H�rom nappal k�s�bb a kutat�k�zpont professzorai magyar�zatot adtak.

 - �gy hissz�k, a 0-s Szakad�k speci�lis. Tal�n az lehet a h�tt�rben, hogy a hullad�kban olyan hull�mhossz maradv�nyok vannak m�s Szakad�kokb�l, ami k�lcs�n�s tasz�t�st kre�lt vele, ez�rt bukkant fel az az er�s visszacsap� hull�m, ami kirep�tett minden vesz�lyes hullad�kot…

 - Akkor mi�rt lettek a Szakad�k mell� temetve? – k�rdezte Lu Tinghan.

A professzor nem tudott v�laszolni.

 - Nem gondolja, hogy �gy n�z ki, mintha valaki el�sta volna? – k�rdezett megint Lu Tinghan.

A professzorok egym�sra n�ztek, �s valaki hezit�lva jegyezte meg:

 - T�nyleg �gy l�tszik…

 - Szerintem is…

 - �n csak nem mertem kor�bban mondani. T�l szakszer�tlen. Att�l tartottam, azt gondoln�k, megvettem a diplom�mat.

 - Ah, sz�val v�g�l is nem vetted a diplom�dat…

 - Kuss… Hogy lehet az, hogy �gy t�nik, ez valakinek a m�ve? Mi t�rt�nik, mind meg�r�lt�nk?

A k�vetkez� napon Lu Tinghan elment a pszichol�giai �rt�kel�sre a professzorok csapat�val.

Nem volt k�vetkeztet�s az esetre a v�g�n.

K�s�bb a Sz�vets�g pr�b�lt megint szemetet dobni a 0-s Szakad�kba, �s a szem�t d�h�dten lett visszarep�tve, minden alkalommal kit�r� fert�z�si �rt�kkel, mintha mindent megpr�b�lt volna, hogy kimutassa a nemtetsz�s�t.

Senki nem akarta feld�h�teni a sz�rny� 0-s Szakad�kot.

Ennek eredm�nyek�pp nem j�tt t�bb tehersz�ll�t�.

�s Shi Yuan folytatta a kem�ny munk�t, m�g mindig az els� k�rben ledobott szem�ttel foglalkozva.

Lu Tinghan m�g mindig Figyel� volt, id�k�z�nk�nt felbukkant, �s r�meredt a Szakad�kra.

Az eredeti sz�vf�jdalma ut�n Shi Yuan lenyugodott.

�gy �rezte, hogy Lu Tinghan cselekedete, hogy szemetet dobott r�, nem gy�l�letb�l sz�rmazott.

…Hanem hogy Lu Tinghan „min�s�gtelen” volt.

Am�g Lu Tinghan nem ut�lta �t, Shi Yuan sokkal jobban �rezte mag�t.

Nagyon szerette az ember�t, annyira, hogy el tudott fogadni egy ilyen min�s�gtelen Lu Tinghant.

K�s�bb, ismeretlen mennyis�g� id� m�lt�n, tal�n h�rom vagy n�gy �v m�lva, tal�n �t vagy hat �v m�lva, Shi Yuan, aki v�gig folytatta a szem�ttemet�st, v�gre majdnem el�rt a v�g�re.

Sokat tanult, emberi szavakat is bele�rtve, meg kiejt�st, �js�gpap�rokb�l �s magazinokb�l, mindenf�le furcsa k�pekb�l, melyek dokument�lt�k az emberek �let�t… A szem�tdomb volt az � felvil�gos�t� tan�ra.

Shi Yuan m�g mindig szerette a Figyel�j�t.

De ez nem azt jelentette, hogy megbocs�totta azt a modortalan �s tiszteletlen viselked�st. Elv�gre, sosem t�rt m�g �ssze a sz�ve olyan nagyon.

Neheztelt r�.

A napnyugta elszaladt, �s a reggel meg�rkezett, �s t�z �v telt el.

A Fengyang V�rosi k�rteremben, Shi Yuan a cukorpap�rra n�zett Lu Tinghan kez�ben, �s �nnep�lyesen �s gy�szosan sz�lalt meg.

 - Lu Tinghan, nem szemetelhetsz.

Ez az egyszer� mondat sz�mtalan neheztel�st hordozott.

 - Nem szemetelek – jegyezte meg Lu Tinghan �sszezavarodva. – Az �jjeliszekr�nyre akarom tenni.

 - Nem – mondta Shi Yuan. – El akartad dobni, tudom, vil�gosan tudom.

 - Mi�rt? – k�rdezte Lu Tinghan.

 - Mert min�s�gtelen vagy – mondta Shi Yuan. Besz�d ut�n kikapta Lu Tinghan kez�b�l a cukorcsomagol�st, �s kiment a folyos�n l�v� szemeteshez, hogy kidobja, azt�n visszaj�tt. – Minden rendben, �n majd fel�gyellek.

�let�ben el�sz�r Lu Tinghant megv�dolt�k azzal, hogy nem volt min�s�ge, �s ez t�nylegesen Shi Yuan sz�j�b�l hangzott el. �gy lesokkol�dott, hogy m�g a katonai r�di�ad�sra is elfelejtett odafigyelni aznap, �s a k�rh�zb�l val� elbocs�t�s�ig eml�kezett r�.

…A k�rh�zb�l val� elbocs�t�s.

Elhagyta a fert�tlen�t� szag� folyos�kat, elhagyta a hideg t�nus�, egyszem�lyes k�rtermet, �s �k ketten hazat�rtek, �s felkapcsolt�k a villanyokat.

A f�ny meleg volt, mindent beragyogott az �reg h�zban. K�v�z� asztal, kanap�, k�nyvesszekr�ny, akv�rium, t�k�letes vitorl�s dekor�ci�k, r�gi k�nyvek s�rgult lapokkal, r�gi szudoku rejtv�nyek, �s rak�tamodellek, a feh�r mad�r a sz�rnya al� dugott cs�rrel aludt, �s a nyomorult halak is mind a k�vek k�zt rejt�znek, egy hely tele eml�kekkel

Nyilv�nval�an csak k�zel k�t h�napot volt t�vol, de �gy �rezte, egy �lethosszon �t nem l�tta �ket.

Shi Yuan meg�lelte az ajt�ban.

 - Lu Tinghan, �dv itthon! – mondta.

Lu Tinghan lehajtotta a fej�t, �s megcs�kolta a haj�t.

Lu Tinghannak m�g mindig v�ltogatni kellett a gy�gyszert a seb�re. Miel�tt �gyba mentek este, Shi Yuan seg�tett neki k�t�st cser�lni, vissza is t�ve azt r�.

A seb a mellkas�n k�l�n�sen borzalmas volt, �s nem tudta, mikor fog meggy�gyulni. A f�nyeket leoltott�k, �s egy�tt fek�dtek.

A s�t�tben Shi Yuan megk�rdezte:

 - Hallottam, hogy arr�l besz�ltek, hogy volt p�r �ra, miel�tt a Neh�z Kalap�cs a f�ldbe csap�dott. Mi�rt nem k�ldt�l �zenetet? Mi�rt nem h�vt�l, vagy csin�lt�l vide�t? Egy�ltal�n nem pr�b�lt�l kapcsolatba l�pni velem…

Ezek voltak az ut�v�dak.

 - Mert a b�cs�zkod�s ell�gy�tja az emberek sz�v�t – felelt Lu Tinghan. – Sz�ks�gem volt b�tors�gra, hogy meghaljak.

 - Ha besz�lt�l volna velem, nem akart�l volna meghalni? – k�rdezte Shi Yuan.

 - Nem tudom – felelt Lu Tinghan.

Most m�r nem volt v�lasz erre a k�rd�sre, csak az volt biztos, hogy Shi Yuan meginogtatta.

Shi Yuan hossz� ideig csendben volt.

Amikor Lu Tinghan m�r azt gondolta, a m�sik elaludt, Shi Yuan megint megsz�lalt.

 - H�t, ha lesz k�vetkez� alkalom, �n… �n m�gis rem�lem, hogy tudsz velem besz�lni, csak egy vagy k�t sz� el�g. – Meg�lelte a fark�t, a hangja zaklatott lett. – Nem mondom, hogy azt akarom, hogy legyen k�vetkez� alkalom, de nagyon nem szeretem, ha sz� n�lk�l elm�sz.

M�r megtapasztalta ezt a bejelent�s n�lk�li b�cs�t egyszer.

Azon a napon, amikor Lu Tinghan kil�pett a reggeli naps�t�sbe, �s elhagyta a Szakad�kot. Shi Yuan arra gondolt, hogy egy �tlagos t�voz�s volt, de nem v�rt m�don, Lu Tinghan t�bb� nem t�rt vissza.

F�lt egyed�l maradni, f�lt, hogy a rem�nye rem�nytelen, �s f�lt a rem�nytelen v�rakoz�st�l.

 - Ok� – egyezett bele Lu Tinghan

Nagyon egyszer� beleegyez�s volt, mire Shi Yuan fel� fordult.

 - T�nyleg?

 - T�nyleg – felelt Lu Tinghan. – Nagyon nem fair veled szemben, hogy nem hallhatod a b�cs�mat. Megtartom a szavam. Ha t�nyleg lesz k�vetkez� alkalom, mindenk�ppen rendesen elb�cs�zom.

 - De ne legyen k�vetkez� alkalom – v�gta r� Shi Yuan.

 - Hmm – nevetett Lu Tinghan tompa hangon, amit�l a sebe enyh�n sajgott.

A k�vetkez� h�napban Lu Tinghan az otthoni gy�gyul�sra f�kusz�lt.

A Lu csal�d dacos szelleme minden aspektusban visszat�kr�z�d�tt, m�g a sebe is l�tsz�lag a norm�lisn�l kicsit gyorsabban gy�gyult – persze, Lu Tinghan szavai alapj�n, hogy hallgathatta Shi Yuan dorombol�s�t minden nap, �s hogy mindig boldog hangulatban volt, var�zslatos gy�gy�t�er�vel b�rt.

Az 1-es Szint� Figyelmeztet�snek is v�ge volt.

Ahogy Lu Tinghan mondta, a fert�z�si �rt�k minden Szakad�kn�l visszaesett, �s a sz�rnyek ideiglenesen lenyugodtak a t�mad�sokkal. A v�ros, mint �, kapott egy r�vid, �rt�kes halad�kot.

Az adatk�zpont t�l�r�ban dolgozott, a Szakad�kot tanulm�nyozt�k, mik�zben az �tn�z�st specializ�lt�k. A vasv�rosi adattal Alice sz�m�t�sai sokkal gyorsabbak lettek, �s az emberek �j rem�nyeket f�ztek az �tn�z�shez.

Az �tn�z�s terv �rhaj�ja csak magokat tudott elvinni, megterm�keny�tett petesejteket, �s nagyon kev�s embert.

A legt�bb ember nem hagyhatta el t�bb� a felsz�nt, a v�rosban sz�lettek, a v�rosban haltak meg, csak n�zhett�k a tengernyi csillagot.

Azonban m�g �gy is vigasztal� dolog volt tudni, hogy a fajuknak m�g mindig volt es�lye a j�v�ben, �s hogy a v�rvonaluk folytat�dhat egy idegen bolyg�n.

Hogy Vasv�ros adatai mi�rt lettek visszak�ldve, k�l�nf�le v�lem�nyek �s spekul�ci�k cirkul�ltak r�la.

N�h�nyan azt mondt�k, hogy tal�n vill�m csapott a kommunik�ci�s toronyba, �s az elektromoss�g bekapcsolt, �s az �rintetlen adat azt�n folytatta a felt�lt�d�st; p�ran azt mondt�k, hogy tal�n n�h�ny sz�rny v�letlenszer�en meg�rintett valami gombot, �s balesetb�l seg�tett a Sz�vets�gnek; m�sok a metafizikusi oldalr�l k�zel�tett�k meg a dolgot, azt mondva, hogy a kommunik�ci�s torony h�s�nek lelkei voltak m�g mindig ott, sosem felejtve, �s az � b�szkes�g�k visszhangzott id�vel.

Mind nagyon j� tippek voltak.

Senki nem tudta, hogy a t�rt�net f�szerepl�je egy b�tor kis sz�rny volt, �s egy �r�lt dezert�r.

Egy r�vid �s csod�latos kalandban volt r�sz�k.

Ebben a nyugodt hangulatban Lu Tinghan naponta p�r �r�t dolgozott, hogy meg�rtse a helyzetet, �s egyszer� parancsokat adjon.

Ki is ment.

Shi Yuan l�tta az ablakon kereszt�l, hogy az emberek, akikkel Lu Tinghan tal�lkozott, ugyanazok az id�sebb tisztek voltak, akik kor�bban is k�rbevett�k. A vask�k �g alatt suttogtak, minden s�t�t volt, �s csak Lu Tinghan sz�rk�sk�k szeme volt figyelemre m�lt�.

Azt�n, amikor a kocsiba sz�lltak, Shi Yuan m�r nem l�thatta �ket.

Shi Yuan nem k�rdezte Lu Tinghant, kik voltak azok az emberek.

Nem �rtette a katonas�got, sem a Sz�vets�g kacskaring�s hatalmi harcait. M�g ha Lu Tinghan el is magyar�zta volna, tal�n akkor sem �rtette volna. Emellett, hogyan k�rd�jelezhette volna meg Lu Tinghan tetteit?

Lu Tinghannak volt ideje t�rsas�got ny�jtani sz�m�ra minden nap, semmi nem lehetett jobb enn�l. De m�g mindig nem felejtette el a szemetel�s probl�m�j�t.

Lu Tinghan cukorpap�ros incidense nagyon �berr� tette Shi Yuant. �gy �rezte, hogy Lu Tinghan megint el fogja vesz�teni a min�s�g�t.

Valah�nyszor Lu Tinghannak szem�t volt a kez�ben, mindig l�thatta Shi Yuant el�bukkanni a kanap� m�g�l, az asztalon t�lr�l, a fal sark�r�l, el�t�l� tekinteteket vetve r�.

 - Shi Yuan, t�nyleg nem szemetelek – sz�lt Lu Tinghan.

 - Nem hiszek neked – felelt Shi Yuan. – A min�s�ged t�l alacsony.

Mint m�ly Szakad�k, akinek a h�z�ra t�bb tonn�nyi hullad�k lett �ntve Lu Tinghan �ltal, Lu Tinghan k�nny� szavai egy�ltal�n nem voltak meggy�z�ek. N�znie kellett, ahogy Lu Tinghan a szemetesbe dobta a szemet�t, hogy megnyugodjon.

Csak egy p�r k�r ut�n, egy nap Shi Yuan fel�gyelte Lu Tinghant, ahogy pap�rszemetet dob a szemetesbe.

Azt�n seg�tett Lu Tinghannak kicser�lni a k�t�seit az �gyon.

A t�bbi kis s�r�l�s tulajdonk�ppen begy�gyult, de a mellkasi s�r�l�s m�g mindig sz�rny� volt, �s el kellett l�tni.

Shi Yuan a sebre f�kusz�lta a tekintet�t, kiny�jtotta a kez�t, �s egy kicsit megsimogatta a sebet a feh�r ujjaival.

Miut�n egy ideig �rintette, �gy �rezte, a seb t�l k�pr�zatos volt, �s nem tudta, hogyan szabaduljon meg t�le, sz�val megint kiny�jtotta a kez�t, �s az alj�t�l a tetej�ig v�gigsim�totta…

Alighogy meg�rintette, ez�ttal f�l�ton j�rva, megragadt�k a csukl�j�t.

Shi Yuan k�rd�n n�zett fel.

Felemelte a fej�t. Lu Tinghan markolta a csukl�j�t, �s nagyon k�zel hajolt, a sz�rk�sk�k szem�ben �gy t�nt, s�t�t felh�k �ramlottak.

 - Shi Yuan – sz�lt. – Tulajdonk�ppen a min�s�gem lehet, hogy m�g rosszabb.

El�z� 

K�vetkez�

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2025.07.22. 11:55 Betti Aaa~ Mi�rt lehet rosszabb a min�s�ge? K�rlek fejtsd ki b�vebben. Shi Yuan is szeretn� tudni, l�tszik rajta. xD Am�gy, ez a rossz a min�s�ge dolog furcs�n hangzik, de �rtem, hogy mire gondolsz, �s �n se tudok most jobb sz�t erre. ^^'' Am�gy... lehet, hogy Shi Yuan nem gondol ilyenekre, de ha Lu Tinghan kidobja a szemetet a kuk�ba, a kuk�b�l a szem�t mehet a Szakad�kba. De �n biztos, hogy nem mondom meg neki. xD Mondd meg neki te, ha el�g b�tor vagy. xD V�lasz: Igen, am�gy fur�n hangzik. ToT A low quality n�lunk nem igaz�n �rtelmezhet�, alacsony min�s�g, rossz min�s�g, min�s�gtelen... f�leg emberre nem haszn�ljuk. De mondjuk tekinthet�nk �gy r�, hogy Shi Yuan nem ismeri igaz�n a sz� rendes haszn�lat�t - mondjuk, mondhatn�, hogy Lu Tinghan ig�nytelen, vagy figyelmetlen/ignor�ns, vagy valami ehhez hasonl�, jobban ill� kifejez�st, de �gy t�nik, hogy � kifejezetten �gy �rezte, hogy ennek az emberi l�nynek a min�s�ge nem valami j�, mint egy Temus Lu Feng. x"D (J�, ezt nem Shi Yuan gondolta nyilv�n, csak p�ld�t hoztam xD) �s val�ban a m�sik hszedre reag�lva, mindenkinek szerencs�je volt, hogy Lu Tinghan l�tezik. xD B�r � volt a felel�s a szemetel�s�rt is, m�soknak lehet, nem jutott volna esz�be. xD

2025.07.23. 09:33 Betti Am�gy, az durva, hogy a kis r�zsasz�n vattapamacsb�l el�hozt�k azt a fekete k�d�t a szemetel�ssel. Ha Shi Yuan nem szeretn� ennyire Lu Tinghant, nem is tudn�k, hogy milyen k�zel j�rt a v�ghez az emberis�g. Szerencs�j�k van, hogy Lu Tinghan ott volt. xD