�ss �gak �s levelek alatt ott bujk�lt Shi Yuan.

     �ppen fel�bredt, az �ll�t a kanap� h�tt�ml�j�ra t�masztva, �s er�sen �lmos hangon mondta:

   - Visszaj�tt�l.

   - Mi�rt vagy �gy �lt�zve? – Lu Tinghan megker�lte a kanap�t, �s teljes eg�sz�ben l�thatta a ciprusfa koszt�m�t.

   - Simogasd meg a fejem – k�vetelte Shi Yuan.

     Alighogy Lu Tinghan le�lt a kanap�ra, Shi Yuan odahajolt hozz�, �s el�gedett volt, ahogy megkapta az �rint�st �s a figyelmet az ember�t�l.

   - �tmentem a meghallgat�son a sz�nt�rsulatn�l, �s a fad�mont j�tszom.

    - Az j� – felelt Lu Tinghan. – Gyakorolt�l?

   - Igen, ez a jelmez t�l sz�les, neh�z benne menni – felel Shi Yuan. – M�g mindig a sz�vegemet olvasom.

   - Meg tudod csin�lni – biztatta Lu Tinghan a fej�t simogatva. – Gyakorl�s ut�n kor�n menj �gyba, m�g mindig vannak dolgok, amiket el kell int�znem.

   - Maradhatok melletted? Nem foglak zavarni – tette hozz� Shi Yuan. – Nagyon r�g nem l�ttuk egym�st.

     A „nagyon r�g” alatt val�j�ban egy napot �rtett.

     Lu Tinghan gondolkodott egy kis ideig, �s a keze megint Shi Yuan nyak�n landolt.

     Shi Yuan dorombolni kezdett.

     Hamarosan Lu Tinghan megsz�lalt:

   - Gyere velem az emeletre.

     �gy, hogy Lu Tinghan vitte fel, �cska R�z �s �cska Vas v�gre nem �ll�totta meg Shi Yuant. Felmentek a m�sodikra, �s bel�ptek egy tanul�szob�ba, melyben megannyi k�nyvespolc roskadozott vastag k�tetek alatt, �s volt ott egy hossz� asztal, �s n�h�ny sz�k. Lu Tinghan t�nyleg nem s�r�n j�tt ide; nagyon kev�s dolog akadt az �si faasztalon: egy t�lt�toll �s k�t v�kony f�zet.

     Lu Tinghan le�lt, �s kinyitott valamit, mire egy holografikus kijelz� vet�t�d�tt a leveg�be.

     Shi Yuan odah�zta a sz�ket az asztal m�sik oldal�ra, �s belemer�lt a sz�veg�be. A sz�vegk�nyvet olvasni el�g nagy szenved�s volt sz�m�ra, �s t�bb tucat oldalon lapozott �t csak �gy mell�kesen, mintha meg�rtette volna.

     De b�rhogy is, Shi Yuan sokkal jobban �rezte mag�t, hogy volt t�rsas�ga. Id�nk�nt felpillantott – a holografikus kijelz� egyir�ny� volt, �s � nem l�tta a rajta l�v� tartalmat, csak Lu Tinghan koncentr�l� arckifejez�s�t.

     Lu Tinghan legt�bbsz�r kifejez�stelen volt, �s neh�z lett volna kital�lni, milyen a hangulata. Most is ez volt a helyzet, lejegyzett p�r dolgot a k�perny�re, a mozdulatai gyorsak voltak, �s a k�z�r�sa olyan, mint ez�st kamp�k vasra festve.

     Shi Yuan figyelme egy darabig elterel�d�tt ezzel.

   - Ne engem n�zz, a sz�vegedet – sz�lalt meg Lu Tinghan an�lk�l, hogy r�pillantott volna.

     Shi Yuan folytatta a forgat�k�nyv olvas�s�t, �s a sok sz� elsz�d�tette, sz�val csak tess�k-l�ss�k m�don tudta olvasni. A sz�veg egy nyugati fant�ziavil�gban j�tsz�dott. Elmes�lte a f�rfi f�szerepl� t�rt�net�t, aki kardot forgatott, hogy d�monokat puszt�tson vele. Az elej�n egy kocsm�b�l indult, �s a vesz�lyes rengetegbe tartott, hogy meg�lje az els� sz�rnyet, az erd� fad�monj�t, akit Shi Yuan j�tszott.

     A fad�mon j�l n�zett ki, �s kegyetlen volt, minden utaz�t �lelemm� alak�tott az erd� sz�m�ra, hogy �r�kk� fiatalnak tartsa meg mag�t.

     A fad�monok nem voltak idegenek Shi Yuan sz�m�ra.

     A hossz� v�ndorl�sa alatt Shi Yuan sok fa-szer�, fert�z�tt teremtm�nyt l�tott. N�h�nynak eltorzult szemei �s v�gtagjai voltak, �s n�h�ny feromonokat eregetett, hogy m�s sz�rnyeket csaljon a vad�szter�let�re.

     Tal�lkozott egy magasan tornyosul� indiai f�gef�val, ami elfoglalta a falut. Volt egy hatalmas szem a t�rzse k�zep�n. Az �gak megny�ltak, mint egy lekuporod� s�rk�ny, teleaggatva t�bbsz�z �ves kisz�radt holttestekkel, melyek lengedeztek, amikor f�jt a sz�l.

     Shi Yuan megk�rdezte:

   - Hell�, tudod, hogy jutok el a v�rosba?

     Az �reg fa nem mondott semmit, a hatalmas szem csak n�zett r�, azt�n lassan bez�rult.

     A sz�rnyek, melyekkel Shi Yuan �sszefutott, mindig ilyenek voltak. Besz�lt hozz�juk, �s azok vagy sietve elker�lt�k, vagy nem v�laszoltak.

     Elk�sz�nt a f�gef�t�l, �s folytatta az utaz�s�t.

     Most pedig a sz�vegk�nyvet n�zte, �s erre a f�ra gondolt. A sz�veg szabv�nyai szerint – vagy az emberek szabv�nyai szerint, a f�gef�nak egy sz�rnyen elsz�rnyeszt� sz�rnynek kellett volna lennie. Meg akarta tanulni a vads�g�t, de hossz� ideig gondolkodva rajta sem volt m�g mindig �tlete. �sszezavarodva g�rb�tette be a fark�t, mag�ban gondolkodva, t�prengve, hogy az�rt volt-e ijeszt�, mert nagy szeme volt.

     T�gra nyitotta a szem�t, az �ll�t a sz�vegk�nyvre t�masztotta, r�meredt Lu Tinghanra, �s elkalandozott.

     Lu Tinghan gyorsan felfedezte a kis akci�j�t, �s megint eml�keztette:

   - Shi Yuan, �sszpontos�t�ssal kellene v�gezned a dolgod.

   - Oh… - Shi Yuan �gy v�laszolt, m�g mindig mozdulatlanul.

   - Mi�rt n�zel r�m ilyen t�gra ny�lt szemekkel? – k�rdezte Lu Tinghan.

   - Mert ez majd d�h�dtebbnek mutat – felelt Shi Yuan.

     Villant egy f�l m�sodpercnyi k�ts�g Lu Tinghan szem�ben. A f�rfi folytatta az �r�st.

   - A Vadr�zsa Sz�nh�zhoz ment�l, igaz? Elfelejtettelek megk�rdezni, mi az �rab�red a szerz�d�sed szerint? Milyen hossz� a munkaid�d? – k�rdezte.

   - Az �rab�rem 5 yuan, �s m�g nem d�nt�tt�k el, meddig fogok dolgozni.

   - 5 yuan a minim�lb�r, f�leg ha nem vessz�k bele az �lelmiszert vagy a lakhat�st, mag�t�l �rtet�dik, hogy sz�npadon val� szerepl�s�rt t�bbet kapj. Megbesz�lheted vel�k megint, k�rdezz engem, ha nem �rtesz valamit.

   - A f�gonoszt j�tszom – magyar�zta Shi Yuan. – Azt mondt�k, a hangsz�nem egy�ltal�n nem alkalmas, �s egy�ltal�n nem felel meg a karakter im�zs�nak.

   - Pontosan hogyan nem felel meg? – k�rdezte Lu Tinghan.

   - M�r nagyon vad voltam, de m�gis azt mondt�k, hogy �gy j�tszok, mint egy gyerek, �s kac�ran viselkedek – panaszolta Shi Yuan.

   - Ez az �rt�kel�s egy kiss� kegyetlen – �llt meg Lu Tinghan az �r�sban. – Mondj nekem p�r sort, hadd halljam.

     Azt gyan�totta, hogy a sz�nt�rsulat sz�nd�kosan t�madta Shi Yuant, hogy �gy elfogadja majd ezt az igen alacsony �rab�rt.

     Shi Yuan a sz�veg�hez fordult.

   - V�ndor, megzavartad az erd� lelk�t, a mai a hal�lod napja! Nektek, embereknek vannak v�rosaitok �s fegyvereitek, de nek�nk, sz�rnyeknek is megvan a magunk vil�ga. �tl�pted a hat�rt!

     Lu Tinghan hallgatott.

     Shi Yuan folytatta:

   - Meg�llek, t�pl�lom az �si f�kat a h�soddal �s v�reddel, �sszez�zom csontjaid, �s megetetem a besti�kkal, �s a lelked a t�z� nap al� tartom, hogy a l�ngok �s kesely�k martal�k�v� v�ljon egy �letre!

     Lu Tinghan m�g mindig hallgatott.

   - Milyen volt? – k�rdezte v�g�l Shi Yuan.

     Lu Tinghan tov�bbra is csendben volt, m�g egy j� ideig.

   - Shi Yuan, igazuk volt.

     Shi Yuan k�rd�n pislogott r�.

   - Akkor az �rab�rem t�nyleg alacsony?

     Lu Tinghan megintcsak sok�ig csendben volt.

   - Nem is annyira alacsony.

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s