Fengyang V�ros d�li el��rs�nek fel�t felrobbantott�k, �s fekete f�st lebegett fel bel�le. A katonas�g kezdem�nyezte a robban�anyagok felgy�jt�s�t, �s az el��rs fele a darabjaira hullott a k�gy��radatt�l.

A sz�rnyek ideiglenesen visszah�z�dtak, az el��rs egy k�osz volt, �s a leveg� sz�r�s volt a puskapor �s a h�s �gett szag�t�l. Egy �j v�delmi vonalat h�ztak fel, �s a katon�k ellen�rizt�k a romokat, hogy biztosak legyenek benne, nem maradtak ott �l� teremtm�nyek, �s alkalmank�nt fegyverl�v�s hallatszott, melyet egy k�gy�sz�rny a hal�l tork�ban sziszeg� hangja k�vetett.

A tintapaca szer� felh�k �ramlottak, �s egy fiatal tiszt v�gott �t a v�rfoltokon, sz�rk�sk�k szeme hideg �s kem�ny. A seg�dtisztje szorosan k�vette, �s a keres�f�ny hirtelen felgyulladt, kiny�jtva az �rny�kokat, �s �gy esve a pusztas�gra, mint egy szellem.

A tud�s�t� oda�getett, �s szalut�lt a tisztnek.

 - Lu t�bornok! Su t�bornok m�g mindig v�r a h�v�s�ra…

 - Tudom – felelt Lu Tinghan.

Azt mondta, tudja, de nem ment el azonnal.

Hossz� ideig meredt a vadonra, azt�n a tekintete r�esett az el��rs romjaira.

A katon�k elz�rt�k a k�gy�sz�rnyet, belerakt�k egy �tl�tsz� hordoz�ba, �s Lu Tinghanhoz vitt�k.

A sz�rny vadul tekergett a k�b�l �ll� test�vel, sziszegett �s m�rges fogait mutogatta. Lu Tinghan leeresztette a tekintet�t, �s r�n�zett.

A sz�l nedvess�gtartalma magas volt, �s volt egy halv�ny b�z �s f�ldszer� szag benne, a felh�k pedig lejjebb ereszkedtek. A sz�l ir�nya megv�ltozott, �s �gy t�nt, a k�gy�t leny�g�zte valami, ler�zott mag�r�l p�r k�t�rmel�ket, �s a pupill�i v�kony, f�gg�leges vonalakk� v�ltak.

�tlagember sz�m�ra ez jelent�ktelen v�ltoz�snak t�nt, de Lu Tinghannak ezek �rtelmezhet� jelek �s vil�gos �menek voltak.

 -… Egy �r�val k�s�bb m�g k�t k�rt bomb�zunk �tven kilom�terre az el��rs keleti r�sz�t�l – d�nt�tt Lu Tinghan. – J�nnek.

A v�ros parancsnoki k�zpontj�t �lesen kivil�g�tott�k, �s miut�n kiadta a parancsot, sz�mtalan embert tett elfoglaltt�. A pil�ta felkapta a sisakj�t, �s elsietett a met�lszer� rep�l�h�z.

A parancsok egym�s ut�n �rkeztek. A k�t v�ros falain a fegyverek lassan megv�ltoztatt�k az ir�nyukat, �s d�lkeletre fordultak. A katon�k az �j posztjaikra �gettek, �s fegyverekkel �llva v�rakoztak.

Amint a v�delmi strat�gi�t teljesen elrendezt�k, Lu Tinghan felvette a kapcsolatot Su Enqivel.

A holografikus k�p villogott, �s a sz�rke haj� �regember ott �llt el�tte.

 - Lu t�bornok, nem kellene a frontvonalon maradnod – sz�lt Su Enqi.

A hangj�ban val�ban egy kis s�rget�s b�jt meg.

 - A K�k�gy� viselked�se v�ltoz�kony. Ha nem maradok a frontvonalon, nem tudom elemezni �s megj�solni id�ben a viselked�s�t – felelt Lu Tinghan. – A f�ld alatti fert�z�tt teremtm�nyekkel neh�z elb�nni, �s nem laz�thatunk. Meg�ri a kock�zatot.

 - Nem kock�ztathatjuk az elveszt�sedet – r�ncolta a homlok�t Su Enqi. – A helyzet ez�ttal egy�ltal�n nem �tlagos. Lu t�bornok, ism�tlem, nem szabadna a frontvonalon maradnod.

 - Van b�rmilyen hely, ahova visszat�rhetek? – tette fel a k�lt�i k�rd�st Lu Tinghan. – A legt�bb fegyver nem k�pes sz�tl�ni a K�k�gy�t. Nagyon gyorsan �t tud t�rni a v�ros v�delmi vonal�n. Fengyang V�ros d�lkeleti r�sz�t elpuszt�tott�k, �s az egyetlen m�d a t�l�l�sre, hogy a v�roson k�v�l fogjuk el �ket. Jelenleg �n vagyok az az eg�sz vil�gon, aki a legjobban ismeri �ket, �ll�tom, ha visszamegyek a v�rosba, Fengyang mindenk�ppen elesik h�rom napon bel�l. Fengyang energiat�mogat�sa n�lk�l a F�v�ros mind�ssze p�r napon bel�l �sszeomlik. Su t�bornok, nekem sosincs helyem hova visszavonulni.

Su Enqi a homlok�t r�ncolta, a sz�ja sarka lekonyult, �s egy merev vonall� h�z�dott. Lassan sz�lalt meg.

 - Akkor is �gy gondolom, meg kellene gondolnod.

Lu Tinghan �t n�zte, majd hirtelen azt mondta:

 - Sok �ven kereszt�l vezett�l engem, �s sok j� dolgot mondt�l, melyek eddig az el�ny�mre v�ltak. De a legjobban arra eml�kszem, amit akkor mondt�l, amikor elvesztettem az els� csat�mat a szimul�ci�s gyakorlaton.

Su Enqi felvonta a szem�ld�k�t.

 - Azt mondtad, az�rt gy�ztek le, mert l�gy volt a sz�vem – mondta Lu Tinghan. – Elutas�tottam, hogy hagyjam a csapatomat meghalni. Mindig a t�k�letess�gre t�rekedtem, �s meg akartam menteni mindenkit. A mai napig eml�kszem erre.

Su Enqi m�r r�g elfelejtette ezt az incidenst.

Ahogy a m�ltr�l besz�ltek, nem tudott tenni ellene, de lelassult a hangs�lya.

 - Te m�s vagy. A jelenl�tedet nem helyettes�theti senki a Sz�vets�gben, �s a kock�zatokat �s el�ny�ket alaposan m�rlegelni kell. – A szeme megrebbent, �s ezt suttogta: - Nem mondtam el neked, hogy Jiang Huazhi… Jiang Huazhi…

Lu Tinghan nem sz�m�tott r�, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�zt fogja felhozni Jiang Huazhit.

Csendesen hallgatta.

Su Enqi hangja halk volt �s rekedt.

 - Jiang Ruo, Jiang Huazhi apja a r�gi bajt�rsam. 181-ben egy�tt helyeztek ki minket a F�v�ros el��rs�re, �s egy, az 5-�s Szakad�kb�l j�v� fert�z�si hull�mmal ker�lt�nk szembe. A csata sor�n elvesztettem az eszm�letemet, �s Jiang Ruo vitt ki, egy l�b�n r�ngatva engem, mert a m�sikat lerobbantott�k. – Tov�bbment, �s azt mondta: - Miut�n Jiang Ruo meghalt, �n gondoskodtam Jiang Huazhir�l, �s a saj�t fiamk�nt b�ntam vele. � �s Su Liang a gyermekeim, kev�s hozz�tartoz�im egyike. �t �vvel ezel�tt, Jiang Huazhi, aki m�r hossz� ideje nem l�pett velem kapcsolatba, hirtelen elmondta, hogy bajt okozott, �s meg�lt valakit. – Su Enqi lehunyta a szem�t. – Csak nemr�g tudtam meg, hogy katonai kell�keket csemp�szett, �s egy ell�tm�nyos tisztet �lt meg.

 - Ha a kapcsolatotokra hagyatkozunk – sz�lt Lu Tinghan. – Jiang Hauzhinak nem lehettek p�nz�gyi probl�m�i.

 - Am�g k�r, mit ne adn�k meg neki? – k�rdezte Su Enqi. – De n�h�ny ember gonosznak sz�letik. Jiang Huazhi sz�m�ra csak a t�rv�nyek megszeg�se �s a szab�lyokon val� tapos�s az �rdekes, �s �lvezet�t leli benne. – Finoman s�hajtott. – Miut�n meghallgattam a t�rt�net�t, a b�r�s�gra akartam cit�lni. De mindig l�ttam benne Jiang Ruo �rny�k�t, m�g mikor lehunytam a szememet is. Am�g � itt van, addig olyan, mintha Jiang Ruo �lne.

 - Sz�val falazt�l neki – sz�lt Lu Tinghan v�ltozatlanul. – Annyi �v ut�n m�g mindig falazni akarsz neki.

Su Enqi nem v�laszolt egyenesen.

 - Most a te kezedben van – sz�lt. – �s megkapja a t�rgyal�s�t, amit meg�rdemel. – Fanyarul mosolygott. – Hal�lb�ntet�s lesz.

 - Igen, v�r�rt v�rrel fizet. – Lu Tinghan arckifejez�se mozdulatlan maradt. – De nem �rtem. Ennek semmi k�ze a szitu�ci�hoz. Mi�rt hoztad fel ezt most? A d�nt�sem nem v�ltozik, �s nem lesznek kiv�telek. Ilyen id�kben minden energi�nkat a d�nt�shozatalba kell fektetn�nk, �gy hiszem, ezt meg�rted.

 - Hogy ne lenne relev�ns? Nem k�ny�rg�m neked – n�zett r� Su Enqi. -… Elvesztettem �t, nem akarlak t�ged is elvesz�teni.

Lu Tinghan sz�tlan maradt.

Ebben a pillanatban szavak nehezen �rhatt�k le a tekintet�t.

Su Enqi �gy n�zett r� sz�tlanul, �sz hajjal �s enyh�n g�rbe alakkal.

Hossz� id�vel k�s�bb Lu Tinghan lassan megt�rte a csendet.

 - A fronton maradok. Ez nem szimul�ci�s gyakorlat, nincs es�ly�nk �jrakezdeni. – Megint megtorpant. – Az emberek nem t�rnek vissza a hal�lb�l. Mindenki egy �n�ll� szem�lyis�g. Egy gyerekre n�zni, �s k�zben az apj�t l�tni benne lehet, hogy mindk�t f�l sz�m�ra tiszteletlens�g.

Su Enqi nem felelt, csup�n b�lintott.

 - �rtem. �vatosabbnak kell lenned. Nem kell a F�v�ros miatt agg�dnod, m�g nem vagyok olyan �reg. Am�g Fengyang itt van, a F�v�ros kitart. – L�pett egyet h�tra, mintha meg akarn� sz�ntetni a kommunik�ci�t, de hirtelen hozz�tette: - M�g mindig ott van a kis szeret�d otthon, igaz? Ne felejts el besz�lni a csal�doddal, �s elmagyar�zni neki, arra az esetre, ha valami t�nyleg… t�rt�nne. Miel�tt t�l k�s� lesz.

Lu Tinghan lepillantott.

 - Nem. Nem vagyok j� b�cs�z�sokban – mondta.

*

Shi Yuan f�l h�napig volt otthon, etette a nyomor�k halakat �s a nagy, feh�r madarat minden nap.

A leharcolt halak minden etet�s ut�n visszab�jtak a k�vek al�, a feh�r mad�r pedig abbahagyta a k�romkod�st. Elkushadtak, �k is �rezt�k a k�zelg� vesz�lyt.

Minden nap bomb�z�sok �s f�ldreng�sek t�rt�ntek, �s az ut�bbi p�r alkalommal a k�gy�k m�r majdnem a v�rosfal l�b�n�l voltak. Mindenkinek nehez�re esett aludni �s enni, �s Shi Yuannak is nehez�re esett aludni �s enni – hab�r az okaik k�l�nb�ztek.

Az ideges „feles�g” a „f�rj�t” kereste, �s kezdte megszegni a t�rv�nyeket �s fegyelmez�seket. Ez olyan form�ban testes�lt meg, mint kiker�lni a j�r�r�ket, �s minden reggel a k�rny�ken s�t�lni.

Mik�zben s�t�lt, Shen n�ni �szrevette �t, aki az erk�ly�n kapkodott leveg� ut�n.

Shen n�ni nem jelentette �t a j�r�r csapatnak, helyette beh�vta az otthon�ba, hogy egy�tt k�ssenek meleg�t�t.

A n� �gyes tan�r volt, de Shi Yuan nagyon rosszul tanult, �s a napi mestermunk�ja egy darab rongy volt.

 - J�l van az �gy – vigasztalta minden alkalommal Shen n�ni. – Csak dolgozz kem�nyen.

Shi Yuan m�shol j�rt gondolatban, mindig Lu Tinghanon gondolkodott. Valami okn�l fogva egy er�s k�nyelmetlens�g n�tt benne lassan.

Shen n�ni az arc�t figyelte.

 - Shi Yuan, van csal�dtagod a harcmez�n?

 - Aha – felelt Shi Yuan.

Shen n�ni meg�rt�n n�zett r�.

 - Ne agg�dj, mind�ket biztons�gosan visszah�vj�k majd. A helyzet�nk m�s, mint Arat�v�ros�, magasan helyezked�nk.

Shi Yuan m�g h�rom napig k�t�getett fels�ket.

A negyedik napon az erk�lyen �lt Shen n�nivel, amikor hirtelen ezt mondta:

 - Mennem kell. Megkeresem.

 - Ah, hov� m�sz? – Shen n�ni �pp csak felkelt, hogy vizet hozzon. – Hazam�sz? Legal�bb a vizet v�rd meg, miel�tt t�vozol!

Amikor a n� visszat�rt k�t poh�rral, az erk�ly �res volt, csak a f�lig megk�t�tt gyapj� �s a meleg�t� gubbasztott a sz�ken.

 - H�… Most komolyan, ez a gyerek. Hogyan tud ilyen gyorsan futni? – morogta Shen n�ni. – Nagyon t�relmetlen.

Visszavitte a poharakat �s a meleg�t�ket, �s bez�rta az ajt�kat meg az ablakokat.

A messzi t�volban k�d t�lt�tte meg az el��rs leveg�j�t, melyben egy fekete �rny�k fek�dt v�gig a f�ld�n.

 -… Azt hiszem, egy hegyet l�tok – morogta a megfigyel�. – A k�dben.

A k�vetkez� m�sodpercben a hegy megremegett.

Kinyitotta az egyenes pupill�j� szem�t, �s sziszegett a nyelv�vel.

El�z�

K�vetkez�

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2025.07.07. 09:27 Betti �s most Shi Yuan megkeresi az ember�t, �sszeveri a k�gy�kat �s hazaviszi az ember�t. V�lasz: Nem lenn�k a hely�ben annak, aki szemet mer vetni Lu Tinghanra, az fix.

2025.07.07. 23:03 Turza Eszter Ahh...mindig olyan r�szekn�l van v�ge a fejezetnek hogy ahh...Rem�lem a kis szakad�k haza viszi az g figyel�j�t.. V�lasz: Ugye ToT XD Most majd mindj�rt kider�l, mert �ppen t�lt�m fel a r�szt. xD A kis keny�rkeres� Szakad�knak n�ha v�delmeznie is kell az ember�t.