Lu Feng m�r a szem�t sem b�rta nyitva tartani, b�r, m�g ha siker�lt volna is, akkor sem l�tott volna semmit. K�nyszer�tenie kellett mag�t, hogy �jra megmozduljon, a falakat tapogatva, eldobva haszontalann� v�lt fegyver�t, �s a l�b�val pr�b�lva kitapogatni a l�pcs�ket. Tal�n seg�ts�get kellett volna k�rnie, de a F�v�rosban nem volt senki, akiben megb�zott volna, vagy akit ide merhetett volna h�vni, ebbe az elker�lhetetlen vesz�lybe. El�sz�r csak ki akart jutni, �s n�mi friss leveg�t sz�vni. T�bbsz�r is majdnem el�jult.

     Nem tudta sz�molni az emeleteket, a l�pcs� pedig mintha v�gtelen lett volna. �m amikor megl�tta a kis f�nyt besz�r�dni a hatodik emeleti, f�loldalasan l�g� ajt� r�sein �t, kezdte mag�t jobban �rezni. Kir�gta, �s �pp ekkor �t�tte meg a f�l�t a riaszt� hangja. Az �p�letben k�osz uralkodott, emberek futkostak a folyos� m�sik v�g�n, �s �gy t�nt evaku�lnak.

     Lu Feng abba az ir�nyba vonszolta mag�t, a falba kapaszkodva, pillanatnyilag nem b�zva az egyens�ly�rz�k�ben. Borzaszt�an �t akart alakulni a r�zsaalakj�ba, �s megpihenni valahol.

     Miel�tt el�rte volna a folyos�t �s a t�meget, egy fekete alak t�nt fel az el�gaz�sn�l. Egyenruh�t viselt, �s jelv�nyt… de nem az Arbiter volt. V�rjunk csak… az Elj�r� B�r�s�g nem a v�roson k�v�l van? De nem k�rdezte meg hangosan; a sz�ve �szt�n�sen vonzotta ahhoz az illet�h�z – �gy �rezte, ha b�rki m�s lett volna b�rmelyik m�sik oszt�lyt�l, akkor nem lenne biztons�gban.

   - Lu alt�bornagy! – Seraing seg�dtiszt k�t l�p�ssel ott termett, �s megragadta, hogy egyenesen tartsa. –… J�jj�n velem.

     Nem volt ereje ellenkezni, �s nem is akart. M�g mindig valamennyire rosszul �rezte mag�t. A k�osz k�zepette senki nem pr�b�lta meg�ll�tani �ket, de miut�n elhagyt�k az �p�letet, Seraing seg�dtiszt gyorsan egy s�t�tebb sik�torba h�zta, k�zvetlen�l az �denkert mellett. Lu Feng m�g mindig sz�d�lt, �s nehezen tudta kinyitni a szem�t az er�s f�nyben. A h�ny�st sem akarta t�bb� megtapasztalni, ez�rt h�l�s volt az �rny�knak �s a friss leveg�nek. Azt�n betuszkolt�k egy aut�ba, �s arca a hideg ablaknak nyom�dott.

     A m�hek zaja �s a rezg�se gyorsan al�bbhagyott, �s a b�ke v�gre id�vel visszat�rt hozz�. Lu Feng hallotta, ahogy Seraing seg�dtiszt bepattan a vezet��l�sre, beind�tja a motort, �s azonnal elhajt onnan, ami seg�tett Lu Fengnek lenyugodni, �s a fejf�j�sa is enyh�lt kiss�. Ahogy az er�s f�jdalom csillapodott, a teste egy teljesen kimer�lt �llapotba ker�lt. Nem k�rdezte, hov� tartanak, csup�n mozdulatlanul fek�dt az aut�ban. Hamarosan elaludt – m�r nem tudott tov�bb eszm�let�n�l maradni.

*

    - 2025. j�nius 26.-�n, d�lel�tt 11:00-kor fert�z�s �t�tte fel a fej�t az �denkert 22. emelet�n, amely eddig a napig az �szaki B�zis term�keny n�inek �s fiatal l�nygyermekeinek adott otthont. A fert�z�s eredete ismeretlen; a fert�z�ttek sz�ma 105 �s 110 k�z�tt mozog. A Elj�r� B�r�s�g jelenleg karant�nz�n�nak tekinti az �denkertet, �s az ott maradt dolgoz�k t�bbsz�ri vizsg�latoknak �s Teszteknek lesznek al�vetve. Minden �rintettet harminc napon �t tartanak megfigyel�s alatt, ezalatt nem l�phetnek kapcsolatba senkivel. A trag�dia valamennyi term�keny n�t �rintett, a fert�z�tt gyermekek �s csecsem�k pontos sz�ma tov�bbra is bizonytalan. A fert�z�s elind�t�s�nak gyan�s�tottja kit�rt az �p�letb�l, mag�val v�ve egy tucatnyi fert�z�tt sz�rnyb�l �ll� rajt. Az Elj�r� B�r�s�g, azt megel�zend�, hogy emberi intelligencia ker�lj�n a vadon t�pl�l�kl�nc�ba, m�r levad�szta a gyan�s�tottat �s annak raj�t. Az, hogy a gyan�s�tott mikor �s hogyan fert�z�d�tt meg, mennyi ideje hordozta a fert�z�st, �s kik lehetnek m�g �rintettek, jelenleg is az Elj�r� B�r�s�g vizsg�lata alatt �ll. Az Arbiter nyilatkozata alapj�n a F�v�ros lak�inak nincs okuk aggodalomra, �s azt k�ri, b�zzanak a hat�s�gok siker�ben.

     A k�perny� az �denkert kupol�j�t mutatta fel�ln�zetb�l. Az �vegtet� bet�rt, a r�zs�k ki voltak t�ve a hidegebb �s sz�razabb leveg�nek, �s m�r senki nem gondozt�k �ket. A k�p ezut�n v�ltott, �s az �p�let belsej�t mutatt�k: sietve izol�ci�s falakat �p�tettek az emeletek k�z�, s�t azokat is szekci�kra osztott�k. A B�r�k �s az orvosok maszkot �s keszty�t viseltek, mik�zben a tan�rokkal �s m�s dolgoz�kkal kommunik�ltak. Inf�zi�kat �s �lelmiszert juttattak be a karant�nba z�rt emberek �tkeztet�s�re, �s szinte mindenki s�rt, vagy a s�r�s hat�r�n �llt.

     Lu Feng fels�hajtott, �s a plafonra n�zett. Egy kis szob�ban fek�dt, amely egy iroda melletti pihen�helyis�gre eml�keztetett. Az �gya el�g keskeny volt, de az �gynem� kellemes illatot �rasztott. Nem voltak ablakok, ami valahogy nyomaszt�v� tette a helyet. Valaki levette r�la az egyenruh�j�t, �s egy k�zeli sz�kre helyezte. A bal karj�hoz m�g mindig inf�zi� volt csatlakoztatva, lassan tiszta folyad�kot csepegtetve a szervezet�be.

     A gyan�s�tottat m�r levad�szt�k.

     Teh�t az anyja halott volt. Nos, nem igaz�n volt az anyja, de valaki, aki gondoskodott a r�zs�ir�l. Lu Feng megpr�b�lta fejben megmenteni �t, de ha �szinte volt mag�val… csal�dott benne. Az utols� besz�lget�s�k felfedett n�h�ny dolgot, de ahelyett, hogy m�g jobban gy�l�lte volna az Arbitert, ahogy azt az asszony akarta, ink�bb m�g szerencs�snek is �rezte, hogy �gy alakult minden.

     Tal�n a t�v� hangj�ra valaki hirtelen kinyitotta az ajt�t. Lu Fengnek csak lefel� kellett n�znie, mivel az ajt� a szemk�zti falon volt, k�zvetlen�l a t�v� alatt.

   - Nem csak hallucin�ltam. – Dr Ji mas�rozott a szob�ba a feh�r k�peny�ben, feltolva a szem�veg�t. – �bren vagy. Te kis Csipker�zsika.

     Lu Feng pislogott p�rat, ahogy �ltal�ban, most sem �rtette teljesen, mire gondolt az orvos. Dr Ji nem v�rta meg a reakci�j�t, azonnal az �gy mell� l�pett, ellen�rizte a pulzus�t, az inf�zi�s tasakot, majd eg�szen k�zelr�l a szemeit is.

   - H�rom napig volt�l eszm�letlen – folytatta k�zben. – Kezdtem agg�dni.

   - Hol vagyok? – k�rdezte Lu Feng rekedten; annak ellen�re, hogy az inf�zi� hidrat�lta, kisz�radt az ajka �s a torka.

   - A laboromban – v�laszolta Dr Ji, kiegyenesedve, a kez�t a zseb�be s�llyesztve. – Ne �rts f�lre, t�bb m�s orvost is ideh�vtam, hogy megvizsg�ljanak. J�l vagy, csak a v�rcukorszinted volt nagyon alacsony, de m�r helyrehoztuk.

   - Mi�rt pont itt? – k�rdezte Lu Feng, majd szinte nyomban beugrott neki az utols� eml�kk�pe. – Mi t�rt�nt Seraing seg�dtiszttel?

   - Az eg�szet An Zhe-nek k�sz�nheted – jelentette ki Dr Ji, �s oldalra fordulva egy poh�r vizet t�lt�tt Lu Fengnek az �jjeliszekr�nyn�l. Lu Feng lassan fel�lt, �s megk�sz�nte a vizet. – Ha nem utas�tja Seraingot, hogy maradjon a F�v�rosban �s k�mkedjen ut�nad, akkor egy katonai szem�lyzet mentett volna meg. A katonai k�rh�zba vittek volna, �s biztos�thatlak, hogy nem lettek volna kedvesek veled, am�g el nem mondasz mindent az �denkertben t�rt�nt esetr�l… �s minden m�sr�l, ami az any�dat illeti…

     Lu Feng megitta az eg�sz poharat, majd visszahanyatlott a p�rn�ra. M�g mindig kiss� gyeng�nek �rezte mag�t. A h�rek k�zben v�get �rtek, �s most m�r csak kellemes zene sz�lt a t�v�b�l.

     Hogy nem v�laszolt, Dr Ji meglehet�sen hamar t�relmetlenn� v�lt.

   - Sz�val, legal�bb nekem elmondod?

   - Azt hittem, megv�desz a kihallgat�st�l.

   - �rtem, teljesen eg�szs�ges vagy �s j�l vagy. Akkor hazamehetsz.

   - �n sem tudok r�la sokat mondani – s�hajtott fel Lu Feng Dr Ji szarkazmus�ra. – M�r hetek �ta �reztem… hogy valami m�s volt. De fogalmam sem volt r�la, hogy m�h lenne. Olyan hirtelen t�rt�nt…

   - Ez lehetetlen – h�zta �ssze a szem�ld�k�t Dr Ji, majd fogta a sz�ket, f�lredobva Lu Feng ruh�it, �s r��lt. Meg is ford�totta, hogy a h�tt�ml�n pihentesse a karjait. – Igaz, a S�kf�ldeken alacsony a szennyez�s szintje, �s a v�rosban j� az ellen�ll�sunk a gyors �talakul�ssal szemben, de a valaha feljegyzett leglassabb szennyez�d�si id�szak egy h�t volt. �s az is csak egyszer fordult el�, �ltal�ban p�r nap alatt megt�rt�nik.”

     Lu Feng okos volt, �s a r�zsa nem is lehetett volna boldogabb, hogy ilyen intelligens szem�ly a „gazdateste”, de az el�dje nem volt tud�s. Volt n�mi tud�sa a sz�rnyekr�l, mert Lu Feng �rdekl�d�tt ir�ntuk, de a technikai szaktud�sa nem volt olyan fejlett, mint az orvos�. �gy amikor Dr Ji a biol�giai c�lpontokr�l kezdett besz�lni, �s arr�l, hogy a k�l�nf�le fert�z�st�pusok hogyan szennyezik be �s terjednek el a DNS-ben, a r�zsa kezdte elveszteni a fonalat, �s elkalandoztak a gondolatai.

   - Nos, mindenesetre… m�g mindig nem tudunk sokat az any�d eset�r�l. Ha el akarod mondani ezt a hadseregnek, akkor fel kell k�sz�ln�nk n�h�ny j� t�zissel a r�szedr�l, hogy… ne v�doljanak meg semmivel.”

     Lu Feng Dr Jire n�zett, azonnal visszat�rve gondolataib�l.

   - Mivel v�dolnak engem? – k�rdezte, meg sem lep�dve rajta.

   - H�t… sok mindennel. – Dr Ji mosolya keser�v� v�lt. – El�sz�r is, megtudt�k a recepci�sokt�l, hogy ott volt�l, �s eldobtad a fegyveredet is, sz�val semmi es�lyed letagadni. Van n�h�ny v�ltozat. Azok, akik ismert�k a kapcsolatodat Madam Luval, tudtak r�la, hogy nem �ppen felh�tlen a viszonyotok. N�h�nyan azt �ll�tj�k, hogy sz�nd�kosan megm�rgezted valahogy. – Lu Feng �sszevonta a szem�ld�k�t, �s l�tva az arckifejez�s�t, Dr Ji felnevetett. – Ugye? Ha egy kicsit is gondolkodsz rajta, tudhatod, hogy lehetetlen b�rki sz�m�ra, hogy b�rmilyen fert�z� dolgot hozzon be ide. De azt mondj�k, az ut�bbi hetekben j�l kij�tt�l az Arbiterrel, �gy tal�n � seg�tett neked bejuttatni valamit, hogy ezzel legyen es�lye meg�lni �t. Mintha b�nt�rsak lettetek volna.

     A r�zsa tulajdonk�ppen leny�g�z�nek tal�lta, hogy voltak k�pesek az emberek ilyen k�vetkeztet�seket levonni, hogy eff�le t�rt�neteket kanyar�tottak ilyen nagy magabiztoss�ggal, �s m�g hogy milyen hihet�nek is hangzottak. Ugyanakkor bosszant�nak is �rezte, k�l�n�sen, hogy az Arbitert is v�dolt�k, amikor ott sem volt Madam Luval �s Lu Fenggel.

   - Azt�n van az a v�ltozat is, hogy �sszedolgozt�l any�ddal, �s val�j�ban � volt az, aki meg akarta fert�ztetni mag�t, hogy lecsaphasson az �szaki B�zisra. Minden term�keny n� �s szinte minden gyerek szaporod�sra k�pes gyerek megfert�z�se gyakorlatilag egyenl� a hal�los �t�let�nkkel. Miut�n befejeztem veled a dum�l�st, vissza kell mennem dolgozni, hogy fejlesszem a tesztk�sz�l�kemet, �s lehet�v� tennem, hogy gyorsabb k�vetkezt�seket vonjanak le, �s hamarabb kapjunk eredm�nyeket… Miut�n ezzel v�geztem, seg�tenem kell m�s kutat�knak abban, hogy �jra lehet�v� v�ljon sz�munkra a szaporod�s, m�g ha ez nem is az �n szakter�letem. Ez t�nyleg a legrosszabb fordulat, ami t�rt�nhetett.

     Lu Feng fels�hajtott, �s a homlok�n l�v� r�nc csak m�lyebb lett.

   - Sz�val. – Dr Ji szigor�an n�zett r�, elt�ntetve minden mosolyt �s kedvess�get a s�padt arc�r�l. Az az�rk�k szemek els�t�tedtek. – Vil�gos �s hat�rozott v�laszokat kell adnod ezekre a k�rd�sekre. Az �rul�s v�dj�ra, a korrupci� v�dj�ra, a gyilkoss�g v�dj�ra �s fert�z�s v�dj�ra… Nem �ll t�l j�l a sz�n�d. Szerencs�re itt biztons�gban vagy. A fels�bb vezet�s nem tudja, hogy itt vagy… de nem maradhatsz itt �r�kk�, �s ha nem v�laszolsz el�g sz�pen a felettesednek, ki tudja, mi fog t�rt�nni? El�gg� d�h�sek amiatt, hogy elvesz�tett�k az �sszes term�keny n�t.

     A r�zsa csak �sszeszor�totta az ajkait, �s nem v�laszolt. Annyira f�radt volt, �s annyi probl�m�val kellett szemben�znie, hogy egyre jobban v�gyta felvenni a vir�gform�j�t. M�g amikor az emberek l�tes�tm�nyeit �s t�rsadalm�t seg�tett �jj��p�teni, akkor is kimer�ltnek �rezte mag�t, de ez most m�g f�raszt�bb volt. B�r elmondhatott volna szinte mindent az igazs�gb�l Madam Lu �gy�vel kapcsolatban, �gy �rezte, nem engedik majd el olyan k�nnyen, �s most m�g az Arbiter kezei is meg vannak k�tve.

     Csak l�tni akarta �t. Ez a gondolat m�g jobban rontott a v�gyakoz�s�n.

   - Hol van most? – k�rdezte, teljesen elfelejtve mindent, amit az orvos mondott. Dr Ji megdermedt, �s hossz� ideig n�zte �t, Lu Feng pedig visszan�zett.

   - Ez undor�t� – k�z�lte Dr Ji grimaszolva. – Azt akarod mondani, hogy annyira beleszerett�l, hogy ez az egyetlen dolog, ami miatt agg�dsz? „� hol van”? Mi ez, valami r�gim�di romantikus dr�ma? A csal�d nem fogadta el a kapcsolatotokat? M�r el�g�rtek valaki m�snak?

     Lu Feng t�relmesen v�rta azt a r�szt, amit meg�rtett. L�tva a z�r� reakci�t a szavaira, Dr Ji bossz�s s�hajt eresztett el. Most mag�nak t�lt�tt egy poh�r vizet, miel�tt folytatta volna.

   - Visszament a K�lv�rosba. A vadonig �ld�zt�k a m�heket, �s miut�n visszat�rt, szinte minden B�r�t elk�ld�tt az �denkertbe. Neki is felel�ss�get kell v�llalnia a visszat�r� zsoldosok�rt �s m�s csapatok�rt. Az er�forr�sk�szleteink s�lyosan megcsappantak az ut�bbi visszavonul�si id�szakban, �gy a b�zis most nem akar bevezetni egy �jabbat… A kapukn�l van, �s v�gzi a dolg�t. Mivel semmi sem t�masztja al� a r�szv�tel�t az any�d �gy�ben, �s gondoskodott a… nos… sz�val m�g mindig szabadon dolgozhat, de a katonas�g figyeli �t. Fogadni mern�k, hogy abban a pillanatban letart�ztatj�k, amint kapcsolatba l�ptek egym�ssal… Seraingot nem figyelik olyan k�zelr�l, ha tudni akarod.

     Seraing seg�dtiszt volt, aki megmentette �t, �s megakad�lyozta, hogy a katonas�g letart�ztassa. Lu Feng h�l�s volt a seg�ts�g��rt, �s meg�rtette, hogy az Arbiter is biztons�gban akarta tudni. A r�zsa jelenleg semmit sem tehetett �rte, csak azt, hogy a lehet� legjobb �s legink�bb hihet� fed� sztorit tal�lja ki arra, ami az �vegkupola alatt t�rt�nt.

     Ahogy visszaeml�kezett a n�vel val� besz�lget�sre, valami lassan tudatosult Lu Fengben.

   - Amikor megsz�ktem a legfels� emeletr�l, a titkos l�pcs�t haszn�ltam – mondta hirtelen, mire Dr Ji megtorpant fel�ll�s k�zben. �ppen el akarta hagyni a szob�t, hogy hagyja a bar�tj�t pihenni �s gondolkodni, de ezek a szavak k�v� dermesztett�k. – De nem a szennyez�s miatt lettem rosszul. Doktor, az emberi agy k�pes akarattal elfojtani eml�keket?

     A sz�ke f�rfi arca m�g s�padtabbnak t�nt, mint kor�bban, �s befejezte a mozdulatot, fel�llt, �s visszatette a sz�ket az eredeti hely�re.

   - Akarattal… ah. Nos, ez az illet� akaraterej�t�l f�gg. Azt mondan�m, hogy ez csak tudattalanul lehets�ges… a tested k�pes elfojtani az eml�keket, �s kiz�rni azokat az �lm�nyeket, amelyek egyszer�en t�l f�jdalmasak sz�modra. �s ahelyett, hogy feldolgozn�d �ket, �gy t�nik, mintha meg sem t�rt�ntek volna – de az eml�kek hat�s�t nem k�pes elt�ntetni. Ez�rt fontosak a pszichol�giai vizsg�latok. Tal�n van olyan m�dszer, amellyel ha valamit sokszor ism�telsz el magadnak, v�g�l t�nylegesen el is hiszed, de az m�s, mint az eml�kek kiz�r�sa. De bizonyos… szerek k�pesek ezt er�szakkal megtenni.

     Valami hideg m�szott fel Lu Feng gerinc�n, a keze �s a l�ba jegess� v�lt, �s kontroll�lhatatlan remeg�s j�rta �t eg�sz test�t. Csak egy pillanatig tartott, �s Dr Ji nem vette �szre, mivel elfordult t�le. A hangja vonakod� volt, mintha nem akarna err�l besz�lni.

   -… Olyannak gondoln�l engem, aki k�pes drogot szedni, hogy elnyomja a m�ltb�li eml�keit?

     Dr Ji v�lla nem is lehetett volna merevebb, mint abban a pillanatban; zsebre tette a kezeit, �s mereven az ajt�ra szegezte a tekintet�t.

   - Nem – mondta nagyon t�m�ren. – Mi�rt? Megtetted? Mi�rt gondolod, hogy megtetted?”

     Lu Feng �jra a fekete k�perny�re n�zett, mintha az eml�kei vet�ltek volna ki r�. A villan�sok, amiket l�tott, mik�zben majd’ sz�thasadt a feje.

   - Ha ezek az eml�kek hirtelen el�t�rn�nek… okozn�nak s�lyos fejf�j�st? – k�rdezte, de m�r biztos volt benne, hogy �gy lenne. Kor�bban, mivel nem tudott a doktor �ltal eml�tett drogokr�l, Lu Feng azt gyan�totta, hogy az el�dje egyszer�en szemet hunyt valami m�ltb�li dologra, de most �j �tlete t�madt. El tudta hinni ezt Lu Fengr�l; er�szakkal elnyomta mag�ban a dolgokat a b�ke meg�rz�se �rdek�ben, �gy a r�zsa �gy gondolta, lehets�ges, hogy szedett gy�gyszereket. – Hallottam, hogy valaki t�bbsz�r is a nevemet kiab�lta. Harcoltam azzal a szem�llyel, meg�t�ttem �t, �s � is meg�t�tt engem. �s sik�tott. Egy gyerek.

   - Tal�n hallucin�lt�l – volt v�llat Dr Ji, a hangja siet�s volt. – Hallottam, hogy az �denkertben sokan hallucin�ci�kr�l besz�ltek, amikor kit�rt a j�rv�ny. Nos, most mennem kell, valaki h�v. – A sz�ke f�rfi hirtelen a kommunik�tor��rt ny�lt, hogy megn�zze, de Lu Feng nem hallott cs�rg�st, �s a doktor sietve elmenek�lt a tov�bbi k�rd�sek el�l.

     Ahhoz k�pest, milyen k�nny� dolga volt, amikor meg�rkezett az emberi b�zisra, Lu Feng most m�g m�lyebben csod�lta az el�dj�t, miut�n maga is ekkora nyom�ssal tal�lta szembe mag�t az eg�sz t�rsadalom r�sz�r�l. Az ember Lu Fengt�l �r�k�lt eml�kei �s �rz�sei m�g mindig csak hom�lyos �tmutat�k�nt szolg�ltak ahhoz k�pest, hogy mi is t�rt�nt a val�s�gban, �s a r�zsa ezt nagyon stresszesnek tal�lta.

     A k�vetkez� p�r napban visszanyerte a fizikai j�l�t�t, �s k�zben Dr Ji pihen�helyis�g�ben rejt�zk�dve meg�rta teljes besz�d�t, amit az Egyes�tett Front K�zpontj�nak sz�nt beny�jtani. Persze nem volt el�g beadni, ki is kellett �llni, �s interj�t adni, sok kamera �s olyan emberek jelenl�t�ben, akik a h�rek�rt voltak felel�sek. Dr Ji nem ker�lte teljesen, ha Lu Feng nem akart m�sr�l besz�lni, de csak este tudott neki seg�teni, miel�tt hazament, �gy Lu Feng v�gezte el a munka nagy r�sz�t a besz�dj�n.

     Legal�bb v�gre elkezdte meg�rteni, hogyan kell haszn�lni a sz�m�t�g�pet. Amikor pihentetni akarta az agy�t a kem�ny munk�t�l, folytatta nyomoz�s�t. Tal�lt egy adatb�zist r�gi �js�gokkal �s m�s, tud�sokt�l sz�rmaz� kiadv�nyokkal, amelyek legal�bb sz�z �vre ny�ltak vissza, �gy rengeteg inform�ci� �llt rendelkez�s�re. F�leg az Arbiter K�dj�r�l �s a m�sik mozgalomr�l, a Rose Manifest�r�l tanult – ezt a nevet nem tudta elfelejteni, tal�n az�rt, mert � maga is egy r�zsa volt. B�r nem igaz�n tetszett neki, amit ott tal�lt – f�leg olyan cikkeket, melyek vagy becsm�relt�k vagy k�ts�geket �bresztettek az olvas�ban az Arbiterek ment�lis �llapot�t vagy hatalmi jog�t illet�en –, legal�bb egy csom�t tanult a b�zis t�rt�nelm�r�l. Meglep� m�don �gy �rezte, ez seg�tett neki jobban hangz� vallom�st �rni, hiszen t�bbet tudott az emberekr�l, akikhez szavai sz�ltak.

     Az orvosok, akik az incidens ut�n megvizsg�lt�k, felaj�nlott�k seg�ts�g�ket pszichol�giai �s fiziol�giai �rt�kel�s�ben; be kellett bizony�tania, hogy ember, �s hogy az elm�je �pen maradt, �s nem befoly�solta az esem�ny. Nem volt olyan egyszer�, mint ha az ember Lu Feng esett volna �t ezen a pr�b�n, de a r�zsa �gy �rezte, m�r sokat �tvett az el�dj�nek a k�z�ny�b�l ahhoz, hogy ki�lljon ennyi ember el�.

     M�gis, azon a napon, amikor el kellett volna mondania besz�d�t, megszegte a Dr Ji �ltal lefektetett szent szab�lyt, �s t�rcs�zta az Arbiter sz�m�t.

     Kora reggel volt, de nem olyan kor�n, hogy a fiatalember m�g �gyban legyen, viszont lehet, hogy m�r a kapukn�l volt...

     Sok�ig csengett, majd egy kedves, robotikus n�i hang k�z�lte vele, hogy a h�vott sz�m nem el�rhet�. Lu Feng s�hajtott, �s nem pr�b�lkozott �jra.

     Csak annyit akart mondani neki, hogy ne agg�djon. Meg akarta k�rdezni, vajon n�zni fogja-e �t a t�v�ben… mindketten lemaradtak az els� h�rad�s szerepl�s�r�l, a K�lv�rosban t�rt�ntek miatt.

     El kellett mennie az Egyes�tett Front K�zpont Ikertornyainak konferenciaterm�be. Ez volt az els� alkalom, hogy elhagyta kis szob�t az �den-incidens �ta, �s mindenki �t n�zte, mik�zben k�t orvossal, Dr Jivel, �s k�t katonai tiszttel egy�tt haladt a helysz�n fel�. Nem volt sz�ks�ge v�delemre, ez nem ugyanaz a helyzet volt, mint a V�rosv�delmi Hivatal el�tt. Az emberek nem kiab�ltak r�, �s nem hoztak transzparenseket.

     Szerencs�re mag�val hozhatta a pap�rt, amir�l felolvashatta a besz�d�t, de annyi id�t t�lt�tt annak meg�r�s�val, hogy szinte k�v�lr�l tudta. A dobog�n �llva, a hatalmas teremre tekintve, tele emberekkel, akik mind m�s-m�s pillant�ssal figyelt�k – volt, aki k�v�ncsi volt, volt, aki szkeptikus, m�sok �res, k�z�mb�s tekintettel n�ztek – a helyzet el�sz�r el�gg� megr�m�tette. Lu Feng higgadts�ga mentette meg, de furcs�n ideges volt, kiss� izgatott, ugyanakkor… nem akart itt lenni.

     Nem az � besz�de nyitotta az interj�t, de a kamer�k m�r ekkor is villantak n�h�nyszor. A f�orvos, aki kor�bban m�r v�gzett �rt�kel�st Lu Fenggel, mindenekel�tt biztos�totta a jelenl�v�ket arr�l, hogy Lu Feng alt�bornagy el�g j� �llapotban van ahhoz, hogy besz�det mondjon, �s hogy 100%-ig ember, valamint hogy az�rt van itt, hogy kifejezze seg�t�k�szs�g�t Madam Lu �gy�nek megold�s�ban.

     Ezut�n Lu Feng kezdett besz�lni. A hangja higgadt �s hideg volt, mint mindig. �gyelt r�, hogy egy pillanatra se remegjen meg besz�d k�zben, k�l�n�sen nem akkor, amikor arr�l besz�lt, hogy nem fert�z�d�tt meg, �s hogy nem k�t�tt alkut az Arbiterrel. Nem mintha megtette volna, de nem tudta elfelejteni azt az �sinek hat� besz�lget�st a fiatalemberrel… arr�l, hogy ne hozz�k nyilv�noss�gra kapcsolatukat, am�g az �thelyez�se meg nem t�rt�nik. Akkoriban Lu Feng m�g nem tudta, hogy a randev�z�s azoknak val�, akik p�rosodni akarnak, �s olyan gondtalanul besz�lt r�la az Arbiterrel… kicsit sz�gyellte is mag�t miatta. �s persze… az, hogy � r�zsa, b�szkes�ggel t�lt�tte el, �s val�sz�n�leg szerencs�je volt, hogy a v�rvizsg�latai sem mutattak egyebet, de… tudat�ban volt saj�t hi�nyoss�gainak, amikor arr�l volt sz�, hogy teljesen emberk�nt viselkedjen. Nem f�lt k�l�n�sebben att�l, hogy leleplez�dik, de nem tudott k�nyelmesen viselkedni egy ilyen szoci�lis helyzetben, mint ez az interj�.

   -… �n sem tudtam any�m fert�z�s�r�l. – Megtorpant, hogy m�lyebb leveg�t vegyen, �s fut�lag a jegyzeteire n�zett. Nem tudta eld�nteni, hogy okos dolog-e megeml�teni, de nem szeretett hazudni, �s volt egy el�nye – n�h�nyan m�r tudt�k �s l�tt�k, hogy levezetett egy Tesztet a „tehets�g�vel”, hogy felismeri a xenog�neket. �gy v�g�l ott helyben d�nt�tt. – De �reztem a v�ltoz�s�t az elm�lt hetekben. K�l�n�sen, amikor utolj�ra voltam vele. Az �denkert legfels� emelet�n �reztem egy rezonanci�t, amit akkor m�g nem tudtam felismerni, mert t�l gyenge volt. Jelentettem volna ezt az Elj�r� B�r�s�gnak, ha �rtettem volna, mit jelent. Ez alapj�n az �rz�s alapj�n a fert�z�se nagyon lassan terjedt. Nem tudom, mi�ta volt beteg. Nem mondott semmi olyat, ami utalt volna a v�ltoz�s�ra. De a b�zis ir�nti gy�l�lete n�mileg megn�tt. – El�sz�r az Arbitert akarta mondani, nem a b�zist, de �gy gondolta, ez rossz �rz�ssel t�lten� el az Arbitert. �jra a kamer�kba �s az emberek arc�ba n�zett. – Nem, ism�tlem, nem �llok any�m b�zis elleni gy�l�lete vagy �rul�sa mellett, �s �gy gondolom, hogy a hal�los �t�lete jogos volt, f�ggetlen�l att�l, hogy meg�rizte-e emberi �rtelm�t vagy sem. A b�zis �s az emberis�g meg�rz�se a legfontosabb feladatunk, ez�rt t�mogatnunk kell az Elj�r� B�r�s�g minden tagj�t, mint v�delmi vonalunk f� b�sty�j�t, �s meg kell tenn�nk mindent, amire fizikailag k�pesek vagyunk, hogy megtiszt�tsuk a b�zist azokt�l, akik ezt a n�zetet nem k�vetik. Az emberis�g �rdekei mindenn�l el�bbre val�k.

     Tudta, hogy csal�. Nem teljesen �rtett egyet ezzel a szeml�lettel – �gy gondolta, a b�zis t�ls�gosan szigor� bizonyos tekintetben. De meg�rtett minden okot. Az emberek, b�r intelligenci�juknak �s fegyverzet�knek k�sz�nhet�en er�sek voltak, val�j�ban t�r�keny l�nyek voltak, tal�n m�g t�r�kenyebbek, mint egy r�zsa. Megvoltak a maguk gyenges�gei, �s f�ltek a hal�lt�l, egy�nileg �s fajk�nt is. Lu Feng sok szitu�ci�ban l�tta a f�lelm�ket, �s b�r � nem volt ugyanaz, egy�tt�rzett vel�k.

     De ebben a pillanatban, neki az ember Lu Fengnek kellett lennie, nem a r�zs�nak. Hat�rozottan ki kellett �llnia azok�rt, akik nem �rdemelt�k meg a civilek gy�l�let�t, �s meg kellett tartania t�rsadalmi poz�ci�j�t, am�g itt kellett maradnia. Ha lebuktatta volna az �lc�j�t, mennie kellett volna… �s most el�sz�r, nem akart. M�g nem. T�l m�lyen volt ebbe a csal�di �gyben �s Lu Feng m�ltj�ban ahhoz, hogy csak �gy kidobjon mindent a kuk�ba, aminek szemtan�ja volt. Tal�n t�ls�gosan is t�r�d�tt azokkal, akik sokat jelentettek neki. Az elm�lt napokban m�g a hangos-indaszer� Dr Ji is nagyon szerethet� volt a szem�ben – vagy tal�n csak az�rt �rzett �gy, mert annyira unta, hogy eg�sz nap besz�det �rt, �s senkivel sem besz�lt.

     Amikor befejezte besz�d�t, ahogy sz�m�tottak r�, az �js�g�r�k azonnal k�rdezni kezdtek, f�leg a fert�z�ssel kapcsolatban, ami Lu Feng �ll�t�sa alapj�n hossz� id�n kereszt�l nem terjedt ki. Ez�ttal �jra az orvos sz�lalt meg; Lu Feng v�gzett, �s csak d�szk�nt maradt ott. A tudom�ny nem az � ter�lete volt, hogy gondoskodjon r�la.

     �gy t�nt, az �js�g�r�k el�gedettek voltak, �s miut�n egy csom� k�rd�st feltettek a j�rv�nyr�l, kezdt�k lez�rni az interj�t, amikor valaki a t�megb�l feltett egy utols� k�rd�st.

   - Eln�z�st, Lu alt�bornagy! – Miel�tt Lu Feng megtal�lhatta volna az arcot a csoportban, az illet� folytatta. – �gy hallottam, hogy az apj�t is az Arbiter �lte meg, most pedig az anyj�t is. Az anyj�n�l ez nyilv�nval� volt, de azt hallottam, hogy az apj�t a hal�la ut�n megvizsg�lt�k, �s minden eredm�nye negat�v lett. M�gis l�ttuk �nt, amint szabadidej�ben az Arbiterrel tart�zkodott. �gy hallottam, hogy szomsz�dok is. Ha ennyire k�zel �ll hozz�, megbesz�lte vele ezt az �gyet? Mit mondott �nnek, amit�l meg tudta bocs�tani a hib�j�t? Milyen kapcsolatban �ll az Arbiterrel, ha nem k�t�ttek alkut?”

     Lu Feng les�t�tte a szem�t, �s nem reag�lt sokat. Azonban, miel�tt ak�r v�laszolhatott volna, Dr Ji el�rel�pett, �s egyik karj�t Lu Feng mellkasa el� tartotta, mintha el akarn� ford�tani �t.

   - Sajn�lom, de Lu alt�bornagy nem v�laszol szem�lyes k�rd�sekre. Ennek semmi k�ze az �gyh�z. Ha van tov�bbi k�rd�s�k az �gy kapcs�n, sz�vesen v�laszol r�juk. Ha nincs, akkor k�sz�nj�k az idej�ket.

     �gy t�nt, hogy a fiatal riporter m�g folytatni akarta, de ahogy az emberek befejezt�k a jegyzetel�st, �s elpakolt�k a kamer�kat, a hangja fokozatosan elveszett a zajban. Ahogy a k�z�ns�g fel�llt, mintha elvesztette volna a lend�let�t, �s tal�n fel is adta.

     Ahogy az interj� v�get �rt, mindenki t�vozott, �s Lu Feng k�vette az orvosokat, m�gnem a t�bornok �s k�t id�sebb tiszt k�zel�tett fel�j�k.

   - Lu alt�bornagy. M�g mindig rem�lem, hogy sz�n r�nk egy kis id�t.

     Ez persze nem volt k�rd�s. Ber�ngatt�k egy m�sik szob�ba, �s csak a f�orvos k�vethette. Dr Ji egy kis aggodalommal pillantott r�, de Lu Feng nem f�lt, intett neki, hogy menjen vissza dolgozni, �s a k�vetkez� sarokn�l elv�ltak az �tjaik.

     Sajnos nem menek�lt meg a szem�lyes k�rd�sekt�l. M�g a nyilv�noss�gnak nem volt joga m�lyebbre �sni, a felettesei kihallgat�s�t nem ker�lhette el. Nem ezek voltak a legkellemesebb percei, ahogy Dr Ji �g�rte; ez�ttal val�di kihallgat�terembe vitt�k – az asztalon egy furcsa g�p �llt, a sarokban pedig egy magas f�rfi, aki kiss� �t�d�ttnek l�tszott, csak �llt ott s�t�t arckifejez�ssel az egyenruh�j�ban, valamit a kez�ben tartva. Lu Feng �szt�n�sen �rezte, hogy olyasvalaki volt, aki b�ntet�seket hajtott v�gre.

     Kider�lt, hogy a g�p hazugs�gvizsg�l� volt. Lu Feng nem tudta, hogy l�tezik ilyen, de a tisztek f�lre�rtett�k a kifejez�s�t, �s a t�bornok seg�dje elmagyar�zta neki, mik�zben utas�tott�k, hogy vegye le a kab�tj�t.

   - A saj�t kihallgat�sainkon nincsenek B�r�k. Nincs m�s lehet�s�g�nk, mint erre a poligr�fra hagyatkozni. Csak mert r�gi, nem azt jelenti, hogy nem m�k�dik. Az igazat, �s csakis az igazat szabad mondania. Ha hazudik, tudni fogjuk.

     A hangja hideg volt, mintha m�g mindig nem engedt�k volna el a Lu Feng ir�nti gyan�jukat. A t�bornok �s a m�sik tiszt csak �ltek a sarokban, mik�zben az orvos �s a seg�d felszerelte a g�pet Lu Fengre. Egy szoros karszalagot tettek a felkarj�ra; egy k�nyelmetlen �v ker�lt a mellkas�ra – pontosabban kett� is – kis m�anyag cs�vekkel, v�g�l pedig k�t kis p�nt a k�t ujj�ra.

   - Csak igennel vagy nemmel v�laszoljon, egy sz�val sem t�bbet.

     Amikor a g�p dolgozni kezdett, Lu Feng nem �rzett semmif�le v�ltoz�st a r�er�s�tett dolgokon, mire �sszevonta a szem�ld�k�t. Hogyan ismeri fel ez a dolog, ha hazudik? Nem volt k�l�n�sebben ideges, de egy kicsivel fesz�ltebb volt, mint �ltal�ban. Ha ez pontosabb, mint az Arbiter szeme, bajban lesz.

     A kihallgat�s els� r�sze j�l ment. Lu Feng nem l�tta a monitort, ami val�sz�n�leg a g�p �ltal kisz�molt m�r�seket �s �rt�kek mutatta. A kihallgat�i t�bbsz�r is �sszen�ztek a v�laszai ut�n, de az arckifejez�s�k nem utalt d�bbenetre vagy zavarra.

     Megk�rdezt�k azt is, hogy k�zel �ll-e az Arbiterhez, amire Lu Feng nemmel v�laszolt –fizikailag most val�ban nem �lltak k�zel egym�shoz, �gy nem hazudott. A k�rd�s nem hat�rozta meg, milyen „k�zels�gr�l” van sz�, ez�rt Lu Feng igyekezett olyan dolgokra koncentr�lni, amikr�l biztosan �ll�thatta, hogy igazak. M�g od�ig is elmentek, hogy megk�rdezz�k, volt-e k�zt�k intimit�s, �s nem tudta nem felid�zni az �lmait r�la, amelyek el�g gyakoriak voltak, de a val�s�gban csak egyszer randiztak, �s m�g meg sem cs�kolt�k egym�st. Ez nem sz�m�t intimit�snak, ez�rt �gy d�nt�tt, szimpl�n figyelmen k�v�l hagyja saj�t fant�zi�it.

     A harmincadik k�rd�s ut�n v�gre befejezt�k. Az orvos �s a seg�dtiszt elforgatt�k a monitort a t�bornok �s a f�hadnagy fel�, �s miut�n megbesz�lt�k a „diagramokat” �s a teste reakci�inak �rt�k�t, sajn�lkozva k�z�lt�k, hogy a poligr�f nem mutatott ki semmif�le megt�veszt� hajlamot.

   - Akkor, ha megcsin�lod az utols� �rt�kel�st is, ez�ttal elengedlek – �llt fel a t�bornok, �s olyan arckifejez�ssel n�zett le r�, mintha csal�dott volna, ami�rt nem tal�lt rothad�st ott, ahol rem�lte.

   - M�g egyet? – k�rdezett vissza Lu Feng, �s az orvos is �sszezavarodott.

   - T�bornok, m�r minden vizsg�latot elv�gezt�nk Lu alt�bornaggyal, �s az eredm�nyek mind negat�vak voltak…

   - L�ttunk m�r teljes negat�v eredm�nyt, azt�n m�gis kider�lt, hogy az illet� fert�z�tt volt – vitatkozott a t�bornok, m�r-m�r leszidva a f�orvost, aki megd�bbent ezen az �ll�t�son.

   - L�ttunk? – k�rdezte �ntudatlanul, miel�tt meg�ll�thatta volna mag�t. – Err�l m�g sosem hallottam.

   - Az�rt, mert semmi k�ze hozz�. Megvannak az okaim, doktor �r, �s nem kell magyar�zkodnom. Csin�lja meg az utols� tesztet. Ez�ttal adok p�r �j k�rd�st.

     Intett a seg�dtisztj�nek, aki azonnal meg�rtette, �s a bels� zseb�b�l el�vett egy kis jegyzetf�zetet, vagy ink�bb jegyzett�mb�t, �s egy tollat. A t�bornok gyorsan �rt valamit a pap�rra.

   - Ezeket tegye be a v�g�re. Nem kell �j tesztlapot nyomtatnia, csak �rja a v�g�re.

   - Nincs n�lam a nyomtatv�ny…

   - Nem probl�ma. – Egy �jabb k�zmozdulatra a seg�dtiszt kirohant, de alig f�l perc m�lva visszat�rt, �s �tny�jtott egy pap�rlapot az orvosnak.

     Lu Feng csak csendben figyelte mindezt, �s komolyan k�telkedett abban, hogy a t�bornok el�gedett lesz b�rmilyen v�lasz�val is. Nem �rtette ennek az eg�sznek az ok�t, �s �gy t�nt, a f�orvos sem, mert egy gyors pillant�st v�ltott Lu Fenggel, miel�tt az asztal f�l� hajolt volna, hogy le�rja a k�t �j k�rd�st az �res r�szre.

     A hazugs�gvizsg�l� r�szeit v�gre levett�k Lu Fengr�l, miel�tt az orvos �rni kezdett volna, �gy az enyhe idegess�ge is elsz�llt, de most m�r �hes volt, �s rem�lte, hogy nem kell ablak n�lk�li szob�kban bujk�lnia t�bb�. A r�zs�nak napra volt sz�ks�ge.

     A legt�bb k�rd�s ugyanaz volt, vagy legal�bbis hasonl�, mint amit m�r sz�mtalanszor megv�laszolt. De a k�t utols�… Lu Feng szinte minden m�s k�rd�sre k�nnyed�n tudott v�laszolni, de itt meg�llt az olvas�sban.

„Mit gondol, mi az emberis�g legnagyobb gyenges�ge?”

„Mit gondol, mi az emberis�g legnagyobb er�ss�ge?”

     A r�zsa a pap�rra tette a toll hegy�t, de a keze m�g nem mozdult. Ezek a k�rd�sek nem t�ntek k�l�n�sebben tr�kk�snek vagy neh�znek, de biztos, hogy a t�bornok nem er�ltette volna a list�ra �ket, ha nem lett volna c�lja vel�k. De mi? �s mi�rt nem szerepelnek ezek mindig a tesztben?

     Az emberis�g legnagyobb gyenges�ge… A r�zsa nem merte azt hinni, hogy teljesen ismeri az emberis�get, annak minden er�ss�g�vel �s hib�j�val egy�tt. Ismert egy�neket, akiket kedvelt, csoportokat, akiket nem, �s t�bbnyire nem gondolt t�l der�l�t�an az emberekre… de tisztelte az agyuk �sszetetts�g�t, az intelligenci�jukat �s fajk�nt el�rt eredm�nyeiket.

     Viszont most emberk�nt kellett gondolkodnia. Az el�dj�nek nem volt err�l v�lem�nye – nem olyan m�rt�kben, hogy nyomot hagyjon az eml�keiben, ami seg�thetett volna a r�zs�nak. De ha � t�nyleg Lu Feng lenne, mit v�laszolna?

     Egy ideig nem tudott semmilyen gyenges�get vagy er�ss�get sem mondani.

     Eg�szen addig, am�g az Arbiter s�padt arca fel nem derengett el�tte. Ahogy az Aurora alatt �llt, enyh�n mosolyogva, vil�g�tva az �jszak�ban; ahogy a folyos�n �llt, visszafogottan �s mag�nyosan; amikor a konyh�ban �llt, �s s�rt; vagy amikor a kr�terben �llt, �s gy�szolta a halottakat.

     A r�zsa hirtelen �gy �rezte, tudja a v�laszt mindk�t k�rd�sre. �gy h�t csak egyetlen sz�t �rt le, ferd�n, �gy, hogy mindk�t �res helyet lefedje.

„Kedvess�g.”

     Miut�n letette a tollat, az orvos elkezdte �tn�zni a v�laszokat. Lu Feng fel�llt.

   - Most m�r rem�lem, minden k�v�ncsis�got kiel�g�tettem. Mehetek?

     A t�bornok szinte let�pte a pap�rt az orvos kez�b�l, �s csak az utols� k�t v�lasz �rdekelte – ennyi er�vel Lu Feng megv�laszolhatta volna csak azokat is. De azt�n a r�ncos, r�zsasz�nes arc els�padt, �s az �regember d�bbenten n�zett fel. Ezut�n az arckifejez�se �res lett, a szeme els�t�t�lt, mintha bez�rk�zott volna, �s visszavonult m�lyen a gondolataiba, valamin t�prengve. Lassan visszaadta a pap�rt az orvosnak. � �s Lu Feng ism�t �sszen�ztek, �s mivel a t�bornok l�tsz�lag k�ptelen volt tiltakozni, a f�orvos gyeng�den a n�la magasabb Lu Feng v�ll�ra tette a kez�t.

   - Megy�nk. �tn�zem a lapot, �s jelentem �nnek, uram, ha b�rmilyen szab�lytalans�got vagy hib�s v�laszt tal�lok benne.

El�z�

K�vetkez�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s