3. fejezet

     H�rom f�rfi �s egy n� sz�llt le a nagy sebess�g� motorokr�l. A f�rfiak �gy n�ztek ki, mintha �pp egy bandak�nt k�sz�ln�nek deb�t�lni, a hajuk v�r�sre, s�rg�ra �s z�ldre festve, mint a jelz�l�mp�k. A n� ugyan�gy �lt�z�tt, mint a b�n�z� l�ny, egy dzsekit �s egy melltart�t viselt.

     Lehet, hogy ez a st�lus k�zkedvelt volt a v�ros b�n�z�i k�zt.

     Mindegyik�k a semmib�l robbant ide; azonban ahogy a kocsma m�g�tt �lltak sorban, egyik�k se mert sz�lni egy sz�t sem.

     N�mi m�rlegel�s ut�n a „jelz�l�mpa banda” a n�t k�ldte, hogy a nev�kben besz�ljen. A n� az a fajta ember volt, aki ki tudta �llni a cs�p�s hideget a divat kedv��rt, de amikor a h�ts� ajt�ban �ll� f�rfi jegyes tekintet�vel tal�lkozott, legy�zt�k. Remegve sz�lalt meg hezit�lva.

   - Az a fick� egy fura pajzseszk�zt haszn�lt, elvesztett�k a jel�t…

     A f�rfi csendben meredt r�, amit�l a n� olyan er�sen t�sszentett, hogy majd’ kik�pte a t�dej�t. A fi�, aki �pp nemr�g nyugodott le v�gre, megrezzent ijedt�ben a heves t�sszent�st�l, �s azonnal visszat�rt a zajos s�r�shoz, ott helyben, a f�ld�n. Azonban a cigarett�t tart� f�rfi egyetlen pillant�sa el�g volt, hogy annyira megr�m�tse a fi�t, hogy az remeg� csendbe fulladjon.

   - H�vd a zsarukat. Ne csak �llj ott, hogy megsz�gyen�ts, menj be. – A f�rfi egy karral emelte fel a fi�t, akinek a s�r�sa egy puszta szemkontaktust�l abbamaradt, r�n�zett a k�cos l�nyra a hely sark�ban, �s megsz�lalt. – Te is.

     A motoros csapat k�vette �t egyes�vel, �gy, mintha �pp most bocs�tott�k volna meg az elk�vetett b�neiket. A l�ny fel�llt, �s hezit�lt egy pillanatig, de a kocsma melege gyorsan meggy�zte �t. Megfogta a sebet a k�zfej�n, �s mag�val vonszolta a csomagj�t.

     Az atmoszf�ra a kocsm�ban el�g retr� volt, sz�val m�g a rothad�s is k�tszer meggondolta mag�t. A rum �des illata t�lt�tte meg a leveg�t, �s a szoba hangulat�t jazz zene oldotta fel. �gy t�nt, a kocsma jelenleg z�rva volt, mivel nem voltak kiszolg�l�k vagy pultosok sehol. Az egyetlen, aki ott volt, a f�rfi volt, aki kinyitotta a h�ts� ajt�t, feltehet�leg a tulajdonos.

     El�g �ntelt ahhoz k�pest, hogy csak egy ilyen kis b�r tulajdonosa… - gondolta a l�ny bizonytalanul. Azt hitte, l�tott valamit mozogni a polcon az asztal mellett, de elhessegette a dolgot, mint csak a f�ny j�t�k�t, m�gnem a pillant�sa tal�lkozott a hideg szemekkel. Megugrott fesz�lts�g�ben. A polcon egy s�t�tz�ld gy�k �lt.

   - Ne agg�dj, t�l lusta, hogy b�rkit is megharapjon. – A tulaj egy b�rsz�kre �ltette a fi�t, a l�nnyal szemben. – Mit akarsz inni?

   - S�rt – felelt a l�ny.

   - H�ny �ves vagy? – m�rte v�gig a tulaj.

     Most, hogy a f�nyben volt, a l�ny rendesen l�thatta az arc�t. Hab�r az arca kont�rjai m�lyek voltak, a l�ny meg tudta mondani, hogy a f�rfinek �zsiai v�r folyt az ereiben. M�g mindig volt n�mi borosta az �ll�n. A ruhaujj�t felt�rte a k�ny�k�hez, �s kigombolta az ing�t, felfedve a szil�rd mellkas�t �s kirajzol�d� hasizmait. �szrevette, hogy a l�ny �t n�zni, �s mell�kesen begombolt p�r gombot az ing�n. A fels�je alatt egy r�gi, vastag seb rejt�z�tt a nyaka ment�n, eg�szen az �d�mcsutk�j�t�l le a v�llaiig ny�lt, m�g ann�l is vesz�lyesebbnek mutatva. Halv�nyan �thunyorgott a cigarett�ja f�stj�n. Az ember azt mondhatn�, teljesen �rdektelen volt a k�lsej�re, de az �polatlan, medveszer� megjelen�se ellen�re a s�t�tsz�rke szeme m�lt�s�gteljes jelenl�tet k�lcs�nz�tt neki. Azok a szemek szokatlanok voltak, s�r�, k�d�s szurdokot id�zve, elz�rt �s melankolikus.

     A l�ny szeme tal�lkozott az �v�vel, �s az el�bbi �szt�n�sen f�lren�zett.

   - Tizen�t – felelt egyszer�en.

     A f�rfi lemeredt a l�nyra.

   - Ne l�gy ostoba.

     A l�ny egy kis b�n�z� volt, aki senkit nem �rdekelt, �s aki sose f�lt senkit�l vagy semmit�l, de valami okn�l fogva, amit a l�ny nem tudott megmagyar�zni, m�g arra sem tudta r�venni mag�t, hogy vitatkozzon ennek a kis kocsm�nak a tulaj�val. Azok a hom�lyos szemek idegess� tett�k – nem aff�le idegess�, mint amit egy n� akkor �rez, ha j�k�p� f�rfiakkal tal�lkozik, hanem aff�le a b�n�s idegess�, amit a gyerekek akkor �reztek, amikor a tan�raik elkapt�k �ket, vagy az elk�s� �joncok, amikor a f�n�k�kre n�ztek.

     A l�ny lehajtotta a fej�t, �s egy m�sik v�laszt adott.

   - Huszon�t.

     Miel�tt �szbe kaphatott volna, mi t�rt�nik, feh�r f�ny s�p�rt v�gig rajta. El�rebukott, hogy eltakarja az arc�t a kez�vel.

  - Mit m�velsz?!

     Egy szem�lyi termin�l t�nt fel a f�rfi csukl�ja felett, azt�n egy szem�lyazonos�t� f�jl lebegett a leveg�ben. Kif�jta a f�st�t az orr�n, �s elolvasta a l�ny nev�t:

   -… Jingshu Huang?

     A l�ny megzavarodott.

    - Kinek gondolod magad, hogy lecsekkolod a szem�lyimet az enged�lyem n�lk�l?

     A tulajdonos r� se bag�zott. Csak mosolygott.

   - Jingshu, mi? J� n�v, ugyanaz, mint a CSU f�titk�r�nak a feles�g�nek a neve.

     A l�ny sz�m�ra azt mondani, hogy „a CSU f�titk�r�nak a feles�ge” olyan volt, mint azt mondani „a tud�sok elneveztek egy feketelyukat Pixiu* v�konybele ut�n” – sosem hallott r�la, �s teljesen irrelev�ns volt sz�m�ra.

     De m�g �gy is tudta, hogy csak �gy ak�rki nem tudn� k�nnyen ellen�rizni valaki m�s szem�lyazonoss�g�t. Egy �vatos pillant�st vetett a f�rfire.

   - Zsaru vagy?*

     Oda sem figyelt a l�ny butas�g�ra.

   - Sz�letett 259 augusztus�ban. Csak egy tizenhat �ves k�ly�k, mi?

     A l�ny rendk�v�l felh�borodott.

     A f�rfi elseperte az inform�ci�t, melyet a szem�lyi termin�lja mutatott. A robotikus k�z, mely hozz� tartozott, el�hozott egy �veg tejet, �s k�t poh�rral t�lt�tt bel�le, let�ve Jingshu Huang �s a vele szemben �l� fi� el�, azt�n megsimogatta a gy�kot egy felt�n�en emberi m�don. Sajnos a gy�k hidegv�r� volt, sz�val nem kedvelte a f�m kart. Mr Gy�k visszah�z�dott, �s lassan elm�szott.

   - Egy ilyen kiskor�, mint te, mi�rt �ti az orr�t m�s emberek �gy�be? – k�rdezte a tulaj. – Kint l�gva �jszaka, ilyen pokolian elken�d�tt sminkkel. Hol vannak a sz�leid? Elhagytak?

   - Mi az isten bajod van azzal, hogy tizenhat vagyok? A saj�t kicseszett dolgoddal t�r�dj! Egy Fekete Lyuk vagyok – csapott az asztalra. – Fogd be a pof�dat, �s adj s�rt! Kifizetem, ok�?!

     A szob�ban mindenki a l�nyra meredt. M�g a zene is abbamaradt egy m�sodpercre, amikor befejezte a besz�det, mintha �rezte volna a hangulatv�lt�st. A v�r�s haj� fick� a jelz�l�mpa csapatb�l megfulladt a s�r�ben, m�g a z�ld haj� a ruhaujj�ba t�r�lte az arc�t.

   - Mit mondt�l, mi vagy?

     �ltal�nos tud�s volt, hogy a Nyolcadik Galaxis korm�nya annyit �rt, mint egy kidobhat� eb�dhord� tasak. �sszehasonl�t�sk�ppen, egyes bolyg�k korm�nyz�sa itt m�g a pap�rhullad�kkal sem volt egyen�rt�k�. A rend�rs�gi �llom�sok �pphogy ir�nyjelz�k voltak, amiket senki nem vett komolyan. Azonban a val�di korm�ny hi�ny�b�l fakad�an, valakinek ir�ny�tani kellett, sz�val a gengszterek vett�k �t a hatalmat afelett a r�gi� felett, amelyik felett tudt�k. Ezek a gengszterek egy l�thatatlan korm�nyt form�ltak minden bolyg�n.

     Beijing-� „l�thatatlan korm�ny�t” �gy ismert�k, mint a „Fekete Lyuk”.  A p�nz�gyi bev�tel�k v�delmi d�jakb�l j�tt, �s alkalmank�nti gyilkoss�gokb�l �s gy�jtogat�sokb�l. A Fekete Lyuk titokzatos vezet�j�t Lin-nek h�vt�k. Hogy ez a n�v „Lin” vagy „Lynn” volt-e, az nem volt tiszta, de B4*-nek h�vt�k egy�bk�nt is. Amikor az eredet�nek t�m�ja el�j�tt, mindenkinek megvolt a maga te�ri�ja r�la. N�h�nyan azt mondt�k, egy k�r�z�tt f�rfi volt, m�sik azt, hogy egy csillagk�zi kal�z.

     Csup�n p�r �v alatt Lin h�rhedt� v�lt a Fekete Lyukon bel�l, az el�z� vezet� bizalmas�nak poz�ci�j�ban emelkedett, �s k�s�bb maga is a csoport vezet�j�v� v�lt. Hogyan m�szott a B4 a t�pl�l�kl�nc tetej�re? Az emberek k�zt j�rtak k�rbe t�rt�netek, persze. T�rt�netek teli cselsz�v�sekkel �s b�tors�ggal; senki nem tudta, hogy igazak voltak-e vagy sem, de m�g akkor is, ezek a t�rt�netek v�g n�lk�li n�pszer�s�gnek �rvendtek minden koroszt�lyban �s a Nyolcadik Galaxis �letter�letein �t. Minden fiatal b�n�z� a k�vetkez� B4 akart lenni. �gy �lmodoztak a Fekete Lyukr�l, mint ahogy a gyerekek az Els� Galaxisban �lmodoztak a Fekete Orchidea Egyetemr�l.

     A fiatal Jingshu dicsekedett.

   - Egy Fekete Lyuk. Beijing-�-n �lsz, hogy lehet, hogy nem hallott�l a Fekete Lyukr�l?

     A motoros n� nem tudta meg�llni, hogy felnevessen.

   - A B4-es szeg�ny? Hogy ilyen gyerekeket haszn�l?

     A l�ny a szem�ld�k�t r�ncolta, �s azon volt, hogy visszav�gjon; azonban miel�tt egy sz�t is sz�lhatott volna, a f�rfi megd�rzs�lte a kez�t, �s parancsot adott a robotk�znek.

   - H�vd Bixing Lut.

     A robot egy „OK” jelet mutatott, �s sima hangon besz�lt.

   - Lu igazgat� h�v�sa.

     A l�ny megd�bbent.

   - Honnan…

   - Honnan ismerem az iskol�dat? – A tulaj megv�laszolta a saj�t k�rd�s�t. – Minden gyerek, amelyik azt �ll�tja, hogy � a Fekete Lyuk, annak a fatty�nak a tan�tv�nya.

     A robotk�z vibr�lt a szavai ut�n. „Az a fatty�” felvette.

     Az android sima hangja egy f�rfi hangj�v� v�lt, halk �s gyeng�d.

   - Micsoda ritkas�g? Minek k�sz�nhetem az �r�m�t?

     A tulajdonos r�viden felelt.

   - Gyere �t. Tal�ltam valamit, ami a tied.

   - Oh? – v�laszolt Lu igazgat� egy mosollyal. – Mit vesztettem el?

     A hangja laza �s �nel�g�lt volt, �s �gy besz�lt, mintha �nekelt volna, de a kiejt�se t�k�letesen tiszta volt; a mondat v�g�n egy j�t�kos, szeretetteljes ritmus hallatszott. Nem �gy hangzott, mint egy komoly igazgat�.

   - Egy gyereket, akit Jingshu Huangnak h�vnak. Ellen�rizd, hogy a te tan�tv�nyod-e.

     A robotk�z elcsendesedett, azt�n a hang sokkal komolyabb� v�lt, nem volt az az �jszakai DJ t�bb�, ink�bb h�rad�s bemond�.

   - Mi? Mi t�rt�nt? Hol vagy?

     Egy ez�st kard villant a f�rfi csukl�ja felett, miel�tt v�laszolhatott volna. Felv�ve a dzsekij�t, fel�llt �s a k�zhez besz�lt.

   - A kocsm�ban. Hagyjuk a locsog�st, csak gyere, �s vidd a l�nyt.

     Azt�n a karj�t kiny�jtva letette. A robotkar leesett a talapzatr�l, �s a karj�ra form�l�dott, mint egy kark�t� – pont, mint egy j�l betan�tott papag�j!

     Jingshu Huang megd�bbent, sosem l�tott m�g ilyesmit a visszafejlett galaxis�ban ezel�tt.

   - Penny, folytasd az �rk�d�st – mondta a f�rfi, ahogy kil�pett a h�ts� ajt�n.

     R�gt�n azut�n, hogy t�vozott, egy k�z�pkor� f�rfi rend�rs�gi egyenruh�ban, bel�pett a kocsm�ba. Udvariasan mosolygott a fura motoros tri�ra.

   - Mi t�rt�nt? �gy hallottam, sz�ks�ge van r�m valamiben.

   - Azzal ott. – A n�, akit Pennynek h�vtak, a fi�ra mutatott. – Elveszett gyerek. Csak vigye el.

   - Ok�, ok�, persze. B�zhat bennem, Miss Penny. – A rend�r, aki ink�bb olyan volt, mint egy �csike, vigasztalva vitte el a fi�t, mintha m�r ezerszer csin�lt volna ilyet. Azt�n k�rben�zett, m�g udvariasabban.

   - H�… a B4 itt volt az im�nt?

     Jingshu majdnem belehalt a d�bbenetbe.

     Penny r�n�zett a l�nyra, j�l sz�rakozva.

   - Sajn�latos m�don – mutatott a h�ts� ajt�ra. – �pp elker�lted.

El�z�

K�vetkez�

*Megjegyz�sek:

Pixiu: k�nai mitol�giai karakter

Jingshu val�j�ban azt mondta: „belefutottam egy zsaruba?”, arra utalva, hogy � egy lǎoni�ng, ez a sz� egy olyan �nkifejez�si forma, melyet k�z�pkor�, vagy id�sebb n�k haszn�ltak, tal�n az�rt, hogy id�sebbnek/fontosabbnak mutassa mag�t.

B4: A k�naiban  四哥-nak h�vt�k, vagy “negyedik fi� testv�rnek”, sz� szerint, de ez nem azt jelenti, hogy testv�r biol�giai �rtelemben. Ebben a form�ban ez egy tiszteletteljes m�d a banda vezet�j�nek megjel�l�s�re.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s