Egy p�r m�sodpercre m�g mindig csendes volt, miel�tt hallott egy er�tlen h�mm�g�st. Seraing mosolygott.

 - Sajn�lom, hogy p�nikba kergettelek. De nem tudtam m�shogy seg�teni.

 - Hly… - Jibran hangja fojtottnak hangzott.

 - Mit mondt�l? Nem hallak.

  - H�LYE! – t�rt ki hirtelen Jibran, de a hangja megremegett. – �n nem… nem akartam, hogy h�vj. Mi�rt csin�ltad ezt…

 - Mert �szinte voltam. Hallani akarom a hangodat – mondta Seraing nyugodtan, t�relmesen, nem is �rezve f�jdalmat, hogy leszidt�k. – Hi�nyozt�l, Jibran.

   Volt egy leheletnyi csend, azt�n megint mozg�s zaja, miel�tt n�mi tompa dohog�s sz�r�d�tt �t a vonalon.

 - Akartam… felejteni akartam… �rtelmetlen… mi�rt k�ldted azokat az emaileket… Csak mondom, �-�n… �n… �n kit�r�ltem mindet! �n nem… nem �rdekelsz t�bb�.

   Seraing tudta, hogy ez egyenesen hazugs�g volt, sz�val nem lett m�rges ezekre a szavakra; csak mosolygott, megr�zva a fej�t, �s az �ll�t a tenyer�be hajtva.

 - Mi�rt k�ldted azokat, �n nem tudtam… mi�rt adt�l rem�nyt, ha mi nem… mi soha… Nincs j�v�nk. �r-�rtelmetlen… fl�rt�lni. V�laszolni… Nem akartam besz�lni… veled soha t�bb�.

 - De �pp most l�pt�l velem kapcsolatba, napsugaram – mutatott r� Seraing nyugodtan.

   Egy darabig Seraing nem hallott semmit, miel�tt Jibran hangja j�tt megint: mintha n�th�ban szenvedett volna, nagyon rekedt volt �s magas. Seraing azonnal tudta, mi�rt: s�rt.

 - Fogd be… N-ne… ne h�vj �gy…

 - Azt mondtad, b�rmilyen n�v megfelel – pillantott le Seraing a tabletj�re, ahol ott volt az �sszes �zenete Jibrant�l.

 - Nem… akarom hallani… annyira f�j. – A hangja elcsuklott, �s elkezdett ny�sz�r�gni, �s �gy t�nt, szenved.

 - F�j? Mi�rt?”

 - M-mert… mert…

   De nem kapott v�laszt, ahogy Jibran el�rte az ideg�sszeoml�s pontj�t. Seraing l�tta s�rni ezel�tt, de most el�g m�smilyen volt. Meg tudta mondani a rekedt hangj�b�l, hogy val�ban r�szeg volt. Nos, ha a biztons�gos hely nem m�k�dne, az alkohol biztosan.

 - Akkor azt akarod, hogy v�ltsak vissza a Mr J-re vagy a Jibranra? Azt hittem, szereted ezt a becenevet.”

  - Szeretem. – Jibran majdnem r�ki�ltott a s�r�sban, de a hangja er�ltetett volt, �s Seraing majdnem nem tudta �rtelmezni, mit mond a csukladoz�sok k�z�tt. – �n csak… Nem akartam gondolni r�h… h�ny embernek adt�l becenevet… �k hallhatj�k eg�hsz nap… �s �n… �n olyan mag�nyos vagyok… Mag�nyos vagyok, Seraing… Hi�nyzol… Nem is vagyok boldog… Hazudtahm… N-nem boldogs�g �nnepelni n�lk�led. Hi�nyzohl… Azt akarom, hogy itt legy�l… Ott akarok lenni… Veled akarok lenni… Seraing… m-mi�rt nem �ll�tott�l mehg? �h-�n nem tudok… Nem vagyok itt boldog…

   Seraing sz�ve visszan�vesztette azt a p�ntot, amit azon a napon �rzett, amikor Jibran az Int�zetbe ment. Id�vel k�pes volt levenni, biztos�totta mag�t, hogy nem kell agg�dnia Jibran�rt, �s minden rendben lesz. De tal�n egy kiss� nemt�r�d�m volt.

 - Ha mag�nyos vagy, csak �rj nekem b�rmikor, amikor csak akarsz – mondta csendesen. – V�rtam, hogy v�laszolj az emaileimre.

 - �n… �n akartam v�laszolni. Akartam. Akartam – ism�telte h�romszor. – De… nem tudtam. Mert akkor jobban hi�nyozn�l. V�rn�k a v-v�laszaidra… �s ha nem j�nnek sok�ig… Szomor� lenn�k… �s sok mindenre gondoln�k… amire nem szeretek gondolni.

   Seraing sz�ve folytatta a f�j�st; azonban �gy d�nt�tt, hogy m�g r�szegen is, ez az ember egyszer�en csak annyira aranyos volt. Tetszett neki, ahogy most elvesztette a korl�tait. Nem �gy, mint azon az est�n, amikor az utols� es�ly�k volt besz�lni. Le kellett volna itatnia Jibrant, miel�tt elment.

 - Sajn�lom – sz�lt Seraing. – El�g elfoglalt voltam. De mindig van id�m est�nk�nt. B�nn�d, ha mostant�l rendszeresen �rn�nk? Mint ahogy r�gen csin�ltuk… est�nk�nt, amikor mind a ketten v�gezt�nk a munk�val.

 - Mnh… Akarom… de ha nem �rsz…

 - �rni fogok neked – �g�rte nagyon komoly hangon, hogy kihangs�lyozza ezt.

 - �s… fl-fl�rt�lni is fogsz velem? – �gy t�nt, a csukladoz�s halv�nyult, �s Jibran kezdett lenyugodni.

 - Szeretn�d? – mosolygott Seraing.

 - Nem. – Itt j�tt a makacss�g. – Nem szeretem. Meg�rj�ti a gyomromat meg a sz�vemet.

Seraing nem tudott visszatartani n�mi csendes nevet�st.

 - Ne nevess! M�g mindig ut�lom a sztoicizmusodat! Ut�lom, hogy olyan k�nnyen csin�lod, �n meg nem tudom…

 - Akkor tal�n pr�b�ld meg �jra – aj�nlotta Seraing.

 - Nem. – Hallotta a hangj�n, hogy most cs�cs�r�tett. – Neked kell csin�lni. Te nem… jobban a sarkadra kell �llnod velem szemben. Csak hagysz engem… mindig hagysz… Te mindig… - �gy hallatszott, Jibrannak neh�zs�get okozott, hogy megtal�lja a szavakat, amikre sz�ks�ge volt. Seraing pr�b�lta v�giggondolni, mi lehet, hogy kiseg�tse.

 - T�l eln�z� vagyok veled? – tal�lgatott.

 - Eln�z�… igen. Igen, ez az. – Jibran hangja er�sebb� v�lt.

 - Azt akarod, hogy szigor�bb legyek veled? – k�rdezte, azon gondolkodva, hogyan m�k�dne ez a legjobban. – Mondtam neked, hogy nem vagyok j� benne, hogy r�vegyek embereket dolgokra.

 - Semmit nem csin�lsz… magad�rt. Mindig csak �rtem – magyar�zta Jibran, mintha m�g mindig meg lenne s�rt�dve. Seraing nem tudott vit�zni a szavaival. – Azt akarom, hogy csin�lj dolgokat magad�rt… mert te akarod, nem mert �n akarom… l�gy �nz�… �s, �s… �rdekeljen jobban…

   Seraing csendben �lt egy p�r m�sodpercig. Sosem gondolta volna, hogy Jibran �gy �rzett; mindig �gy t�nt, szerette, ha elk�nyeztett�k. De azt�n kijav�totta mag�t: Jibran val�sz�n�leg m�g mindig szereti, ha k�nyeztetik, �s szereti a figyelmet, csak tal�n arra v�gyott, hogy Seraing egy kicsit domin�nsabb legyen vele. Seraing elismerte, hogy � nagyon egyszer� volt: Jibran boldogs�ga �s sz�ks�gletei mindig a saj�tjai el�tt voltak, de � boldog volt �gy. Ez az � boldogs�g�t is el�id�zte. Sz�val lesz itt n�mi munka a viselked�s�n, mint Jibran partnere ezek szerint. H�l�s volt, hogy elind�totta ezt a h�v�st. J�zan-Jibran feltehet�leg nem tudta volna ezeket elmondani neki.

 - �rtettem, napsugaram. �nz�bb leszek, �s k�rni fogok dolgokat t�led saj�t magam�rt. Ez �gy ok�?

   �gy hallatszott, Jibran t�nyleg lenyugodott, csak h�mm�g�tt. Nem volt t�bb s�r� hang, szerencs�re.

De azt�n…

 - L�tni akarlak… Seraing. Akarlak. – A hangokb�l �t�lve Jibran val�sz�n�leg m�ris el�lmosodott, ahogy panaszkodott, nem, ny�g�sk�d�tt neki. – A tusol�-iz� nem j� n�lk�led.

 - A tusol�-iz�? – Seraing pislogott, ahogy pr�b�lta meg�rteni a szeretett p�rj�t.

 - Te… te mondtad… a tus… a v�z… A v�z nem el�g… nem olyan j�, mint a kezed.

   T�l lass�nak �rezte most mag�t; igaz�n sz�ks�ge volt p�r pillanatra, miel�tt valami felbukkant a fej�ben: az utols� egy�tt tusol�suk, �s kezdett eml�kezni arra is, mir�l besz�lgettek.

Hirtelen nagyon meleg lett a gall�rja alatt, �s az arca �gett.

 - Kipr�b�ltad, napsugaram? – k�rdezte, �s az � hangja is berekedt, ahogy elk�pzelte a szitu�ci�t, hogy Jibran �lvezkedik a v�zsug�r alatt.

 - Pr�b�ltam… De t�ged akarlak. – Jibran majdnem leszidta megint. – Akarlak. Akarlak, Seraing.

Seraing lehunyta a szem�t egy m�sodpercre, a saj�t forr�s�g�val �s szomor�s�g�val viaskodva egyszerre.

 - Sajn�lom, napsugaram. Most nem tudok odamenni. De egyszer l�tni fogsz.

Erre kapott egy nyelv-csettint�st.

 - Mindig hazudsz. Nincs oka… nem hiszek neked.

   Seraing s�hajtott, de tudta, ha egyszer �jra elkezdenek �rni, a doktor pozit�vabb lesz a kapcsolattart�sukat illet�en. Sz�val nem er�ltette ezt a t�m�t, azonban…

 - Jibran… most m�r jobban �rzed magad? Fel tudsz �llni?

 - Ughh… nem… - Hirtelen, mintha csak Seraing k�rd�s�re t�rt�nt volna, �gy t�nt, a m�sik visszatart valamit. – H�nynom kell…

   �s… a hangok alapj�n meg is tette r�gt�n. Seraing ism�t lehunyta a szem�t. Ez egy�rtelm�en nem az a hang volt, amit nagyon szeretett volna hallani, de sajn�lta az orvost.

 - Nem b�rod j�l az alkohol, hm? – k�rdezte, amikor m�r csak ny�sz�rg�seket, ny�g�seket �s zih�l�st hallott.  

 - Nehm… Nem szeretem az alkoholt… - panaszkodott Jibran remeg� hangon. – Ut�lom ezt a szagot.

 - Akkor mi�rt itt�l olyan sokat?

 - Csak annyira szomor� voltam… a te hib�d.

Seraing rezign�ltan b�lintott egy halv�ny mosollyal.

 - Bocs�ss meg. Igazad van, az �n hib�m volt. Van valaki a k�zeledben? – k�rdezte azt�n. – Sz�ks�ged van valakire, aki seg�t, igaz? Tudsz h�vni valakit? Van ott t�vk�zl�d?

 - V… van… de… nem tudok… nem hagyhatom, hogy �gy l�ssanak…

 - Am�gy is l�tni fognak, ha nem tudsz magadt�l felkelni �s elmenni – magyar�zta Seraing a nyilv�nval�t nyugodtan. Jibran egy “ugh”-gal felelt. – H�vj valakit, k�rlek. Nem tudom, hogy az ezredes hogyan reag�lna az �llapotodra, de tal�n h�vhatn�d Mr Jonest.

 - Uh… ok�… megpr�b�lom.

   Legal�bb engedelmesnek l�tszott. Seraing a vonalban maradt, de Jibran m�g mindig d�nny�g�tt valamit, miel�tt elind�totta volna azt a h�v�st. De azt�n Seraing meghallotta egy id�sebb f�rfi valamennyire d�bbent, er�sebb hangj�t.

 - Fiam, itt volt�… Mi… Mi t�rt�nt…

 - Pauli, sajn�lom…

 - Oh, Istenem. Nem megmondtam, hogy t�l sokat itt�l? Meg kellett volna �llnod az els� poh�r ut�n. Mi�rt nem mondtad nekem, hogy nem vagy j�l?

 - Sajn�lom… sajn�lom.

   Seraing l�tta a jelenetet a szeme el�tt mind�ssze a hangok alapj�n is. Hallotta a m�ly s�hajt, az atyai, csendes szid�st, �s azonnal meg�rtette, mi�rt szerette annyi ember Pauli Jonest. Seraing m�g egy kicsit irigy is volt tal�n. Szerette volna ismerni ezt a f�rfit szem�lyesen.

 - Egy v�szhelyzeti h�v�sban vagy? – Pauli Jones gyan�that�an �szrevette, hogy a vonal akt�v; most el�sz�r a hangja egy leheletnyi f�lelmet hordozott. Feltehet�leg megr�m�lt, hogy Jibran valaki m�st h�vott, �s le lesznek szidva, ami�rt ezt a vonalat haszn�lt�k. – Hell�?

Seraing megk�sz�r�lte a tork�t.

 - Hell�, Mr Jones – sz�lt. – Ez az �szaki B�zis. Seraing besz�l.

 - Seraing? Oh… - Volt egy kis sz�net itt, �s az id�sebb f�rfi t�nusa azonnal visszav�ltozott. – �rtem. Megtiszteltet�s veled besz�lni.

Ez a melegs�g h�zelgett Seraingnak. Sz�val Pauli Jones ismer�s volt a nev�vel.

 - Nekem kellene ezt mondanom. Mr Jones… �n voltam, aki felh�vta Jibrant – tiszt�zta ezt azonnal. – �rt nekem… az �n email fi�kj�b�l… Nem volt m�s �tletem, hogyan l�pjek kapcsolatba b�rmelyik ember�kkel… Eln�z�st.

 - Az email fi�komb�l… Oh, gyermekem… - Az �jabb m�ly s�hajb�l �gy t�nt, Pauli Jones nem volt annyira meglepve. – Mondtam neked, hogy csak �rj neki.

   Seraing felmelegedett. Sz�val val�ban besz�ltek �r�la. Jibran morgott valamit, amit Seraing nem hallott, de Pauli Jones t�lbesz�lte.

 - Nem sz�m�t, ne ess p�nikba. Nem vagyok m�rges. De most ne is eml�ts�k ezt. Le kell tusolnod, �s �t�lt�zn�d. H�vom Rumot.

 - Ne… ne �t h�vja.

 - Fiam, sajn�lom, de nem tudlak vinni… - Jibran folytatta a “ne-ne” ism�telget�s�t, sz�val Pauli Jones s�hajtott. – Rendben, akkor h�vom Lu Fenget. Melyik a jobb?

   A hangok alapj�n Jibran t�ls�gosan megrettent, hogy b�rmit is mondjon, sz�val Pauli Jones �gy d�nt�tt, ez egy megegyez�s volt, �s felh�vta az ezredest a saj�t t�vk�zl�j�n v�g�l.

   Ezut�n �gy t�nt, Pauli Jones pr�b�lta levenni Jibran legfels� r�teg ruh�j�t, sokat veszekedtek abban a k�t percben, Seraing m�g csak k�vetni sem tudta az eg�szet, de v�gigmosolyogta. Sosem volt apafigura az �let�ben, �s nem tudta, hogy Jibrannak volt-e valaha. De amikor elk�pzelte, milyen lenne, pontosan ilyen �rz�snek k�pzelte el. Megint csak meg�llap�totta, hogy a legjobb d�nt�s volt Jibran sz�m�ra, hogy az Int�zetbe ment.

 - Rendben… most m�r el�g tiszta vagy…

Jibran nagyon is el�gedetlennek hangzott, de olyannak is, mint aki f�lig alszik.

 - Mr Jones – sz�lt Seraing. – K�sz�n�m, hogy gondoskodik Jibranr�l.

 - Mondanod sem kell. Szerettem, miel�tt ak�r ide j�tt volna. Ez term�szetes.

Seraing mosolygott.

 - Akkor is, n�ha a term�szetes dolgokat is meg kell becs�lni.

Pauli Jones hangja szint�n mosolygott.

 - Nos, ha �gy mondod, igen. Ezesetben sz�vesen. De �regszem. Valaki fiatalabbra van sz�ks�ge, hogy gondoskodjon r�la.

Az enyhe utal�s felmeleg�tette Seraing arc�t.

 -… Az ezredes most ott van.

 - Nem Lu Fengre gondoltam.

 - Tudom. – Egy pillanatnyi hezit�l�s ut�n, Seraing folytatta. – B�nn�, ha a j�v�ben v�ltan�nk n�h�ny �zenetet?

 - Persze, hogy nem, �r�mmel. M�r egy j� ideje meg akartam tenni, de nem voltam benne biztos, hogyan fogadn�d. �r�l�k, hogy igazam volt… m�r hossz� ideje �rnom kellett volna neked… Most vissza kell olvasnom az… email t�rt�net�nket, hogy l�ssam, hogyan kezdt�nk neki, amikor nem voltam itt…

Seraing elnyomott egy nevet�st.

 - Rem�lem, jobban fogunk ind�tani… El�gg� s�rtett, hogy mindj�rt az elej�n leh�ly�zett.

 - Oh, Istenem…

   Pauli Jones nevetett, de miel�tt folytathatta volna, egy m�sik hang csatlakozott a vonalhoz, �s Seraing sz�ve m�g melegebb� v�lt, ahogy hallotta, hab�r az olyan hideg volt, mint a j�g.

 - Mr Pauli. Jibran… Mi�rt volt r�m sz�ks�g?

   Pauli Jones n�h�ny mondatban elmagyar�zta a szitu�ci�t, �pp csak kihagyva n�h�ny gusztustalan r�szletet Jibran levetk�ztet�s�b�l, �s azt�n egy pillanatnyi csend ereszkedett a teremre.

 - Nem cipelem vissza.

 - Csak tedd a kerekessz�k�be, gyermekem.

 - Az � hib�ja.

 - Nem sz�m�t, kinek a hib�ja, seg�ts�gre van sz�ks�ge. �n nem tudom megcsin�lni… k�rlek, tedd meg neki, Lu Feng.

   Az ezredes �pp annyira hideg volt, mint mindig. Ek�zben Seraingnak egy percig m�lyen kellett l�legeznie. M�g mag�t is meglepte, mennyire megind�totta, hogy ennyi id� ut�n hallhatta a f�n�ke hangj�t.

 - Nem akarom.

Hab�r legal�bb olyan makacs volt, mint Jibran. Testv�rek lehetn�nek.

 - Ezredes – sz�lt Seraing. – K�rem, ha nem Dr Ji�rt, seg�tsen neki �rtem… a helyemben.

�gy tippelte, az ezredest meglepte a hangja, mert nem v�laszolt r�gt�n.

 - Rendben.

 - Ch – mondta Pauli Jones, de a hangja m�g mindig meleg volt. – Sz�val ��rte csak megteszed, mi? L�tom m�r, merre ir�nyulnak a priorit�said, gyermekem.

 - Bocs�nat.

   Pauli Jones csak nevetett rajta, �s Jibran ny�sz�rg�s�b�l �t�lve, az ezredes felemelte, �s valahova letette. A besz�d hi�nya az orvos r�sz�r�l feltehet�leg azt jelentette, hogy igaz�n elaludt, vagy k�zel �llt hozz�. Vagy t�ls�gosan sz�gyenkezett az ezredes el�tt.

 - J� �jt, Seraing.

 - J� �jt, ezredes. �s j� �jt, Jibran.

   Az orvos mormogott valami olyasmit, hogy nem akart lefek�dni, t�bbet akart besz�lni, de tiszt�n l�that�an nem volt r� k�pes. Seraing is akart m�g besz�lgetni, de az � ideje is lej�rt egy�bk�nt is.

 - Gyermekem… - Seraing felt�telezte, hogy Pauli Jones mostanra egyed�l volt az irod�j�ban, sz�val ezt csak neki sz�nhatta.

 - Igen, Mr Jones?

 - Nincs t�l sok id�m most, �s el�g k�s� is van. De szeretn�lek n�ha felh�vni, amikor r��rsz. Besz�lni valamivel egyszer�bb, mint �rni; a kezeim is �regszenek. El tudod int�zni?

 - Megpr�b�lhatom, de nem bizos, hogy gyakran menni fog. – Seraing �gy �rezte, t�ls�gosan menteget�zik. – Csak m�sok kedvess�ge miatt vagyok itt. Tal�n k�pes leszek k�rni enged�lyt a feletteseimt�l, de nem akarom nyilv�nval�v� tenni, hogy szem�lyes �gyekre haszn�ln�m a vonalat.

 - �rthet�.

 - De megpr�b�lom – mondta m�g egyszer, miel�tt hallotta, hogy a laborat�rium ajtaja kiny�lt. – Most nekem is mennem kell. K�sz�n�k mindent, Mr Jones. Legyen csod�s est�je.

 - Aludj j�l, gyermekem.

   Ha az orvosok hallott�k is Pauli Jones hangj�t, nem mutatt�k ki. Seraing meghajolva k�sz�nte meg mindannyiuknak ezt a lehet�s�get. Ahogy elhagyta a helyet, � is igaz�n �lmosnak �rezte mag�t. V�gigs�t�lva az �res folyos�kon, azt�n kil�pve a hideg �jszak�ba, �s leballagva az enyh�n emelked� �ton a kapukhoz, a kez�t a zseb�be dugva, �gy �rezte, nem akar m�snap dolgozni.

   Megteheti, hogy ne dolgozzon? Nem volt f�n�ke, v�gt�re is. � volt a f�n�k, ha volt valaki. Megteheti? Igazs�gos volna ez az emberekkel, akiknek sz�ks�g�k van seg�ts�gre, hogy ne adja meg nekik, nem az�rt, mert f�radt, hanem hogy �r�m�t lelje a Jibrannal val� besz�lget�sben, �s tal�n Mr Jonesszal is?

   Azoknak az embereknek ott volt � m�lt �vben, minden egyes napon, mik�zben Jibrannak nem. Nem igaz�n Seraing hib�j�b�l, persze.

   Hirtelen esz�be jutottak az admir�lis szavai, �s a n�vekv� rem�nyei elhaltak. Az ut�bbi izgalmas �r�nak k�sz�nhet�en elfelejtette a vacsor�jukat �s a kis partijukat az �tteremn�l. Ahogy v�gre bel�pett az �p�letbe, �s felment a negyedikre, t�bbsz�r s�hajtott. Nem igaz�n tudta visszasz�vni a szavait, amiket az admir�lisnak mondott.

   Ki akart erre tal�lni valamit elalv�s el�tt, de ahogy vett egy gyors zuhanyt, �s felakasztotta az egyenruh�j�t a v�llf�ra, kiegyenes�tve az anyagot a kez�vel, azt�n �gyba ker�lt… nem tudta t�bb� nyitva tartani a szemeit.

~���~

   “Jibran,

   Rem�lem, nem felejtetted el, hogy mostant�l �rni fogunk egym�snak. Hogy vagy ma? M�snapos vagy? Ne feledj el bevenni tablett�t, �s sok vizet inni.  

Seraing”

   “Seraing,

   Bocs�nat… Ja, bevettem f�jdalomcsillap�t�t. Eg�sz nap rosszul voltam. Bocs�nat, hogy olyan hossz� ideig nem �rtam. Nem nagyon tudom, mit �rtam neked tegnap, mert Mr Pauli nem mondja el… �s, nem igaz�n eml�kszem arra sem, mir�l besz�lt�nk a csatorn�n… el tudn�d mondani, k�rlek?

Jibran”

   “Jibran,

   Nem sz�ks�ges eln�z�st k�rned. Rendben van. �s nem igaz�n sz�m�t, mit mondt�l; egy csom� badars�g volt. Ne agg�dj a tegnap miatt. Nagyon boldog voltam, hogy hallhattam a hangodat. K�sz�n�m, hogy el�g b�tor volt�l, hogy kapcsolatba l�pj velem. Rendesen akartam neked gratul�lni a sikered�rt is! �gyes vagy, napsugaram! Tudod mit? �n is �nnepeltem tegnap. Ha tudtam volna, hogy ilyen nap l�p�st tett�l a munk�dban, jobban szerettem volna a te sikeredre inni, mint a saj�tunkra. Igaz�n elk�peszt� vagy! K�rlek, mondj el mindent, ami az elm�lt h�napokban t�rt�nt veled!

   Ezenk�v�l, t�r�lted az el�z� emailjeimet?

Seraing”

   “Seraing,

   Mi? Az emailjeidet…? Nem, megvannak. Mi�rt? Mi t�rt�nt?  

   Uh, m�g mindig nem tudok sokat �rni egy k�zzel. Pokolian ideges�t… olyan lass� vagyok. De mostant�l pr�b�lom elmondani neked, mi t�rt�nik. H�t, nem annyira izgalmas itt, hogy �szinte legyek. Apr�s�gok t�rt�ntek, semmi nagy dolog. Oh, hallott�l An Zhe sp�r�j�r�l Lu Fengt�l?  

   Mit �nnepeltetek tegnap?

Jibran”

   “Jibran,

   Semmi, napsugaram, ne agg�dj miatta. Csak k�rdeztem. Sz�val megvannak az �zeneteim. Boldog vagyok.  

   Ne agg�dj az emailed hossza miatt. Ne er�ltesd magad annyira. Csak ne felejts el v�laszolni. Az el�g izgalmas nekem m�r mag�ban.

   Az ezredes nagyon t�m�r, amikor lev�l�r�sr�l van sz�. Nem tudok sokat An Zhe-r�l �s a sp�r�j�r�l. M�g mindig �letben van, igaz?

   Azt �nnepelt�k, hogy v�gre sikeresen fel�p�tett�k az �j falakat a v�rosunk k�r�l. Sokkal kisebb, de biztons�gos. A v�rosunk tiszta �s haszn�lhat� most m�r. Minden rendesen m�k�dik. De nem nagyon �rezt�nk kedvet �nnepelni; csak az admir�lis volt, aki nagyon akarta. Hossz� �s kem�ny munka volt befejezni a falakat �s a v�ros tiszt�t�s�t �s �jj��p�t�s�t. T�bbnyire csak f�radtak vagyunk, �s haza akartunk menni. Amikor �rt�l nekem, megl�ptem.

Seraing”

   “Seraing,

   Bocs�nat a k�sei v�laszom�rt… Megkaptam az els� vakcin�t a kivonatb�l. Nem igaz�n �rzem j�l magam mostans�g. V�ratlan mell�khat�sok jelentkeztek. Nem nagyon tudok a sz�m�t�g�pn�l �lni, hogy �rjak. F�jdalmaim vannak. Sejtettem, hogy valami ilyesmi t�rt�nhet, de akkor is f�raszt�. Sajn�lom.

Jibran”

   “Jibran,

  Most azt�n agg�dom. Azt hittem, a kivonat biztons�gos. De Mr Jones azt mondta, j�l vagy. Nem rejtegetsz semmit el�le, igaz? K�rlek, els�sorban pihenj eleget. Ne kelj fel, ha f�jdalmas. A testednek sz�ks�ge van r�, hogy hagyd eleget pihenni. V�laszolhatsz b�rmikor, amikor �gy �rzed. V�rni fogok r�d.

Seraing”

   “Seraing,

   Oh, te besz�lsz Mr Paulival? Nem tudtam… Mi�ta? Mir�l? Megk�rdeztem, de azt mondta, t�ged kellene k�rdeznem r�la, mir�l besz�ltek… Pihenek. Nem tartom vissza a probl�m�imat t�le, csak… Gondolom, nem akarta, hogy agg�dj, vagy valami… El�sz�r nem t�nt �gy, hogy megt�rt�nik, azt�n egyik napr�l a m�sikra be�t�ttek a mell�khat�sok, haha.

   K�rlek, v�laszolj hamar.

Jibran”

   “Jibran,

   Csak k�rtem t�le n�h�ny tan�csot. � t�nyleg egy kedves szem�ly. Van p�r munk�hoz kapcsol�d� probl�m�m, amit el kell rendeznem, �s ebben ir�ny�t. Sokkal jobb seg�ts�g, mint az admir�lis, esk�sz�m. B�rcsak elmentem volna veled, �s dolgozhatn�k Mr Jones alatt helyette.

   �rtem. Rendben van, napsugaram. K�rlek, pihenj j�l. Hamarosan jobban leszel, tudom.

   Azt k�v�nom, b�rcsak ott lehetn�k, hogy t�mogassalak. De val�sz�n�leg csak megint ideges�ten�lek a v�g�n, igaz? Akkor is ott akarok lenni.  

Seraing”

   “Seraing,

   Most m�r eltelt p�r h�t, sz�val kezd elhalv�nyulni… Nem tudtam hamarabb v�laszolni, mert a t�neteim az egekben voltak. Azt hittem, nem �lem t�l.

   De kezdek jobban lenni. Igaz�b�l, a probl�m�m m�r elm�ltak, csak p�r ut�hat�ssal bajl�dom. H�la az �gnek van p�r j� bar�tom itt, akik �tseg�tettek rajta. Rum velem maradt eg�sz v�gig – � Mr Pauli asszisztense, sz�val egy csom�t dolgozunk egy�tt, nagyon kedves ember. Ha � nem lett volna itt, sokkal hosszabb ideig szenvedtem volna.

   H�, tudod, mi van? � egy zen�sz is, nem csak kutat�. Harmonik�n j�tszik! Sosem l�ttam egyet sem �letemben, csak k�peken. Nagyon �rdekes hangja van. Azt akarta, hogy j�tsszak, de nem vagyok valami j� m�v�szetekben, sz�val elutas�tottam. Zen�lt nekem, am�g szenvedtem, majdnem minden este munka ut�n. Seg�tett, hogy eltereljem a figyelmemet a t�netekr�l. Sz�val ne agg�dj miattam.

   Megpr�b�lok t�bbet �rni a j�v�ben.

Jibran”

   “Jibran,

  Nagyon �r�l�k neked, napsugaram. Ez a Rum val�ban nagyon j� embernek t�nik. Boldog vagyok, hogy ilyen kedves emberekkel vagy k�r�lv�ve, mint � �s Mr Jones. �n sem vagyok m�v�szi alkat, de mindig is csod�ltam minden hangszert. Zen�t hallgatni tulajdonk�ppen az egyik m�dszer, amit a feletteseink aj�nlottak r�gen, hogy csin�ljunk – nagyon j� medit�ci�hoz �s pihen�shez!  

   Szeretn�k tal�lkozni ezekkel a nagyszer� emberekkel. Irigyellek. Hab�r nem kellene panaszkodnom annyira, az �n koll�g�im is nagyon rendes emberek.

   Nagyon rem�lem, hogy v�get �r most m�r a szenved�sed. Sz�val, meg�rte szenvedni legal�bb? L�tod, hogy a tested v�ltozik? B�rcsak �n is l�thatn�m. B�rcsak l�thatn�nak, nem csup�n az �lmaimban.

Seraing”

   “Seraing,

   Igen, v�ltozik a testem. El�g ijeszt�, de izgalmas is! Van a karomon �s a l�bamon is egy p�r �j centi! Egy kis id� kell neki, f�leg a karomnak, hogy teljesen visszan�j�n. Rem�ltem, hogy kicsit gyorsabb lesz, mint p�r m�sik embernek. Mr Pauli azt mondja, nem kaphatok m�g egy d�zist a kivonatb�l a mell�khat�sok miatt, sz�val nem tudom gyorsabb� tenni… m�sk�l�nben sim�n menne. Nem akarom kock�ztatni azokat a mell�khat�sokat, hab�r pr�b�lok r�juk megold�st tal�lni. Sokkal jobban �rzem magam.

   Ezenk�v�l, �pp csak felfedeztem egy m�sik frekvenci�t, ami haszn�lhat�nak t�nik, �s ha minden j�l megy, Mr Pauli hagyni fogja, hogy vezessem azt a k�s�rletet. Sokat seg�tettem a regener�ci�s kivonattal, de nem az �n projektem volt, de ez az lesz. Rum akar lenni az asszisztensem azon a projekten, sz�val m�g t�bbet fogunk egy�tt dolgozni ezut�n. Egy kicsit ideges vagyok, haha. Hossz� ideje nem dolgoztam igaz�n; nem akarom sz�gyenbe hozni magam el�tte. H�t, az agyam dolgozott, de egy projektet vezetni… rem�lem, nem rontok el semmit. De megv�rjuk, am�g legal�bb a l�bam teljesen visszan�, sz�val s�t�lhatok majd magamt�l. Azt hiszem, j� sok rehabilit�ci�ra sz�ks�gem lesz. Alig v�rom, hogy kikeljek ebb�l a sz�kb�l. Alig v�rom, hogy s�t�lhassak az udvarban, vagy a lentebbi, biztons�gos ter�leteken. Rum azt mondta, elvisz a kedvenc hely�re; nagyon titokzatos ezzel kapcsolatban. K�v�ncsi vagyok, mi lehet; rem�lem, nem valami vesz�lyes. Finoman sz�lva egy kicsit pimasz, szerintem tervez valamit… � xenogenikus is, sz�val neki nem annyira ijeszt� kij�rni, de nekem…

   A kil�t�s igaz�n leny�g�z�. Azt hiszem, nem mondtam m�g neked, de panor�ma kil�t�sunk van az eg�sz Abyssra, �s ny�ron minden z�ld. Egy�bk�nt a t�l durva volt… Azt hittem, d�len elviselhet�, de egy hegy tetej�n vagyunk, n�ha l�tjuk a felh�ket fel�lr�l, olyan magas. Sz�val legal�bb olyan hideg az �jszaka �s a t�l, mint az �szaki B�zisn�l.

   Most vacsoraid� van, sz�val mennem kell. Mr Pauli mindig Lu Fenget k�ldi �rtem, �s nem tudok k�ny�r�gni m�g p�r perc�rt n�la, a fen�be. Ha Rum lenne… � idehozn� nekem a vacsor�t helyette, de Mr Pauli azt akarja, hogy szocializ�l�djak. Ch.

   Alig v�rom a k�vetkez� emailedet.

Jibran”

   “Jibran,

   Bocs�ss meg, durva hetem volt.

   El tudod k�pzelni? Kaptam egy �p�letet! Oh, azt hiszem, nem eml�tettem neked, de megalap�tottan egy egyes�letet ezekben a h�napokban. Seg�ts�get �s v�delmet aj�nlunk m�s embereknek. A r�gi B�r�im csatlakoztak hozz�m, �s n�h�ny m�sik ember is ki akarta venni a r�sz�t, sz�val most mondhatni ter�pi�t is aj�nlunk – m�g kell p�r pszichol�gus, sz�val a doktoraink k�z�l n�h�nyan kurzusokat fognak venni a F�ldalatti V�ros B�zis�nak szakembereit�l, hogy lehet�v� tegy�k. Egy hossz� huzavona ut�n v�gre enged�lyt kaptam, hogy legyen saj�t irod�nk!

   Nos, azt hiszem, ez csak az admir�lis miatt volt lehets�ges. Mindig t�mogatta az er�fesz�t�seimet, de �gy is kellett p�r sz�t suttognia a j� f�lekbe – tudod, n�h�ny ember m�g mindig azt gondolja, ez nem a legfontosabb r�sz a t�rsadalmunk �jj��p�t�s�ben. De megcsin�lta. Nem lettem volna k�pes ezt el�rni ilyen sim�n n�lk�le. Ez t�nyleg nagy l�p�s nekem; v�gre l�tom a c�ljaimat.

   Sz�val, bocs�nat a v�rakoz�s�rt, nem voltam itthon, az ut�bbi p�r est�met a lak�s�n t�lt�ttem, hogy kiagyaljunk minden r�szletet, �s azt�n elkezdt�nk k�lt�zni, �s haszn�lhat�v� tenni az irod�t. Azt is felaj�nlotta, hogy kivisz minket a romokhoz, hogy t�bb b�tort szerezz�nk a megmaradt lak��p�letekb�l. Sokat �sszegy�jt�tt�nk el�z�leg, de m�g mindig valamennyire h�j�n vagyunk asztaloknak �s szekr�nyeknek, vagy legal�bb irodaszekr�nyeknek. Szerintem ki fogunk menni a K�lv�rosba is. N�h�ny katona azt mondta, t�volabbra kellene menn�nk, m�s romokhoz, mert az �sr�gi v�rosok m�g mindig tele vannak kincsekkel, de az admir�lis� az utols� sz� ebben. Megl�tjuk. �n is el�g izgatott vagyok… R�g volt m�r, hogy utolj�ra elhagytam a b�zist, hi�nyzik.

   Hab�r t�ged m�g mindig mindenn�l jobban hi�nyollak.

   �s boldogg� tesz, milyen j�l halad az �llapotod. K�rlek, mondj el mindent az �j projektedr�l. Mif�le kivonatot fogsz csin�lni ez�ttal? Oh, egy�bk�nt… t�ged is lehet xenogenikusnak nevezni most m�r, nem? Mivel m�s l�nyek g�njeit �s frekvenci�j�t haszn�ltad gy�gyulni… vagy az nem sz�m�t? Nem vagyok benne biztos t�bb�, mi sz�m�t xenog�nnek. Nem mintha b�nn�m, ha az vagy. M�g mindig a legleny�g�z�bb ember vagy, akit ismerek.

   �gy l�tszik, a neh�z id�knek lassan v�ge, �s itt az es�ly�nk �jra ragyogni. Ez izgatott� tesz! Egy csak akkor lehetne jobb, ha k�zelebb lenn�l hozz�m.  

Seraing”

   “Jibran,

   J�l �rzed magad? Egy kicsit agg�dom; nem v�laszolt�l egy h�napja. Rem�lem, rendben halad a gy�gyul�sod. Az�ta befejezt�k a k�lt�z�st. Szeretem az �j helyet.

   Rem�lem hamarosan hallani fogok fel�led.

Seraing”

   “Jibran,

   Hallottam az ezredest�l, hogy a gy�gyul�sod befejez�d�tt! Gratul�lni akartam neked az �j testr�szeidhez! J� ideje volt, hogy hallottam fel�led, de el tudom k�pzelni, milyen izgalmasak �s f�raszt�ak most a napjaid a rehabilit�ci�val. K�rlek, vigy�zz magadra.

Seraing”

   “Seraing,

   Sajn�lom, akartam �rni, de… voltak dolgok, amiket rendeznem kellett. Ak�rhogy is, igen. Meggy�gyultam. Hab�r m�g mindig nem tudom rendesen haszn�lni a kezem �s a l�bam. Mindent �jra kell tanulnom vel�k. De… de m�r gyorsabban tudok �rni. Ez j�.

   Bocs�nat… hogy megv�rakoztattalak.

Jibran”

   “Jibran,

   Meg van bocs�tva, napsugaram. Egy�bk�nt sem voltam m�rges. Izgulok �rted! Most m�r visszakaphatod a r�gi �letedet. Boldog vagy? Nem vagy lehangolt vagy mag�nyos? Rem�lem, nem. De egy kicsit rem�lem, igen, sz�val nem hagyod abba, hogy �rj nekem. Mindent tudni akarok, ami t�rt�nt veled. Nekem is sok minden van, amit el akarok mondani.

   De el�sz�r megv�rom a v�laszodat.

Seraing”

“Seraing… Biztos vagy benne? T�nyleg ok�, ha �rogatok neked?

   “Mi a baj, Jibran? Mi�rt k�rdezel ilyet? Persze, hogy ok�. Mi�rt ne lenne ok�? Tulajdonk�ppen sokkal boldogabb vagyok, ami�ta h�vt�l, �s emaileket v�ltottunk. De most agg�dom. Valami rossz t�rt�nt? Vagy �n tettem valamit? K�rlek, mondd el. Akarod, hogy felh�vjalak megint a v�szhelyzeti vonalon? El tudom int�zni.

   “Ne… Sajn�lom… Sajn�lom. Semmis�g. Mostant�l minden h�ten �rok neked. K�sz�n�m, hogy elviselt�l engem. Sz�val, az �j projektemr�l… […]”

~���~

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s