Azonnal forr� v�r bor�totta a kez�t, ahogy Lu Bixing meg�rintette Lin Jingheng h�t�t. P�nikba esve emelte a kez�t a leveg�be, �s ink�bb a megmerevedett v�ll�val t�masztotta meg a m�sik test�t. M�g a l�bai is remegtek.

A kor�bbi v�szhelyzeti t�rugr�s igen cs�ny�n felt�pte Lin Jingheng seb�t. A l�t�sa szakaszosan kimaradozott, de a tudata m�g mindig biztons�gosan akaszkodott a ment�lis h�l�zatra, �s a mech egyenletesen folytatta a rep�l�st.

Egy j� darabig csendben maradt, majd ahogy el�g er�t gy�jt�tt, szinte hallhatatlanul sz�lalt meg.

 - Nem halok meg. Seg�ts fel�llni.

Egy ilyen gerinctrauma �ltal�ban rendk�v�li fels�testi paral�zist okozott az �f�ld Korszak�ban. Ahogy Lin Jingheng elvesztette a k�pess�g�t, hogy ir�ny�tsa a tagjait, a teste folyamatosan lefel� cs�szott. Az �lla Lu Bixing v�ll�rba �tk�z�tt, az orra hegye a m�sik nyak�n s�rl�dott v�gig, �s a gyenge hangja r�vid �s fel�letes l�legzetekbe fulladt.

 - Mit mondt�l? – k�rdezte Lu Bixing.

 - Semmit. Vedd �gy… hogy visszafizetted.

Lu Bixing teljesen tiszt�n hallotta az utols� mondatot. El�sz�r lefagyott, azt�n a d�h ismeretlen l�ngja �ledt fel a sz�v�ben. K�romkodni akart, amit m�r hossz� professzorkod�s�nak ideje alatt nem tett meg. Szerencs�tlens�g�re, hogy az ut�bbi �vekben arra t�rekedett, hogy p�ldak�p legyen, t�ls�gosan hozz�szokott, hogy kifinomults�got �s �sszer�s�get sz�nleljen, ez�rt ez a funkci�ja kiss� elsorvadt. Egy darabig k�ptelen volt kiv�lasztani a megfelel� szavakat.  

Az im�nti v�szugr�s sor�n mind a n�gy di�k orvosi kapszul�kban maradt, beinjekci�zva egy speci�lis gy�gyszerrel, melynek k�sz�nhet�en kimaradtak az �r�mb�l, melyet a bels�szerveik tekerg�se �s �sszenyom�sa okozott. Most, hogy v�gre megtapasztalhatt�k a v�ratlan „szabadugr�st”, mind azonnal el�julva ter�ltek el a f�ld�n. A legjobb fizikai er�nl�tben l�v� Szaszfej k�nl�dva a sarokba helyezett kuk�hoz m�szott, �s h�nyt.

De ez�ttal senki nem vette �ket gondoz�sba.

A Fiatalkor�ak V�delm�nek T�rv�ny�t az Uni� alap�totta, �m mivel az Uni� a sz�tes�s sz�l�n egyens�lyozott, k�pzeletbeli t�rv�nyekre hagyatkozni nemigen volt hat�kony, ha t�l szerett�k volna �lni az elszigetelt �s v�gtelen univerzumban.

Egy hordozhat� els�seg�ly kapszula odacs�szott az orvosi szob�b�l. F�lszem� S�lyom a h�ta m�g�tt �sszefogott kezekkel k�zel�tett, �s lehajolva szemezett Lin Jinghenggel. Hideg verejt�k �ztatta Lin Jingheng szempill�it, l�tsz�lagos, v�kony p�r�t k�pezve rajta. Az ezalatt a p�ra alatti tekintet m�g mindig elk�d�s�lt, �s zavarosnak t�nt.

F�lszem� S�lyomnak el kellett ismernie, hogy hab�r a CSU Katonai Bizotts�gnak ez a tart�pill�re egy bunk� volt, akkor is megtartotta a szav�t, hogy garant�lja Lu Bixing �ps�g�t. Val�ban, a saj�t �let�t is kock�ztatta ez�rt a „faragott tigrisszobor�rt”. A l�szer�rus �rz�sei igencsak �sszekusz�l�dtak. Logikailag n�zve, ha az � h�sz �ve f�ltve �rizgetett titk�ra r�j�tt valaki, azonnal el kellett volna hallgattatnia a szem�lyt. Most, ahogy len�zett Lin Jinghengre, azt k�v�nta, b�rcsak az a felrobban� vagonr�sz kicsit feljebb ment volna, �s k�t tiszta szeletbe v�gta volna ezt az embert, elrendezve minden probl�m�j�t. Azonban annak is nagyon j�l a tudat�ban volt, hogy Lin Jingheng nem halhatott meg ebben a kritikus pillanatban.

 - A gy�gyszeres doboz nem lett id�ben �jrat�ltve, hallod? – mondta F�lszem� S�lyom. – Annyink maradt, amennyivel �rkezt�nk is, �gyhogy �vatosan kell haszn�lnunk. Mennyire van sz�ks�ged, amivel t�l�led?  

Hogy meg�rizze az energi�j�t, Lin Jingheng nem nyitotta ki a sz�j�t. Helyette a mech nyilv�nos k�zvet�t� ad�s�t ir�ny�totta a ment�lis h�l�zaton kereszt�l, mechanikus hangon k�rdezve:

 - Mennyink van?

 - Alig p�r mikrom�t�tes m�szer. A traumagy�gyszerek k�z�tt nem sok gy�gy�t�anyag maradt.

 - Haszn�lj helyi �rz�stelen�t�st. Csatlakoztasd a t�r�tt csontjaimat �s idegeimet. Nem kell gy�gy�t� anyag, csak varrd �ssze.

Lu Bixing rendk�v�l �vatos volt, hogy ne �rintse meg a sebet, azonban F�lszem� S�lyon nem volt egy gyeng�d. Miut�n a p�ciens kiadta az instrukci�kat, azonnal elh�zta Lin Jinghenget fontoskod� fi�t�l, behaj�totta a f�rfit az els�seg�ly kapszul�ba, majd gyorsan be�ll�tott egy els�seg�ly programot.

 - Plazma, antibiotikum kombin�ci�k �s f�jdalomcsillap�t�k… Oh, csak egy p�r f�jdalomcsillap�t�nk van, �s az antibiotikumok is majdnem kifogytak.

 - Nem sz�ks�gesek – v�laszolt sz�kszav�an Lin Jingheng.

Lu Bixing kiny�jtotta a kez�t, hogy meg�ll�tsa.

 - M�r hogy a pokolba ne lenn�nek!

F�lszem� S�lyom elkapta a csukl�j�t, �s a felem�s sz�n� szem�ben ritk�n l�tott hideg f�ny csillant.

 - Nagyra becs�li a saj�t �let�t. Azok, akik manaps�g a hal�l�t akarj�k, sorban �llhatn�nak innen Wolt�ig. A t�ny, hogy Lin parancsnok mostan�ig �letben maradt, nem csak az, hogy sz�p a pofija, igaz?

Az els�seg�ly kapszula egyenletesen siklott ki az orvosi szoba fel�. Lin Jingheng lehunyta a szem�t, de a sz�ja sarka hideg mosolyra g�rb�lt.

 - H�zelegsz.

F�lszem� S�lyom visszafogta a temperamentum�t, �s Lu Bixing fel� billentette a fej�t, kedvesen k�rdezve:

 - Nem b�zol ap�dban?

 - T�gy egy sz�vess�get, �s ne ronts a helyzeten. – Lu Bixing sz�nt sz�nd�kkal tolta el, �s a tetteivel is k�vetve az �ll�t�s�t… k�vetve az els�seg�ly kapszul�t.

F�lszem� S�lyom meg se tudott sz�lalni. Egy id�tlen k�rd�s mer�lt fel benne: ha ap�d �s ez a selyemfi� beleesik a v�zbe ugyanabban az id�ben, kit menten�l ki el�sz�r?

Az �reg perzsamacska jelen pillanatban nem akarta tudni a v�laszt.

 - Ha ez a katasztr�famester csak �gy meghal, az csak azt mutatja, hogy nem olyan hasznos, mint amilyennek a t�rt�netei lefestett�k! – vezette le a d�h�t fel�v�ltve. – Nem kell sajn�lni a hal�l�t… sz�ks�ges nekem adnod a ment�lis h�l�zatot?

Lin Jingheng figyelmen k�v�l hagyta.

Zhanlu v�laszolt a mestere helyett.

 - Nem szok�sa.

 - Oh, igaz, alv�s k�zben is nyitva tartja a f�l szem�t, hogy rajta tartsa a k�rnyezet�n. Elv�gre az Uni�ban mindenki k�z�l neki van a legs�lyosabb �ld�z�si m�ni�ja. M�g a Nyolcadig Galaxis bugrisai is ismerik a nev�t – horkantott fel F�lszem� S�lyom lust�n. Megfordult, �s vetett egy pillant�st a felt�p�szkod� tanul�kra, akik m�g a falba t�maszkodva se tudtak kiegyenesedni. Erre kem�ny arcot �lt�tt. – Mire mentek, ha ilyen gyeng�k vagytok? Olyan dolgok, mint a csal�dotok kiirt�sa �s egyetlen �jszaka alatt elvesz�teni valamit… ezekhez majd hozz�szoktok, ha p�rszor m�g �t�litek. Aki utolj�ra marad �llva, az a nyertes. Most menjetek aludni. A hossz� utaz�s megk�v�nja, hogy stabil biol�giai �r�t tartsatok fenn, ez�rt a mech �jt-nappall� v�lt� m�dba l�p. Mivel valaki hajland� beteljes�teni a k�teless�g�t, eszek egy j�t, �s alszok egy j�t… Meg kell �riznem az energi�mat, hogy lev�gjam annak a kibaszott kiborgnak a fej�t, hogy a kuty�imnak adhassam.

Mintha csak Lin Jingheng meghallotta volna �t az orvosi szob�b�l, a f�ny a mechben elkezdett halv�nyulni, amint befejezte a besz�det. Az eredeti, napf�nyszer� ragyog�sa lassan elhalt, m�g m�r csak az eszk�z�k f�nyei, a sz�tsz�rt navig�ci�s jelz�f�nyek �s a Lu Bixing �ltal �ltetett fluoreszk�l� f� dereng�se maradt.

A mesters�ges �j f�gg�nye leereszkedett.

Ennek a kism�ret� mechnek k�t emelete volt �sszesen. A sz�lek ment�n volt egy sor sz�k l�pcs�, ami az els�re vezetett, egy sorozatnyi kis szob�hoz. Egyszer� berendez�s�k volt, a gy�ri szabv�ny szerinti haszn�lati cikkeket pedig m�g ki sem csomagolt�k. Egy�rtelm� volt, hogy senki nem haszn�lta ezeket a szob�kat ezel�tt.

F�lszem� S�lyom betartotta a szav�t. Egyenesen a legbels� szob�hoz ment, �s becsapta az ajt�t, majd aludni t�rt.

Lu Bixing az orvosi szoba el�tt l�fr�lt, �res tekintettel pillantva le a v�rszennyezte kez�re.

 - Igazgat�… - sz�l�totta meg �t �vatos hangon Feh�r.

Lu Bixing megrezzent ijedt�ben, �s l�tsz�lag csak most t�rt mag�hoz a k�bulat�b�l. Miut�n r�j�tt, hogy m�g mindig itt voltak a kis potyautasok, sietve megigaz�totta az arcberendez�s�t, �s elj�tszotta, milyen �sszeszedett.

 - Figyeljetek… Um, hallgassatok r�. Pihenjetek el�bb, �s ha nem tudtok elaludni egyed�l, ketten is osztozhattok egy szob�n. �gy gondoljatok r�, mint fi� koliszoba �s l�ny koliszoba.

 - �nnel mi a helyzet? – k�rdezte Huang Jingshu.

 - Rendbe kell szednem az alvil�gi csatorn�k rep�l�si ir�nysz�g�t. M�g nem jutottunk ki az ed�b�l – Lu Bixing megtorpant, majd komolly� v�lt. – Holnapt�l kezdve elkezd�dik sz�motokra a speci�lis edz�s ideje. A mech id�z�n�ja elvileg Wolto Univerz�lis Ideje. Napkelte �t k�r�l, �s s�t�ted�s tizenkilenc �ra k�r�l, ami tizenn�gy �ra nappali id�t jelent. Maximum h�t �r�t fogunk edzeni, bele�rtve kitart�sotokat, a s�lytalans�got, az alkalmazkod�k�szs�get az ugr�sokhoz. A j�v�ben nem lesz sz�motokra orvosi kapszula elrejt�zni.

A di�koknak fogalma sem volt, mif�le kvalit�soknak kellett megfelelnie egy �rutaz� embernek. M�g mindig �ssze voltak zavarodva, de szerencs�re, m�g mindig akadt sz�mukra valaki, aki megmondta, mi a k�vetkez� l�p�s. A fiatal hulig�nok �s delikvensek szokatlanul szel�dek voltak, engedelmesen vonultak az els� emeletre. Egyel�re az �let�k�rt folytatott kaotikus harc befejez�d�tt. A mech elcsendes�lt. Csak a veget�l� 001 maradt, egy �kol�giai sokkol� k�bellel megk�t�zve.

Lu Bixing egyed�l �lt a fluoreszk�l� f� alatt, �s megnyitotta a szem�lyes termin�lj�t. Pr�b�lt r�f�kusz�lni, de olyan volt, mintha a szavak �s k�dok az oldalon automatikus visszaver� m�gneses mez�t gener�ltak volna, elutas�tott�k, hogy engedj�k a retin�j�t rajtuk landolni. �resen meredt az oldalra vagy h�sz percig, azt�n kezdett fojtott s�r�st hallani odafentr�l.

Ezen a mesters�ges, csendes �jszak�n, minden feszes ideg ellazult egy id�re, id�t adva a kegyetlen reflekt�l�s teljes lefoly�s�nak. Az �jjel lassan kardd� v�lt, mely darabokra t�rte a fiatalok csek�ly pajzs�t, melyet olyan szorgosan �p�tgettek.

Lu Bixing gondosan hallgatta. Egy id� ut�n a megt�rt szipog�sok egyre elhalkultak, �s v�g�l nyomuk sem maradt.

T�bb mint t�z �r�s stresszes �llapot ut�n a fiatalok v�gre elaludtak, v�gtelen aggodalommal �s f�lelemmel k�rbev�ve.

Az elektronikus �ra mutat�ja vil�g�tott a mech fed�lzeti ajtaj�n, Wolto Univerz�lis Idej�t mutatva: 20:30. Az �jszaka m�r lesz�llhatott a CSU Tan�cs�nak hely�n, mik�zben a Csillagos Tenger Akad�mi�ra Beijing-�-n �pp csak meg�rkeztek volna reggel az iskol�ba.

Egy napirend ugrott fel Lu Bixing szem�lyes termin�lj�n, automatikusan �rtes�tve �t a napi rutinj�r�l.

A menetrend �gy n�zett ki: El�sz�r is, a tervek alapj�n visszat�rni az iskol�ba, �s n�v szerint megr�ni n�gy k�lyk�t (els�dleges); m�sodszor, felhaszn�lni ezt a szab�lyszeg�st, k�sz�teni egy m�sodik kiad�st az iskolai megszor�t�sokr�l �s szab�lyokr�l; harmadszor, dolgozat�r� h�t k�zbeni sz�r�pr�ba szer� ellen�rz�s (a k�lyk�k biztosan m�g el sem kezdt�k �rni), csak a t�ziselm�letek bead�sa sz�ks�ges, egyel�re nem elv�r�s a teljes dolgozat beny�jt�sa.

Oldalt, volt egy kis jegyzet, melyet � maga �rt: A „Mit gondoltok, hova tart az emberis�g j�v�je?” t�ma kiss� t�l t�g volt? Vajon csak egy csom� fant�ziareg�nyt fogok kapni?

A k�rd�jel ut�n volt egy k�zzel rajzolt grimasz.

Lu Bixing egy pillanatra r�meredt az �ltala rajzolt hangulatjelecsk�re, azt�n hirtelen �sszeg�rnyedt a v�lla. A karj�val elfedve a fej�t, sz� n�lk�l borult el a kis b�rpulton, meghajlott lapock�i �sszeoml� hegyeknek t�ntek.

Lu Bixing minden b�tor�t� szava, melyet a mai nap sor�n ontott mag�b�l, csak egy nagy adag marhas�g volt, alig lehetett �ket �res k�zhelyeknek h�vni, becsomagolva �ket j�t�konyan elfed� magabiztoss�ggal. Ha b�rki is jobban bele akarta volna �sni mag�t, csak forr� leveg�t tal�lt volna.

Az otthona a Cayley bolyg�n, az iskola a hatmilli�t �r� kupol�j�val, �s a labor, amit �pp csak fel�p�tett, �t �v �lma �s rem�nye… Figyelmen k�v�l tudta hagyni, mindent fel tudta adni.

De az k�t �n�letrajzi visszajelz�s, melyet a toborz�s�ra kapott v�laszul, m�g mindig a postafi�kj�ban v�rtak felbontatlanul. A tanul�inak m�g nem ny�lt lehet�s�ge kart v�lasztani, �s a f�ktelen agysz�lem�ny-t�ziseket, melyeket kiosztott, m�g nem ker�ltek beszed�sre. A tervrajzb�l, melyet annyiszor felv�zolt mag�nak, m�g egy vonalat sem h�zhatott meg…

Az orvosi szob�ban, a csontokat, idegeket �s izmokat helyre�ll�t� mikrom�t� m�szerek egyes�vel t�voztak a seben �t. K�vetve Lin Jingheng instrukci�it, egyszer�en bevarrt�k a sebet, r�spriccelve egy r�teg �ltal�nos fert�tlen�t�t. Lin Jingheng pr�b�lta megmozgatni a tagjait, �s el�g �gyetlennek tal�lta �ket. F�lszem� S�lyom alaposan megragadta ezt az alkalmat a bossz�ra, az, ahogy a m�t�t programj�t be�ll�totta, szinte hat�ros volt a kegyetlens�ggel. Olyan kev�s mennyis�g� �rz�stelen�t� lett felhaszn�lva, hogy Lin Jingheng m�r azel�tt kezdett mag�hoz t�rni, hogy a varr�s befejez�d�tt volna. F�jdalomcsillap�t� hi�ny�ban a f�jdalom kezdett az eg�sz test�be �thatni. Lin Jinghengen hideg verejt�k csap�dott ki, a h�ta megmerevedett, �s a v�rvesztes�g teljesen kih�t�tte.

A mellette �ll� Zhanlu megsz�lalt:

 - Uram, a fert�z�d�si kock�zat nagyon magas. Azt javaslom, maradjon a steril orvosi szob�ban huszonn�gy �r�s megfigyel�sre.

Lin Jingheng figyelmen k�v�l hagyta a szavait.

 - Vizet.

P�r kortyban megitta az electrolytes vizet, majd nagy neh�zkesen megmozgatta a kez�t �s a l�b�t. Hogy m�g mindig zsibbadt volt, megt�ntorodott, alighogy megpr�b�lta fel�llni.

 - Uram… - emelte fel a kez�t Zhanlu, hogy megtartsa.

 - Hallgass – szidta le rekedt hangon Lin Jingheng. – Csend, f�j a fejem.

 - A hangbe�ll�t�som m�r az �ltal�nosn�l alacsonyabb. A fejf�j�s�t bizony�ra a t�ls�gosan magas testh�m�rs�klete okozza – v�laszolt lelkiismeretesen Zhanlu.

Lin Jingheng eltolta a kez�t, �s tett p�r bizonytalan l�p�st, k�nyszer�tve mag�t, hogy hozz�szokjon az ideiglenesen leb�nult test�hez.

 - Ne k�vess – parancsolta Zhanlunak.

Ilyen �llapotban s�t�lt ki az orvosi szob�b�l, csendesen Lu Bixing m�g� s�t�lva. Az �jszakai m�dban a mech automatikusan feh�rzajt j�tszott le, melyek elfedt�k halk l�pteit.

Lin Jingheng an�lk�l �lt le csendben, hogy megzavarta volna Lu Bixinget, �s csak n�zett az �sszeg�mb�ly�d�tt fiatalemberre, m�g mindig kiss� hom�lyos tekintettel.

Tal�n az �rz�stelen�t� hat�s�ra, de Lin Jingheng sz�ve hirtelen ell�gyult. Sok mindent akart mondani, �s sok mindent akart k�rdezni.

A gyerekkorod Cayleyn… j�l telt? Eml�tette valaha is F�lszem� S�lyom Lu Xint �s a Csillagk�zi Uni�t?

Nincs hasonl�s�g k�zted �s F�lszem� S�lyom k�zt. Hogy cseperedt�l ilyenn�? �s ez a furcsa t�rekv�s, hogy iskol�t vezess, m�gis mire gondolt�l? Az any�d hat�s�ra lehetett?

Mi�rt nem egyezik az agyadban �s a testedben l�v� DNS? Mi t�rt�nt veled �s az any�ddal az els� �t �vben a Nyolcadik Galaxisban?

Mit szeretsz? �s mit nem szeretsz?

Van b�rmilyen v�gyad? Van b�rmi, amit… k�l�n�sen akarsz, de az a fukar perzsamacska nem akar megadni neked?

Ne s�rj… Ne s�rj m�r. M�g mindig akarod a Csillagos Tenger Akad�mi�t? Egy nap �p�tek egy �jat neked, rendben?

De ezek a szavak sosem hagyt�k el a sz�j�t. Hull�mk�nt sz�ledtek sz�t a ment�lis h�l�zaton �t a v�gtelen csillagok k�zt, nem �rve el senki f�l�t.

Lu Bixing a f�l �jszak�t ott t�lt�tte, mire k�pes volt �sszeszedni a sz�tzil�lt �rzelmeit. Ahogy felkelt, vetett egy pillant�st mag�ra a k�zeli borosszekr�ny t�kr�ben, megbizonyosodva r�la, hogy a szemei nem v�r�s�dtek ki, a haja nem k�cos, �s hogy az arca nem lett f�nylett t�ls�gosan; m�g mindig v�llalhat� megjelen�se volt. Csak akkor �llt fel, lev�ve v�rfoltos kab�tj�t, azt tervezve, hogy megmossa az arc�t, �s dolgozik kicsit.

Ahogy h�trafordult, meglepet�s�re ott tal�lt valakit, akinek az orvosi kapszul�ban kellett volna fek�dnie, amint csendesen �lt p�r m�terre t�le. Mivel nem haszn�lt gy�gy�t� anyagot, az eg�sz test�t k�t�s fedte. Att�l tartva, hogy fels�rten� a durv�n �sszevarrt h�t�t, ha nekid�l valaminek, csak egy k�nyelmetlen, el�red�l� poz�ci�ban �lhetett. �gy aludt el, hogy a fej�t a kez�be t�masztotta.

Lu Bixing �nk�ntelen�l tartotta vissza a l�legzet�t. Egy kicsivel k�s�bb, l�bujjhegyen ment oda mell�, leguggolt, a kez�vel a t�rd�n t�maszkodva, �s Lin Jingheng enyh�n lebuk� arc�ra pillantott.

Lin Jingheng sz�pen kont�rozott arca �s von�sai festm�nybe ill�ek voltak. A szem�ld�ke k�z�tt kiss� r�ncba ugrott, az ajka pedig v�rtelen volt. Az ajka vonala gy�ny�r� volt, de most enyh�n �sszeszor�totta, mintha rend�thetetlennek sz�letett volna, ugyanakkor olyannak is, aki megtartotta a szav�t. Bek�t�z�tt, sz�les �s egyenletes v�llait voltak, de irigyen csup�n egy apr� szeglet l�tszott a b�r�b�l.

Lu Bixing r�b�mult egy darabig, �ntudatlanul ny�jtva ki a kez�t fel�. Mire r�j�tt, mit csin�l, felfedezte, hogy az ujjai majdnem meg�rintik Lin admir�lis arc�t.

Lu Bixing megrezzent ijedt�ben, zavarba j�ve h�zva vissza az ujjait. Nem vette �szre, hogy a l�ba elzsibbadt a t�l sok guggol�st�l, a fenek�re esett.

A sz�vver�se hirtelen felgyorsult.

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s