T�z perccel ezel�tt, Arat�v�ros keleti kapuj�n�l, a v�d�vonalon.

Bing Siyun a v�rosfalon �llt, amikor egy katona szalut�lt neki.

 - Bing alt�bornagy, a l�szerut�np�tl�s meg�rkezett.

 - Rendben, tudom – sz�lt Bing Siyun.

A katon�k felk�sz�ltek a harcra, minden v�delmi tornyocsk�t felemeltek, �s egy rep�l� z�gott el a fej�k felett.

Bing Siyun hossz� ideje nem pihent, a szeme alatti r�sz kiv�r�s�d�tt, �s borost�ja n�tt, amit nem volt ideje lev�gni. Az 1-es Szint� Figyelmeztet�s �ta a megfigyel�k jelentett�k, hogy a Szakad�kok fert�z�si ar�nya �sszess�g�ben megemelkedett. Egy�rtelm�en nem szaporod�si szezon volt, de a sz�rnyek rendk�v�l nyugtalanok lettek.

A tet�z�si id�szak kezdet�n nem lesz szignifik�ns v�ltoz�s a harcokban. De mint mikor egy �letlen k�s v�g �t a h�son, minden visszaford�thatatlanul rosszabbodott.

Mit tehetnek ellene? Milyen sok�ig b�rja ki a v�ros?

Meg tudj�k v�rni, m�g az alacsony id�szak ism�t bek�sz�nt, mint kor�bban?

Alighogy ez a majdnem gyenge �tlet felbukkant benne, m�r el is nyomta.

Bing Siyun megfordult, azzal a sz�nd�kkal, hogy tan�csolja a seg�dtisztnek, hogy alkosson m�g k�t j�r�r csapatot, de �pp, mikor besz�lni kezdett volna, r�j�tt, hogy nem l�t semmit.

A szeme el�tt… nem volt semmi.

Csak s�r� feketes�g, olyan fekete, mint a feneketlen �r.

…Mi ez? – gondolta �res fejjel.

Meg… meghaltam?

A rezg�s hozta vissza a val�s�gba: a fert�z�sm�r� a derek�n s�polt, �s Bing Siyun sosem hallott ilyen magas frekvenci�j� figyelmeztet� hangot. Ha l�tta volna a fert�z�si �rt�ket, r�j�tt volna, hogy el�rte a cs�cspontot, �s egy vonalnyi krikszkraksz k�dd� v�lt a k�perny�n, mert m�g megjelen�teni se tudta.

�ntudatlanul borzongott meg.

Bing Siyun m�r r�g�ta j�rta a harcmez�ket, a legvesz�lyesebb el��rs�k�n is ott volt, �s legal�bb �t vagy hat vadonb�li ment�st hajtott v�gre, a legal�bb 20 �ves katonai p�lyafut�sa sor�n. �gy gondolta, m�r t�l sok sz�rnyet l�tott, m�gsem volt ennyire megr�m�lve ezel�tt, egy pillanatra sem. A s�t�ts�g csendes volt, de valami fura hangot hallott.

Hogyan is lehetne k�rbe�rni?

Mint a m�ly tenger visszhangja, az idegen csillagok hangja, a friss f�ldb�l el�m�sz� csontv�zak csendes s�haja; mint mikor beszippantja egy feketelyuk, mint beleb�mulni a Szakad�kba t�l hossz� ideig, kaotikus, hideg, a gerincen felm�sz�, az embereket �r�k �r�letbe kerget� hang.

Ez lehetett annak a hangja, mikor mindent elpuszt�tottak.

Azonban a pusztul�s v�g�n…

�gy �rezte, egy vil�g�t�tornyot l�t.

Egy p�r m�sodperc ut�n a s�t�ts�g visszah�z�dott.

Bing Siyun izzadts�gban �szva fordult k�rbe hirtelen.

A kit�r�, fekete k�d elt�nt a pusztas�g v�g�ben, olyan gyorsan, mintha csak ill�zi� lett volna. A kezei remegtek m�g mindig, �s jelent�st tett a parancsnoki k�zpontnak. �t perccel k�s�bb a kommunik�ci�s termin�lj�ra meg�rkezett a bejelent�s: [Meger�s�tett�k, hogy a fert�z�si hull�mhossz a 0-s Szakad�kt�l sz�rmazik, k�rj�k, azonnal v�laszoljon.]

*

Ma a puszta felett az �g v�r�s volt, mint a r�zsa.

A mut�l�dott vir�gcsapatnak �l�nk sz�nei voltak, �s olyan magasra n�ttek, mint h�rom vagy n�gy ember, sp�r�kat �s m�rgesg�zokat p�f�kelve. Azonban amikor a fekete k�d megk�zel�tette �ket, gyorsan �sszep�nd�r�dtek, a szirmok elsz�radtak, a gy�kerek les�llyedtek, �s egy pillanat alatt visszah�z�dtak a talajba.

Nemcsak �k, amerre a fekete k�d elhaladt, megannyi mut�l�dott farkas h�tr�lt el ny�sz�tve, a farkukkal a l�buk k�z�tt, hatalmas madarak reppentek el megriadva, �s a hajlott nyak� fa az �sszes sz�j�t becsukta szorosan, sima f�nak �lc�zva mag�t.

A fekete k�d el�rehatolt, �s egy boz�tos liget el�tt �llt meg.

Azt�n �sszes�r�s�d�tt, lassan form�lva emberi alakot…

A fiatal fi�nak d�monszarvak voltak a homlok�n, fekete pikkelyekkel a szeme sark�ban, melyek illettek az �t r�miszt� volt�hoz. Olyan volt, mint a pokol sz�v�v�je, a vil�g legvesz�lyesebb dolgait rejtve az �rtatlan �s csod�s megjelen�se alatt.

Ebben a pillanatban a pokoli sz�v�v�nek egy kis probl�m�ja akadt.

�gy �rezte, elt�vedt.

A harc heves volt, �s a sz�rnyek hangja mindenfel�l j�tt. Azt hitte, sikeresen meg tudja majd tal�lni a f� csatateret, �s titokban meg�lni a sz�rnyeket, de sosem gondolta, hogy erre az elhagyatott helyre fog �rkezni.

A t�volba n�zett.

Volt egy kis, fejjel lefel� fordul� j�ghegy, ami a horizonton f�gg�tt. Nyilv�nval� volt, hogy t�bb ezer tonn�t nyom, m�gis olyan k�nny� volt, mint egy felh�, �s kisz�llt t�bb tucat kilom�terre, amikor a sz�l f�jta.

Egy k�l�nleges fert�z�tt teremtm�ny, a „Lebeg� Foly�”.

Nagysz�m� albatrosz csapatok t�rt�k ki a sz�rnyukat, mindegyiknek j�gcsapok l�gtak a test�n, s�r�n �s viharszer�en v�ve k�rbe a Lebeg� Foly�t. Hab�r nem volt olyan er�s, mint a K�rt, amikor a Lebeg� Foly� kiadott egy furcsa, tiszta hangot, h� hullott az �gb�l, �s elolvasztotta a f�met, �s elrohasztotta a h�st. Ez volt a 2-es Szint� Figyelmeztet�s okoz�ja.

Ezut�n p�nc�los helikopterek �s rep�l�k emelkedtek fel, mint m�hrajok, szemben�zve a h�viharral, �s egyenesen az �g fel� has�tottak.

… Shi Yuan �szt�n�sen tudta, hogy Lu Tinghan ir�ny�totta �ket.

Lu Tinghant bizony�ra k�rbeveszik a katonai tisztek �s vezet�k. Nem v�rt m�don ez a v�rosb�l kisz�k�tt kis d�mon a sz�rnyekkel j�rt-kelt.

Az emberek emberekhez tartoztak, a sz�rnyek pedig sz�rnyekhez, a k�t oldal visszat�rt a kezdetekhez, mindegyik a saj�t hely�re.

Shi Yuan visszavonta a tekintet�t, �s megint az el�tte ny�l� erd�re n�zett.

Sok sz�rny b�jt meg az erd�ben, de Shi Yuan nem akarta �ket meg�lni. �nz� m�don csak azt akarta megtal�lni, amelyik az embereket t�madta.

Azon hezit�lt, merre is menjen, amikor hirtelen megl�tott n�h�ny m�ly kocsiker�k nyomot a nedves talajon az erd�ben, �thaladva a k�veken, �s a m�lys�gbe g�rd�lve.

Lu Tinghan hat�sa alatt �lve t�bb h�napot, hab�r Shi Yuannak nem volt sok katonai tud�sa, k�pes volt a szeg�nyes j�zan esz�vel r�j�nni, hogy a kocsinyomok frissek voltak, �s hogy az emberi konvoj csak nemr�g mehetett itt el.

Sajn�latos volt, hogy tud�st nem lehetett fejsimogat�ssal �tadni.

M�g ha � meg Lu Tinghan egym�s mellett aludtak is, a tud�snak nem volt ozmotikus nyom�sa, �s nem sziv�rgott ki a magas koncentr�ci�j� helyekr�l az alacsonyabb koncentr�ci�j�akba. M�sk�l�nben Shi Yuan �szrevette volna, hogy ez volt a Sz�vets�g harmadik h�tv�d csapata, ami a v�roson k�v�li munk��rt volt felel�s.

A konvoj mozg�sa hangos volt, lassan vezettek ezen a ter�leten, nagy es�lye volt, hogy megt�madj�k �ket a nyughatatlan sz�rnyek.

… Igaz�b�l Shi Yuan m�r hallotta a sz�rnyek suttog�s�t is.

A leveg�ben a Lebeg� Foly� els� hull�m�nak t�mad�sa szabad szemmel l�that�an vesz�tett a sebess�g�b�l.

A vil�g a t�volban ideiglenesen lecsendes�lt.

Shi Yuan egy p�r m�sodpercig hezit�lt, majd k�vette a ker�knyomokat.

Az �t�lete helyes volt, a konvoj csak k�tsz�z m�ternyire volt, �s bajba ker�lt. A konvoj az�rt ment, hogy t�mogassa a d�li el��rs�t, er�sen felfegyverzett volt, �s nagy mennyis�g� katonai ut�np�tl�st vitt. Elm�letileg a ny�lt puszt�ban kellett volna haladniuk, de az erd�nek ez a szakasza olyan hossz� �s keskeny volt, hogy a konvojnak sok fordul�t kellett volna megejtenie, ha k�rbe akartak volna menni. Miut�n m�rlegelt�k az el�ny�ket �s h�tr�nyokat, a parancsnoki k�zpont azt mondta nekik, hogy gyorsan v�gjanak �t az erd�n – ha j�l megy, nyolc perc alatt �tjuthatnak.

Azonban abban a nyolc percben valami t�rt�nt.

Az egyik katonai j�rm�nek kilukadt a kereke.

A katonai kerekek m�sok voltak az �tlagkerekekn�l. Kompozit anyagokat haszn�ltak, v�zakat �s bels� t�maszokat, �s rendk�v�l er�sek �s strapab�r�k voltak. A bels� r�teg ragaszt�j�nak �njav�t� k�pess�gei is voltak. M�g ha t�bb goly� el is tal�lta, akkor is tudott norm�lisan haladni, el�g volt, hogy elb�rjon a sz�rnyt�mad�sok 95%-val.

Mindig volt kiv�tel mindenre: egy f�ldb�l kicsap� t�ske sz�rta �t. �thaladt az eg�sz kocsin, az alj�t�l a tetej�ig, �s ezzel az any�s�l�sen �l� katon�n is. Nem volt id� p�nikba esni vagy gy�szolni, az emberek a kocsib�l gyorsan a m�sik j�rm�be sz�lltak. A t�ske csendesen visszah�z�dott, mintha a k�vetkez� t�mad�s�t tervezn�.

Amikor Shi Yuan r�juk tal�lt, a katonai j�rm� a lerobbant mellett �llt, egy szintbe hozva az ajt�kat, hogy a katon�k k�nnyen �tsz�llhassanak.

BANG, BANG, BANG...!

Egy sor l�v�s d�rd�lt, �s Shi Yuan farka r�m�let�ben �sszep�nd�r�d�tt.

A katonai j�rm�re szerelt g�pfegyver volt az. Az erd� �resnek t�nt, de a goly�k a k�rnyezetbe f�r�dtak… mindenf�le furcsa dologba. Megannyi bokor kapott a goly�z�porb�l, �s z�ld ny�lka fr�ccsent el�, mint mikor az embereknek az �t�er�t tal�lj�k el. F�jdalmukban megcsavarodtak, az �gaik el�re ny�ltak, hogy azt�n fel�gesse �ket a l�ngsz�r�; a k�veket is �rte l�v�s, azok kis darabokba robbantak, azt�n addig gurultak lassan, m�g �sszegy�ltek, �s egy nagyobb k�vet alkottak.

A l�v�ld�z�s egy m�sodpercre sem �llt meg, �s az abszol�t t�zer� leig�z�sa volt az egyetlen �t, hogy biztos�ts�k, hogy a sz�rnyek ne k�zel�ts�k meg �ket.

Shi Yuan messze rejt�z�tt, lekuporodva, hogy nehogy eltal�lja �t egy elt�vedt goly�. El�tte ott volt egy fa gy�kere, melyet moha bor�tott, �s k�t mut�l�dott gomba n�zett r�.

A halpikkelyes gomb�k szemei nagyra kerekedtek, ahogy b�multak r�.

A l�v�sek k�zt Shi Yuan odasuttogta:

 - Hogy vagytok, skacok?

A gomb�k csak meredtek.

 - Ne f�ljetek, itt nem tal�lnak el titeket – folytatta Shi Yuan.

A gomb�k folytatt�k a mered�st.

Mint m�s sz�rnyek, �k is elutas�tott�k, hogy kommunik�ljanak Shi Yuannal, de nem tudtak elfutni, hisz nem voltak l�baik. Csak a szem�ket hunyhatt�k be, �s tettethett�k, hogy nem l�tj�k Shi Yuant.

 - Nagyon tiszteletlenek vagytok – suttogott m�g mindig Shi Yuan.

Elnevezte �ket B�d�s Halnak �s Romlott Garn�l�nak, �s arra gondolt, �k sokkal kev�sb� voltak aranyosak, mint �cska R�z �s �cska Vas.

Egy perccel k�s�bb az utols� katona is odam�szott a kocsi ajtaj�hoz, szorosan tartva a pisztoly�t a jobbj�ban, k�szen r�, hogy �tl�pjen a m�sik j�rm�be. Abban a pillanatban, ahogy kiny�jtotta a l�b�t, valami megmozdult a szeme sark�ban.

Miel�tt gondolkodhatott volna rajta, �szt�n�sen emelte fel a fegyvert a f�ld ir�ny�ba, �s megh�zta a ravaszt.

A neh�zfegyver ereje igen �t�t� volt, �s a goly� a f�ldbe placcsant, �s megl�tte a sz�rnyet.

A talajban rejt�z� sz�rny f�jdalm�ban vadul megcsavarta a test�t, �s felford�totta a f�ldet. Ebb�l el�nyt kov�csolva a katona becsapta az ajt�t, �s sz�mtalan goly� kezdett oda z�porozni. A k�oszban a sz�rny felfedte a val�di alakj�t. Egy ez�st hal volt szemek n�lk�l. Az eg�sz test �gy ragyogott, mintha gy�m�ntb�l faragt�k volna, de a h�ti uszonya hal�losan t�sk�s volt. Az az uszonyt�ske volt, ami az im�nt �tsz�rta a kocsit.

Az Ez�sthal jobbra-balra r�ngott, �s visszafurakodott a talajba. Volt is az a mond�s, hogy „elvan, mint hal a v�zben”, ez a hal rendk�v�l flexibilis volt a term�f�ldben, mintha beleolvadt volna. Azonban a konvoj t�z�rs�gi l�v�sei rendk�v�l er�teljesek voltak, �s ha egyszer belekaptak az �ldozatukba, nem �lltak meg. A goly�k es�cseppeknek t�ntek, behatolva a f�ldbe �t m�ter m�lyre. Azalatt l�thatta az Ez�sthalat mozdulatlanul fek�dni, a hal pikkelyeit darabokra robbantott�k, �s �tl�tsz� v�r sziv�rgott bel�le.

Meghalt.

Mindenki fell�legzett megk�nnyebb�l�s�ben.

A konvoj nem mert meg�llni, az erd� v�g�ig hajtottak, �s egy id� ut�n elt�ntek a szem el�l.

Shi Yuan �vatosan kis�t�lt a s�t�tb�l.

Az �tsz�rt katonai kocsi m�g mindig a hely�n volt, tele ut�np�tl�ssal, �s a motor az�ta is meleg volt. De p�r napon, vagy p�r �r�n bel�l fert�z�tt ind�k �s moha fogja bor�tani, �s azt�n f�szekk�nt fog szolg�lni n�h�ny kistest� fert�z�tt teremtm�nynek, a seg�dpil�ta teste pedig mut�l�dik vagy �tell� v�lik a sz�rnyek sz�m�ra.

Shi Yuan megk�zel�tette, akart egy k�zelebbi pillant�st vetni az Ez�sthalra.

Erre heves k�h�g�s zaja hallatszott a kocsi fel�l.

… Az ember m�g nem halt meg!

Shi Yuan odarohant, �s k�szk�d�tt, hogy kinyissa a f�lig elt�rt kocsiajt�t. L�tta, hogy v�r csorog ki a katona sz�ja sark�n. A keze �s l�ba vonaglott, de el�refel� ny�jtotta a kez�t, mintha meg akart volna ragadni valamit.

 - Hallasz engem? – k�rdezte idegesen Shi Yuan.

A katona nem v�laszolt, nem tudta meg�ll�tani a feje remeg�s�t, a teste enyh�n megcsavarodott, k�szk�d�tt, mintha rendk�v�li m�don nem akart volna a kocsiban maradni. Shi Yuan fogta az egyik karj�t, �s nagy neh�zs�gek �r�n kivonszolta, hagyva, hogy a kocsinak d�lj�n.

Volt egy r�teg bunda a harcos nyak�nak jobb fel�n, mint a p�kok� vagy molyok�. Ha jobban megn�zte, az egyik f�lig nyitott szem�ben �sszetett szemek strukt�r�j�t l�tta, melyeket kicsi szemecsk�k alkottak.

Ez egy mut�ns harcos volt, akit bogarak fert�ztek meg.

A mut�ci� �letet hozott neki, mely t�lmutatott az emberi l�nyek�n, m�sk�l�nben m�r r�g halott lett volna.

De a v�re meg�ll�s n�lk�l �ml�tt.

Shi Yuan megint a kocsiba m�szott, �tt�rta a dobozokat �s t�rol�kat, f�lrehaj�tott p�r fegyvert, elt�vol�tott p�r megkem�nyedett katonai �lelmet, �s v�g�l megtal�lta a k�sleltet�t �s az orvosi dobozt az �l�s alatt.

A dobozban egy csom� olyan dolog volt, amit m�g sosem l�tott. Shi Yuan nem tudta, hogyan haszn�lja �ket, sz�val csak visszavitte az eg�szen a katon�hoz, el�vette a k�t�st, �s megpr�b�lta k�rbetekerni a sebet.

… Nem tudta, hogy teljess�ggel lehetetlen helyre j�nni egy ilyen s�r�l�sb�l. M�g ha ezt az embert a csapatt�rsai tal�lt�k is volna meg, azonnal ki lett volna v�gezve az eutan�zia t�rv�nye j�volt�b�l.

Shi Yuan lehajtott fejjel nyomott a sebre, de a v�r m�g mindig folyt, nem tudta meg�ll�tani.

Egy darabig szenvedett, m�gnem valami hideg nyom�dott a fej�nek.

Shi Yuan feln�zett, �s egy fegyver fekete cs�v�t l�tta.

A katona tekintete vak volt, nem l�tott m�r semmit, de visszanyert valamennyit a tudat�b�l, amikor a f�ny visszat�rt, �s Shi Yuanra szegezte a pisztoly�t.

A fegyver nagyon er�teljes volt, egyetlen goly� el�g lett volna, hogy az eg�sz fej�t elt�ntesse.

Shi Yuan nem tudta, hogy meghalna-e, ha fejbe l�n�k, de nem �rdekelte annyira.

 - Ah, fel�bredt�l! – Kicsit meglep�d�tt. – Ne agg�dj, nem vagyok ellens�g. Meg tudod mondani, hogyan haszn�ljam ezt az orvosi k�szletet?

A katona feljebb emelte a fegyvert, �s n�vekedett az ereje egy kicsit: Shi Yuan meg�rtette, mit mond, nem akarta, hogy b�rmi egy�b mozdulatot tegyen.

 - Az�rt vagyok itt, hogy seg�tsek – sz�lt Shi Yuan megint.

Eltartott egy ideig, mire a katona lassan besz�lni kezdett, a hangja pedig olyan volt, mint a d�rzspap�r.

 -… nem vagy ember.

Shi Yuan megh�kkent.

Minden kutat�s azt bizony�totta, hogy a sz�rnyek nem �rhettek el magasabb intelligenci�t, nehogy emberr� v�lhattak volna. A v�roson k�v�lr�l j�tt, p�r ember k�telkedett a sz�rmaz�s�ban, p�ran a m�ltj�ban, de soha senki nem gyanakodott arra, hogy sz�rny lett volna.

Tal�n mert ez az ember a hal�l kapuj�ban �llt, �sszezavarodott.

A v�re m�g mindig folyt, �s Shi Yuan kezeit mindenhol skarl�tsz�n� cseppek bor�tott�k. Nem mert t�tov�zni, �s �gy d�nt�tt, megint hazudik.

 - Hogy ne lenn�k? L�tod, m�g mindig besz�lek hozz�d. Ha elmondod, hogy kell ezeket haszn�lni, meg tudlak menteni.

 - Nem, te egy�rtelm�en nem vagy ember – billentette enyh�n oldalra a fej�t a katona, �s a vak tekintetet �gy t�nt, r�mered, mintha lyukat akarna v�jni az arc�ban. Amit k�vetkez�nek mondott, betasz�totta Shi Yuant egy jeges barlangba. Puh�n besz�lt: -… Lu t�bornok tud err�l?

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s